Igen kedvezőtlen évet tudhat maga mögött a befektetési alap piac. A nyilvános alapok együttes vagyona közel 50 mrd Ft-tal csökkent. Az első félévi növekedés megtorpanását az utolsó negyedévben már jelentős vagyonvesztés követte. Kiemelhető, hogy a piaci hozamszint növekedésével a megtakarítók jelentős tőkét vontak ki a kötvény és pénzpiaci alapokból. A legtöbb friss tőkét az ingatlanalapok vonzották. Teljesítmény szempontjából a legmagasabb hozammal a nemzetközi részvény illetve a részvény alapok bírtak.
Ismét komoly mértékben, 12%-kal növekedett a hazai brókercégek külföldi részvény forgalma a negyedik negyedévben a megelőző 3 havi adathoz képest. Ennek megfelelően 2003-ban csaknem megduplázódott ez az érték, amihez azonban hozzájárult az is, hogy statisztikánk teljesebbé vált. A külföldi forgalom növekedése jelentősen felülmúlta a BÉT forgalmának a bővülését.
Vájt fülűek már hallják a ketyegést. A robbanás május-júniusra tehető. Ekkora ugyanis már a napnál világosabb lesz, hogy az idei gyógyszerkasszában tervezett 60 mrd Ft-os megtakarítás nemcsak nem érhető el, hanem a tavalyi összeg fölé fog emelkedni jelentősen a deficit. Azon strukturális reform, átfogó átalakítás, melyet tavaly szeptember-december között tervezett kialakítani az OEP a gyógyszerpiaci szereplőkkel lefolytatandó tárgyalások alapján, még csak délibáb formájában sem rajzolódott ki. Az újonnan kihirdetett árak és támogatási szintek feltehetően egy minimális, 8-10 mrd Ft-os megtakarítást eredményezhetnek változatlan fogyasztási volumen és struktúra mellett. A kétszámjegyű fogyasztás bővülés mellett azonban nem kérdéses, hogy hónapokon belül világos lesz; a tavalyi 240 mrd Ft-nál magasabb deficitre lehet számítani 2004-ben.
Az államháztartási hiány egyre szenzitívebb kérdés, a terhek lakosságra terhelését politikailag nem fogja vállalni a kormányzat, így egyelőre egy hatalmas gyógyszergyártók-OEP csata képe körvonalazódik az év közepére. A tét több tíz milliárd forint lesz.
Spéder Zoltánnak, az OTP Bank alelnökének és általános vezérigazgató-helyettesének, valamint Wolf Lászlónak, a bank vállalati üzletágért és az akvizíciókért felelős vezérigazgató-helyettesének a Karácsony előtt adtuk át a 2003. évi Arany Bika Díjat (a díjátadásról olvasóink fotóalbumot is láthatnak majd rövidesen), melyet a bankvezetők az OTP-nél folytatott értékteremtő tevékenységükért kaptak szerkesztőségünktől. A díjátadást követően - melyen az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor is jelen volt - alkalmunk nyílt a vezérigazgató-helyettesekkel elbeszélgetni az OTP Bank külföldi terjeszkedésének további lehetőségeiről, megismerve a DSK Bank átalakításának részletes terveit konrét tervszámokkal, s az újabb, 2004-es fő akvizíciós célpontokat.
A külföldi terjeszkedés terveinek mellett az OTP vezetők részletesen beszéltek az OTP hazai tevékenységének alakulásáról, Spéder Zoltántól megtudhattuk, milyen makrogazdasági környezetre számít az OTP menedzsmentje 2004-ben, s részletesen beszélt a bank jövő évben elérendő tervszámairól is. Ráadásként olvasóink megtudhatják azt is, milyen OTP részvényárfolyamra számít az OTP második embere 2004-ben.
Az alábbiakban a beszélgetés második, a hazai kilátásokról és az OTP eredmény terveiről szóló részét olvashatják olvasóink.
Jó év volt. Hátradőlhetünk, s elégedetten dörzsölhetjük a markunkat. Részvénypiac 2003. De koncentráljunk inkább 4. negyedévre, amely méltó zárása volt az évnek. A BUX kicsit lemaradt, a fejlett piacok nagyon mentek. Lássuk mi történt...
Nehéz okosat vagy újat mondani a mostani piaci helyzetről, legalábbis nekem nem megy, bárhogy igyekszem. Miért nehéz fogást találni a piacon? Ad1, az indexek úgy közép- ahogy rövidtávon emelkedő trendben vannak. Erről nem lehet vita. Ad2, immár 10 hónap telt el a follow through óta úgy, hogy nem volt komolyabb korrekció. Erről se lehet vita. A piac belsejét tekintve a fő kérdés szerintem az, hogy az október közepe óta alig-alig emelkedő, tehát lemaradóvá vált Nasdaq Composite mihez kezd itt 2000 pont fölött: jön-e az index-kitörésből felfelé folytatás vagy sem. Egy új emelkedő szakasz születését látjuk, vagy ez az egyelőre forgalom nélküli kitörés csak egy beültetés az eddig elmaradt mélyebb korrekció előtt?
Spéder Zoltánnak, az OTP Bank alelnökének és stratégiai és pénzügyi divíziót irányító vezérigazgató-helyettesének, valamint Wolf Lászlónak, a bank vállalati üzletágért és az akvizíciókért felelős vezérigazgató-helyettesének a Karácsony előtt adtuk át a 2003. évi Arany Bika Díjat (a díjátadásról olvasóink fotóalbumot is láthatnak majd rövidesen), melyet a bankvezetők az OTP-nél folytatott értékteremtő tevékenységükért kaptak szerkesztőségünktől. A díjátadást követően - melyen az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor is jelen volt - alkalmunk nyílt a vezérigazgató-helyettesekkel elbeszélgetni az OTP Bank külföldi terjeszkedésének további lehetőségeiről, megismerve a DSK Bank átalakításának részletes terveit konrét tervszámokkal, s az újabb, 2004-es fő akvizíciós célpontokat.
130 pontban foglalta össze Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Világbank igazgatója az Élet és Irodalom hasábjain annak a gazdaságpolitikai fordulatnak és szerkezeti reformnak a vázlatát, mely megítélése szerint nélkülözhetetlen Magyarország európai felzárkózásához. A program közgazdasági összefüggések, konkrét helyzetértékeléseken túl konkrét javaslatokat is tartalmaz a gazdaságpolitika, az államháztartási reform terén. Bokros továbbra is elsősorban liberális elveket hangoztat a verseny minél szélesebb körű kiterjesztésével, mely véleménye szerint a társadalmi szolidaritás mind jelentősebb érvényesülésének lehetőségét is megteremti. Bokros szerint döntő kérdés az államháztartás visszahúzódása a gazdaság mind több területéről, a képviselők fele feleslegesnek tekinthető. Össze lehetne vonni az Oktatási és a Munkaügyi Minisztériumot, ugyanis az oktatás életprogramnak tekinthető, a képzést a munkaerőpiac igényekkel kell összehangolni. A programban megtalálhatóak olyan felvetések mint a negatív adó, az egykulcsos adó mint lehetőség, a tandíj szélesebb körű bevezetése, a magánbiztosítók jelentősen növekvő szerepe az egészségügy finanszírozásában egy átfogó reform keretében.
Egy idősebb és régóta komolyabb korrekció nélkül tartó emelkedő trend elgyengültére utaló egyik legkorábbi jelzés, amikor az addig töretlenül a trend irányában mozgó árfolyam kitör egy bázisból vagy konszolidációból, de növekvő forgalommal visszatér az elhagyott területre, behal a kitörés. Ez a jelenség arról beszél, hogy a részvény nem tud az eddig jellemző minta szerint tovább emelkedni, a viselkedése megváltozott, hiszen a vevők még át tudták vinni az árfolyamot az ellenálláson, de már nem tudták fölötte is tartani. Ezt láttuk a héten a március óta komolyabb korrekció nélkül emelkedő Richterben, amikor növekvő forgalommal visszahullott 25500 alá, tehát az induláskor jónak látszó kitörés durván behalt. A megváltozott viselkedés alapján rövidtávon nem valószínű, hogy a részvény egy rallyban új csúcsra tud menni, középtávon pedig elképzelhető, hogy ez a behalás egy mélyebb és időben hosszabb korrekció kezdete.
A lakáshitel támogatási rendszer tegnap nyilvánosságra hozott újabb módosítása leginkább a hazai jelzálogpiac két domináns szereplőjét, az OTP Bankot és az FHB-t érinti. Az OTP Bank részvénye az utóbbi évek egyértelmű sztárpapírja volt nemcsak a magyar részvénypiacon, hanem nyugodtan kijelenthetjük, hogy az egész közép- és kelet-európai feltörekvő részvénypiaci régióban is.
A növekedés idei motorjául szolgáló lakáshitelezési boom a támogatási rendszer módosítása miatt fékeződni látszik. Egészséges piaci korrekcióról majd további növekedésről, vagy komolyabb fékre lépésről van-e szó? Hogyan hat az OTP eredményességére és árfolyamkilátásaira a tegnap bejelentett intézkedéscsomag?
Ezekről a kérdésekről kérdeztük három piaci szakember véleményét.
Fél évvel ezelőtt még arról tudtunk beszámolni, hogy a BÉT a leglikvidebb piac a közép-kelet-európai régióban. A helyzet azonban az elmúlt 6 hónapban gyökeresen megváltozott, hiszen a lengyel tőzsde magára talált, és forgalma az elmúlt hónapokban jelentősen meghaladta a BÉT forgalmát. Alábbi írásunkban áttekintjük a magyar, a cseh és a lengyel piac elmúlt fél évét, a régió leglikvidebb papírjait, valamint a piaci P/E mutatókat, mely a hazai részvények alulárazottságát mutatja.
Vajon jó vételi lehetőséget jelentenek-e az OTP részvényei az elmúlt hetek csaknem 15%-os árfolyam csökkenését követően? A részvények novemberben - a harmadik negyedéves gyorsjelentés közzététele után - még történelmi csúcsot döntöttek, ezt követően azonban zuhanásnak indultak, melyben szerepet játszottak a forinttal kapcsolatos aggodalmak is. Alábbi írásunkban a technikai elemzés eszköztárának segítségével próbáljuk megítélni a papírokat.
A tengerentúlon sem a bikák, sem a medvék nem lehetnek igazán elégedettek. A bikákat erős kétellyel kell eltöltse, hogy a piac a jó hírek csimborasszójára sem képes igazi elánnal emelkedni, a jó hangulatot biztosító marginális új index-csúcsok vannak, de az egész egy vánszorgás, semmi momentum, a piac szívét jelentő tech kifejezetten alulteljesítő, hiszen például a Nasdaq100 nem ment új csúcsra, amikor a többi index igen, s akadnak tempósan hulló vezető részvények. A medvék hiába fenik a fogukat ilyen impotens akció láttán, a főbb indexekben azért tart ez a lelassult, sávszerű emelkedő trend, a héten is új csúcsra ment majd minden index, és amíg nem látni egyértelmű trendfordulót és momentumot lefelé, addig nem lehetnek biztosak benne, hogy ennek a vánszorgásnak nem épp felfelé begyorsulás vet véget, ami a legutolsó vevőket is beüteti a vételbe, a korai medvéket meg lemészárolja - és csak aztán jön az esés. A legfőbb jellemző a rotáció: az intézmények hanyagolják a nagy relatív erővel rendelkező, agresszív növekvő szektorokat, s folytatódik a gyatra relatív erővel rendelkező defenzívekbe való átvándorolás. Hogy miért választják a védekező állást, amikor a hírek frontján minden nagyon szép, minden nagyon jó? Teljesen mindegy az ok, hiszen tudjuk, hogy először sosem a hírek romlanak el, hanem a piac viselkedése változik meg.
Tegnap indult a Mol zártkörű értékesítésének a könyvépítése, amelynek során az intézményi befektetők megnevezik a jegyezni kívánt MOL részvények számát és az ajánlott árfolyamot. A mai napon a piac egyik legforróbb kérdése, hogy végül milyen árfolyamon kerül értékesítésre a MOL csomag. A részvényárfolyam elmúlt hetekben tapasztalt erőteljes csökkenése (először a kínálati nyomás, majd egy nem szerencsés nyilatkozat hatására, s végül a makrogazdasági-forint pánik) tükrében kérdeztünk rá a befektetőknél (alapkezelők) és az elemzőknél az általuk várt kibocsátási árfolyamra. A hangulat a piaci folyamatokat tükrözve távolról sem volt rózsás. Az intézményi befektetők által adott válaszok alapján 6,000 Ft alatti, 5,910 Ft-os "konszenzus" körvonalazódik.
A jelenlegi pesszimista hangulatban fontos volt felmérni, hogy a felkínált 13-17%-os mennyiségből a szakértők szerint végül mennyi kerül eladásra. Konszenzus: 15%.
Mind a forint, mind pedig az amerikai dollár jelentős gyengülést produkált a negyedik negyedév első két hónapja során, s nem kizárt, hogy további gyengülésnek leszünk tanúi az év hátralevő részében. A BÉT-re bevezetett társaságok közül ezeknek a pénzpiaci folyamatoknak az egyik legnagyobb nyertese a Graphisoft lehet. Természetesen igen nehéz lenne megmondani; vajon a jelenlegi forint gyengülés után milyen új egyensúlyi árfolyam alakul ki - eredményességi oldalról nem a kilengések érdekesek - , ugyanakkor távolról sem érdektelen foglalkozni az árfolyam szenzitivtás mértékének vizsgálatával.
Külföldi alapkezelőket és elemzőket kérdeztünk meg arról, hogy hogyan látják a hazai makrogazdasági környezetet és a magyar részvénypiacot a meglepetésszerű, 300 bázispontos kamatemelést követően. A válaszok alapján valószínűsíthető, hogy a külföldi befektetők egyelőre nem bocsátkoznak számottevő vásárlásokba, inkább a következő hónapok eseményeit figyelik árgus szemekkel.
A forintot jelentős volatilitás jellemezte 2003-ban. Az év egy erős spekulációs támadással indult, amely az árfolyamrendszer feladását kívánta kikényszeríteni. Ezután egy csendes intervenciós időszak következett, melyet nem sokkal egy igen inkonzisztens lépés, a sávközép eltolása követett. A sávcentrum áthelyezése jelentős bizonytalanságot keltett és bizonyos spekulációra is alapot adott, mely novemberben jelentős árfolyamgyengüléssel végződött. Az utóbbi két esemény következtében a jegybanknak 600 bázisponttal kellett kamatot emelnie a forint védelmében, miután januárban 300 bázisponttal kamatot vágott a sáv elleni támadás miatt.
A honi részvénypiacon eddig 10%-os korrekció zajlott le a sokéves csúcsról, ami nem sok, és nem is rontott el minden grafikont teljesen és hosszú időre, azonban az egyértelmű disztribúció óvatosságra kell intsen: ahol az indokolt helyre rakott stop kiütött a vételből, ott el kell fogadni a piac ítéletét, miszerint növelni kell a készpénzt. Egyelőre nem tudni, hogy a kötvénypiaci krachra adott, összességében szelíd részvénypiaci reakció valóban az erő jele, és ennyi esés már beárazta a kiszámíthatatlanság, tehát a kockázat általános növekedését. Egy biztos, és ez érvényes a részvény-, de különösen a kötvénypiacra: amíg nem indul újra az agresszív vétel, addig indokolt a defenzíva, addig a biztonság az első.
Az idei év sztárpapírja egyértelműen a Graphisoft. Igaz ez még annak ellenére is, hogy a részvények - az egyébként véleményünk szerint remekre sikerült - harmadik negyedéves gyorsjelentés közzététele óta már 13%-ot zuhantak. De vajon mi vethet gátat a papírok esésének, és milyen értékelési szinteken mozog jelenleg a részvény?
