• Megjelenítés

KRTK blog

Mennyire igaz még az állítás, hogy a luxusipar válságálló?

2022. november 17. 13:28 | Dobos Emese

Mennyire igaz még az állítás, hogy a luxusipar válságálló?

Míg korábban a luxustermékeket főleg a felsőosztály és az arisztokrácia fogyasztotta, addig a divatnak ez a szegmense az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment át és jelentősen felhígult. A mohó, terjeszkedni vágyó luxusházak egyre inkább a középosztály felé nyitottak, aminek következményeképpen ennek a rétegnek anyagi lehetőségeiktől is függővé váltak. De vajon milyen társadalmi jelenségek mozgatják a luxustermékek túlzott vásárlását, vagy éppen a teljes, nyilvános megvetésüket? És megállja-e még a helyét a mondás, egy világjárvány idején és egy gazdasági válság peremén, hogy a luxusipar válságálló?

Az uniós gázstratégia hibáiért Magyarország is komoly árat fizethet

2022. november 11. 13:00 | Kóczy Á. László

Az uniós gázstratégia hibáiért Magyarország is komoly árat fizethet

A szeptember végén üzembe helyezett, Norvégiát Dániával és Lengyelországgal összekötő balti gázvezeték már nem az eső ilyen fejlesztés az elmúlt időszakban. Köztudott, hogy az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt a megszokottnál kevesebb gáz áll a rendelkezésünkre és ez az uniós tagországokat új források, szállítási útvonalak felkutatására serkenti. Pedig lehet, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és esetenként erkölcstelen - uniós energiapolitika ágyazott meg.

Kutatás bizonyítja, hogy a kapcsolataink befolyásolják, hova költözünk

2022. november 06. 18:30 | Lőrincz László, Németh Brigitta

Kutatás bizonyítja, hogy a kapcsolataink befolyásolják, hova költözünk

A magyarországi belföldi vándorlás és az iWiW közösségi oldal kapcsolathálózatának vizsgálata arra enged következtetni, hogy két kistérség között, a közösségi oldalon fenntartott kapcsolatok száma összefügg a költözködéssel kapcsolatos döntésekkel. Az összekötő, azaz bridging típusú kapcsolatok szignifikáns összefüggést mutatnak a vándorlás mértékével, vagyis döntéseinket az is befolyásolja, hogy hol élnek az ismerőseink.

Megoldatlan a városi szegénység helyzete? Hazai példákon keresztül mutatjuk be

2022. október 27. 09:59 | Szalai Ádám, Vasárus Gábor László

Megoldatlan a városi szegénység helyzete? Hazai példákon keresztül mutatjuk be

A hazai társadalom(politika) állandósult problémája a szegénység tartóssá válása a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra és lakhatási feltételek egyenlőtlenségei folytán. Az ingatlanpiaci és városfejlesztési folyamatok (főként az alacsony státuszúakat kiszorító, a városok fizikai megújításával járó dzsentrifikáció), továbbá a sikertelen közpolitikai beavatkozások miatt a hazai nagyvárosokban is kialakultak hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat tömörítő városrészek, azaz szegregátumok.

Ábrákon mutatjuk, mennyire kell félni a magyar vidéket sújtó népesedési katasztrófától

2022. október 18. 12:58 | Kovács Katalin, Tagai Gergely

Ábrákon mutatjuk, mennyire kell félni a magyar vidéket sújtó népesedési katasztrófától

A falvak elnéptelenedése újra és újra aggodalmat okoz a szakemberek és a közügyek iránt érdeklődők körében, legyen szó olyan széles körben ismert esetről, mint az 1970-es években kiüresedett Gyűrűfűről, amelyet a kilencvenes években néhány, városi otthonát hátra hagyó család újra-élesztett, a tőle pár kilométerre lévő, ma már csak Ibafa településrészeként számon tartott Korpádról vagy a mintegy 50 lakost számláló, még „kapaszkodó” Almásházáról. Egyedi eseteket reprezntálnak ezek a falvak, a sorsukat meghatározó folyamatok, körülmények azonban egyáltalán nem egyediek, legyen szó elvándorlásról, elöregedésről, a szolgáltatások vagy a munkahelyek hiányáról, amelyek számos település számára jelentenek kihívást, ám túlnyomó többségük „csak” zsugorodik, a teljes elnéptelenedés veszélye esetükben nem áll fenn.

Mi lesz veled Káli-medence? - Vidéki turizmus, dzsentrifikáció és meghasadt valóságok a Balaton-felvidéken

2022. október 16. 12:22 | Nemes Gusztáv, Orbán Éva, Tomay Kyra

Mi lesz veled Káli-medence? - Vidéki turizmus, dzsentrifikáció és meghasadt valóságok a Balaton-felvidéken

A Káli-medence néhány év alatt az értelmiségi és művész elit búvóhelyéből a hazai vidéki turizmus talán legfelkapottabb célpontjává vált. A gazdasági sikerben számos tényező közrejátszik, a turisztikai világtrendektől a vidéki turizmust sokszor panaceaként kezelő szakpolitikán keresztül a világjárványig. Ugyanakkor sokan féltik a környéket attól, hogy kiürül, ’elskanzenesedik’, elveszíti értékeit, különleges karakterét. Vajon miért éppen a Káli-medencei turizmus vált ilyen sikeressé? Mik a felpörgés hatásai, milyen hasznok és károk érzékelhetők a ’helyi életvilágban’?

Nagyhatalommá válhat Magyarország az akkumulátorgyártásban, de ennek nagyon komoly ára lehet

2022. október 07. 09:17 | Éltető Andrea

Nagyhatalommá válhat Magyarország az akkumulátorgyártásban, de ennek nagyon komoly ára lehet

Megvalósulni látszik a korábban hangoztatott kormányzati cél: Magyarország akkumulátor-nagyhatalom lett. A folyamatra a hatalmas kínai, 35%-os világpiaci részesedéssel rendelkező  CATL debreceni óriásberuházásának bejelentése tette fel a koronát. A hazánkban már működő akkumulátorgyárak ugyanakkor a környezetre kedvezőtlen tevékenységükkel váltak a múlt években a hírek szereplőivé.

A magyar állam milliárdokat költ a gazellákra - van értelme erre áldozni?

2022. október 02. 11:00 | Muraközy Balázs

A magyar állam milliárdokat költ a gazellákra - van értelme erre áldozni?

A gyorsan növekvő – gazella – vállalatok fontos szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, és ezért sok ország támogatja ezeket a cégeket. Miközben a munkahelyteremtés fontos előny, eredményeink azt mutatják, hogy a gazella vállalatok nem motorjai a termelékenység-növekedésnek: a gyors növekedés időszakában is előfordul, hogy nem vagy negatívan járulnak hozzá az iparági termelékenység-növekedéshez, és azt követően sem látunk pozitív hatást.

A felvételi rendszer változásai: mi várható a hazai felsőoktatási felvételiben, és mik a nemzetközi trendek?

2022. szeptember 28. 09:52 | Biró Péter

A felvételi rendszer változásai: mi várható a hazai felsőoktatási felvételiben, és mik a nemzetközi trendek?

A kormányzat jelentős változtatásokat jelentett be a felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszerében, amik 2024-től kötelező jellegűek, de az egyetemeknek már idén szeptember 30-ig ki kell dolgozniuk a részletszabályaikat, amiket akár már 2023-ban is figyelembe vehetnek. A legjelentősebb könnyítés az emelt szintű érettségi valamint a minimumpontszámok eltörlése, amit egy korábbi cikkben ismertetett tanulmány szerint a 2019-es bevezetés után drasztikus csökkenést okozott a jelentkezések számában. Ennek negatív hatása főként a pedagógusképzésben és műszaki területen, illetve a vidéki egyetemeken érződött. A mostani lépés tehát korrekciónak is felfogható. A másik liberálisnak mondható változtatás, hogy a maximálisan megszerezhető 500 pontból 100 pontot mostantól az egyetemek saját belátásuk szerint adhatnak. Visszatérhetnek a korábban elterjedt szóbelik rendszeréhez, de más szempontokat is figyelembe vehetnek a diákok rangsorolásakor – akár szociális szempontokat is. Ebben az írásban először áttekintjük, hogy hogyan működik a hazai felvételi rendszer, miként változott az elmúlt években, majd kitekintést adunk a nemzetközi trendekről, amelyek mögött gyakran tudományos kutatások állnak.

A Covid hatása az élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre

2022. szeptember 11. 13:10 | Benedek Zsófia, Fertő Imre, Szente Viktória

A Covid hatása az élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre

A COVID-19 világjárvány terjedése példátlan módon befolyásolta a fogyasztói magatartást. A kutatás célja az volt, hogy felmérjük, a COVID első hullámához kapcsolódó zárlat milyen hatással volt a fogyasztói magatartásra, különös tekintettel a helyi élelmiszerekkel és egyéb élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre és a fizikai aktivitásra egy 1000 magyar fogyasztóból álló reprezentatív minta felhasználásával.

Elég lesz az EKB nagy dobása arra, hogy megmentse az eurót?

2022. augusztus 30. 11:58 | Soós Károly Attila

Elég lesz az EKB nagy dobása arra, hogy megmentse az eurót?

Az inflációs nyomás erősödése miatt az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusba kezdett, ezzel párhuzamosan pedig emelkedtek a kötvényhozamok is. Az olasz hozamok emelkedése volt a leglátványosabb, amely az ország kedvezőtlen piaci megítélésének tudható be (leginkább a magas államadósságráta miatt). Az EKB ezért - a régiek mellé - létrehozott egy új eszközt, amellyel az adósságszolgálat költségeinek túlzott emelkedését szándékozzák megállítani a sebezhető tagállamokban. De sikerülhet a jegybanknak ismét megmentenie az eurózónát?

Kevesen járnak jól vele, de ki fizeti meg a magyar járadékvadászat árát?

2022. augusztus 26. 13:58 | Szanyi Miklós

Kevesen járnak jól vele, de ki fizeti meg a magyar járadékvadászat árát?

A járadék olyan jövedelem, amelyért nem kell megdolgozni. Lehet közvetlenül vagy kicsit rejtettebben járadékokhoz jutni. Az állami vállalatok alkalmasak a közvetett járadékszerzésre. A tulajdonos kedve szerint vonhat ki forrásokat és fordíthatja azokat más célokra, mint az állami vállalat fenntartható működése. A következmény persze hamar érezhető lesz: az állami cég teret veszt, ha nem versenyszférában működik, szolgáltatási színvonala romlik. Valahogy úgy, mint ez a rendszerváltás előtt a szocializmusban is történt.

Borzasztó hatásokkal jártak a COVID-járvány miatti iskolabezárások

2022. augusztus 19. 15:00 | Holb Éva Marianna, Kisfalusi Dorottya

Borzasztó hatásokkal jártak a COVID-járvány miatti iskolabezárások

A COVID-19-járvány kitörése óta az általános és középiskolákat több alkalommal bezárták, melynek során a tanulók távolléti oktatás keretében, elsősorban online vettek részt az oktatásban. Cikkünkben bemutatjuk egy 2022 első hónapjaiban lezajlott kérdőíves adatfelvétel eredményeit, amiben iskolaigazgatók és pedagógusok véleményét, tapasztalatait kérdeztük a járvány oktatásra, tanulókra gyakorolt hatásairól. Az intézményvezetők és a pedagógusok szerint a jelenléti oktatásból kiesett jelentős tanítási idő a tanulók egyes csoportjai esetében nagymértékű lemaradást okozott a tantervhez képest. A hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolák számára gyakran problémát okozott a távolléti oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása, így ezekben az iskolákban a lemaradás különösen nagy. Célzott beavatkozások lennének szükségesek ahhoz, hogy a járvány időszaka alatt kialakult tanulási veszteségek csökkenjenek, és hosszú távú negatív hatásuk elkerülhető legyen. A nemzetközi szakirodalomra támaszkodva áttekintjük ezek lehetőségeit.

Mi történt a segítő kapcsolatokkal a pandémia alatt és után?

2022. augusztus 11. 16:45 | Bartal Anna Mária, Lukács J. Ágnes, László Tamás

Mi történt a segítő kapcsolatokkal a pandémia alatt és után?

Kutatásunkban a közösségi reziliencia és a társadalmitőke-normák egyik fontos mutatóját, a segítő kapcsolatokat, mint erőforrásokat vizsgáltuk. Eredményeink szerint a magyar társadalom jelentős része a segítő kapcsolatokon keresztül reziliens válaszokat adott a pandémia kiváltotta közösségi, támogatási igényekre. Ugyanakkor 2021 decemberére, a COVID-19-járvány második évének végére a társadalom többségének kapcsolati erőforrásai meggyengültek vagy kimerültek.

Hogy hatott a COVID-19 járvány az egyéni pszichés állapotra, jóllétre? Kikre kell fokozottan figyelni?

2022. augusztus 04. 14:58 | Kövesdi Andrea, Hadházi Éva, Törő Krisztina

Hogy hatott a COVID-19 járvány az egyéni pszichés állapotra, jóllétre? Kikre kell fokozottan figyelni?

Kutatásunkban az egyéni reziliencia potenciálra (a lelki ellenállóképességre), mint védőfaktorra koncentrálunk. A reziliencia potenciál komplex működésmód, mely a személyes erőforrásokkal együtt a nehéz életkörülmények ellenére (például magas stresszhatás) is hozzájárul a helyreálláshoz. Eredményeink szerint eddig a magyar lakosok eltérő mértékben, de reziliens módon reagáltak a COVID járvány kihívásaira, azonban a különböző csoportok között jelentős eltérést találtunk. A kifáradás, majd a kimerülés lehetőségével kell számolni azokban a csoportokban, ahol magas a stresszszint és alacsony a reziliencia potenciál. Ma úgy látjuk, a kifáradás és a kimerülés megállítása és az erőforrások támogatása sürgető feladat, hogy a kiégés súlyos állapota elkerülhető legyen. Különös tekintettel arra a tényre, hogy a COVID járvány nem ért véget, ahogy annak negatív hatásai sem.

Ők a magyar koronavírus-járvány legnagyobb elszenvedői: a munkahelyük is ráment

2022. július 27. 15:00 | Szabó-Morvai Ágnes, Vonnák Dzsamila

Ők a magyar koronavírus-járvány legnagyobb elszenvedői: a munkahelyük is ráment

A COVID időszak mindenkit megviselt, de a távoktatás különösen megnövelte a kisgyermekes nők terheit. A kisgyermekek felügyelete és oktatása plusz munkát követelt meg a lezárások időszaka alatt, s ez nyomot hagyott a kisgyermekes nők munkapiaci helyzetén. Sokan visszaléptek a munkakereséstől, mások elvesztették állásukat, és a munkapiaci helyzetük 2021 tavaszáig nem tudott rendeződni.

Meglepő dolog derült ki a magyarországi koronavírus-járványról: az sem mindegy, hogy a város melyik részén élsz

2022. július 20. 05:58 | Szentes Veronika, Páthy Ádám, Rechnitzer János

Meglepő dolog derült ki a magyarországi koronavírus-járványról: az sem mindegy, hogy a város melyik részén élsz

A koronavírus-járvány területileg és a társadalmi struktúra mentén differenciált hatásai sok szempontból vizsgálhatók és értelmezhetők. A megbetegedések és halálozások településhálózati és regionális eltérésének vizsgálatán túl ugyancsak fontos annak feltárása, hogy a települések, várostérségek belső szerkezete alapján milyen különbségek azonosíthatók. Cikkünk arra tesz kísérletet, hogy a koronavírus-járvány első két hullámának kórházi adatai segítségével bemutassa egy magyarországi nagyváros és agglomerációja példáján koronavírus fertőzéssel kórházba kerültek betegségének kimenetelét, egyben kapcsolatot keressen néhány kisérőbetegség, a fertőzöttség és a településrészek jellege között.

Mennyire tudja megvédeni a magyar munkahelyeket az EU egyik legfontosabb programja?

2022. július 11. 13:00 | Fertő Imre

Mennyire tudja megvédeni a magyar munkahelyeket az EU egyik legfontosabb programja?

A munkahelyteremtés és -fenntartás a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a közös agrárpolitika (KAP) hagyományos célkitűzése. Ezt az Európai Unió és az Európai Parlament hivatalos dokumentumai újra és újra megerősítik. A gazdasági növekedéssel és a gazdasági fejlettség magasabb szintjével azonban a mezőgazdaság részesedése csökken a foglalkoztatásban, míg a mezőgazdaság állami támogatása növekszik. Joggal merül fel a kérdés, hogy a mezőgazdasági támogatások mennyire hatásosak a mezőgazdasági munkaerő megtartásában?

Mennyit ér a magyar vétó? Magyarország veszít rajta, ha nem támogatjuk a történelmi kísérletet

2022. július 01. 14:58 | Kalotay Kálmán

Mennyit ér a magyar vétó? Magyarország veszít rajta, ha nem támogatjuk a történelmi kísérletet

Ha Magyarország kilépne a globális minimumadó egyezményéből, azzal nem akadályozná meg azt, hogy a nálunk letelepedett multik tevékenységét többletadó terhelje, legfeljebb a különbözetet nem nálunk, hanem külföldön (pl. Németországban) kellene azt megfizetni. A kilépés azt is jelentené, hogy Magyarország a továbbiakban nem részese a nemzetközi egyezmény másik pillérének, a digitális óriáscégek adóztatásának sem. Vagyis egy ilyen lépés minden szempontból vesztes helyzetbe hozná Magyarországot. Ezt érdemes lenne megfontolni, mielőtt a magyar delegáció értesítené a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kétpilléres minimumadó egyezményének többi 140 résztvevőjét és a szervezet titkárságát a kormány esetleges kilépési szándékáról.

Elemzés

Címlapról ajánljuk

PR cikk

Portfolio Blogger

Apelso

Lufi vagy nem lufi?

Ha arra a kérdésre kellene - a szokásos közgazdászi egyrészt-másrészt mellébeszélés nélkül - válaszolnom, hogy akkor most lufi-e az AI vagy sem, a válaszom egyértelmű lenne: igen az. Egy

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility