Elemzés

Jön a negyedik mobilszolgáltató!

Június közepén nagy meglepetést okozott a DIGI, a társaság ugyanis a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone mellett jelentkezett az NMHH által meghirdetett frekvenciákra. Tegnap azt is megtudtuk, hogy a DIGI hang- és internet-szolgáltatásra is alkalmas frekvenciákat szerzett meg, ez alapján pedig a három nagy mellett egy negyedik mobilszolgáltató is elindulhat a magyar piacon. A DIGI lehetséges céljainak megfejtésében Dr. Kis Gergely, az eNET partnere volt segítségünkre.

Két nagy újítással könnyíti a kormány a pályázók dolgát

Két jelentős finanszírozási újítással is segít a kormány a vállalkozásoknak a most elinduló pályázati ciklusban - vetítette előre a Portfolio-nak adott írásbeli interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ez a két intézkedés jelentheti "a legnagyobb könnyítést a vállalkozásoknak" az egyszerűbbnek, átláthatóbbnak ígért új rendszerben. Csepreghy arra figyelmeztetett: szemléletváltásra kell felkészülni, mert az új ciklusban "az uniós támogatások nagy tömege visszatérítendő forrás keretében fog a gazdaságba jutni". Éppen emiatt csak az életképes, rentábilis projektek számíthatnak támogatásra, azaz olyanok, akiknek "csak a kezdeti löketre van szükségük, nem pedig hiányzó finanszírozásra".

Hatalmas bank születőben? - Már 30 magyarországnyi ügyfelük van

300 millió regisztrált ügyfél, egy év alatt 519 milliárd dollárnyi fizetés elszámolása, 93 milliárd dolláros kezelt vagyon online pénzpiaci alapban, 2,3 milliárd dolláros méretű online hitelpiac - ez a néhány szám jól jellemzi, mekkora bank születik, ha megszerzi a lincencet az Alibaba egykori fizetési üzletága. A kínai Small and Micro Financial Services ráadásul tőzsdére készül, az IPO értéke a saját becslésük szerint megközelítheti a frissen beállított 25 milliárd dolláros rekordot. Mindezek fényében talán tényleg jogosan aggódnak a hagyományos bankok, hogy a technológiai szektorból érkezhetnek az új versenytársaik.

Megvan, ennyit fizet a Magyar Telekom

A hazai mobilcégek szempontjából fontos eseményre került sor ma, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ugyanis sajtótájékoztatón hirdette ki a szélessávra eddig nem használt frekvenciasávok nyertes pályázóit. Ma végre megtudtuk, melyik frekvenciacsomagot szerezte meg a Magyar Telekom, a Telenor, a Vodafone és a DIGI, illetve azt is, hogy mennyit fizetnek a frekvenciákért. A Magyar Telekom szempontjából azért is érdekes a mostani végeredmény, mert a frekvenciákért fizetett díj mértéke hatással van a társaság eladósodottságára, azon keresztül pedig a jövőben fizetendő osztalék mértékére is.

Fontosabb részletek

• 4 vállalat szerzett frekvenciákat: Magyar Telekom, Telenor, Vodafone, DIGI
• A szolgáltatók összesen 130,6 milliárd forintot fizetnek a frekvenciákért (a minimumdíj 104 milliárd forint volt)
• A Magyar Telekom 58,8 milliárd forintot fizet, ez magasabb, mint az elemzői várakozások átlaga (53 milliárd forint), viszont a legmagasabb becsléseknél (Concorde 60, Citi 63) alacsonyabb, és az is örömteli, hogy a társaság hozzájutott azokhoz a frekvenciákhoz, amelyeket meg kívánt szerezni
• A DIGI is szerzett frekvenciát, ez alapján a társaság mobilszolgáltatóvá válhat

Devizahitelesek: már csak ez az óriási pofon maradt hátra?

Nagy csalódás érheti jövőre a devizahiteleseket: nem a kamatemelést, mint olyat, hanem csak a tisztességtelennek nyilvánított változatát felejthetik el örökre. A hitelek kamatszintje ugyanis az elszámolás révén csak átmenetileg csökkenthető az eredeti szintre, hosszabb távon a bankok ezzel nem tudnak együtt élni. A kormány által január 1-jére ígért "fair bankrendszerről" szóló törvény tehát "átlátható és tisztességes" formában, de szinte borítékolhatóan a kamatok és így a törlesztőrészletek újbóli emelkedését fogja a rendszerbe programozni. Hogy miként, talán az lesz a legérdekesebb.

Így csap meg minket az ukrán válság

Az idén 0,2 százalékponttal, jövőre pedig akár 0,4 százalékponttal is kisebb lehet a GDP-növekedés az ukrán krízis hatására - vélik a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai. Az embargó hatására az infláció is kisebb lehet, amennyiben az élelmiszerkínálat növekedése lefelé nyomja az árakat.

Eltűnt az infláció - Most kell részvényt venni?

Európában szinte kihalt az infláció, és Amerikában is visszafogott a pénzromlás üteme, a várakozások ráadásul mindkét piacon meredeken csökkennek. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, mit jelent ez a részvénypiacnak, a konklúzió pedig az, hogy az alacsony és stabil infláció összességében kedvező hatással bír: a részvényeket ilyenkor a befektetők hajlamosak magasabb szorzókkal értékelni, és a profitok minősége is jobb.

Pokoli drága, mégis megveszik az emberek

Nehéz helyzetben van az, aki manapság rövid távon akarja befektetni a pénzét, a betétek legfőbb helyettesítőjének számító likviditási alapok december-augusztus között például mindössze 0,6-1,3%-os hozamot értek el. A befektetési környezettel nem lehet mit csinálni, a költségekkel viszont igen, egészen biztos, hogy nem fenntartható eladni 1,5%-os költségterhelés mellett alacsony kockázatú alapokat, amikor a rövid hozamok 1,5% alatt vannak. A régióban körbenézve a lengyel piac lehet számunkra irányadó, ahol 0,6-1%- között találhatók a díjak. Nagy valószínűséggel itthon is hamarosan elindul a költségcsökkentés, viszont ennek legnagyobb gátját a forgalmazók jelenthetik, amelyek minden forintot próbálnak megfogni a szorongatott helyzetben.

Egy igazi gáztéboly közepén állunk

Szabad szemmel szinte követni is nehéz volt az elmúlt napok gázellátással kapcsolatos híreit, amelynek hátterében vélhetően az áll, hogy a fűtési szezonhoz vészesen közeledve - hagyományosan az októbertől március végéig tartó időszak - továbbra sem rendeződött még az európai ellátás szempontjából kulcsfontosságú ukrán gázellátás ügye.

Ismét hatalmas mínusz a Dunaferrnél - Hogyan tovább?

Csökkenő árbevétel és csökkenő működési költségek mellett tavaly is tetemes, 21 milliárd forintos veszteséget hozott össze az ISD Dunaferr Zrt. - derül ki a cég nemrég közzétett 2013-as beszámolójából. Közben a társaság HR-igazgatójától megtudtuk: másfél évig húzódó felújítás után ünnepélyesen átadják az 1-es számú kohót. A vasmű jövője szempontjából ez önmagában nagyon jó hír, sőt közép távon az ukrán válság is kedvező helyzetbe hozza a céget, ám ettől még nem felhőtlen a jövő. A társaság azonban határozottan cáfolta azokat a lapunkhoz eljutott információkat, hogy további jelentős elbocsátásokra készülne.

Cikkünkben annak jártunk utána, hogy mi folyik most a társaságcsoportnál és milyenek a kilátások.

Már megint Amerika dönti el a jövőt

Szembetűnő, amit a dollár produkált az elmúlt hónapokban, a látványos erősödéssel a dollár index olyan szintre emelkedett, amit közel 2 éve nem láthattunk már. Egyelőre jó esély mutatkozik arra, hogy a rali folytatódjon és egy tartós emelkedő trend alakuljon ki, ez pedig nyilvánvalóan a részvénypiacokra nézve sem elhanyagolható. A dollár erősödésének vannak pozitív és negatív hatásai is a tőzsdékre, a korábbi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az amerikai fizetőeszköz és a részvényárak alakulása között összességében nincs kapcsolat, vagyis a dollár erősödéséből aligha tudunk következtetéseket levonni a részvényárak várható alakulására vonatkozóan. Ami talán ilyen esetben a befektetők segítségére lehet, az a dollár erősödés okainak feltárása, ezekből most inkább a dollár és a részvényárak (folytatódó) együttmozgására következtethetünk.

Nem gondolnád, hol lakik a legtöbb milliárdos

Európában él a legtöbb dollármilliárdos a világban, de az, hogy idén növekszik a milliárdosok vagyona, elsősorban az ázsiaiaknak köszönhető - derül ki a UBS éves felméréséből. Az év eleje óta 155 "új milliárdost" köszönthettünk a világban, velük együtt már 2325-en vannak, ami új rekordot jelent. A felmérésből az is kiderül, hogy egy átlagos milliárdos 63 éves és hogy a teljes vagyon közel 90%-a férfiak kezében van.

Bokros-csomag jönne? Ugyan már!

Elsőre sokan teljesen félreértelmezték Varga Mihály keddi kijelentését a költségvetési kiadások csökkentéséről. Ahogyan azonban már első értékelésünkben is jeleztük: távolról sem nevezhetjük a belengetett nagyívű tervet megszorításnak. Egyszerű számításunkkal most azt is bemutatjuk, hogy az újraelosztási ráta következő években tervezett csökkentését miért nem lehet és nem szabad nominális összegre lefordítani, és ezzel megszorításokkal riogatni. Mindezek mellett már csak hab a tortán, hogy mindenki egy, már fél éve "a piacon lévő" információra csodálkozott rá, valószínűleg ez a felfokozott várakozásokkal függ össze. Habár nominális kiadáslefaragástól nem kell tartani, azonban a kormány felettébb érdekes területeken tervez erőteljes fiskális szigort.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba "megszorítósdi" ügyben.

Devizahitelek: olyan ez, mint amikor a medve és a nyuszi dobókockázik

Elsősorban azért nem csökkent az utóbbi időben a frankhitelek kamatszintje, mert korábban több kamatemelés is elmaradt - mondja Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke a devizahitelek elszámolása kapcsán. A szerdán elfogadott devizahiteles törvénybe nem nyugszanak bele a bankok, mint ahogy a kedvezményes árfolyamú forintosítás ötletét sem fogadják el, a jegybank két új eszköze viszont alkalmas lehet a forintgyengülés elkerülésére. Becsei a hitelezés és a bankszektor jövőjéről, valamint a forintosításról is kifejti véleményét interjúnkban.

10% felett hozott 1 év alatt - Érdemes még beszállni?

Óvatosnak kell lenni, ha most a bankbetéteknek és a pénzpiaci alapoknak hátat fordítva kötvényalapok vásárlására szánjuk el magunkat. A visszatekintő hozamok alapján tuti befektetésnek tűnhetnek, de ebben az esetben hatványozottan igaz, hogy a visszatekintő hozam nem jelent garanciát. Sőt, egyre valószínűbb, hogy nagy csalódás lesz a vége a dolognak, legfőképpen a hosszú kötvényalapot vásárlók körében. Na de mi okozhat ekkora változást? Mit tegyünk, ha mégis kötvényalapot szeretnénk venni? Ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni az alábbi cikkünkben.

Itt az MNB nagy devizahiteles bejelentése

Két új eszköz bevezetésével segíti a Magyar Nemzeti Bank a lakossági devizahitelek elszámolását és kivezetését - jelentették be a jegybank mai sajtótájékoztatóján. Ezzel egyszerre kerülnék el, hogy a forint árfolyamára nyomás nehezedjen, és hogy a jegybank devizatartaléka jelentősen csökkenjen.

Fontosabb részletek

• Október 13-án, hétfőn két új eszközt indít a jegybank, amellyel devizát bocsát forint(likviditás)ért cserébe a bankok rendelkezésére.
• Ez a kettő mind a devizahitel-elszámolás, mind a forintosítás segítésére alkalmas.
• Az eszközökre azért van szükség, mert ez a két esemény jelentős banki devizakeresletet generál, ami gyengítené a forintot.
• A "feltételes eszköz" (spot tranzakció) a rövid lejáratú külső források csökkentéséhez, "a feltétel nélküli eszköz" (forward ügylet) pedig a hosszú lejáratúak csökkentéséhez járul hozzá.
• A feltételes eszköz célja, hogy a devizatartalék csökkenése közben csökkenjen a bankok rövid külső adóssága, és ezzel a jegybanki devizatartalék-igény is.
• A feltétel nélküli eszköz lehetővé teszi, hogy a bankok ne most zárják le hosszú forrásaikat, a devizatartalék pedig fokozatosan csökkenjen.
• Az új eszközökkel így a túlzott forintgyengülést és devizatartalék-csökkenést is megelőzik.
• A jegybank felkészült az egylépéses forintosításra, de ennek részletei még nem ismertek.

Itt a magyar e-pénz - Még az MNB szűrőjén is átment

Alig két hónap telt el, mióta útjára indult egy vadonatúj magyar elektronikus pénz: a Barion. A Bitcoinnal ellentétben itt nem a bankrendszer vagy a jegybankok megkerülése a cél, hanem a hagyományos készpénz, jelen esetben a forint modernizálása egy Google-féle üzleti modellben. Kicsit anonim is, meg nem is, jórészt ingyenes, de van, amiért fizetni kell, bolti mobilfizetésre is alkalmas, de online is fizethetünk vele. Nem volt könnyű megszerezni az engedélyt a kibocsátásához, de az alapítók bíznak a sztoriban, hamarosan tőkebevonásra készülnek. Meglátjuk, mennyire lesz sikeres, addig is, ismerkedjünk meg a forint új köntösével!

Ezért készülnek nagy bejelentésre Orbánék

Az állami kiadások lefaragása, az újraelosztási ráta csökkentése, felzárkózás a régiós társakhoz, fontos rendszerek átalakítása - erre készül a kormány a legújabb hírek szerint. Ezek mind olyan kulcsszavak, amelyekre a befektetők azonnal felkapják a fejüket, azonban Magyarország az elmúlt években már elcsépelte ezeket. Azzal viszont nem lehet vitatkozni, hogy a magyar állam kiadásai rendkívül magasak, ebben a tekintetben az előző kormányzati ciklus egyáltalán nem hozott áttörést. Így érthetőek a legújabb kormányzati erőfeszítések, azonban a tényleges szándékot csak találgatni lehet (adócsökkentésnek kell a fedezet vagy csak így csökkenhet az államadósság?). Az is fontos kérdés, hogy mely tortaszeletet vágná kisebbre a kormány?

Orosz-ukrán válság: A veszteségek csak nőnek

Az ukrán és orosz ingatlanpiacokon már most érezhető a visszaesés a válság hatására. Utóbbi esetében az ingatlantranzakciók a tavalyi években tapasztalt felére eshetnek vissza az idén. Ukrajnában az esés mértéke ennél is nagyobb lehet, jelenleg még az erős kockázati hajlandósággal rendelkezők körében is veszélyesnek számít. Az már most látható, hogy egy elhúzódó konfliktus a két korábbi ingatlanpiaci üdvöske piacának jelentős, több milliárdos veszteségeket okozhat.

Itt a mindenki számára elérhető napelem?

Hagyományos energiaszolgáltatóhoz képest szokatlan bejelentést tett nemrég az Elmű-Émász cégcsoport, amikor is nyilvánosságra hozták, hogy enHome név alatt új, a lakosság decentralizált energiaellátásában érdekelt üzletágat hoznak létre. Az enHome elindításáról és céljairól Papp Andrással, az új cég ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.