Elemzés

2018. december 13. 13:30 | Madár István

Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?

A jövő évi 2,7 százalékos nyugdíjemelés újragondolására kéri a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) a miniszterelnököt, mivel az idős korosztály megbecsülése nincs arányban az ország fellendülő gazdasági helyzetével, s az infláció épp a nyugdíjasokat sújtja leginkább. Tényleg ennyire sanyarú a nyugdíjasok helyzete?

Megérkezett az adat, aminek biztosan nem örülnek a magyar nyugdíjasok

2018. december 09. 10:06 | Portfolio

Megérkezett az adat, aminek biztosan nem örülnek a magyar nyugdíjasok

Magyarországon 2018 januárjában 2,6 millió fő, minden negyedik lakos részesült nyugdíjban és egyéb ellátásban. Az ellátottak száma 1,6%-kal csökkent egy év alatt - derül ki a KSH legfrissebb, nyugdíjakról szóló kiadványából. Azt is megtudtuk, hogy az egy főre jutó átlagos öregségi nyugdíj összege 2018 januárjában 129 637 forint volt, ez egy év alatt közel 5%-ot növekedett. Hogy ez mekkora a magyarországi keresetekhez képest? Egyre kevesebb, aminek biztosan nem örülnek a nyugdíjasok, viszont a nyugdíjrendszerért felelős döntéshozók annál inkább.

Így csinálták a sikeres országok - Így kellene nekünk is

2018. december 03. 09:58 | Víg István János

Így csinálták a sikeres országok - Így kellene nekünk is

A sikeres feltörekvő országok stratégiájának fókuszában már három-négy évtizede a technológiák, az abból kibontható új termékek és azok piacai állnak. A technológia ugyan mindig is a gazdaság meghajtó ereje volt, de a hetvenes-nyolcvanas évektől súlya megnőtt, ezért az üzleti értékláncokban betöltött szerepe is megváltozott. Ettől az időtől kezdve a világgazdaság felzárkózási és struktúraátalakítási "történeteinek" szinte mindegyike a technológiai szektor fejlődésére épített. A sikeres gazdasági stratégiák alapkérdése sosem csak az volt, hogyan kapcsolódjanak be a technológiák hasznosításába, hanem éppen ellenkezőleg, hogyan kapcsolódjanak be azok előállításába. A technológia a nyolcvanas évek óta új termékeket és szolgáltatásokat hozott létre, majd behatolt a hagyományos ágazatokba is és átalakította azokat. A régi termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat lecserélte, új szereplőket hozott helyzetbe, másokat leértékelt. A technológia lényegében megtörte a tőke totális uralmát, mivel annál nagyobb perspektívát és növekedési potenciált hordozott, és a föld, a munka és a tőke mellett önálló termelési tényezővé vált.

Az alábbiakban Víg István versenyképességről, gazdasági fejlődésről szóló gondolatait közöljük.

2018. november 26. 06:11 | Szandányi Levente

A BMW hatalmas túlélő - Szép csendben készülnek már az autózás igazán nagy dobásai

Sokan ostorozzák a németeket azért, mert nem vállalták fel az úttörő szerepet és szemlátomást le is maradtak az elektromos autózásban. Robert Irlinger viszont egészen máshogy látja ezt, tényekkel és eladási statisztikákkal alátámasztva bizonyítja, hogy néhány év leforgása alatt hatalmas utat tettek meg az elektromobilitás területén. A BMW i almárkájánank, amely a plug-in hibrid és tisztán elektromos modelleket tömöríti magába, vezére elárulta azt is a vele készített interjúnkban, hogy milyen nagy dobásokra készülnek a következő években. Melyek lesznek azok a nagy fejlesztések, amelyek a háttérben már javában zajlanak és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a BMW megvalósítsa hosszútávú céljait.

2018. november 21. 10:56 | Szandányi Levente, Major András

Megjelent a rettegett halálkereszt az olaj felett - Megkönnyebbülhetnek a magyar autósok

A korábbi hónapok áremelkedései után az utóbbi hetek árcsökkenést hoztak az üzemanyagok piacán, amelyben több fundamentális tényező is szerepet játszott. Jó hír a magyar autósoknak, hogy a WTI grafikonján kirajzolódó összkép is megkönnyebbülésre adhat okot. Megjelent ugyanis a halálkereszt az olaj piacán, amely hosszabb távon a fennálló csökkenő trend folytatódását valószínűsíti. A rövidtávú kereskedőknek viszont érdemes résen lenniük, a WTI ugyanis erősen túladottá vált.

2018. november 19. 05:46 | Madár István

Mennyivel növekedjenek a bérek Magyarországon?

Az elmúlt években látványos tempóban emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon. Az infláció emelkedése, a külső egyensúly romlása, a vállalati termelékenységnövekedés korlátai miatt az utóbbi időben megjelentek olyan vélemények, hogy a béremelkedés ütemének mérséklődnie kellene. A kérdés a bértárgyalások időszakában különösen érdekes, ezért érdemes körüljárni a témát.

Nem mese az... A jelentős hazai béremelkedés tényleg megvalósult

2018. november 07. 11:45 | Balatoni András, Erdélyi Levente

Nem mese az... A jelentős hazai béremelkedés tényleg megvalósult

A munkapiaci helyzet folyamatos javulása, valamint a bérek jelentős emelkedése az elmúlt évek gazdasági növekedésének az egyik legfontosabb sarokköve volt és előretekintve is fontos tényezője a hazai makrogazdasági pályának. A helyzet helyes értékeléséhez elengedhetetlen a lakossági jövedelmi folyamatainak és azon belül is a bérjövedelmek alakulásának megfelelő értékelése. A nemzetgazdasági bérek mérésére számos statisztikát találunk, amelyek sajnos sokszor komoly eltéréseket is mutathatnak. Cikkünkben bemutatjuk, hogy egy-egy statisztika kiragadása és az ott látott elmozdulások felnagyítása könnyen hibás következtetésekhez vezet. A fogyasztásról és a megtakarításokról is rendelkezésre álló adatok párhuzamos értékelésével egyértelmű, hogy a hazai bérjövedelmek az elmúlt években jelentősen emelkedtek. Emellett azt is bemutatjuk, hogy a hazai bérek jelentős, a termelékenység bővülését meghaladó emelkedését a korábban historikusan alacsony szintre kerülő bérhányad is lehetővé, sőt szükségessé tette. Számításaink szerint a bérhányad 2017-ben már a historikus átlag közelében alakult, így előretekintve fontos, hogy a bérek emelkedése a termelékenység növekedésével összhangban alakuljon.

2018. november 07. 09:15 | Portfolio

Marad az alacsony lakásáfa! Mit jelent ez pontosan?

A kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése egy fontos jogbizonytalanságot rendez, de a lakáspiacnak valószínűleg nem ad újabb lökést.

2018.11.07 07:45 Itt a legújabb lakásáfa-fordulat! 2023-ig marad a kedvezményes kulcs

2018. november 06. 16:20 | Palkó István

Magyar multi épül, újjászületik az ország egyik legismertebb márkája

Egy több mint 100 éves magyar márkát élesztett újra Joerg Bauer, miután a GE korábbi itteni vezetőjeként megvásárolta az amerikai multi régiós fényforrás- és globális autólámpa-üzletágát. 10 év alatt 1 milliárd dolláros vállalattá szeretné tenni a ma közel 300 millió dolláros árbevételű céget. Az elnök-vezérigazgatót kérdeztük, aki előadást tart az év egyik legnagyobb pénzügyi rendezvényének ígérkező csütörtöki Business and Finance Summit 2018 konferenciánkon is. A rendezvényre még nem késő regisztrálni.

2018. november 06. 14:40 | Weinhardt Attila

Úgy csavarta le a kormány az EU-s pénzcsapot, hogy közben nagy adag brüsszeli pénzt kapott

Miközben idehaza lecsavarta az EU-pénzek kifizetési "csapját" a kormány, aközben Brüsszelből szokatlanul felpörgött a támogatások átutalása, ez pedig kifejezetten jókor jött a magyar büdzsének - derül ki a Portfolio havi összesítőjéből. Közben az is lényeges, hogy a 2014-2020-as ciklusra kalkulálható teljes pénzügyi keretnek már 92%-át elosztotta a kormány a nyertesek között, igaz egyelőre még "csak" alig hattizedét fizette ki. Brüsszelből egyébként már a 7 évre járó pénzek közel negyede megérkezett, ami megfelel az EU-átlagnak, viszont messze minden tagországot megelőz azzal Magyarország, hogy a 7 éves keret több mint 100%-ára írt már ki pályázatokat.

2018. november 06. 10:30 | Csiki Gergely

Addig marad egy orvos Magyarországon, amíg legálisan pénzt kereshet másodállásban

A 2019-ben életbe lépő, vállalati egészségbiztosításokra vonatkozó új adószabályok megakasztják a magánegészségügyi piac növekedési ütemét, a betegek magánbiztosítás hiányában pedig visszaáramlanak az amúgy is túlterhelt közegészségügybe - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában dr. Karai Gábor, az Advance Medical ügyvezetője. A betegútmenedzsmenttel foglalkozó nemzetközi cég hazai vezérével a telemedicina jövőjéről, a magán egészségbiztosítások szerepéről, a párhuzamos ellátórendszer épüléséről, a szolgáltatóknál várható áremelkedésről beszélgettünk. Azt vallja: az elvándorlás megakadályozásának leghatékonyabb eszköze, ha hagyjuk az orvosokat magánrendelni és tisztességesen pénzt keresni.

2018. november 03. 11:02 | Nagy Viktor

460 lóerő és akkor is megvéd, ha hülyeséget akarsz csinálni

460 lóerő, 4,1 alatt van százon, pedig 2 tonna és 505 centi hosszú. A Panamera GTS simán lehetne fegyver, közben meg kezes bárány, elhiteti veled, hogy jól vezetsz, közben meg megvéd, ha hülyeséget csinálnál. Néhány évtizede még nem volt könnyű vezetni az erős autókat, mostanra meg hülyebiztosak lettek. Bahreinben teszteltük a legújabb Porschét.

2018. november 03. 05:40 | Szandányi Levente

A Tesla nyomulása szétfeszíti az autóipart - Itt a riválisok mesterterve, hogy megállítsák

A Tesla jelentős versenyelőnyre tett szert az elektromos autózásban, egyre nagyobb darabszámban gyártott modelljeivel és ambiciózus célkitűzéseivel pedig egyre erősebb versenyre kényszeríti a riválisait. Az autógyártók nem is tétlenkednek, az utóbbi időben hatalmas erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ledolgozzák hátrányukat és megőrizzék piaci pozícióikat.

2018. október 30. 08:12 | Ladányi Sándor, Paulik Éva

Egy új aranykor kezdete? Hazatért a tízszeresére növelt aranytartalék

A Magyar Nemzeti Bank hosszútávú nemzetstratégiai célokat szem előtt tartva tízszeresére növelte az ország aranytartalékát, amely határainkon belül tárolva támogatja Magyarország pénzügyi stabilitását. A hazai aranytartalékok mérete a 90-es évek elején a nemzetközi összevetésben alacsonynak tekinthető 3 tonnára csökkent, majd ezt követően több mint negyed évszázadig változatlan szinten maradt. Az elmúlt években a változó jegybanki, gazdasági és geopolitikai folyamatok hatására az aranytartalék megítelése módosult, az arany szerepe számos országban felértékelődött. Az MNB a régiós országok aranytartalékainak szintjéhez való felzárkózást, illetve az aranytartalék történelmi, a II. világháborút követő konszolidációs, pénzügyi stabilizációs időszakot jellemző szintjének helyreállítását tűzte ki célul. Mindkét cél teljesülésével összhangban áll a teljes állomány 31,5 tonnára történő emelése, amelyhez szükséges vásárlásokat a jegybank az elmúlt hetekben sikeresen végrehajtotta. Ezzel az aranytartalék nemzetközi tartalékokon belüli aránya a régiós, nem-euroövezeti országok átlagával azonos szintre került. Utolsó lépésben megtörtént a teljes aranytartalék hazaszállítása. A készletek hazaszállítása illeszkedik más nemzeti jegybankok (osztrák, holland, német) hasonló döntéseinek sorába.

2018. október 29. 11:02 | Csiki Gergely

Tovább drágulnak a magánegészségügyi vizsgálatok

Elkerülhetetlen a magánegészségügyi szolgáltatóknál a díjemelés - vetítette előre a Portfolio-nak adott interjújában dr. Kirschner András. A Swiss Medical Group alapító-ügyvezetője 5-15%-os emelést valószínűsít általánosan, amit szerinte a szakképzett munkaerő bérének emelésére fordítanak a szolgáltatók. Szerinte a hazai és nyugati bérek közötti olló csökkenésével itthon lehet tartani a jó munkaerőt, a fiatalok körében pedig hirdetni kell, hogy az egészségügy egy olyan vonzó terület, ahol havonta akár egymillió forintot lehet keresni. A 18 éve működő magánszolgáltató társalapítójával a munkaerőpiaci aktualitások mellett a magánszektorban tapasztalható tőkekoncentrációról, a magyar egészségügyi rendszer jövőbeli finanszírozásáról, az egészségügyben is bevezethető bonus-malus rendszer lehetőségéről, és a hálapénz kivezetésének esélyéről is beszélgettünk. A mai napig aktív, klinikai orvosi munkát (is) végző szakember azt is elárulta, hogy több vételi ajánlatot is kaptak a vállalatcsoportra.

2018. október 25. 18:03 | Weinhardt Attila

Hat ábra, ami döntő fontosságú Magyarország felzárkózásában

Az egyik legnagyobb gazdasági fejlettségi előrelépést Magyarország érte el az elmúlt években az uniós tagok közül, ami kedvező, de közben ez vissza is fog ütni a 2020 utáni felzárkóztatási források elosztásnál. Az Európai Bizottság javaslata szerint ugyanis az egyik legnagyobb, fejenként mintegy 166 ezer forintnyi felzárkóztatási forráscsökkenés vár ránk 2021-2027 között a mostani ciklushoz képest. A közel 600 ezer forintnyi fejenkénti felzárkóztatási támogatás azonban még így is az egyik legmagasabb lesz az összes tagállam közül, köszönhetően annak, hogy az EU nagyon erősen a kevésbé fejlett régiókra koncentrál, amelyekből sajnos Magyarországon hat régió is van. Az alábbiakban hat olyan, ritkán látható, ábrát mutatunk be, ami ezen felzárkóztatási források és így Magyarország felzárkózása szempontjából döntő fontosságú.

2018. október 24. 22:45 | Szandányi Levente

Történelmi sikert ért el a Tesla - Masszívan nyereségesen gyárt elektromos autókat

Amikor a Tesla váratlanul bejelentette, hogy a tervezettnél egy héttel korábban közzéteszi harmadik negyedéves beszámolóját, sokan a vártnál kedvezőbb számokat sejtettek a dolog mögött. Akkora meglepetésre viszont aligha számított bárki, mint amilyennel Elon Musk és csapata előrukkolt az amerikai tőzsdék zárását követően. Kiderült ugyanis, hogy szerény veszteség helyett a Tesla masszív nyereséget ért el, döntően elektromos autók gyártásával és értékesítésével. Ez a bravúr még soha nem sikerült senkinek az iparágban. Ráadásul a jelek szerint aligha lesz szüksége a Teslának a sokak által emlegetett tőkeemelésre. Nem csoda tehát, hogy a befektetők valósággal rávetették magukat a vállalat részvényeire, amelyek több mint 10 százalékot erősödtek.

2018. október 24. 13:02 | Oblath Gábor

A magyarországi bér-paradoxon

A 2010 és 2017 közötti időszakban a reálbér kétféle módon értelmezett mutatójának változása hatalmas különbséget mutat. A dolgozók szempontjából fontos nettó reálkeresetek 30%-kal emelkedtek, miközben a munkáltatók bérköltségét jelző - más statisztikai forrás alapján mért - termelői reálbérek stagnáltak. A kétféle mutató közötti feszültség feloldásának mikéntje jelentősen befolyásolja a hazai gazdasági folyamatairól kialakított kép egészét. Ha a termelői reálbérköltségek nem nőttek, az a termelékenységre vonatkozó adatokkal összhangban van ugyan, ám nem hihetjük el, hogy a dolgozók nettó reálbére 30%-kal nőtt. Ha viszont a dolgozói reálbérek 30%-kal emelkedtek, nem hihetjük el, hogy a termelékenység alig változott. Az ellentmondás statisztikai összetevőinek elemzése arra vezet, hogy a kétféle módon értelmezett reálbérváltozás közötti 30 százalékpontnyi résnek mindössze egyharmadát magyarázzák meg a fogalmi, illetve módszertani különbségek. Az eltérés magyarázatának keresése mégsem hiábavaló: azt a sejtést támasztja alá, hogy az időszak egészét tekintve, nemzetgazdasági szinten a fogyasztói reálbérek emelkedését túl-, a termelői reálbérekét pedig enyhén alulbecsülhetik a hivatalos adatok, illetve az azokra támaszkodó számítások. A hazai bér-paradoxon feloldása a statisztikusokra, a folyamatok konzisztens adatokon alapuló értelmezése viszont a közgazdászokra vár.

2018. október 19. 12:00 | Portfolio

Vajon mi derül ki egy önkormányzati honlapról?

Némi javulás a korábbi évekhez képest megfigyelhető, de továbbra is sok javítanivaló van a helyi önkormányzatok és azok vállalatainak honlapjain - állapítja meg egy friss kutatás. A 368 önkormányzat és 117 önkormányzati vállalat honlapját a Budapest Intézet és a CRCB vizsgálta meg az idén, és a pozitív jelenségek mellett megállapítja, hogy a helyi szintű adatok és információk közzétételén továbbra is lenne mit javítani.

2018. október 14. 15:00 | Weinhardt Attila

Ránk ömlött a sok EU-s pénz, de hova szivárgott el?

Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert. Az EU-pályázatok kapcsán a túlárazási kockázatok elleni friss kormányzati fellépésről egy másik cikkünkben írtunk: