Elemzés

A konyhafőnök ajánlata augusztusra: Egis, Graphi, OTP, MOL (alapkezelői felmérés)

Július elején elvégzett alapkezelői felmérésünk óta közel 6%-ot emelkedett a BUX index, a MAX pedig a forint 4%-os erősödése mellett 3%-ot gyarapodott. A héten elkészített augusztusi körkérdésünk alapján további részvénypiaci emelkedés inkább hosszú távon várható, viszont a forinttal szembeni bizalom kezd visszatérni (bár a szakértők rendkívül megosztottak és még mindig többségben vannak, akik 1 éves időtávon gyengülésre számítanak).

A részvények közül az Egist és az OTP a szakavatott szemek egyértelműen vételre javasolják, de a MOL népszerűségének esése mellett feltűnt egy új csillag, mégpedig a Graphisoft.

Ősszel ismét érdemes lehet részvényt venni - mit mond a profi befektető?

Rövid távon továbbra is marad a bizonytalanság a részvénypiacokon, de az év végén újból visszatérhet a pozitív hangulat, így az ősszel ismét érdemes lehet részvényt vásárolni - véli Bódis Péter, a Pioneer-Capital Invest bécsi alapkezelője. Bódis a gazdasági trendeket pozitívan értékeli, de mint megjegyezte: "hosszútávú befektetők vagyunk, csak rövid tavon szeretnénk hozamot elérni, ezért az időzítés nagyon fontos". A szakértő szerint a régióban az orosz és a török piac a legvonzóbb, de a kisebb régiós tőzsdéken is lehet attraktív befektetéseket találni.

"Csalódás ez a csomag" - Beszélgetés Felcsuti Péterrel

"Ahhoz a nagy többséghez tartozom, akik úgy gondolják, hogy csalódás ez a csomag". Felcsuti Péterrel, a Raiffeisen Bank vezérigazgatójával beszélgettünk. A bankvezér szerint "rövidtávon a költségvetési pozíció remélhetőleg javul, de ... az intézkedések rontják a gazdaság hosszútávú versenyképességét és azokat a goodwill természetű elemeket, mint hogy a gazdaság szereplői mennyire tartják kiszámíthatónak az államot, mennyire bíznak benne."

A Raiffeisen Bank mindenesetre halad előre, Felcsuti Péter most úgy gondolja, hogy jelenlegi intenzív a fióknyitási szakasz nem ér véget, a 120 bankfiók után akár további 80 is nyílhat.

Öregszünk... fájdalmasan öregszünk...

Az idő megállíthatatlanul halad. Ezen távolról sem új keletű tény azonban a szigorúan negatív demográfiai trenddel párosulva a jelenlegi nyugdíjellátási rendszerek mellett hosszú távon elkerülhetetlen változásokat generál a fejlett államok eladósodottságában. Az időskori és egészségügyi ellátás reformja nélkül a Standard & Poor’s egyik legfrissebb elemzése szerint a világ fejlett 32 tagállama közül 29 spekulatív besorolásba fog átkerülni 2050-re. Magyarország - mint a vizsgált mintában az egyik egyébként is leggyengébb fiskális bázissal rendelkező ország - 2020-ra kaphat spekulatív minősítést. Az S&P elemzői szerint a 2050-ig számított fedezetlen nyugdíjadósság hazánkban a 2. legnagyobb az elemzés tárgyát képező fejlett államok között, de a minket megelőző Japán legalább azzal indokolhatja a helyzetét, hogy náluk a legmagasabb a várható élettartam a világon. A jóléti intézményrendszerek reformja tehát (választási időszakok 14-15-16. havi nyugdíjígéreteit leszámítva) elkerülhetetlen. Némi lelki támaszt jelenthet a feltehetően távolról sem fájdalom mentes folyamatban, hogy gyakorlatilag az összes fejlett országban át kell esni ezen a területen egy jelentősebb kiigazításon. Az S&P szakértői szerint az általuk kidolgozott szimulációkban megjelenő extrém mértékű államadóságok nem fognak a valóságban is bekövetkezni, mivel a történelmi példák alapján a legtöbb kormányzat racionális lépésekkel reagál az eladósodottság szélsőséges növekedése esetén.

DOPPING: a legoptimistább várakozást is felülmúló, rekord Richter profit (2. - Árazás)

Ismét hozta a formáját a Richter, a gyógyszergyártó cég ugyanis minden szinten az elemzői konszenzus felett teljesített a második negyedévben; soha nem látott nettó profitja 21%-kal haladta meg a várakozásokat.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

- üzemi szinten 8, nettó szinten pedig 21%-kal a várt feletti profit;
- jelentősen emelkedő értékesítési és marketing költségek;
- a forint gyengülésének hatására 15%-kal emelkedő üzemi profit (összehasonlítható alapon: -7%);
- mérséklődő dinamika a FÁK piacon;
- hatalmas, 5 mrd Ft-ot kitevő pénzügyi profit.

Mivel a társaság az első félév során az idei évre várt EPS-nek már a 64%-át teljesítette, még az ősszel várhatóan életbe lépő megszorító csomag negatív hatása, valamint a nem realizált pénzügy tételek ellenére is arra számítunk, hogy az elemzői profit becslések növekedni fognak az elkövetkező időszakban. A kirobbanó negyedéves profit következtében a Richter részvények árfolyam emelkedésére számítunk az elmúlt napok növekedése után is, ami azonban az EPS konszenzus növekedése miatt vélhetően nem okozza majd az értékeltségi szintek azonos arányú növekedését.

MOL és a szektortársak: drága, vagy olcsó?

Az elmúlt héten újraindult eladói hullám nem hagyta érintetlenül a MOL részvényeket sem, melyek P/E alapú értékeltségi szintje az árfolyam csökkenés hatására természetesen egyre attraktívabbá vált.

Igaz ugyan, hogy a MOL historikus P/E alapú árazása nem mutat kiugró értéket, ugyanakkor a papírok a regionális szektortársakhoz, valamint a nemzetközi szektorátlaghoz viszonyítva nem tekinthetőek olcsónak.

"Jó döntés volt az, hogy menni kell előre" - Beszélgetés Csányi Sándorral

Az év végére felállhat az az új menedzsmentstruktúra az OTP Banknál, amely lehetővé teszi, hogy a bankcsoport franchise rendszerűvé váljon a régióban. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a portfolio.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy 2010-re a csoport eredményének maximum felét fogja adni a magyar bank. Az OTP továbbra is érdeklődik a román CEC megvásárlása iránt, amelyhez azonban már tőkeemelésre lenne szükség. Amennyiben a CEC-et nem sikerül megszerezni, a román terjeszkedésre a bankvezér szerint az organikus fejlődés is megfelelő lehetőséget kínál.

Órákon belül itt a történelmi kamatemelés - okok és lehetséges következmények

Holnap közép-európai idő szerint reggeli 5 és 8 óra között jelenti be kamatdöntését a japán jegybank, majd fél 9-től Toshihiko Fukui, a Bank of Japan (BoJ) elnök sajtótájékoztatón ismerteti a döntés hátterét. A Reuters legfrissebb felmérésében 22-ből 21 elemző számított az irányadó ráta nulla közeli szintről 0.25%-ra emelésére (mintegy 25 bp-os monetáris szigorítás). A lépés történelminek is nevezhető, hiszen utoljára mintegy hat éve volt kamatemelés a szigetországban. A holnapi döntéssel tehát várhatóan lezárul az ingyenpénz kifejezéssel jellemezhető korszak Japánban. Egy-két ilyen mértékű lépés szakértők szerint a reálgazdaságban marginális hatásokkal járhat, a pénz- és tőkepiacokon azonban akár komoly hullámokat is okozhat, Japántól igen messzi országok piacán is.

Diszkont részvények diszkont áron? Kik fizetnek drágán az olajárrobbanásért?

Bármennyire is meglepő, az olajárak jelenlegi szintje mellett is vásárolják a befektetők a tőzsdén forgó, vezető diszkont-légitársaságok papírjait, nincsen egyértelműen kimutatható negatív korreláció. Az egyes társaságok egyedi fundamentumai tehát sokkal fontosabbak, mint a tartósan kedvezőtlen iparági környezet. Jelentős eltérések figyelhetőek meg a low-cost modellt követő cégek költségszerkezetében, a nyereségesség egyik nagyon fontos kulcsa a szállított utasok által generált, viteldíjhoz nem tartozó kiegészítő bevételek nagyságrendje. Az "olajbomba" felgyorsíthatja a konszolidációs hullámot az alultőkésített cégektől hemzsegő szektorban, így aki józan szempontok alapján kereskedik, nagyon komoly profitra tehet szert megfelelő pozíciók vállalásával.

Még előttünk vannak az alkalmi vételek? Alapkezelők a magyar piacról és a forintról

Az előző hónap is a volatilitis mozgások jegyében telt a Budapesti Értéktőzsdén, a mélyrepülést azonban gyors visszapattanás követte, így június eleji szinten tartózkodik a BUX. Sokkal izgalmasabbnak bizonyult a forintpiac, a Gyurcsány-csomag bejelentését bizalomvesztés követte, amely a hazai fizetőeszköz hirtelen leértékelődéséhez, történelmi mélyponthoz vezetett az euróval szemben. A forint gyengülése emelkedő hozamokkal és az árfolyamok esésével járt együtt a kötvénypiacon, a MAX index egy hónap alatt több mint 4%-kal esett. Hogyan látják most a piaci folyamatokat a professzionális befektetők? A Portfolio.hu hagyományos alapkezelői felmérése ezúttal is tartogat érdekességeket Olvasóink számára.

Vége a profit robbanások korszakának? (elemzői konszenzus)

Megnyugodni látszik a Budapesti Értéktőzsde előző hónapokban igencsak pezsgő részvénypiaca, a május eleji történelmi csúcs és a június közepén látott lokális mélypont szintjei azonban még élénken élhetnek a befektetők képzeletében. Az erős trendfordulót és a hirtelen hanyatlást a globális fejlődő piaci tőkekivonással magyarázták a szakértők, de mit mondanak a rövid távú reakciókkal szemben hosszabb periódust tekintve kiszámíthatóságot sugalló fundamentumok? Érdemes-e magyar részvényeket vásárolni? Az elemzők mely cégektől számítanak erősebb profit dinamikára a következő időszakban? A Portfolio.hu legfrissebb elemzői konszenzusa fontos indikációt adhat a jövőben várható árfolyam mozgások szempontjából.

"Nem szeretnénk átalakítani osztalékpolitikánkat" - beszélgetés Frank Odzuck, Zwack vezérigazgatóval

Illikvid, de stabil osztalékpapírnak számít a Zwack, a részvényesek az 1993-as tőzsdei bevezetés óta nagyot nem csalódhattak a budapesti székhelyű likőripari és kereskedelmi vállalatban. A társaság 1999 és 2004 között hat éven át 750 Ft-os részvényenkéni osztalékot fizetett, a márciusban zárult üzleti év után azonban ennél jóval magasabb, 950 Ft-os osztalékra számíthatnak a tulajdonosok. Az exportnövekedésbe invesztált tőkének köszönhetően középtávon számolhat-e egy magasabb osztalékpályával a piac, vagy inkább a költségoldalról jelentkező kockázati tényezőkre érdemes figyelniük a befektetőknek? A Portfolio.hu Frank Odzuck vezérigazgatóval beszélgetett a piaci trendekről, a társaság terveiről és jövőbeli kilátásairól. Részvényesi köszöntőjében Zwack Péter "tiszteletbeli magyarnak" nevezte a vezérigazgatót, akinek irányításával a megújulás képessége mellett őrizhette meg a cég a családi vállalat alapértékeit.

Növekedés, részvény kibocsátás - Interjú a Synergon vezérigazgatóival

Várhatóan szeptemberben válik nyilvánossá a Synergon Csoport új stratégiája, melynek főbb pontjairól beszélgettünk Radnóty Zoltánnal, a Synergon Csoport vezérigazgatójával, valamint dr. Tóth Zsolttal, a Synergon Informatika Rt. első emberével.

Az interjú további fontosabb pontjai:

- jelentős bevétel és profit növekedési tervek;
- a fő az akvizíciós célpont Ukrajna és Románia;
- 1-2 éven belül reális egy részvény kibocsátás;
- az MTelekom-KFKI tranzakció hatása;
- a megszorító intézkedések hatása.

Útvesztők egy repülőtér létesítése körül - nagy üzlet, nagy kockázat?

Gombamód szaporodnak azon fejlesztési csoportok, akik a repülőtér-üzemeltetésben látnak hosszabb távon megtérülő, óriási üzletet. Ez az iparág népszerű, de kockázatoktól első ránézésre sem mentes, környezet-(védelm)i vetülei pedig erőteljesek. Az olykor mondvacsinált indokokkal fellépő panaszosok komoly károkat okozhatnak, amely akár a hazai idegenforgalom fejlődését is érdemben hátráltathatja. Az egyéni érdekek és társadalmi problémák összeütközéséről az iparág egyik elismert szakértőjével beszélgetett a Portfolio.hu. Nyíri Viktor, a Biggeorge’s-NV Rt. egyik tulajdonosa az ismert közgazdasági törvényszerűség, a Coase-tétel gyakorlati megnyilvánulására világított rá.

170+35 mrd Ft értékben vehetnek részvényt a magánnyugdíjpénztárak

A Gyurcsány-csomag kapcsán összeállított "pénzügyi saláta törvényben" a magánnyugdíjpénztárakat érintő legfontosabb változás, hogy minden pénztár köteles lesz három különböző portfóliót kínálni tagjainak, mely a "történelmileg" kialakult állampapír túlsúlyt kissé megtörve minden bizonnyal a részvények súlyának növekedéséhez vezet. Korábbi írásunkban rövid távon 120 mrd Ft körüli részvény befektetéssel számoltunk a pénztárak részéről, melyet évi kb. 30 mrd Ft-os addicionális kereslet egészíthet ki az éves befizetések kapcsán.

A hazai magánnyugdíjpénztárak összesített vagyonát, valamint tagjainak korfáját elemezve azonban számításaink szerint a fenti összegek akár a 170, illetve 70 mrd Ft-ot is elérhetik.

Gyurcsány-csomag: egy pozitív elem... segítség a részvénypiacnak?

Érdekes változásra bukkanhatunk a Gyurcsány-csomag kapcsán összeállított, a szakmában csak "pénzügyi saláta törvénynek" nevezett jogszabály módosítási tervezetében. A magánnyugdíjpénztárak portfólióját érintő legfontosabb változás, hogy minden pénztár köteles lesz három különböző portfóliót kínálni tagjainak, mely végre a "történelmileg" kialakult állampapír túlsúlyt követően minden bizonnyal a részvények súlyának növekedéséhez vezet. A tét nem kicsi piaci szempontból sem; a magánnyugdíj pénztárak 2006. március végén 1,220 mrd Ft-os vagyont kezeltek. Egy mérsékelt, 10%-os átlagos részvénysúly növekedést feltételezve 122 mrd Ft friss kereslet jelenhet meg a magyar részvénypiacon.
Amennyiben a törvényváltozást a Parlament megszavazza, úgy a magyar nyugdíjpénztárak is elmozdulhatnak az itthon oly sokszor példaként emlegetett lengyel minta irányába, ahol a pénztárak piaci aktivitás jelentős szerepet kapott egy életteli, IPO-kban gazdag tőkepiac kialakításában.

OTP: Át kell-e gondolni az akvizíciós stratégiát?

Kemény napokat élnek át az OTP papírjai, a tőzsdei félelmeket csak fokozza, hogy a kormányzati megszorítási intézkedések jelentős csapást mérnek a legnagyobb bank profitabilitására. A piacon egyre gyakrabban hallani olyan véleményeket, hogy az OTP Banknak át kell értékelnie az akvizíciós stratégiáját, helyette saját részvényeket kellene vásárolni. Nem véletlenül....

Újdonság a magyar tőkepiacon- 2007-től indulhat az értékpapírosítás

Jogalkotói segítséget kaphat a magyar tőkepiac, jövő évtől az értékpapírosítás jogintézményének hazai meghonosításával erősödhet a tőkepiacon keresztüli finanszírozások szerepe. Jelen esetben a jogalkotó elébe megy a piaci igényeknek, így az Észak-Amerikában nagy sikert aratott és Európában igen erőteljesen terjedő értékpapírosodás kész környezetet kínál a befektetőknek, forrást, illetve alternatív kockázatkezelési megoldásokat keresők számára. A jogalkotó ezúttal innovatív, és ha minden jól alakul, akkor a jogszabályokon nem fog múlni az értékpapírosítás magyarországi kifejlődése, bár a választ alapvetően az idő adja meg.

Nyugtalan nyugdíjvita: Németh György: Nyugdíj, érdek, tudomány

Holtzer Péter ("Egy alternatív nyugdíjmegközelítés lehetősége") című vitaindító írására szégyenlősen reagált Bodor András ("Korrekt diagnózis, de eltérő terápia"), mert sokkal több kérdésben ért egyet, mint vitatkozik, s milyen vita az, ahol nem frontálisan ütköznek, hanem egy irányba haladtukban csupáncsak összekoccannak? Az alábbi írás frontálisan ütközik mindkettejükkel, bár Bodorral szembe menve az utolsó pillanatban leveszi lábát a gázról.

A nyugdíjvita folytatódik - Erdős Mihály: Egy egységes nyugdíjrendszerért!