Az Európai Bizottság közzétette második éves jelentését a 800 milliárd eurós NextGenerationEU program egyik sarokkövének számító helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) végrehajtásáról. A jelentés nemcsak az RRF végrehajtása terén elért eredményeket hangsúlyozza, hanem kiemeli annak létfontosságú szerepét is az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta kihívások kezelésében, különösen az energiapiaci zavarok esetében.
Miután az augusztus végi határidőig kiküldte az Európai Bizottságnak a magyar kormány a 3,92 milliárd eurónyi helyreállítási hitelkérelmet, illetve a 0,7 milliárd eurónyi REPowerEU támogatás anyagát, ma nyilvánosságra is hozta a 72 oldalas részletes dokumentumot. Ez erősítette meg azt, hogy 14 reform mellett végül valóban 15 beruházást tervez a kormány, és valóban lecserélte az orosz fosszilis energiahordozókról való leválást segítő beruházási elemeket, amelyeket a Portfolio elsőként írt meg. Az is nyomatékosan, két helyen is benne van a friss anyagban, hogy a kormány igenis kéri az együtt 4,6 milliárd eurós forráskeret 20%-nyi előlegét, amint lehetséges, noha múlt heti cikkünkben rámutattunk: nem egyértelmű a helyzet, hogy ehhez tényleg hozzáférünk anélkül is, hogy a szupermérföldköveket teljesítené a kormány.
Egyelőre messzinek tűnik, hogy a magyar kormány akár a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) vagy kohéziós források lehívásáról megállapodásra jusson az Európai Bizottsággal, az pedig már gyakorlatilag a jövő évre tolódott, hogy az első transzferek megérkezhessenek ebből a két alapból. Azonban a múlt héten beadott RePowerEU-fejezethez kapcsolódó RRF-hitelkérelemből (bár utolsóként került ki Brüsszelbe), mégis megérkezhetnek az első utalások a költségvetésbe. Ennél a forrásnál ugyanis egy kiskapunak hála ki lehet kerülni a jogállamisági eljárással járó blokkolást. Azért jogi és politikai bizonytalanságok még akadnak.
Magyarország a tegnap éjféli határidőig valóban benyújtotta az Európai Bizottságnak a 3,9 milliárd eurós helyreállítási hitelkérelmét, illetve a 0,7 milliárd eurós REPowerEU támogatás iránti kérelmét, így összességében 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási forrásról zajlanak a tárgyalások – derült ki a brüsszeli testület pénteki közleményéből. Ez, illetve egy kapcsolódó táblázat azt is felfedte, hogy a tegnapi határidőig hat tagállam kért első alkalommal az uniós helyreállítási hitelből, így a korábbi hét tagállammal együtt az összes igényelt hitelforrás 293 milliárd eurót tesz ki, ami az elérhető keret 76%-a.
Az eddig tervezett 14 helyett végül 15 beruházásra kért pénzt a kormány az Európai Bizottságtól a helyreállítási program REPowerEU fejezetében, ugyanis amint tegnap éjjel megírtuk: az orosz leválást segítő két projektet törölte a listáról, de közben három másikat felvett rá. Utóbbi az Energiaügyi Minisztérium péntek reggel kiadott közleményéből derült ki, miszerint a július végén társadalmi egyeztetésre kirakott verzióhoz képest új beruházásként felvette a listára a kormány az energetikai digitalizáció támogatását, illetve egy tegnap éjjeli közlönybeli határozattal összhangban az elektromos autótöltési infrastruktúra fejlesztését, valamint az elektromos járművek beszerzési programját is felvette a listára.
Egészen meglepő beruházásokat törölt a kormány az uniós helyreállítási hitelkérelemből, hiszen a projektek az orosz olajról és földgázról való leválást segítenék, és részben éppen erre a célra szolgálna maga az egész uniós konstrukció – szúrta ki a Portfolio a csütörtökön nyilvánosságra hozott információk alapján. A két nagyobb projekt együtt 200 milliárd forinttal csökkenti az uniós hitelkeret igénybevételét, de persze ettől még könnyen lehet, hogy ezeket a beruházásokat végrehajtja a kormány, csak éppen más forrásból.
A magyar kormány 3,9 milliárd euró összegű kérelmet nyújt be ma az Európai Bizottságnak a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) hitelkeretének terhére - jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A politikus szerint a Bizottság értékelésétől függ, hogy mikor történhetnek meg az első utalások, valamint szerinte nem egyértelmű, hogy a szupermérföldkövek teljesítése a hitel lehívásának is feltétele lenne, ami még vitás pont lehet Brüsszellel. Az Erasmus-tárgyalások kapcsán jelezte, hogy szeptember elején újra tárgyal Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosával, és nem tud határidőkről.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról a friss kormányhatározatról volt szó, amelyben a kabinet előrevetíti az állami kiadások felülvizsgálatát egy új munkacsoportot is létrehozva. Hogy ez mit jelent, arról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. A második részben arról beszélgettünk, hogy gond van azoknak az uniós forrásoknak az elköltésével, amelyeket Magyarország még meg sem kapott. Az uniós helyreállítási alap pénzeiről van szó, amelyekre egyelőre még várunk. Hogy ez hogy lehetséges arról Szabó Dániel, a Portfolio Uniós ügyekkel foglalkozó elemzője beszélt.
A magyar kormány kommunikációjában szinte már azt üzeni, hogy az Európai Unió bankszámlái teljesen üresek. Bár az Európai Bizottság valóban a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret feltöltését kérte, valójában az összes finanszírozási vállalás teljesítése ütközhet csak nehézségekbe. Két nehéz kő húzza a büdzsét: Ukrajna és a helyreállítási hitelkeret kamatterhei. Az Orbán Viktor vezette kabinet már komoly számonkérést ígért, ami azt vetíti előre, hogy az egyhangúságot követelő döntésnél már most az uniós csúcstalálkozón új front nyílhat a Brüsszellel szembeni harcban.
Az Európai Parlament szavazni fog arról a jelentésről, amely a pénzügyi tranzakciókra és a nagy multinacionális vállalatokra kivetett új adókat szorgalmazza a 2024-es költségvetés finanszírozása érdekében, amely a megnövekedett felelősségek - többek között a gazdasági biztonság és a védelem - miatt feszített helyzetben van. A jelentést Valérie Hayer, francia Renew frakcióhoz tartozó EP-képviselő terjesztette be, aki szerint az, hogy az EU költségvetése a blokk GDP-jének csak 1%-a, jelentősen korlátozza a közös uniós fellépést.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter egy konferencia után jelentette be, hogy a magyar kormány már hivatalosan is benyújtotta az Európai Bizottsághoz az uniós helyreállítási alap hitelkérelmét. Ez mintegy 2600 milliárd forintnyi forrást jelenthet.
A Telex értesülései szerint energiaügyi projektre használná fel a magyar kormány az EU-tól kapott újjáépítési hitelkeretet.
Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel annak érdekében, hogy feloldódjon a patthelyzet, és az ország hozzájusson a helyreállítási alap forrásaihoz - közölte az Euronewsnak nyilatkozva Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, aki jelenleg Brüsszelben tárgyal a forrásokról.
Ha az uniós források folyósítása tartósan elmaradna, akkor az negatív lenne a besorolás szempontjából Magyarország és Lengyelország esetében is – mondta egy csütörtöki online rendezvényen Steffen Dyck, a Moody’s szuverén besorolásokért felelős alelnöke. Mindez azért érdekes, mert a cég néhány hete javította a magyar adósosztályzatot.
Az Európai Bizottság három illetékese azt jelezte az Orbán Viktor kormányfő által vezetett háromtagú magyar delegációnak az április 23-i brüsszeli vacsorán, hogy az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar tervet (RRF) annyira rossznak tartják, hogy ebben a formában nem fogják támogatni és ha mégis ragaszkodna hozzá a magyar kormány, akkor negatív ajánlással fogják továbbküldeni az EU-s pénzügyminiszterekből álló Tanács elé – tudta meg a Népszava az emlékezetes vacsoráról.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
