• Megjelenítés

KRTK blog

Mennyire sínylettük meg a Covidot?

2022. június 26. 12:00 | Bárdits Anna, Elek Péter, Mayer Balázs, Váradi Balázs

Mennyire sínylettük meg a Covidot?

A COVID-19 járvány idején jelentősen visszaesett az egészségügyi ellátórendszer COVID-ellátáson kívüli részének teljesítménye. Magunk a járvány 2021 decemberéig terjedő időszakát vizsgáltuk kutatásainkban, és bemutatjuk más kutatók eredményeit is. Betekintést adunk a gyógyszerfogyasztás változásába, továbbá arról is írunk, miért és mennyire esett vissza a szív- és érrendszeri, illetve mentális betegségek ellátása a járvány során.

Az Orbán-kormány nagyon szereti a német multikat: és a szimpátia kölcsönös

2022. június 11. 15:20 | Éltető Andrea

Az Orbán-kormány nagyon szereti a német multikat: és a szimpátia kölcsönös

A közép-európai országok közül a magyar gazdasági fejlődés az egyik leginkább külföldi tőkére alapozott. Hazánkban a vállalkozások árbevételének és termelésének 53%-át a külföldi tulajdonú vállalatok adták 2019-ben és a feldolgozóiparban ez az arány 73% volt az Eurostat adatai szerint. Köztudott, hogy a legjelentősebb befektetők nálunk a német vállalatok, de az utóbbi években egyre több ázsiai (dél-koreai) multinacionális cég is megjelent hazánkban.

Nem véletlen, hogy a magyar városok lakói egészségtelenebbek és boldogtalanabbak az átlagnál - és ez csak rosszabb lesz

2022. június 06. 13:00 | Jóna László

Nem véletlen, hogy a magyar városok lakói egészségtelenebbek és boldogtalanabbak az átlagnál - és ez csak rosszabb lesz

Az ENSZ World Urbanization Prospects The Revison 2014 jelentése szerint 2014-ben hazánk népességének 71%-a élt városokban, a világ népességének pedig 51%-a. Ez az arány 2050-re Magyarországon 82%-ra fog nőni, a világon pedig 66%-ra, éppen ezért a városi zöldterületek szerepe különösen fontos lesz a jövőben. Ugyanakkor megvizsgálva nagyvárosaink zöldterületeinek változását 2005 és 2019 között, kiderült hogy jelentősebb növekedés mindössze Miskolcon, és Szegeden volt, a többi nagyvárosban (Debrecen, Kecskemét, Pécs) csökkenés, illetve stagnálás (Győr, Nyíregyháza) volt tapasztalható. A zöldterületek nagyvárosi növelésének több módja is ismert ma már, melyek közül az egyik az úgynevezett természet alapú megoldások használata melyet a Naturvation projekt keretében vizsgáltunk 2018 és 2021 között.

KRTK: A különadó évekre visszavetheti Magyarország fejlődését, a bérekre és a munkahelyekre is hatása lehet

2022. június 02. 06:58 | Soós Károly Attila

KRTK: A különadó évekre visszavetheti Magyarország fejlődését, a bérekre és a munkahelyekre is hatása lehet

Ha ma különadót vetnek ki egy ágazat nyereségére, és különösen, ha meg is indokolják, hogy miért azt az ágazatot sújtják ezzel, akkor arra kell számítanunk, hogy ezt holnap, holnapután is megismételhetik, ezért kevéssé fektetünk be abba az ágazatba. És lehet, hogy éppen annak az ágazatnak a fejlődése nagyon fontos a jövedelmek gyarapítása, új munkahelyek teremtése szempontjából.

Tényleg a pénzen múlik? Miért lesz az egyik ország sikeresebb a sportban, mint a többi?

2022. május 24. 14:27 | Csurilla Gergely, Fertő Imre

Tényleg a pénzen múlik? Miért lesz az egyik ország sikeresebb a sportban, mint a többi?

Minden olimpiai játék előtt megy a találgatás, hogy a korábban már érmet szerző olimpikonjaink vajon képesek lesznek-e megismételni korábbi eredményüket. A legtöbb sportágban az olimpia a legfontosabb verseny, a résztvevő sportolók minden megtesznek a győzelem érdekében. Viszont minden erőfeszítés és lemondás ellenére a legtöbb olimpikon életében az éremszerzés egyszeri, megismételhetetlen esemény; a sportolók csak egy kis százaléka tud két vagy annál több olimpián érmet nyerni. Az egymást követő olimpiákon a győzelem nemzeti szinten gyakoribb. Vannak sportágak, ahol bizonyos nemzetek sportolói rendszeresen a legjobbak között végeznek. Ezek az országok egyfajta „élsportoló termelő rendszer” megközelítésben gondolkodnak, hogy egy váratlan esemény – pl. sérülés – ellenére is az éremszerzés biztosítva legyen. Jelen kutatásunkban arra keressük a választ, hogy az országok hány olimpiai cikluson keresztül képesek érmet nyerni, valamint mi befolyásolja az éremszerzés sikerességét?

Koronavírus-járvány Magyarországon: kevés teszt, sok halálozás

2022. május 20. 06:29 | Hajdu Tamás, Krekó Judit

Koronavírus-járvány Magyarországon: kevés teszt, sok halálozás

A koronavírus-járvány két éve alatt minden országnak, köztünk Magyarországnak is meg kellett küzdenie a pandémia terheivel. A váratlan és gyakran szokatlanul gyorsan változó vírushelyzet eltérő kormányzati stratégiákat eredményezett, melyeknek eredményei nemzetközi összehasonlítás nélkül nehezen értékelhetőek. Írásunkban a koronavírus-járvány magyarországi fertőzési és halálozási mutatóit mutatjuk be az Európai Unió országaival összevetve.

Bemutatjuk, kiket sújtott legjobban a koronavírus-válság miatti munkanélküliség Magyarországon

2022. május 12. 14:59 | Csillag Márton, Munkácsy Balázs

Bemutatjuk, kiket sújtott legjobban a koronavírus-válság miatti munkanélküliség Magyarországon

Nemzetközi tapasztalatok alapján egyáltalán nem meglepő, hogy egy gazdasági sokk a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét rontja a legjobban. Hazánkban például mintegy 12 százalékkal csökkent a foglalkoztatottságuk a COVID-19 járvány első hulláma alatt. A fiatal férfiak – különösen a korábban stabil munkaviszonnyal rendelkezők – gyorsan újra állásba léptek, részben állami bértámogatások segítségével. Ugyanakkor a fiatal (29 év alatti) nők közül nagyjából 20 ezren nem tudtak visszatérni a munkaerőpiacra, ami hosszú távon is rontani fogja a kilátásaikat.

A magyar kormány Kína-barát politikája ellenére is Magyarország a tajvani cégek egyik legvonzóbb európai célpontja

2022. május 07. 16:05 | Portfolio

A magyar kormány Kína-barát politikája ellenére is Magyarország a tajvani cégek egyik legvonzóbb európai célpontja

Tavaly év végén az Európai Unió tajvani képviselete, az Európai Gazdasági és Kereskedelmi Iroda közzétette az EU-Tajvan kapcsolatokról szóló 2021-es kiadványát. E dokumentum egyik állítása sokakat meglepett: az EU-n belül Hollandiában található a legnagyobb tajvani közvetlentőke-állomány (49%), a második helyen pedig - 18,8%-os részesedéssel - Magyarország szerepel. Míg Hollandia pozíciója nem szorul különösebb magyarázatra (a Tajvanhoz hasonló méretű ország a világ egyik legvonzóbb célpontja a külföldi befektetések számára elsősorban szabályozási okok miatt), addig Magyarország második helyezése első pillantásra igen meglepő, tekintettel hazánk és Kína szoros, nyugati szövetségeseink által is gyakran bírált kapcsolatára. A Budapest és Peking közötti baráti viszony egyik "mellékhatása" pedig az, hogy a Tajpejjel fenntartott kapcsolatunk sem túl szívélyes. Felmerül tehát a kérdés: miért választják a tajvani vállalatok befektetési helyszínként az EU leginkább Kína-barát országát?

Putyin nemzeti érzelmekre hivatkozott Ukrajna lerohanásakor, de a várt hatás elmaradt

2022. május 03. 12:01 | Baranyai Nóra

Putyin nemzeti érzelmekre hivatkozott Ukrajna lerohanásakor, de a várt hatás elmaradt

Az Oroszország által kirobbantott háború célja Vlagyimir Putyin olvasatában az orosz kisebbség védelme, a népirtás megszüntetése Ukrajna keleti területein. A kutatás során azt vizsgáltam meg, hogyan viszonyulnak az orosz offenzívához a kelet-közép-európai térség kisebbségeit képviselő etnoregionális pártok, érintettként hogyan tekintenek a(z állítólagos) kisebbségvédelemnek erre a sajátos, radikális megoldására.

Kevesebben jelentkeznek Magyarországon egyetemre, mint három éve: ez állhat a háttérben

2022. április 30. 18:00 | Vit Eszter, Holb Éva Marianna

Kevesebben jelentkeznek Magyarországon egyetemre, mint három éve: ez állhat a háttérben

A felsőoktatási jelentkezőszámok a 2020-as visszaesést követően stabilizálódni látszanak egy, a 2019-es értékektől és az azt megelőző évek tendenciáitól elmaradó szinten. Tanulmányunk alapján azt mutatjuk be, hogy makroszintű adatok fényében ez a trend összefüggésbe hozható az emelt szintű érettségi és a minimumponthatár követelményének bevezetésével.

Koronavírus előtt és most: a járvány átalakította még az utazásainkat is

2022. április 21. 07:28 | Kovács András Donát, Farkas Jenő Zsolt, Gulyás Péter

Koronavírus előtt és most: a járvány átalakította még az utazásainkat is

A globális hatású COVID-19 járvány miatt világszerte új idegenforgalmi és rekreációs trendeknek lehetünk szemtanúi. A korlátozások és a kijárási tilalmak felerősítették az emberek szabadság iránti vágyát, sokakat arra késztettek, hogy kimozduljanak otthonaikból és maguk mögött hagyják a nyomasztó hétköznapokat. Ennek következtében nagy volumenű, térben és időben koncentráltan jelentkező belföldi szabadidős népességmozgások indultak meg és felértékelődtek a könnyen elérhető természeti látnivalók, a szép tájak, hegyvidékek, erdők, vízpartok, így a nemzeti parkok védett területei is. A városokból kiáramló lakosság, a dömpingszerű forgalom azonban bizonyos időszakokban fennakadásokat és problémákat okozott.

Itt egy meglepő magyarázat arra, hogy miért akadt el az orosz invázió Ukrajnában

2022. április 13. 12:59 | Vasárus Gábor László

Itt egy meglepő magyarázat arra, hogy miért akadt el az orosz invázió Ukrajnában

A KRTK Regionális Kutatások Intézetének szakemberei kiterjedten foglalkoznak számos térbeli, regionális kérdés összetett hatásaival. Így például az elővárosi fejlődés környezeti következményeit, a területi egyenlőtlenségeket, vagy épp a tájhasználat átalakulásainak a klíma-adaptációs képességekre gyakorolt befolyását kutatjuk. A következőkben néhány példán keresztül be kívánom mutatni, hogy az általunk vizsgált témakörök segítségével miként elemezhető az orosz-ukrán háború.

Franciaország elnököt választ: óriási problémákkal kell szembenéznie a győztesnek

2022. április 09. 12:00 | Somai Miklós

Franciaország elnököt választ: óriási problémákkal kell szembenéznie a győztesnek

Április 10-én és 24-én, kétfordulós választás keretében a franciák eldönthetik, újból bizalmat szavaznak-e a jelenlegi elnöknek, vagy inkább változást szeretnének. Miközben az elnökválasztási kampányt a bevándorlási, járványügyi és biztonságpolitikai témák uralják, a leendő elnöknek és a júniusi parlamenti választások nyomán felálló új kormánynak már rövid és középtávon is jelentős gazdasági-társadalmi kihívásokkal kell szembenéznie. Míg a vállalat- és munkahelybarát COVID-intézkedések kivezetése és az emelkedő kamatok nyomán az állam, a vállalkozások és a háztartások egyaránt forráshiányos állapotba kerülhetnek, addig a digitalizáció és az energetikai átállás európai programjai, illetve az ország újraiparosítását célzó francia nemzeti tervek jelentős beruházási igényt támasztanak. Akárki is lesz az új elnök, nem lesz könnyű dolga.

Kiderült, melyik megyéket viselte meg legjobban a koronavírus-válság

2022. április 07. 12:10 | Zsibók Zsuzsanna

Kiderült, melyik megyéket viselte meg legjobban a koronavírus-válság

A koronavírus-válság első évében a magyar gazdaság 5 százalékkal esett vissza. Egy 2013 óta tartó fellendülés tört meg, melynek első évei még a lassú, bizonytalan kilábalás, az utolsó évei pedig a magasnyomású gazdaság jegyében teltek el. Noha az országos adatok már korábban ismertté váltak, a megyei GDP-becsléseket, a 2020-ra vonatkozó előzetes adatokat csak 2021 végén hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal.

Kiszámolták, mennyit profitált az agglomeráció lakáspiaca a fánk-hatásból

2022. április 02. 14:00 | Horváth Áron, Madurovicz-Tancsics Tünde

Kiszámolták, mennyit profitált az agglomeráció lakáspiaca a fánk-hatásból

A járvány ideje alatt jelentősen növekedett a távmunkavégzés aránya a világon, és a home office vélhetően a jövőben is több munkaórát tesz majd ki. Az otthoni munkavégzés elterjedtségének növekedése az ingatlanpiaci lokációkra is hatással lehet, a munkahelyek elérhetősége átértékelődhet, mivel a távolabbi, olcsóbb helyszínekről is el lehet végezni a feladatokat. A lakóingatlanok keresletének változásához kapcsolódó hipotézis a járvány ideje alatt fánk-hatásként vált ismerté, amely azt írja le, hogy a nagyvárosok körüli területeken növekszik az otthonok iránti kereslet, míg a város belsőbb részei ránt csökken. A Budapest központjától mért elérhetőségi idő és a lakóingatlanárak 2019 és 2020-21 közötti változása alapján a távolság és a lakásárak között kimutatható volt pozitív összefüggés, egy perccel több utazás 0,24 százalékos lakásár-emelkedés többletet eredményezett, de nem állítható, hogy ez kizárólag a távmunkavégzés hatása.

Oroszország Ukrajna elleni háborújának valódi okai: hogyan látja a Kreml a

2022. március 26. 17:30 | Dr. Olekszandr Perekhozhuk

Oroszország Ukrajna elleni háborújának valódi okai: hogyan látja a Kreml a "megoldást" a geopolitikai kérdésre

Mindannyian tudjuk, hogy Oroszország, mint a világ legnagyobb földgáz- és olajexportőre, nemcsak számos európai országban, hanem világszerte is befolyásolja az energiaárakat, és viszonylag rövid időn belül még inkább befolyásolhatja azokat. Írásomban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az energiaárak rugalmassága minden esetben nagyobb lesz, mint az élelmiszerárak, különösen a kenyérárak rugalmassága. Sok szakértő csodálkozik azon, hogy mi köze van a háborúnak az energiahordozók és az élelmiszerek árrugalmasságához. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kérdésre adott válasz megmagyarázza Oroszország Ukrajna elleni háborújának valódi okát.

Deák András: Az európai bejelentést az orosz gázról történő teljes leválásról egyelőre nem lehet komolyan venni

2022. március 22. 11:59 | Deák András György

Deák András: Az európai bejelentést az orosz gázról történő teljes leválásról egyelőre nem lehet komolyan venni

Látszólag komolyan fontolgatják az európai kormányok, hogy leállítják az Oroszországból származó energiahordozók importját, az orosz gázról történő hosszú távú leválásra pedig már meg is született az EU-s tervezet. A gond csak az, hogy az EU-nak eközben komoly klímasemlegességi célkitűzése is van, amelyet az orosz gázról történő gyorsított leválással nem lehet maradéktalanul összehangolni. Az EU-s vezetésnek - ha komolyan gondolja a célkitűzését - jelentős összegeket kellene áldoznia a földgáz-infrastruktúra átalakítására, a megtérülés legkisebb reménye nélkül. Az Unió továbbra is adós a leválás eszközrendszerével, ami nélkül, ha lesznek is jelentős eredmények, azok aligha szüntetik meg teljesen az orosz gázfüggőséget ebben az évtizedben. Deák András György cikke.

Elektromos autózás Magyarországon: nehéz lesz az igazságos átmenet

2022. március 19. 17:30 | Szabó John, Szalavetz Andrea, Túry Gábor

Elektromos autózás Magyarországon: nehéz lesz az igazságos átmenet

Az európai elektromos járműgyártás eddigi fejlődése szinten minden ponton ellentmond az ipari forradalmakra, vagy akár az innovációkra vonatkozó hagyományos elképzeléseinknek. Ez utóbbiak alapján a potenciális kereslet és a hagyományos termelés között feszülő hézagot életerős vállalkozások technológiai és termelésszervezési változtatások bevezetése révén elégítik ki. Ehhez esetenként új, bőséges és olcsó természeti erőforrásokat vonnak be, átalakítják a kormányzati és helyi támogató közeget, mintegy kitapossák az új technológiák útját.

Kétségbeesetten igyekeznek a kelet-közép-európai államok pótolni a startupokat finanszírozó kockázati tőkét

2022. március 11. 14:01 | Karsai Judit

Kétségbeesetten igyekeznek a kelet-közép-európai államok pótolni a startupokat finanszírozó kockázati tőkét

Miközben a kelet-közép-európai régió néhány kockázati tőkével finanszírozott startupja rendkívül sikeres unikornissá vált, a régió kockázati tőkealapjainak mérete messze elmarad az európai átlagtól. Az állam (beleértve az EU-transzfereket) szerepe az alapokban viszont kiugróan magas. Az állami alapkezelők nagy tőkekínálatot biztosítanak a startupok széles köre számára, a cégek közötti szelekciót azonban nem kizárólag piaci szempontok alapján végzik. Valójában tehát duális gazdaság működik a startupok piacán, ahol a startup cégek egy része a piacról próbál megélni, s távol tartja magát az állami támogatásoktól, míg egy másik része az állam segítségével próbál boldogulni. A válság időszakában az állami alapoktól piaci mérlegelés nélkül kapható mentőcsomagok ezt a helyzetet tartósíthatják. A járadékvadász viselkedés előtérbe kerülése megakadályozza a startupok hatékony működését, nemzetközi mércével sikeressé válását, s ezzel párhuzamosan fékezi a globális kockázati tőke bekapcsolódását az érintett országok fejlesztéseibe. Mindezt csak fokozza, hogy az orosz-ukrán háború következtében az egész régió veszít tőkevonzó képességéből.

Mennyire hiányozna az ingadozó árfolyamú forint Magyarországnak, ha bevezetnénk az eurót?

2022. március 06. 06:10 | Soós Károly Attila

Mennyire hiányozna az ingadozó árfolyamú forint Magyarországnak, ha bevezetnénk az eurót?

Ne csatlakozzunk olyan országok közös valutájához, amelyek termelési- és exportszerkezete lényegesen eltér a mi gazdaságunkétól – ez a hagyományos optimális valutaterület-elmélet fő mondanivalója. Nekünk nincs ilyen gondunk az euróövezetbe való belépéssel, de az elméletből az is következik, hogy ne lépjünk be, ha az inflációnk gyorsabb, mint az övék. Ezen a területen már van gondunk, de inkább  az inflációnkat kellene csökkentenünk, mint a forinthoz ragaszkodnunk. Ugyanis a belépéssel teljesebben bekapcsolódhatnánk az európai gazdaságba, és megszabadulnánk valutaárfolyamunk sok gondot okozó összevissza ingadozásától is. A tőkék szabad mozgásának, a hitel- és tőkepiacok integrálódásának körülményei között nem véletlenül okoz sok bajt a lebegő valutaárfolyam. Ez nem csak magyar probléma; erről is született elmélet, éspedig  az előbbi említett optimális valutaterület-elmélet ikertestvéreként, egy második optimális valutaterület-elméletként.

Elemzés

Címlapról ajánljuk

PR cikk

Portfolio Blogger

Apelso

Lufi vagy nem lufi?

Ha arra a kérdésre kellene - a szokásos közgazdászi egyrészt-másrészt mellébeszélés nélkül - válaszolnom, hogy akkor most lufi-e az AI vagy sem, a válaszom egyértelmű lenne: igen az. Egy

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility