Az MNB január 1-jén életbe lépő új szabályai miatt akár 30 százalékkal is visszaeshet a lízingfinanszírozás jövőre - vélik egyes iparági szereplők. Sokan pedig attól tartanak, a devizahiteles elszámolások csődsorozatot okoznak a lízingcégeknél. Jenei Viktort, a Magyar Lízingszövetség új elnökét kérdeztük, mi az igazság, és milyen közeljövő áll a lízing előtt. Kiderült, hogy a refinanszírozási programok nagyot lendítettek a vállalati szegmensen, és 2015 akár egy pozitív fordulat éve is lehet a lízingszektorban.
A növekedést elsősorban nem a díjak emelésével próbálják elérni a biztosítók, ezt inkább az ügyféligények változása indukálja - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Luciano Cirinà, a Generali PPF Holding vezérigazgatója a Generali londoni befektetői napján. A régiónkban otthonosan mozgó olasz biztosítóvezér szerint az életbiztosítások sikerét elsősorban az állami ösztönzők, például adókedvezmények határozzák meg. Cirinà az alábbiakban elárulja, miben tudnak igazán növekedni most a biztosítók, lát-e kedvező felvásárlási lehetőségeket a régiós biztosítási piacon, és miként tekint egyik vezető piacukra, Magyarországra.
Előbb-utóbb jön egy nagyobb korrekció a részvénypiacokon, azt azonban nehéz megmondani, hogy ez mikor következik be. Ráadásul nem csak egy nagyobb eséstől való félelem nyomaszthatja a befektetőket, azért sem könnyű a helyzetük, mert az alacsony kamatkörnyezetben kockázatmentesen már nem könnyű pénzt keresni. Lehetőségek azonban mindig vannak, még az olyan, a befektetők által kifejezetten utált részvénypiacokon is, mint az orosz. Boér Leventével, az OTP Alapkezelő portfolio managerével beszélgettünk.
Több ideális projektet is találunk a magyarországi ingatlanpiacon, melyekért nagy verseny folyik a bankok között. Az ingatlanszektorban tapasztalható lassú, de pozitív elmozdulásnak köszönhetően egyre aktívabb néhány bank a projektfinanszírozásban - mondja Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank a Vállalati és befektetési banki üzletágért felelős vezérigazgató-helyettes.
Az olló egyre jobban nyílik a között, amit az orvostudomány ismeretanyaga alapján tenni lehetne és a között, amire megvan a fedezet. Az egészségügy alulfinanszírozottsága olyan objektivitás, amiről senki nem tehet - véli Szél Ágoston. A Semmelweis Egyetem rektora a Portfolio-nak adott interjújában megjegyezte, hogy jó lenne, ha az egészségügy tortaszelete nagyobb lenne az állami költségvetésben. A SOTE vezetését bő két éve ellátó kutató-szakember kifejtette véleményét a forráshiányról, a kórházak adósságáról, az orvosok elvándorlásáról, a várólistákról, a hálapénzről, a magyar egészségügyi rendszerben rejlő ördögi csapdákról, de részletesen bemutatta, hogy miből és hogyan gazdálkodik egy ilyen csúcsintézmény. Szerinte nincs utólag adott hálapénz, az egyszeri kórházi adósságkonszolidáció önmagában nem jelent tartós megoldást és ünneprontóként azt is kénytelen volt elárulni, hogy az elvándorlás lassuló üteme a gyakorlatban nem érződik. A rektor azt is elárulta, hogy mit vár az egyetemhez kinevezett Szász Károly kancellártól.
Kiket érint a lakossági jelzálog-hitelezés újjáéledése? Hogyan alakíthatja át a piacot a devizahitel-forintosítás? Mi kell az ingatlanpiac további erősödéséhez? Tokodi Gáborral az FHB Bank vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Tokodi Gábor előadóként vesz részt a Portfolio idén tizedik alkalommal megrendezett Property Investment Forum 2014 konferenciáján, ahol a III./C. szekcióban a lakáshitelezésről beszél majd.
Bár látszólag éledezik a lakáspiac, az új építések elindulásáig még sokat kell várni. Mi kell ahhoz, hogy újra működjenek a markológépek? Javul-e a helyzet, ha végre lezárul a devizahiteles-mentés? A kisebb vidéki településeket is elérheti a lakáspiac felfutása? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt jövő heti konferenciánk egyik előadója, Ambrus Tamás, a Duna House országos értékesítési vezetője.
Ambrus Tamás előadóként vesz részt a Portfolio idén tizedik alkalommal megrendezett Property Investment Forum 2014 konferenciáján, ahol a III./C. szekcióban a lakáspiac növekvő tranzakciószámairól beszél majd.
Komoly problémákat okozhat hosszú távon, hogy az új lakások építésének száma az 1920-as évek szintjén mozog. A rekordalacsony lakáspiaci beruházásai kedv a túl magas áfa-kulccsal magyarázható és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) szerint az új lakások áfáját 5 százalékra kell csökkenteni ahhoz, hogy újra beinduljanak az építkezések. Takács Ernővel, az IFK elnökével beszélgettünk az idén másodjára megrendezésre kerülő Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából.
Szükség van ennyi stadion felhúzására? Csak a foci szerelmeseinek kedveznek az ilyen fejlesztések vagy az ingatlanpiacra gyakorolt hatással mások is jól járnak? Milyen más beruházások véghezvitelére van esély Magyarországon? Sok más mellett ezekről a kérdésekről szól részletesen a Portfolio Property Investment Forum 2014 konferencia, és ezekről beszél az alábbiakban Andrea Sartori, a KPMG Ingatlan-, szabadidő-, turisztikai és sporttanácsadási részlegének kelet-közép-európai vezetője, aki konferenciánk egyik előadója lesz.
A további visszaélések megakadályozása és az Európai Bizottság felől is érkező kritikák kivédése érdekében döntött úgy a kormány, hogy megszünteti a nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással történő speciális közbeszerzési eljárásrendet - mondta el a múlt heti kormánydöntés indokaként a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a visszavont lehetőség "az állam megújításának egyik nagyon fontos lépése, hogy az állam beszerzései esetén csak ott és csak akkor alkalmazzák a nemzetbiztonsági indokokra való hivatkozást, ahol az valós indoknak számít". Érdemes egyébként megjegyezni, hogy múlt csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletet (276/2014) három olyan kormányrendelet előzte meg, amelyben még éppen megengedték ennek a speciális szabálynak az alkalmazását a Miniszterelnökség budavári fejlesztése, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, valamint az egységes elektronikus kormányzati érkeztető rendszer kiépítése során.
Az elmúlt hónapokban nagyot esett a fontosabb nyersanyagok, az olaj, az arany, az ezüst ára, a befektetők a dollár erősödése, az alacsony infláció és a lassuló globális növekedés miatt kerülik a nyersanyagokat. Hosszú Ferenccel, az OTP Alapkezelő portfóliókezelőjével beszélgettünk arról, mi mozgatja az árakat, és mik a kilátások a nyersanyagpiacokon.
Az nem egy minden áron elérendő kifizetési célszám, ami a februári kormányrendeletben benne van (2002 milliárd forint), így ha "csak" 1700 milliárd forint körül teljesül az összes idei uniós támogatáskifizetés, már akkor is elkerüli a kormány az idei forrásvesztést és nagymértékben csökkenti a jövő évi forrásvesztés kockázatát is - tudta meg a Portfolio egy az ügyre rálátó, névtelenséget kérő forrástól. Tájékoztatása szerint ha tehát az idei utolsó két hónapban felpörög a kifizetési tempó, de elmarad a tavalyi év végi nagy hajrától, már akkor sem kell aggódni. Csepreghy Nándor keddi szavai valóban ugyanezt a viszonylagos nyugodtságot tükrözték, igaz a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Portfolio-nak adott rövid interjúban azt is érzékeltette: megfeszített munka vár mind a minisztériumokra, mind a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre, hogy centre pontosan "be tudjuk lőni" a Magyarországnak járó összes uniós forrás teljes lehívását jövő év végéig. A helyettes államtitkár szavai szerint nem érzékelnek politikai nyomásgyakorlást Brüsszel felől az uniós támogatások kifizetésében és éppen kedden érkezett meg egy 32 milliárd forintos kifizetés az Európai Bizottságtól.
Mire figyeljen egy vállalkozás, amikor úgy dönt, külpiacra lép? Hogyan exportáljunk, és miben segít a bankunk? Hogy hatnak minderre az olcsó eximbanki és jegybanki források, illetve az EU-s támogatások? Sok más mellett ezekről a kérdésekről szól részletesen a Portfolio szerdai Export 2014 konferenciája, és ezekről beszél most röviden az alábbiakban Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője.
Az OTP is érdeklődik a Citi eladó lakossági üzletágáért, de olyan friss az ügy, hogy egyelőre még nincsenek részletes információik arról, mennyire érné meg nekik az üzletág felvásárlása - árulta el Takács András, az OTP Vagyonkezelési és Befektetési Szolgáltatási igazgatóságának vezetője. Lesznek, akik sorba állnak majd a tálcán kínált ügyfélállományért, de például a tőkemegfelelés és a források szűkössége sokaknak jelenthet szűk keresztmetszetet. A szakembert egy privátbanki felvásárlás mozgatórugóiról, az utóbbi hetek nagy részvénypiaci eséséről és az alacsony hozamkörnyezet kihívásairól is megkérdeztük.
A befektetési alapok piacán megkezdődött a szektoron belüli átrendeződés, és mivel a kötvényalapoknál rövidesen jön a kijózanodás, a vegyes- és abszolút hozamú konstrukciók kerülhetnek előtérbe. Ma már csak nagyobb kockázat felvállalása mellett lehet reálhozamot elérni, nagy kérdés, hogy mi történik, ha a volatilitás a népszerű alapok teljesítményét is megtépázza. Köves Benedek, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója bizakodó, a nyugdíjcélú megtakarítások a jövőben felértékelődhetnek, ehhez viszont olcsó, hosszú távra optimalizált és aktívan kezelt termékekre van szükség.
Év eleje óta 20%-os díjarányos adókedvezménnyel köthetünk nyugdíjbiztosítást, 2015 elejétől pedig új jutalékkorlátozás lép érvénybe a biztosítási ügynökökre. Többek között e változások hatásairól is beszélgettünk Bartók Jánossal, a MetLife Biztosító vezérigazgatójával. Megkérdeztük azt is, mire számíthatnak az életbiztosítást kötők a mostani hozamsivatagban, mennyire hasítanak a nyugdíjbiztosítások, és lesznek-e változások az egészségbiztosításokban.
Megdöbbentően kevés víz felhasználásával, talpalatnyi földterületen, egy tízezer fős város éves paradicsom fogyasztási igényét képes kielégíteni az a magyar növénytermesztési technológia, amely az elsők között nyert egy új Európai Uniós pályázati lehetőségen. Az űrkutatásból kiinduló, majd a marihuána-termesztők körében népszerű fejlesztés a jövőben városrészek, lakóparkok zöldség- és gyümölcs-termesztési nehézségeit oldhatja meg, ráadásul még ízletesek is lesznek a növények, és szó sincs génmanipulációról - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Kenyeres István. A Biopolus Technológiák Zrt. egyik alapítója azon három magyar cégvezető egyike, akik hatalmas versenyben, 155 európai cég között elsőként nyertek az Európai Bizottság új, kkv-eszköz névre hallgató pályázatán. Ez a pályázat az első fázisban 50 ezer eurónyi vissza nem térítendő támogatással jár, amelyet arra lehet felhasználni, hogy kidolgozzák az áttörés-jellegű technológia megvalósíthatósági tanulmányát. Ha ezek meglesznek, akkor jó eséllyel indulhat a cég a második fázis pályázatán, amelyen akár 2,5 millió eurót is nyerhet a projekt gyakorlati megvalósítására. A jelentős kockázati tőkebevonási tapasztalatokkal is rendelkező vegyészmérnökkel és biotechnológussal, Kenyeres Istvánnal beszélgettünk.
A világ jegybankjai gyakorlatilag bedrogozták a piacokat, az igazi kérdés az lesz, hogy hogyan reagálnak a tőzsdék a drogok megvonására, mondta el a Portfolio-nak Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A profi befektető szerint a tőzsdék fordulóponthoz érkeztek el, az éveken át tartó emelkedés megtört, de ebben a környezetben az árfolyamok esésére játszani sem könnyű: a világ jegybankjai mindent meg fognak tenni a gazdasági növekedés fenntartásáért, nem sokára még a németek is sokkal együttműködőbbek lesznek, és az EKB is a monetáris lazítás újabb és újabb eszközével jön majd elő.
Két jelentős finanszírozási újítással is segít a kormány a vállalkozásoknak a most elinduló pályázati ciklusban - vetítette előre a Portfolio-nak adott írásbeli interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ez a két intézkedés jelentheti "a legnagyobb könnyítést a vállalkozásoknak" az egyszerűbbnek, átláthatóbbnak ígért új rendszerben. Csepreghy arra figyelmeztetett: szemléletváltásra kell felkészülni, mert az új ciklusban "az uniós támogatások nagy tömege visszatérítendő forrás keretében fog a gazdaságba jutni". Éppen emiatt csak az életképes, rentábilis projektek számíthatnak támogatásra, azaz olyanok, akiknek "csak a kezdeti löketre van szükségük, nem pedig hiányzó finanszírozásra".
Elsősorban azért nem csökkent az utóbbi időben a frankhitelek kamatszintje, mert korábban több kamatemelés is elmaradt - mondja Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke a devizahitelek elszámolása kapcsán. A szerdán elfogadott devizahiteles törvénybe nem nyugszanak bele a bankok, mint ahogy a kedvezményes árfolyamú forintosítás ötletét sem fogadják el, a jegybank két új eszköze viszont alkalmas lehet a forintgyengülés elkerülésére. Becsei a hitelezés és a bankszektor jövőjéről, valamint a forintosításról is kifejti véleményét interjúnkban.
