Elemzés

2017. november 08. 10:57 | Nagy Viktor

Meredeken emelkednek az itthoni bérek, hamarosan visszajöhetnek a kivándorolt magyarok

A magyarországi építőipari jövedelemszint már nagyjából eléri a nyugat-európai felét, ez több esetben már elég lehet ahhoz, hogy a kivándorlás jelentősen lassuljon, ha pedig a következő két évben további 50 százalékot emelkednek a bérek, és elérik a nyugat-európai szint 75 százalékát, akkor már nem feltétlenül lesz érdemes külföldön dolgozni, és akár elindulhat a külföldön dolgozók visszatelepülése is, nyilatkozta lapunknak Tibor Dávid, a Masterplast elnöke. Ehhez viszont az kell, hogy a jövőre hivatalba lépő új kormány előre gondolkodjon, hogy milyen ösztönzőkkel tudja segíteni az építőipart a 2020-21 utáni időszakban, mert ha az iparágban dolgozók azt látják, hogy az építőiparban lesz legalább 5-6 stabil év, akkor azért már érdemes hazajönni.

A magyar cégek közötti munkaerőelszívásról, ukrán oligarchákról, régiós ingatlanárakról, az uniós pénzcsapok elzárása utáni időkről, a minőségi anyagok kispórolásáról, a pakisztáni munkások idecsábításáról, Paks 2-ről és a stadionépítésekről is beszéltünk a Masterplast vezetőjével.

2017. november 07. 17:48 | Weinhardt Attila

Nagy tervet szőnek Brüsszelben, Magyarország máris felemelte szavát

Az uniós tagállamok nagy száma támogatja, hogy az eurózónának legyen egy stabilizációs célú külön költségvetése - jelezte a hétfői tanácskozás után Jeroem Dijsselbloem. Ő elég furcsa státuszból mondta mindezt, hiszen egy szűkebb csoportnak, az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsának a rövidesen leköszönő vezetője. Az általa tett kijelentés és az eddig napvilágot látott információk azonban mégis különösen fontosak és a formálódó terv hatásai olyannyira messzire vezetnek, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium rögtön kiadott egy szűkszavú közleményt. Ebből kiderült, hol lát poteniális kockázatokat a tárca a magyar érdekek érvényesülésére.

2017. november 06. 17:43 | Portfolio

Komoly átalakulás előszobájában a BIF

A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) közgyűlése augusztus 15-én döntött, arról, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társasággá (SZIT) alakul. Ma újabb lépést tett efelé a társaság, a NAV a BIF-et szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként nyilvántartásba vette, ez gyakorlatilag a SZIT előszobája.

2017. november 06. 05:46 | Madár István

Kell-e nekünk a magyar euró?

Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?

Kétrészes írásom célja a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásainak számbavétele, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintése, a tanulságok levonása, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszony felvázolása.

Sorozatunkban szívesen helyet adunk más véleményeknek, elemzéseknek is.

2017. november 03. 16:05 | Weinhardt Attila

Napelemet ingyenpénzből? Eljött a nagy lehetőség!

Jövő szerdán újranyílik egy olyan vállalkozói energiahatékonysági uniós pályázat 81 milliárd forintos szabad kerettel, amelyet a nyáron a túl szigorú szabályrendszer és a gyenge érdeklődés miatt felfüggesztettek, hogy átdolgozzák. Ez egy kombinált hiteltermék, azaz az ingyenpénznek mondott vissza nem térítendő támogatás mellett hitelt is fel kell venni legfeljebb 2%-os fix kamattal, de például napelem telepítésével ennek költsége bizonyára könnyen kitermelhető. Ennek a közép-magyarországi régióra érvényes "párja" is rövidesen újranyílhat a cégek számára többmilliárdos szabad kerettel. Sőt, egy újabb, 52,5 milliárd forintos keretösszegű, kizárólag ingyenpénzt kínáló, vállalkozói energiahatékonysági pályázat társadalmi egyeztetése is elindult. Utóbbi várhatóan azt követően nyílik majd meg január közepétől, hogy a 81 milliárdos szabad keretösszegű pályázatot bezárják.

2017. november 02. 09:50 | Portfolio

Egyre kevesebb a bolt Magyarországon

A kiskereskedelmi üzletek számának hanyatlása már évek óta tart és tavaly sem állt meg - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a héten közzétett részletes tanulmányából. A kiskereskedelem teljesítményéről szóló kiadvány bemutatja, hogy a vesztesek a kisebb üzletek voltak.

2017. november 02. 05:50 | Szandányi Levente

Elkészült a nagy magyar autópálya-körképünk - Így vezetnek más autósok

2017. október 29. 07:10 | Weinhardt Attila

Nyugat-Dunántúl felrobbant, Közép-Magyarország lecsúszott - És ez még csak a kezdet

Az Európai Unió összes régiója közül a nyugat-dunántúli produkálta a tizedik legnagyobb gazdasági fejlődést 2008 és 2015 között és részben az uniós források miatt az EU-átlaghoz történő gyors felzárkózás 2030-ig is folytatódhat - derült ki egy friss brüsszeli anyagból. Ezzel párhuzamosan a közép-magyarországi régió egy viszonylag magas fejlettségi szintről elkezdett relatív lecsúszni és mivel kevés EU-s pénzre jogosult a 2014-2020-as ciklusban, így ez nem is nagyon változik, de Pest megye szétválasztása majd segíthet hosszabb távon. A térségi országok közül egyébként az egyik legnagyobb mértékben a magyar GDP-t fogják majd 2023-ig megemelni az uniós források, de itt is látszik az a kettősség, hogy a közép-magyarországi régió lassabban fog fejlődni, mint a többi magyar régió.

2017. október 26. 10:00 | Nagy Márton, Virág Barnabás

Felzárkózás az eurózónában - Csakis megfelelő felkészültséggel teljesíthető

A közepes fejlettségű országok hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikai célja a fejlett országok jövedelmi szintjének elérése. Az euró bevezetésének kérdését is ezen végső cél függvényében érdemes megvizsgálni. Az euróövezethez már csatlakozott országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró bevezetése önmagában nem jelent garanciát a konvergenciára. A nem megfelelő felkészültség mellett csatlakozó országokban a közös fizetőeszköz használata hozzájárult komoly sérülékenységi problémák felépüléséhez, ami több esetben tartós divergenciához is vezetett. A maastrichti kritériumok nem érték el céljukat. Az euró bevezetésének időzítését legalább három további dimenzió mentén fontos értékelni:

2017. október 25. 05:45 | Beke Károly

Nem csak Magyarország tragédiája a kivándorlás - A szomszédban szinte könyörögnek, hogy térjenek haza

Magyarországról több százezren vándoroltak el uniós csatlakozásunk óta, a régiót azonban ennél is érzékenyebb veszteség érte: a hivatalos adatokból úgy számoljuk, hogy az öt legnépszerűbbnek tekinthető célországban több mint 3,7 millió kelet-európai élhet, a legtöbben Lengyelországból vándoroltak ki. A valós szám azonban ennél is magasabb lehet, becslések szerint csak Romániából több mint 3 millióan vándorolhattak el. Nem véletlen, hogy az egész régió egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzd, viszont mi még ebből a szempontból is kilógunk a sorból.

2017. október 24. 08:35 | Turzó Ádám Pál

Magyarország épp most játssza el nagy esélyét, vagy elsül a mesterterv?

Az infokommunikációs és távközlési iparág, vagyis az ICT-szektor az innováció és a digitális gazdaság alapja, az internetadó utáni pálfordulás óta a csapból is ez folyik Magyarországon. Nem véletlenül: kifejezetten jó induló pozícióban vagyunk ahhoz, hogy Magyarország egy kicsi, gyorsan fejlődő digitális országgá váljon, amit a nagy hozzáadott értéket termelő ICT-szektor hajt. Ugyanakkor nálunk az egyik legmagasabb a külföldi, a hazainál produktívabb cégek részaránya az ICT-szektor értékteremtésében, így a külföldi cégekkel szemben nagy kitettséggel rendelkezünk. Az OECD friss jelentése alapján mutatjuk, mi történik a szektorban a világon és itthon.

2017. október 24. 06:03 | Holtzer Péter

Gyerekek a nyugdíjrendszerben: biztosítás vagy luxusjószág?

Az alábbiakban konzisztencia-keresésre invitálom a kedves olvasót, hátha együtt megtaláljuk. Az apropót részben az adja, hogy néhány nap múlva Budapesten fog előadni Douglas Murray, aki régóta ír és beszél az Európa irányába tartó nagymértékű bevándorlás kérdéseiről, és akinek idén e témában megjelent “Strange Death of Europe - Immigration, Identity, Islam" című könyve nem véletlenül kapott élesen eltérő véleményeket a paletta különböző oldalairól. A szerző véleménye szerint a bevándorlás Európa számára veszélyes és végzetes, és a mellette általában felvetett érvek egyike sem állja meg a helyét, így az sem, hogy a nyugdíjrendszerek problémáira legalább a válasz egy részét kínálhatná. Az előadáshoz hozzá fog szólni Novák Katalin EMMI-államtitkár, akinek szerény feladata a termékenység 2,1-es szintre történő emeléséhez szükséges politikák kidolgozása.

2017. október 20. 11:40 | Portfolio

Újabb meglepetést okozhat az MNB

A múlt havi izgalmak után az októberi monetáris tanácsülés is hozhat érdekes döntéseket, bár jóval valószínűbb, hogy a jegybank ezúttal nem változtat a monetáris kondíciókon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ugyanakkor a kamatfolyosó aljának további süllyesztése benne van a levegőben, miközben a kamatemelési várakozások 2020-ra tolódtak ki.

2017. október 18. 10:08 | Turzó Ádám Pál

Nem lesz magyar bankkártyás rendszer, helyette valami sokkal jobbat főztek ki

A magyar átutalási rendszert működtető GIRO még idén kiválasztja az új, azonnali fizetési rendszer motorját biztosító beszállítót, és megköti a szerződést. Az új rendszer kiválasztásánál szempont az is, hogy amikor egyszer Magyarországon is bevezetik az eurót, az átutalási rendszer képes legyen az euró alapú tranzakciók elszámolására is - mondta el lapunknak Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO vezérigazgatója. A magyar kártyás rendszer kiépítése hasonlóan komplex és költséges feladat lett volna, mint az azonnali átutalási rendszer projektje, ezért most úgy áll, nem lesz saját kártyás rendszerünk. Az új átutalási rendszer több száz milliós beruházást jelent a GIRO oldalán, a bankoknak mégsem lesz feláras szolgáltatás az instant rendszerbe küldeni az átutalásokat. Sőt, ha a forgalom jelentősen bővül, elképzelhető, hogy további díjcsökkentésre is lehetőség lesz. A bankok mindeközben már javában fejlesztik az azonnali átutalásra épülő fizetési megoldásaikat.

2017. október 18. 05:44 | Beke Károly

Matolcsyék az atomfegyvert is bevethetik még az idén

Szeptemberben az MNB elismerte, hogy a következő időszakban a fő célja a hosszú hozamok leszorítása lehet. Ennek érdekében pedig készek lehetnek elmenni a falig, egyes elemzők szerint az sem zárható ki, hogy végső esetben másodpiaci állampapír-vásárlási programot indítanak az EKB és a Fed mintájára. Ehhez azonban az is kellene, hogy kedvező maradjon a nemzetközi környezet, így jövő kedden még korai lenne várni a nagy dobást.

2017. október 16. 15:01 | Szandányi Levente

Van egy látomásunk - A világ legnagyobb autógyártója megszűnhet létezni mai formájában

A Volkswagen menedzsmentje hatalmas erőfeszítéseket tett az elmúlt években annak érdekében, hogy a világ legnagyobb autógyártójává váljanak. A hatékonyabb, profitábilisabb működés területén viszont képtelenek voltak kézzelfogható eredményeket felmutatni. Nagyszabású tervek és projektek természetesen már vannak a helyzet kezelésére, de egyáltalán nem lepődnénk meg akkor sem, ha végül egy évekkel ezelőtti elképzelés valósulna meg, amelynek keretében több részre bontanák a Volkswagen csoportot.

2017. október 13. 05:40 | Turzó Ádám Pál

Példátlan húzásra készül az MNB, egy csapásra egy új világba repítik Magyarországot

Ritka pillanat, amikor a bankok és a fintech cégek együtt örülnek valaminek, amit ráadásul egy szabályozó tesz. Pedig most pont ez a helyzet, hiszen az MNB vizsgálja egy magyar regulatory sandbox bevezetésének lehetőségét, ami egy nemzetközi szinten is előremutató megoldás a fintech szektor támogatására és szabályozására. Egy olyan innovációs központot (multilaterális konzultációs platformot) is létrehoznának, amely a kezdeti fázisban lévő fintech startupoknak, vagy akár a már piacon levő szereplőknek segítene eligazodni szabályozási kérdésekben, és a piaccal együttműködve segítené elő a jó ötletek üzleti megvalósítását. Az új kereteket viszonylag gyorsan, akár egy éven belül is lefektethetik, a projekt koncepciójának kidolgozásával november végére végezhetnek a jegybanki szakértők. Az MNB-től első kézből tudtuk meg a részleteket.

2017. október 12. 16:33 | Portfolio

Egy magyar befektetés, amely minden mást földbe döngöl

Immár öt éve tartják bűvöletükben a magyar lakosságot az állampapírok. A sorozatos kamatcsökkentés ellenére még az MNB legfrissebb adatai sem utalnak arra, hogy bármely más megtakarítási forma az állampapírok közelébe férkőzött volna népszerűségben. A befektetési alapok piaca immár két és fél éve tetszhalott, és a lekötött betéteknek is leáldozott. Egyedül a készpénz és a látra szóló betétek mutatnak érdemi növekedést az állampapírokon kívül. Pedig a lakosság pénzügyi vagyona reálértéken is újabb rekordszintre került, így lenne lehetőség a nagyobb diverzifikációra.

2017. október 10. 17:04 | Weinhardt Attila, Brüsszel

Miért nem kéri Magyarország a neki járó EU-pénzt? - Brüsszelben is csodálkoznak

Miközben az egész EU-ban Magyarország halad a leggyorsabban a 7 éves fejlesztési keretének nyertesekkel való lekötésével, aközben még mindig nagyon kevés pénzt kértek a magyar hatóságok Brüsszeltől, ami az EU fővárosában is fejtörést okoz - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Az EU-pénzek gyors magyarországi kifizetési tempója és a csordogáló brüsszeli kifizetések együttes következménye egyébként jól látszik a magyar államháztartás hatalmasra ugró deficitjén is, és ezért is nehezen értik Brüsszelben a magyar hatóságok stratégiáját. Azt egyébként EU-szerte meg lehet figyelni, hogy nagyon lassan halad a 7 éves ciklus keretének lehívása, és éppen emiatt igencsak nehéz alátámasztani, hogy miért is maradjanak meg a 2020 utáni újabb EU-s büdzsében nagy súllyal a kohéziós források.

2017. október 09. 16:50 | Weinhardt Attila, Brüsszel

Továbbra is ellenzi a magyarokat is büntető javaslatot az EU-pénzek biztosa

"Nem az embereket kell büntetni a tagállami kormányok viselkedéséért", így továbbra is ellenzem a kohéziós támogatásokon keresztüli pénzügyi büntetést a jogállami keretek megsértéséért - hangsúlyozta a 7. Kohéziós Jelentés mai brüsszeli bemutatója során Corina Cretu. A regionális támogatásokért felelős uniós biztos ezzel megismételte azt az üzenetet, amit például júniusban a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban is hangsúlyozott, amikor egy német kormányzati felvetés után Brüsszelben is terjedni kezdett az a gondolat, hogy a jogállami keretek megsértését a 2020 utáni újabb EU-s költségvetésben a strukturális és kohéziós támogatásokon keresztül is meg lehetne "torolni". Nemcsak Corina Cretu szállt síkra a minél nagyobb arányban megmaradó, de szerkezetében változó kohéziós támogatások mellett, hanem Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Bizottságának új elnöke is, aki a Kohéziós Szövetség jegyében konkrétan azt szeretné elérni, hogy a kohéziós pénzek egyharmados aránya legalább maradjon meg a 2020 utáni büdzsében is.