• Megjelenítés

KRTK blog

Járványszerűen terjed a koronavírus a tudományos életben

Járványszerűen terjed a koronavírus a tudományos életben

Számszerű elemzés nélkül is kijelenthető, hogy a koronavírus témaköre uralja a hazai és nemzetközi médiát már több, mint egy éve. Az internetes tartalmak és persze a nyomtatott sajtó esetében is elképzelhetetlen, hogy úgy teljen el egy nap, hogy valamilyen kontextusban ne találkozzunk a kifejezéssel. A vírus magyarországi megjelenésekor, 2020 március elején már 6100 hír született koronavírus témában naponta a különböző magyar híroldalakon, és azóta is rendre a vezető hírek között találjuk a COVID-19 tartalmakat. Ez a tudományos kutatás esetében sincs másképp.

Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez?

Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez?

A helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan számos pozitív vélekedés él a közvéleményben. Sokan úgy gondolják, hogy a helyi élelmiszerek frissebbek, egészségesebbek és alacsonyabb a környezet terhelésük. Mások szerint azért kell helyi élelmiszereket vásárolni, mert ez által segíthetjük a helyi termelőket és rajtuk keresztül a helyi gazdaságot is. Kutatásunkban azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a rendelkezésünkre álló vizsgálatok mennyiben támasztják alá azt a népszerű vélekedést, hogy a helyi élelmiszerek vásárlása jótékony hatással van a helyi gazdaság növekedésére?

Meglepő, mennyire sok magyar településen nehezíti meg az életet az alapvető szolgáltatások hiánya

Meglepő, mennyire sok magyar településen nehezíti meg az életet az alapvető szolgáltatások hiánya

Rövid elemzésünkben azt vizsgáltuk vajon melyek azok a települések az országban, ahol az alapvető szolgáltatások eltűnése miatt egyre nehezebb az élet. Vizsgálatunkban rámutatunk továbbá arra is, hogy mennyiben koncentrálódnak ezek a települések a térben, illetve milyen összefüggés található az alapvető helyi szolgáltatási kör és a települések gazdasági/társadalmi sajátosságai között.

Ábrákon mutatjuk, miért terjedhet olyan gyorsan a koronavírus-járvány Magyarországon

Ábrákon mutatjuk, miért terjedhet olyan gyorsan a koronavírus-járvány Magyarországon

A koronavírus fertőzéssel kapcsolatos területi információkra kiemelkedő igény van – jól mutatja ezt a hazai első hivatalos településszintű adatok publikálását övező fokozott érdeklődés és a számos reakció. Azonban egy alternatív megközelítés, a vírus terjedésének modellezése is szolgálhat némi támponttal. Jelen bejegyzés egy, a koronavírus terjedésének első hullámát vizsgáló modellezési kísérlet egyes térbeli következtetéseit mutatja be.

Mit dobunk ki a kukába? – Feltérképeztük a hazai hulladékhelyzetet

Mit dobunk ki a kukába? – Feltérképeztük a hazai hulladékhelyzetet

Az elemzés a hazai hulladékhelyzetet mutatja be nemzetközi összevetésben. A hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra az európai uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődött, mégis a hulladékkérdés környezetbarát, mai divatos szóval élve fenntartható kezelésétől még távol állunk. Milyen okok állnak ennek hátterében? Ezt szedtük össze egy csokorba.

Újraindul-e az iráni nukleáris megállapodás?

Újraindul-e az iráni nukleáris megállapodás?

Bár az amerikai külpolitikát általában egyfajta folytonosság jellemzi, Irán kérdésében a korábbi és a jelenlegi adminisztrációk között kifejezett nagy váltások követik egymást. Az Obama-kormányzat „kinyújtott kéz” politikáját Donald Trump „maximális nyomás” politikája váltotta. Majd a 2021 elején hivatalba lépő Joe Biden visszalépne az iráni nukleáris megállapodásba. Az elemzés az iráni nukleáris megállapodás lehetőségeit, bel- és külpolitikai, valamint regionális vonatkozásait veszi számba.

Koronavírus: mutatjuk, melyik intézkedést szegik meg legtöbben és melyiket tartják be Európában

Koronavírus: mutatjuk, melyik intézkedést szegik meg legtöbben és melyiket tartják be Európában

Közel egy éve központi szerepet játszik életünkben a koronavírus elleni védekezés. Az utcára kilépve maszkot hordunk, ismerőseinktől távolságot tartunk, kézfertőtlenítővel mossuk a kezünket. De vajon ezeket az óvintézkedéseket ugyanolyan arányban vagyunk hajlandóak megtenni? Mindannyian hasonlóan óvatosak vagyunk? Vagy az egészségesebbek kevésbé óvatosak? És változik-e idővel óvatosságunk? Arról is keveset tudunk, hogy milyen arányban vagyunk hajlandóak megtenni a különböző óvintézkedéseket. A KRTK Egészség és Társadalom Lendület csoportjában végzett kutatásunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ egy friss európai kérdőíves felmérés alapján, amelynek további részletei a KRTK műhelytanulmány-sorozatában olvashatóak.

Ha szegény településen élsz, rövidebb életre számíthatsz

Ha szegény településen élsz, rövidebb életre számíthatsz

Mennyit számít ha szegényebb településen élsz? Magyarországon a 2010-es években jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Arról azonban viszonylag kevés tudásunk van, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek hogyan függenek olyan fontos dolgokkal, mint az egészségi állapotunk vagy az egészségügyi rendszerhez való hozzáférésünk. Ennek oka, hogy sokáig nem álltak rendelkezésre megbízható adatok, amik az egészségi állapotot és az egészségügyi rendszer használatát összekötötték volna a jövedelmekkel.

Csak a halál biztos? - Munkahelyi balesetek Magyarországon

Csak a halál biztos? - Munkahelyi balesetek Magyarországon

Az Európai Bizottság becslése szerint minden három és fél percben meghal valaki az EU-ban a munkájával összefüggő okok miatt, és évente több mint három millió ember szenved munka közben súlyos sérülést. Magyarországon 2017-ben százezer foglalkoztatottra két halálos és 640 súlyos, négy napnál hosszabb távolléttel járó baleset jutott.

Mit keres egy közgazdász az iskolában?

Mit keres egy közgazdász az iskolában?

Az oktatás minőségének, hatékonyságának elemzésénél nagyon jól fel lehet használni a közgazdaságtudomány eszköztárát és ismereteit - mondta Horn Dániel, a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének Igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A szakértő az Elemző közgazdász videósorozatunk első évadának befejező részében arról is beszél, hogy az oktatáspolitikai döntések megalapozásához a közgazdaságtani kísérletek nagy segítséget nyújthatnak. Ezek a kutatások például választ adhatnak arra, hogy milyen következményei vannak annak, hogy a fiúk és a lányok eltérő mértékben versengő típusok, és (részben) akár a nemek közötti béregyenlőtlenségekre is. Horn Dániel szerint a közgazdaságtan a társadalom számtalan területének vizsgálatára ad megfelelő eszközöket, ezért a gazdaságtól látszólag távol eső témák elemzésében is hatékony, egyedi látásmódot nyújthat.

Karcolás vagy sebhely? - Kockázatvállalás a pandémia idején

Karcolás vagy sebhely? - Kockázatvállalás a pandémia idején

Az egyik leggyakrabban feltett kérdés a COVID-19 kapcsán az, hogy miben és hogyan változtat meg minket. Ebben az írásban azt szeretném körüljárni röviden, hogy a COVID-19 járvány következtében fellépő általános bizonytalanság (elveszítem-e a munkahelyemet? elkapom-e a vírust? mikor lesz oltás?) hogyan érinti az emberek kockázatokkal szembeni attitűdjét. A kockázatvállalási hajlandóság számos döntésünkben szerepet játszik. Például a biztonságot jobban értékelő emberek a megtakarításaik kisebb hányadát fektetik bizonytalan részvényekbe, illetve ők hajlamosabbak olyan munkahelyeket választani, amely biztonságosabbak az elbocsátás szempontjából.

A gyermeknevelés, mint befektetés? - A szülői felelősségek átalakulása

A gyermeknevelés, mint befektetés? - A szülői felelősségek átalakulása

A szülővel együtt aludjon a gyermek, vagy külön? Hagyjuk sírni vagy vegyük fel? Melyik óvodát válasszuk? Melyik iskola lesz a legmegfelelőbb? Milyen programok segítik legjobban fejlődését? – olyan kérdések ezek, amelyek 20-30 évvel ezelőtt még kevesebb téttel bírtak, a mai szülők számára viszont létfontosságú választásokká váltak. A szülőséggel és gyermekneveléssel foglalkozó kutatások már a 90-es évek végétől jelzik, hogy jelentős átalakulások zajlanak a gyermeknevelés terén. A változások nagyban átírják a szülőkkel szemben támasztott elvárásokat, magát a szülő-gyermek viszonyt, valamint az állam és a gyermekes családok kapcsolatát. A változásokat a kutatók szélesebb, globális léptékű gazdasági és politikai folyamatokkal kapcsolják össze, amelyek a nemzet-állami politikákon keresztül leszivárognak a magánélet egyik legintimebb szférájába: a gyermeknevelés hétköznapi gyakorlataiba.

Munkaerőhiány – aggódjunk, ha panaszkodnak a vállalatok?

Munkaerőhiány – aggódjunk, ha panaszkodnak a vállalatok?

A munkaerőhiány éveken keresztül központi szerepet játszott a gazdaságpolitikához kapcsolódó közbeszédben. Az éves túlórakeret nagy vitákat kiváltott bővítését épp úgy a munkaerőhiánnyal indokolta a kormány mint a szakképzési rendszer többszöri átalakítását. Okkal feltételezhetjük, hogy a koronavírus járvány elmúltával a munkaerőhiány újra középpontba kerül. De mit is jelent a munkaerőhiány a gyakorlatban?

Az egész ország megérzi, ha a Dunaferr bedől

Az egész ország megérzi, ha a Dunaferr bedől

Az elmúlt hetekben (hónapokban) számos médium adott hírt a Dunaferrt érintő nehézségekről, amelyhez mindenképpen kapcsolódik egy nyilvánvaló a tény: ha a gyár gondban van, annak nagyon komoly hatása lesz Dunaújvárosra és közvetlen térségére. A következő hónapok talán legjelentősebb kérdése, hogy a város és térségének gazdasága továbbra is építhet-e a gyárra, vagy adott esetben olyan nehézségekkel kell szembenéznie, amelyeket az ózdi vagy diósgyőri vas- és acélgyártás fokozatos eltűnése okozott az elmúlt évtizedekben.

A koronavírus-vakcinák és a bizonytalanság: számokon mutatjuk, miért éri meg beoltani magunkat

A koronavírus-vakcinák és a bizonytalanság: számokon mutatjuk, miért éri meg beoltani magunkat

Az mRNS alapú vakcinákat övező bizonytalanság sok, egyébként nem oltásszkeptikus embert is eltántorít attól, hogy beoltassa magát. Érdemes tudatosítani, hogy a bizonytalanság irracionálisan felnagyítja a veszélyérzetünket. A cikkben számszerűleg is végigvesszük az ismert kockázatokat. Elöljáróban hadd mondjam el, hogy a cikk csak a védőoltás egy aspektusát tárgyalja. Nevezetesen, hogy rögzült gondolkodási sémáink mennyire akadályoznak minket abban, hogy észszerű döntést hozzunk. Nem lesz szó az mRNS működési mechanizmusáról, az oltást övező sok álhírről, vagy éppen etikai kérdésekről.

Brexit-végkifejlet: miért volt ilyen nehéz?

Brexit-végkifejlet: miért volt ilyen nehéz?

2016. június 23., az ominózus népszavazás óta, a Brexit-folyamat úgy kígyózott az átlagos újságolvasó szeme előtt, mint valami végeláthatatlan szappanopera: az utolsó pillanatban mindig közbejött valami, egy nem várt fordulat, majd a történet folytatódott tovább. Lassan már a szakemberek számára sem volt egyértelmű, vajon a briteknek sikerül-e valaha is teljesen elszakadniuk az Európai Uniótól. 2020 karácsonyán úgy tűnt, a történet véget ért: az utolsó pillanatban tető alá hozott kereskedelmi megállapodásnak köszönhetően 2021. január 1-től alapvetően változik a brit-EU viszony. Ugyanakkor még mindig maradtak nyitott kérdések. Ebben az írásban annak próbálunk meg utánajárni, mi van a háttérben, miért volt ennyire nehéz.

Értékek és érdekek harca – az EU 2021 és 2027 közötti kohéziós politikája

Értékek és érdekek harca – az EU 2021 és 2027 közötti kohéziós politikája

A közelmúltban – hosszú és komplex, vétó-fenyegetéstől sem mentes tárgyalások sorozatának eredményeképpen – az Európai Parlament (EP) és a Tanács is jóváhagyta a 2021–2027-es időszakra szóló többéves költségvetési keretet (Multiannual Financial Framework, MFF). A hétéves költségvetés elfogadása hazánk számára kiemelt fontosságú, hiszen az MFF-ből és a koronavírus-járványból okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítására szolgáló eszköz, a Next Generation EU támogatási részéből Magyarország számára elérhető források nagysága több mint 40 milliárd EUR, amelyből a felzárkóztatásra fordítható kohéziós boríték nagysága közel 20 milliárd EUR.

Versengő vagy együttműködő lény az ember?

Versengő vagy együttműködő lény az ember?

A gazdaság működésének magyarázata során a közgazdászok gyakran a versengést mint domináns magatartást szokták hangsúlyozni, pedig az együttműködés legalább ilyen fontos - mondja Kiss Hubert János az Elemző közgazdász videósorozatunk újabb részében. A KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy az emberek nagyon sokfélék, egészen eltérő mértékben hajlandók kooperálni.

Ha érteni akarsz, mérj!

Ha érteni akarsz, mérj!

A mindennapi életben velünk élő "hitek, vélekedések" ellenőrzéséhez, illetve a körülöttünk zajló események hatásainak megértéséhez, számszerűsítéséhez elengedhetetlen, hogy a kutatók méréseket végezzenek. A mérési tevékenyég az elemző közgazdász munkájának legalapvetőbb része - mondja Koren Miklós, a CEU Közgazdaságtan Tanszékének tanára. Az Elemző közgazdász videósorozatunk mai darabjában Koren arról is beszél, hogy a koronavírus járvány elleni lépések egészégügyi és gazdasági hatásainak felmérése elengedhetetlen a jó döntés meghozatalához.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A világ tíz leggazdagabb országa között van, és semmit nem tudsz róla, mi ez?
Portfolio Blogger
RSM Blog

Keresőképtelenség

Az egészségügyi alkalmatlanság, a keresőképtelenség és a munkavállalói juttatások kérdése az elmúlt években...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility