KRTK blog

2021. június 17. 12:01 | Páger Balázs, Szabó Tamás, Kovács Sándor Zsolt, Uzzoli Annamária

Lakóhelytől is függhet a koronavírus-fertőzés túlélési esélye – melyek a leginkább veszélyeztetett területek a járvány idején?

A COVID-19-járvány másfél éve alatt 30 ezer ember belehalt a fertőzésbe Magyarországon, de azoknak voltak a legrosszabbak a túlélési esélyeik, akik társadalmi és gazdasági értelemben hátrányos helyzetű területeken éltek. Az összefüggések és az egymásra hatások feltárása a jövő feladata, de már most feltételezhető, hogy az egyén egészségi állapota, valamint életkörülményei nagymértékben befolyásolhatták a fertőzés veszélyét, a betegség lefolyásának súlyosságát, a kórházba kerülést és a túlélést.

2021. június 12. 08:40 | Simonovits András

Mennyire fájna a költségvetésnek, ha szabadabban dönthetnénk a nyugdíjba vonulásról? Íme a számok

Rugalmas nyugdíjkorhatárról akkor beszélünk, ha néhány évvel az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt és után is nyugdíjba lehet vonulni, csak a havi nyugdíj úgy csökken vagy növekszik, hogy az életpálya-befizetések és -kifizetések egyenlege fennmarad. 2009-ig a levonás túl kevés volt, 2011-2012-ben pedig – a Nők40 kivételével – megszűnt az előrehozott nyugdíj. Korábban számos cikkben érveltem a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése mellett, de másokat követve, megelégedtem a statikus (pontosabban: állandósult állapotbeli elemzéssel). Most dinamikus kiterjesztéssel pótolom a hiányt.

2021. június 04. 13:21 | Hajdu Tamás

A klímaváltozásnak alig ismert veszélye: a terhességre és a fogantatásra is káros hatással van

Néhány évtizede talán még azt hihettük, a klímaváltozás elsősorban a jövő problémája, ami leginkább a gyerekeinket, unokáinkat érinti majd, de mára már egyértelműen a jelen részévé, a saját gondunkká vált. Nem meglepő hát, hogy egyre többször szólnak a hírek a hőmérséklet emberi egészségre gyakorolt hatásairól is. Különösen gyakran hallunk a hőhullámok okozta halálozásokról vagy új fertőző betegségek megjelenéséről. Ugyanakkor jóval kevesebb figyelmet kap a hőmérséklet és a klímaváltozás terhességekre, illetve újszülöttekre gyakorolt hatása.

2021. május 29. 06:15 | Bíró Anikó, Szabó-Morvai Ágnes

Hogyan befolyásolják a hírek az oltási hajlandóságot?

A WHO 2019-ben a 10 egészségre legveszélyesebb globális fenyegetés közt listázta a oltási bizonytalanságot (vaccine hesitancy), amely a vakcináktól való idegenkedést, illetve azok visszautasítását is magában foglalja. Hiába ez a legegyszerűbb és legolcsóbb módja bizonyos betegségek elkerülésének, mégis sokan ellenzik, ami világszintű problémákhoz vezethet. Vajon a média képes-e arra, hogy rávegyen minket az oltásra? A kérdést a koronavírus elleni oltás elérhetővé válása különösen aktuálissá teszi.

2021. május 23. 10:00 | Csomós György, Vida Zsófia Viktória, Lengyel Balázs

Számít-e a földrajzi távolság? Városok közötti nemzetközi tudományos együttműködések változása

Napjainkra a nemzetközi tudományos együttműködések intenzitása folyamatosan emelkedik, azonban az együttműködésekben résztvevő partnerek számára a földrajzi távolság továbbra is akadályt jelent. A nagy hatású kutatások jellemzően széles nemzetközi összefogást igényelnek, ám az ilyen jellegű kapcsolatok esetében is kimutatható a távolságfüggés hatása. Az Európai Kutatási Térség komoly előrelépés a nemzetközi tudományos együttműködések elmélyítése felé, míg a globális tudományban tapasztalható verseny éppen ellenkező hatást vált ki.

2021. május 14. 12:59 | Túry Gábor

Elkerülhetetlen az autóipar átalakulása - tömeges leépítésekkel ez már nem úszható meg

Több mint egy éve annak, hogy a Kínából származó COVID-19 vírus a világ legtöbb országába átterjedve teljesen megbénította a társadalmakat. A fertőzés terjedésének megakadályozására és az egészségügyi ellátórendszer összeomlásának megelőzésére a kormányzatok rendkívüli intézkedéseket hoztak. A lezárások miatt teljes ágazatok álltak le, vagy esett vissza jelentősen a teljesítményük. A válság visszavetette az autóipart is, amely hálózatba szerveződő globális beszállítói és értékesítési rendszeréből fakadóan kiterjedt társadalmi-gazdasági hatással jár. A következmények számbevétele mellett az ágazat azon kihívásaira, amelyek a jövő közlekedésével kapcsolatosak, kevesebb figyelem hárult.

2021. május 04. 17:00 | Szigetvári Tamás

Nem ezt várták - Arab gazdaságok tíz évvel az arab tavasz után

Tíz éve, 2011 tavaszán rengette meg az arab tavaszként aposztrofált forradalmi hullám a Közel-Kelet és Észak-Afrika autoriter rezsimjeit. A Tunéziában kipattant szikra Egyiptomban, Líbiában, Jemenben, Szíriában és Bahreinben is komolyan megrengette az addigi politikai berendezkedést, de szinte az összes arab országban a kormányzat elleni tüntetésekhez, utcai demonstrációkhoz vezetett. Az arab tavasz elsődleges oka a romló életkörülményekben, a perspektívák hiányában volt keresendő – de vajon egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően változott-e a helyzet, javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai?

2021. április 29. 06:59 | Pető Rita, Reizer Balázs

A tiszta lakás ára? A házimunka miatt keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak?

Ugyan a nők bérhátránya folyamatosan csökken, még mindig kevesebbet keresnek, mint a velük megegyező foglalkozású férfiak. Ennek az egyik oka, hogy a nők kevesebbet használják a képességeiket a munkahelyen, mint a férfiak. Ez a különbség ráadásul a párkapcsolatban élő férfiak és nők között a legnagyobb. De mitől függ a munkahelyi képesség használat és miért használják kevesebbet a nők?

2021. április 23. 13:59 | Czaller László, Tóth Gergő, Lengyel Balázs

Ha a munkába járókat oltanák, azzal mindenki jól járna

A COVID-19 járvány megtanított bennünket arra, hogy a fertőzési kockázatok csökkentését célzó mobilitási korlátozások hatalmas gazdasági költséggel járnak. Ezért a legtöbb országban a munkába járás kivételt képez a korlátozások alól. Az otthoni munkavégzés elterjedése mellett tömegek járnak továbbra is dolgozni a járvány hullámai alatt is, ami jelentős különbséget teremthet a fertőzési kockázatokban. Ugyanakkor az oltási tervekben egyelőre nem, vagy csak korlátozottan jelent meg a munkába járók prioritása. Írásunkban arra mutatunk rá, hogy a munkába járók oltása gazdasági érdek, ami az otthon dolgozók munkája szempontjából is fontos.

2021. április 15. 18:01 | Elek Péter, Bíró Anikó

A koronavírus miatti gyógyszervásárlási pánik egyenlőtlenséget szül

Bő egy évvel ezelőtt tört be életünkbe a koronavírus-járvány. Emlékszünk a tavaly márciusban kialakult pánikvásárlási rohamra is, amely a gyógyszereket is érintette. Írásunkban bemutatjuk, hogy a gyógyszer-felvásárlási láz erősebb volt és hamarabb következett be a magasabb jövedelmű járásokban az alacsonyabb jövedelmű járásokhoz képest.

2021. április 09. 11:59 | Orosz Ágnes

Járványszerűen terjed a koronavírus a tudományos életben

Számszerű elemzés nélkül is kijelenthető, hogy a koronavírus témaköre uralja a hazai és nemzetközi médiát már több, mint egy éve. Az internetes tartalmak és persze a nyomtatott sajtó esetében is elképzelhetetlen, hogy úgy teljen el egy nap, hogy valamilyen kontextusban ne találkozzunk a kifejezéssel. A vírus magyarországi megjelenésekor, 2020 március elején már 6100 hír született koronavírus témában naponta a különböző magyar híroldalakon, és azóta is rendre a vezető hírek között találjuk a COVID-19 tartalmakat. Ez a tudományos kutatás esetében sincs másképp.

2021. április 03. 12:00 | Fertő Imre, Benedek Zsófia, Szente Viktória

Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez?

A helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan számos pozitív vélekedés él a közvéleményben. Sokan úgy gondolják, hogy a helyi élelmiszerek frissebbek, egészségesebbek és alacsonyabb a környezet terhelésük. Mások szerint azért kell helyi élelmiszereket vásárolni, mert ez által segíthetjük a helyi termelőket és rajtuk keresztül a helyi gazdaságot is. Kutatásunkban azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a rendelkezésünkre álló vizsgálatok mennyiben támasztják alá azt a népszerű vélekedést, hogy a helyi élelmiszerek vásárlása jótékony hatással van a helyi gazdaság növekedésére?

2021. március 26. 13:30 | Mezei Cecília, Farkas Jenő Zsolt

Meglepő, mennyire sok magyar településen nehezíti meg az életet az alapvető szolgáltatások hiánya

Rövid elemzésünkben azt vizsgáltuk vajon melyek azok a települések az országban, ahol az alapvető szolgáltatások eltűnése miatt egyre nehezebb az élet. Vizsgálatunkban rámutatunk továbbá arra is, hogy mennyiben koncentrálódnak ezek a települések a térben, illetve milyen összefüggés található az alapvető helyi szolgáltatási kör és a települések gazdasági/társadalmi sajátosságai között.

2021. március 18. 13:01 | Lennert József

Ábrákon mutatjuk, miért terjedhet olyan gyorsan a koronavírus-járvány Magyarországon

A koronavírus fertőzéssel kapcsolatos területi információkra kiemelkedő igény van – jól mutatja ezt a hazai első hivatalos településszintű adatok publikálását övező fokozott érdeklődés és a számos reakció. Azonban egy alternatív megközelítés, a vírus terjedésének modellezése is szolgálhat némi támponttal. Jelen bejegyzés egy, a koronavírus terjedésének első hullámát vizsgáló modellezési kísérlet egyes térbeli következtetéseit mutatja be.

2021. március 12. 07:01 | Mezei Cecília, Varjú Viktor

Mit dobunk ki a kukába? – Feltérképeztük a hazai hulladékhelyzetet

Az elemzés a hazai hulladékhelyzetet mutatja be nemzetközi összevetésben. A hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra az európai uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődött, mégis a hulladékkérdés környezetbarát, mai divatos szóval élve fenntartható kezelésétől még távol állunk. Milyen okok állnak ennek hátterében? Ezt szedtük össze egy csokorba.

2021. március 02. 15:02 | N. Rózsa Erzsébet

Újraindul-e az iráni nukleáris megállapodás?

Bár az amerikai külpolitikát általában egyfajta folytonosság jellemzi, Irán kérdésében a korábbi és a jelenlegi adminisztrációk között kifejezett nagy váltások követik egymást. Az Obama-kormányzat „kinyújtott kéz” politikáját Donald Trump „maximális nyomás” politikája váltotta. Majd a 2021 elején hivatalba lépő Joe Biden visszalépne az iráni nukleáris megállapodásba. Az elemzés az iráni nukleáris megállapodás lehetőségeit, bel- és külpolitikai, valamint regionális vonatkozásait veszi számba.

2021. február 23. 10:31 | Bíró Anikó, Branyiczki Réka, Elek Péter

Koronavírus: mutatjuk, melyik intézkedést szegik meg legtöbben és melyiket tartják be Európában

Közel egy éve központi szerepet játszik életünkben a koronavírus elleni védekezés. Az utcára kilépve maszkot hordunk, ismerőseinktől távolságot tartunk, kézfertőtlenítővel mossuk a kezünket. De vajon ezeket az óvintézkedéseket ugyanolyan arányban vagyunk hajlandóak megtenni? Mindannyian hasonlóan óvatosak vagyunk? Vagy az egészségesebbek kevésbé óvatosak? És változik-e idővel óvatosságunk? Arról is keveset tudunk, hogy milyen arányban vagyunk hajlandóak megtenni a különböző óvintézkedéseket. A KRTK Egészség és Társadalom Lendület csoportjában végzett kutatásunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ egy friss európai kérdőíves felmérés alapján, amelynek további részletei a KRTK műhelytanulmány-sorozatában olvashatóak.

2021. február 16. 15:30 | Varga Júlia

Mennyi orvos hagyta el valójában Magyarországot? Három ábrán a valóság

Hosszú idő óta orvoshiány jellemzi a magyar egészségügyet. A világjárvány miatt ez az eddiginél is nagyobb nehézségeket okoz az ellátásban, ezért érdemes vizsgálni, hogy a hiány mennyire köthető az orvosok külföldre vándorlásához, nőtt-e, csökkent-e az elvándorló orvosok aránya.

2021. február 11. 15:59 | Prinz Dániel

Ha szegény településen élsz, rövidebb életre számíthatsz

Mennyit számít ha szegényebb településen élsz? Magyarországon a 2010-es években jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Arról azonban viszonylag kevés tudásunk van, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek hogyan függenek olyan fontos dolgokkal, mint az egészségi állapotunk vagy az egészségügyi rendszerhez való hozzáférésünk. Ennek oka, hogy sokáig nem álltak rendelkezésre megbízható adatok, amik az egészségi állapotot és az egészségügyi rendszer használatát összekötötték volna a jövedelmekkel.

2021. február 04. 12:00 | Köllő János

Csak a halál biztos? - Munkahelyi balesetek Magyarországon

Az Európai Bizottság becslése szerint minden három és fél percben meghal valaki az EU-ban a munkájával összefüggő okok miatt, és évente több mint három millió ember szenved munka közben súlyos sérülést. Magyarországon 2017-ben százezer foglalkoztatottra két halálos és 640 súlyos, négy napnál hosszabb távolléttel járó baleset jutott.

Ne maradjon le a friss hírekről!