gazdaságfejlesztés

Megtudtuk: több milliárd eurónkat blokkolja az Európai Bizottság mai döntése

Megtudtuk: több milliárd eurónkat blokkolja az Európai Bizottság mai döntése

Az Európai Bizottság szerdai döntésében jelzett ún. horizontális ügyek „három kohéziós program több konkrét célkitűzésére vannak hatással, amelyek főként a felsőoktatást és a kutatást támogató tevékenységekkel, valamint egyes oktatással (pedagógiai anyagok, tanárképzés) és a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységekkel vannak összefüggésben”, de „nem érintik a pedagógusbérek támogatását” – jelezte a Portfolio-nak küldött válaszában az Európai Bizottság sajtószolgálata. Teljesen más forrásból úgy értesültünk, hogy a három horizontális ügyünk összesen 2,5-3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk blokkolását jelenti a 6,3 milliárd eurónyi felfüggesztett forráson felül mindaddig, amíg a magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós elvárásoknak, és ezek közül messze a legnagyobb blokkolt összeg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok körüli vitához kapcsolódik.

Ha a vásárlók fele nő, akkor a felsővezetőké miért nem?

Ha a vásárlók fele nő, akkor a felsővezetőké miért nem?

A SEED Executive School nemzetközi vezetőképző bár komplex programokat nyújt, de a hangsúly a gyakorlati képzésen van, amely felkészíti a vezetőket a váratlan krízisek gyors és hatékony kezelésére, olykor fájdalmas döntések meghozatalára. Senki nem tudja megmondani, hogy milyen kihívások elé néz az üzleti élet 10-20 év múlva, ezért a vezetők készségeit, látásmódját kell fejleszteni, amellyel a jövő problémáit is meg tudják oldani. Magyarországon, de Európában is alacsony a női felsővezetők aránya, amely hosszabb távon a versenyképesség és az árbevétel csökkenéséhez vezet. Az Európai Parlament felismerte a problémát, és új irányelvének megfelelően 2026-tól nagyobb szerepet kell szánni a női felsővezetőknek a vállalatok irányításában. A Portfolio Horváth Krisztinát, az RTL Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettesét, a SEED Faculty tagját kérdezte a megújult képzésekről, a cégek válságállóságáról és a női vezetés körüli dilemmákról.

Versenyben maradhatnak a kkv-k? A hitelezés lehet a kulcskérdés

Versenyben maradhatnak a kkv-k? A hitelezés lehet a kulcskérdés

A hazai kkv-k életében nem a jelenlegi a legsúlyosabb válság, aki a 2008-2009-es nagy világégést átélte, már felkészültebben várja a gazdasági stagnálás következményeit. Míg közel 15 éve állások százezrei szűntek meg, addig ma a jól képzett munkaerő megtartása kell legyen a cégek egyik legfontosabb feladata. A likviditás megtartása nélkülözhetetlen a problémák áthidalásához, de a bankok sem húzhatják be a kéziféket, továbbra is fent kell tartani hitelezési aktivitásukat. Győr Tamás, a CIB Bank kkv üzletágának igazgatója szerint a jelenlegi helyzetben a legfontosabb, hogy még szorosabbra fűzze a bank az ügyfélkapcsolatait, amelyben az évek óta követett ügyfélstratégiájuk is segítségükre van. A Portfolio a bank kkv üzletág-igazgatóját, valamint a budapesti, a nyugat-magyarországi és a kelet-magyarországi régióigazgatóit kérdezte a hazai vállalkozások előtt álló kihívásokról, a kkv hitelezés jövőjéről, a lehetséges stratégiákról, és arról, mit tapasztalnak most a terepen, mivel keresik meg őket a vállalkozók.

Elhalasztották a nagy brüsszeli megállapodás határidejét – a lengyelek még bekavarhatnak

Elhalasztották a nagy brüsszeli megállapodás határidejét – a lengyelek még bekavarhatnak

Szerda délutánról csütörtök délre halasztották annak a négy nagy ügynek a hivatalos elfogadási határidejét, amelyről hétfő éjjel egyeztek meg a tagállami nagykövetek és amely a magyar EU-s pénzek kapcsán is kulcsfontosságú volt – tudta meg a Népszava. A Politico tegnap éjjel azt írta: nincs már új határidő, mert a lengyel kormányfő a mai EU-csúcsra akarja eszkalálni az ügyet, ami egyfajta taktikai húzás. Lehet, hogy az egész mögött a lengyel igazságszolgáltatási átalakítások állnak, amelyek kapcsán a lengyel kormányfő tegnap gyakorlatilag fegyverletételt jelentett be és elképzelhető, hogy az engedményekért cserébe most az EU-csúcsot akarja kihasználni arra, hogy konkrét jóváhagyást szerezzen a lengyel helyreállítási program kifizetéseihez.

Kiderült: az ukrajnai program támogatása a kulcs a magyar EU-pénzekhez

Kiderült: az ukrajnai program támogatása a kulcs a magyar EU-pénzekhez

Az uniós tagállamok nagyköveteinek hétfő esti ülése előtt brüsszeli források nem tartották valószínűnek, hogy a tagállamok teljesen eltekintsenek a magyar EU-pénzek valamilyen mértékű befagyasztásától, de azt igen, hogy az ukrajnai támogatási programhoz való konstruktív magyar hozzáállás esetén akár jelentősen csökkentsék annak 7,5 milliárd eurós javasolt összegét - írta meg hétfő este a Népszava.

EU-pénzek kiszabadítása: ma megkérik az árát, aztán adhatnak

EU-pénzek kiszabadítása: ma megkérik az árát, aztán adhatnak

Ma este 6-kor kerül sor egy kulcsfontosságú uniós tagállami nagyköveti ülésre Brüsszelben, amelyen döntenie kell Magyarországnak, hogy támogatja-e az Ukrajnának szánt finanszírozást a közös adósságvállaláson keresztül, illetve támogatja-e a globális minimumadó kezdeményezést, és ezzel együtt a magyar helyreállítási terv tagállami jóváhagyása is terítékre kerül – írja a Politico reggeli hírlevele. Csak ezután kerül majd sor egy másik ülésen arra a döntésre, hogy mi legyen a Magyarországnak szánt helyreállítási források felfüggesztése ügyében. Így tehát a koreográfia úgy néz ki, hogy előbb megkérik az árát, aztán adnak majd a tagállamok az EU-pénzes vitáink kapcsán.

Négy óra alatt túligényelték a kkv-k a 100 milliárdos kamatmentes EU-s hitelkeretet

Négy óra alatt túligényelték a kkv-k a 100 milliárdos kamatmentes EU-s hitelkeretet

Kevesebb, mint 4 óra alatt túligényelték a mikro-, kis- és középvállalkozások azt az uniós kamatmentes pályázati hitelkeretet, amit ma reggel nyitott meg a kormány 100 milliárd forintos lehetőségként – derült ki a csütörtöki hivatalos pályázati közleményből. Ezzel együtt még jövő kedden délelőttig továbbra is van lehetőség beadni a pályázati kérelmeket.

Kiszivárgott: újabb két brüsszeli tervet blokkolna a magyar kormány az EU-pénzes döntések kicsikarása érdekében

Kiszivárgott: újabb két brüsszeli tervet blokkolna a magyar kormány az EU-pénzes döntések kicsikarása érdekében

A szerdai uniós tagállami nagyköveti ülésen ellenkezését jelezte Magyarország a kilencedik oroszellenes szankciós csomaggal, illetve az Ukrajna és más országok fegyverellátására szánt uniós alap megduplázásával kapcsolatban – tudta meg a Financial Times. A lap két vezető uniós diplomatát is megszólaltatott név nélkül, akik azt érzékeltették, hogy kezd fogyni a türelem a magyar túszdiplomáciával kapcsolatban, amely az EU-pénzek terén a minél jobb helyzet kizsarolását célozhatja, és egyúttal azt is vázolta, hogy a péntekre várt európai bizottsági helyzetértékelés megnyithatja az utat a patthelyzetből kivezető út előtt.

Nagy nap lesz kedden a magyar EU-pénzek ügyében – Íme, a lehetséges forgatókönyvek!

Nagy nap lesz kedden a magyar EU-pénzek ügyében – Íme, a lehetséges forgatókönyvek!

Egyszerre két fronton, Brüsszelben és Budapesten, is nagy jelentőségű fejlemények történnek kedden a magyar EU-pénzek kapcsán, amelyek meghatározzák majd a következő két hét végkifejletét, azaz azt, hogy konkrétan mennyi felzárkóztatási forrásunkat függesztik fel a tagállamokat tömörítő Tanácsban, illetve hivatalosan is megkapjuk-e a jóváhagyást a magyar helyreállítási programra – ez rajzolódik ki a Portfolio számos háttérinformációja és a nyilvánosan elérhető információk összedolgozása alapján. Az alábbiakban bemutatjuk a szövevényes ügyhalmazt és a potenciális kivezető utakat.

Megvan, ki lesz a foglalkoztatáspolitikai államtitkár

Megvan, ki lesz a foglalkoztatáspolitikai államtitkár

Novák Katalin köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Czomba Sándort december 1-jei hatállyal államtitkárrá nevezte ki, aki a gazdaságfejlesztési miniszter irányításával a foglalkoztatáspolitikáért fog felelni - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.

Nyilvánosságra hozta a kormány, hogy mire akar 2300 milliárdnyi helyreállítási pénzt elkölteni

Nyilvánosságra hozta a kormány, hogy mire akar 2300 milliárdnyi helyreállítási pénzt elkölteni

Miután tegnap hivatalosan elfogadta az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, ma nyilvánosságra hozta a vaskos, 568 oldalas, dokumentumot a kormány, amely 9 fejezetben 85 intézkedés, ebből 54 reform, illetve 31 beruházás segítségével mutatja be, hogy pontosan mire is akar mintegy 2300 milliárd forintot elkölteni 2026-ig. Az a számszerű vállalásokból is jól kirajzolódik, hogy egy erősen reformorientált programról van szó, amely például jelentős mértékben segíti az ország leválását az orosz energiaimportról, de emellett sokféle gazdasági és társadalmi területen is nagymértékű változásokat indukálhat. Így például az oktatás, a gyermekellátás, az áramhálózat fejlesztése, a szélenergia engedélyezése, az adó- és nyugdíjrendszer kapcsán, utóbbit egy ma reggeli külön cikkünkben már részletesen meg is írtunk. A sokféle reformot és beruházást 2026 végéig kell Magyarországnak végrehajtania úgy, hogy pénzt csak azután tudunk lehívni belőle, ha az összesen 27 szuperfeltételt maradéktalanul teljesítjük. Ebből és a 2300 milliárdos keretből is látszik, hogy komoly, és egyúttal ambiciózus tervről van szó, ami az életünk számtalan területén fog változásokat okozni a következő években.

Kiderült: nem utazik Budapestre Ursula von der Leyen a jó hír bejelentésére

Kiderült: nem utazik Budapestre Ursula von der Leyen a jó hír bejelentésére

Az utolsó pillanatig lebegtették Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Budapestre utazását, hogy a testület által elfogadott magyar helyreállítási terv jó hírét bejelentse, mint ahogy azt mind a 26 másik uniós tagállam fővárosában megtette, de végül eldőlt, hogy nem utazik ide pr-szempontok miatt – írja a Szabad Európa az elnök szóvivőjére hivatkozva.

Kimondta az EP: nem elég a 17 magyar vállalás, fel kell függeszteni a források jelentős részét

Kimondta az EP: nem elég a 17 magyar vállalás, fel kell függeszteni a források jelentős részét

Nagy többséggel, 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön az Európai Parlament azt a szigorú határozatot, ami szerint nem elégséges a magyar kormány által vállalt 17 féle korrupcióellenes és közbeszerzési lépés teljesítése még akkor sem, ha azokat maradéktalanul végrehajtaná a kormány. Ezért az EP kemény hozzáállásra szólította fel az Európai Bizottságot, illetve a tagállamokat tömörítő Tanácsot a magyar jogállamisági helyzet, illetve a helyreállítási program kezelésére. Az elfogadott szöveg komoly megkötéseket tartalmaz arra, hogy Magyarország mikor és milyen feltételek után juthatna az új ciklusban EU-pénzekhez, de fontos hozzátenni, hogy a határozat jogilag nem kötelező érvényű a Bizottságra és a Tanácsra. Ezzel együtt mégis kénytelenek részben figyelembe venni annak tartalmát politikai okok miatt.

Óriási bukás vagy az évtized legnagyobb gazdasági dobása? – alig tudunk valamit a metaverzumról

Óriási bukás vagy az évtized legnagyobb gazdasági dobása? – alig tudunk valamit a metaverzumról

Az elmúlt hónapokban egyre többen ismerkedhetnek meg a metaverzum fogalmával, az ipari nagyvállalatok, technológiai cégek, de akár ruhamárkák is a virtuális világban látják a jövő nagy üzleti dobását. Részvényesként vagy intézményi befektetőként sem lehet megkerülni a témát, hiszen egy-egy metaverzumot érintő vállalati bejelentés döntő befolyással lehet a részvények értékére. Bár minden elemző szerint óriási üzleti potenciál rejlik a virtuális tér meghódításában, a piacok nem mindig értenek egyet a lelkesedéssel. A metaverzumot érintő fejlesztések több milliárd dolláros költsége – több más piaci tényező mellett – például a Meta részvényeseit sem tette boldoggá: a vállalat részvényei 2022. október 31-ére a 93 dolláros szintig estek, ezzel 14 hónap alatt elveszítve értékük háromnegyedét. A piacon mégis elsősorban az „aki kimarad, az lemarad” elv érvényesül, olyan nagyvállalatok, mint a Siemens, az Unilever, a BMW vagy a Microsoft aligha tévedhet: aki időben kiépíti a metvarzumban a piaci pozícióit, az nagyot nyerhet a jövőben.

Magyar EU-pénzek: előbb adnak, majd jól megkérik az árát Brüsszelben

Magyar EU-pénzek: előbb adnak, majd jól megkérik az árát Brüsszelben

Hetek óta fontos kérdés, hogy ha a december 6-i uniós pénzügyminiszteri ülésen tényleg összecsúszik négy fontos ügy, mint ahogy a minap azt előrevetítettük, akkor azok megtárgyalásában milyen sorrendet állít össze a cseh soros elnökség, mert az alapvetően kihat a tárgyalás dinamikájára. A ma nyilvánossá vált napirendi pontok sorrendje egyértelműen arra utal, hogy a tagállamok előbb a magyar EU-pénzes ügyekben kedvező döntést hozhatnak, majd ezért cserébe rögtön két olyan ügyben kérik a magyar kormány támogatását, amelyeket eddig - legalábbis a szavak szintjén - hevesen ellenzett. Aztán rá másnap a magyar kormány viharos gyorsasággal átnyomhatja majd a magyar parlamenten a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikációját is. Szokásos brüsszeli kompromisszumnak tűnik ez a koreográfia, amelyben mindenki kiharcol valamit a másiktól, és végül mindenki jól jár valamilyen szemszögből.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ezért sem jutsz be az állami kórházakba
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.