Jövő hét szombaton szavazhatunk arról, hogy kívánunk-e csatlakozni az Európai Unióhoz. De vajon hogyan reagálhatnak a piacok a szavazás kimenetelére? Alábbi írásunkban elemzők és alapkezelők véleményét ismertetjük arra vonatkozóan, hogy milyen kimenetelt várnak a szavazástól, illetve milyen piaci reakciókkal számolnak ezt követően.
Míg az indexek szinte folyamatosan, de forgalom nélkül csorogtak az előző hét monstruózus emelkedése után, az emelkedés hetében megindult vezetők zöme tovább emelkedett vagy tartotta magát, és újabb részvények is csatlakoztak hozzájuk. A végtelenségig persze ezek a részvények sem tudnak ellenállni az indexek esésének, de a szűk vezetőréteg egyelőre jó erőben van.
Egy héttel ezelőtt indult meg a szövetségesek katonai akciója Irak ellen, melyet felfokozott várakozások, és a piacokon kitörő lelkesedés előzött meg. Mindazonáltal az eufória a háború első napjaiban alábbhagyott, és az elmúlt 5 kereskedési nap alatt a fontosabb nemzetközi indexek között csak elvétve találunk növekedést produkáló barométert. A kelet-európai régió piacai azonban most is felülteljesítettek.
Magyar GSM ügyfelek. Lehetne írni hangzatos szavakat: csaknem 7 millió volt belőlük február elsején; a Westelnek első alkalommal csökkent az ügyfélszáma; a Vodafone fokozatosan tör előre; s a piac telítettség küszöbén van. Következő írásunkban ezt meg is tesszük, azonban második részében arra teszünk kísérletet, hogy rávilágítsunk, mennyire korrektek a statisztikák, s felvessük, hogy valójában mennyi aktívnak számítható SIM kártya (nem ügyfél) van Magyarországon.
Három éve nem éreztem azt, amit az elmúlt héten: egyszerűen venni, venni kellett. Lenyűgöző hét volt, mert szinte bármit vettél, azonnal jelentős nyerőbe fordult. A pozitív előjelek után március 17-én megérkezett follow through átrajzolta a kereskedés képét, 99 óta először magasabb középtávú mélypontokat erősített meg több indexen, és nagy erejű vételi oldal mutatkozott. Mi lesz ebből? Nem tudom, de ha valahogy elindul egy nagyszabású középtávú emelkedés, akkor pont így indul el, pont ilyen bizonytalan könyzetben, amikor fél az ember venni, és pont ekkora elánnal. Érdemes tartani a vételeket, mert akár nagy emelkedési potenciál is lehet a piacban, ha meg nem lesz, akkor ott vannak a stopok, nem egy esetben már nullába húzva, tehát a tartás kockázata mérsékelt.
Jelentős piaci élénkülést váltott ki a részvénypiacokon az amerikai-brit támadás Irak ellen. A kőolaj ára kb. 20%-kal csökkent, az arany ára is számottevően mérséklődött, a kötvényhozamok a hosszú amerikai papíroknál kb. 40 bp-tal emelkedtek, a dollár erősödik. Úgy tűnik tehát, hogy a bizonytalanságok enyhülésével a piacon általános optimizmus lett úrrá (kisebb korrekciókkal tarkítva), a háború után jöhet a tényleges élénkülés. Felvetődik azonban a kérdés, hogy helyes-e úgy gondolkodni, hogy kb. egy hét alatt olyan drámai változások történtek, melyek az ilyen fokú optimizmust alátámasztják: Stephen Roach, a Morgan Stanley vezető közgazdásza szerint a válasz egyértelmű nem. A szakértő szerint a gazdasági folyamatok érétékelésénél maradni kell a hagyományok mellett, és továbbra is lényeges hangsúlyt kell fektetni a fundamentumokra.
Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy hamarosan megindul a katonai akció Irak ellen, Bush elnök Szaddam Huszein-nek adott 48 órás ultimátuma hazai idő szerint holnap hajnali 2 órakor jár le, és evakuálták a külföldieket és az ENSZ ellenőröket is a közel-keleti országból. Az elmúlt napokban a háború közeledtének hírére jelentős emelkedést produkáltak a tőzsdeindexek világszerte, de vajon milyen lesz a folytatás? Erre a kérdésre keressük a választ alábbi írásunkban, megpróbálva párhuzamot vonni az 1990-1991-es kuvaiti válság, valamint a jelenlegi szituáció között.
Több hónap szünet után újra megjelent az intézményi vétel az amerikai piacon, hiszen március 13-án idei rekordnak számító forgalom mellett emelkedtek az indexek: a gyöngébb NYSE a sáv aljáról, az erősebb Nasdaq a sáv közepe tájáról. Lesz-e ebből tartósabb, megjátszható emelkedés? December óta ez a legígéretesebb megindulás felfelé, a megerősítéséhez további akkumulációs napo(ka)t kellene látni, és ami ennél is fontosabb: jól azonosítható felfelé vezetőket.
Meglepő módon még az év elején sem fedezhető fel túl sok optimizmus az elemzői előrejelzésekben a 2003-as profit előrejelzésekkel kapcsolatban. A 14 megkérdezett elemző által adott becslések alapján az idei évben mindössze 0.6%-os reál profit növekedésre lehet számítani (MOL nélkül 1%-os csökkenés). A Matáv esetében a profit stagnálására lehet számítani, a Richternél ugyan 3 hónap alatt 9%-kal nőtt a konszenzus azonban az elemzők még így is csökkenő profittal számolnak. Jelentősebb reálnövekedésre csupán 2004-ben számítanak a szakértők.
Az amerikai kereskedés legfőbb jellemzője mostanában, hogy három napig képtelen egy irányba menni a piac. Egy-két nap esés után máris korrekció, aztán egy-két nap emelkedés után máris esés. Heves shortzárások, aztán megint csorgás. Amíg ebben a mintázatban nincs változás, kiszámítható mozgásra kevés esély van. Ami a piac belsejét illeti, a ciklikus szektorok döglöttek, a techben van tartás - tehát folytatódik a szétválás.
Az árfolyam grafikonok szemügyre vételénél megfigyelhetjük, hogy az árfolyam bizonyos szinteket meglehetősen nehezen lép át, sok esetben visszapattan róluk, más esetekben pedig egy idő után határozottan, és jelentős forgalom mellett áttöri azokat. Ezeket a szinteket nevezzük támasz (support), illetve ellenállás (resistance) szinteknek. De vajon miért és hogyan alakulnak ki ezek a szintek, és hogyan viselkedhet az árfolyam ezek tesztelésénél? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni alábbi írásunkban.
Érdekes fejlemények vannak a trendekben bővelkedő áru-, deviza- és kötvénypiacon. A földgáz eddig nyugodt emelkedő trendjében pánikszerű vételek jelentek meg. Szerényebb kivitelben a kőolaj piacán is volt hasonló mozgás. A dollár szinte alig bír(t) korrigálni a nagy beszakadás után, ezért könnyen lehet, hogy csak pihen a további esés előtt. Eközben az amerikai kötvénypiacon a hosszú hozamok lefordultak, jó esély mutatkozik az októberi hozam-mélypontok illetve árfolyam-csúcsok tesztelésére, a vállalati kötvények pedig egyértelmű emelkedő trendben vannak.
Az elmúlt évekkel ellentétben, amikor a MOL gázüzletágának helyzetén és az aktuális kivezetési, felvásárlási spekulációkon unatkoztak a hazai befektetők, az idei évben egy meglehetősen izgalmas sztori "garantált". 2003 végén az Első Magyar Alap, a NABI 54%-os tulajdonosa befejezi működését, melynek egyenes következménye, hogy a következő három alternatíva egyike fog megvalósulni; (1) tőzsdén keresztüli értékesítés, (2) a részvények felosztása az alap tulajdonosai között - ezek a nyilvánosan favorizált variációk - és végül (3) a részesedés értékesítése szakmai befektetőnek. Jelen írásunkban megpróbálunk részletes magyarázatot adni arra vonatkozóan, hogy miért valószínűtlen az első két megoldás és miért számítunk a pakett szakmai befektetőnek történő értékesítésére. Röviden kitérünk a lehetséges értékesítési ár EMA számára nyújtott megtérülésére és az árazás nemzetközi összehasonlítására. Igyekszünk alátámasztani azon véleményünket - az EMA értékesítési alternatíváival összefüggésben -, hogy miért lehet a NABI részvényekkel viszonylag mérsékelt kockázat mellett igen jó befektetést tető alá hozni 2003-ra.
Bár a tavalyihoz hasonlóan nemzetközi viszonylatban igen jól teljesített az idén is a BUX, a barométer hónapok óta egy lefelé irányuló csatornában mozog, értéke január eleje óta folyamatos csökkenést mutat, és a múlt héten ismét áttört egy Fibonacci szintet. De vajon meddig tarthat ez a mérséklődés, mikor következhet be a fordulat? Erre a minden befektetőt érdeklő kérdésre keressük a választ a technikai elemzés eszköztárának a segítségül hívásával.
Albrecht Ottó interjúnkban több éves tévhitet oszlat el a Cashline corporate finance tevékenységével kapcsolatban; a társaság a közvélekedéssel ellentétben nem a vételi, hanem az eladói oldalon volt aktív a MOL, BC és TVK tranzakciókban 2000-ben. A Cashline vezérigazgatója szerint év végére akár a második helyet is elfoglalhatják a BÉT forgalmi ranglistán az elmúlt időszak tudatos ügyfélkör bővítésének köszönhetően.
Bár jelentõsége egyelõre korlátozott, a jelzáloghitelintézetek biztonságát növelte és a hitelezési kedv felfutását eredményezte az ingózálog. A vállalatok hitelezésében azonban továbbra is a gazdasági tényezõk a fontosabbak, lakosság számára pedig ez a forma egyelõre jelentéktelen. Az EBRD ajánlása alapján az ingózálog elvileg a kis és középvállalkozások (kkv) hitelezését lenne hivatott elõsegíteni, de Magyarországon ennek egyéb korlátai is vannak, például a rendezetlen tulajdonviszonyok.
Nemrég tette közzé 2002 utolsó negyedévére vonatkozó gyorsjelentését a Globus, a csütörtökön londoni roadshow-n résztvevő társaság dinamikus bővülésről, előzetes terveinek túlteljesítéséről számolt be. Az elnök-tulajdonossal, Temesfői Istvánnal történt beszélgetésünk kivonatából fény derül a vállalati stratégia megvalósításának következő lépéseire, az újabb akvizíciós és társulási tervekre, a 2003-as év előzetes tervszámaira és a társaság osztalékpolitikájára. A társaság 2003. évi árbevétele elérheti a 40 milliárd forintot, miközben adózás előtti eredménye 2-2.1 milliárd forintra nőhet.