On the other hand

Magyarország az egyetlen kimaradó - Miért nem vagyunk

2022. július 27. 12:18 | Deák András

Magyarország az egyetlen kimaradó - Miért nem vagyunk "gázszolidárisak"?

Egészen elképesztő! Nem csatlakoztunk az uniós gázszolidaritási mechanizmushoz. Nem mintha meglepő lenne, hiszen mit szoktunk megszavazni mostanában. Az is igaz, hogy maga a mechanizmus elég pongyola, vannak benne sötét foltok, még szuverenitást is átruház vész esetén – ezek azok, amikre a legtöbb esetben és sokszor nem alaptalanul hivatkozni szoktunk elutasítás esetén. Mégis, a mostani helyzetben ez a kurucos kiállás azt feltételezi, hogy nem vagyunk az orosz csapelzárás által veszélyeztetett zóna szélén, többet fizetnénk egy ilyen dologba, mint amennyit kapnánk belőle. Illetve, hogy nekünk az orosz gáz akkor is jönni fog, amikor mindenki másnak nem.

Ideje volna Ukrajnában tárgyalóasztalhoz ülni? Nyugaton egyre többen ezt sürgetik

2022. július 27. 06:10 | Vincze Hajnalka

Ideje volna Ukrajnában tárgyalóasztalhoz ülni? Nyugaton egyre többen ezt sürgetik

Nyár elejétől folyamatosan szaporodnak az – immár nyilvánosan is megpendíteni mert – kérdőjelek az ukrajnai háborúban eddig vitt nyugati politika bölcsességét, fenntarthatóságát illetően. Macron francia elnök szerint nem volna jó Oroszország „megalázására” törekedni, s még a helyesen-gondolkodó fősodor fáklyavivőjének számító New York Times is úgy véli: az ukrán konfliktus „kezd bonyolulttá válni”. Mindeközben pár hónapnyi diszkrét hallgatást követően imitt-amott megszólalnak a rutinosabb geopolitikai elmék. És ugyanazt üzenik. Ideje lenne megálljt parancsolni az első – mégoly nemes – felindulás vezérelte stratégiai-gazdasági ámokfutásnak, s helyette sürgősen következményekben, észszerűségben, felelősen kellene gondolkodni. Mert ha nem...

A földdel tették egyenlővé az elmúlt évek egyik legnagyobb sztárpapírját - Tényleg ennyi volt benne?

2022. július 25. 10:00 | Jónap Richárd

A földdel tették egyenlővé az elmúlt évek egyik legnagyobb sztárpapírját - Tényleg ennyi volt benne?

A Sea Limited a 2020-as és a 2021-es év egyik legnagyobb tőzsdei nyertese volt. A szingapúri szuperapplikáció nagyot ment mind a saját árbevételi számaiban, mind pedig a tőzsdei árfolyamban. A tavalyi év végén azonban megfordult a tőkepiaci széljárás, aminek köszönhetően az egyik legnagyobbat eső részvény lett a tavaly novemberben még 200+ milliárd dollárt érő internetes vállalat.

Árrögzítés és keresletélénkítés cserearány-veszteség idején

2022. július 20. 13:00 | Oblath Gábor

Árrögzítés és keresletélénkítés cserearány-veszteség idején

A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.

Tényleg jó a bankoknak a kamatemelés?

2022. július 20. 10:00 | Le Phuong Hai Thanh

Tényleg jó a bankoknak a kamatemelés?

Bár az általános piaci vélekedés szerint a bankoknak kedvező a kamatok emelkedése, az európai bankindex mégis jelentős esés szenvedett el az idei év első felében. Utóbbi részben visszavezethető a háborúra, de a magasabb kamatok alacsonyabb hitelnövekedéshez is vezetnek, ráadásul az eszközminőség romlását okozzák. Felmerül tehát a kérdés: tényleg jó a bankoknak a kamatemelés?

Radó Péter: Folytatódik az önsorsrontó oktatáspolitika

2022. július 19. 11:00 | Radó Péter

Radó Péter: Folytatódik az önsorsrontó oktatáspolitika

Még két hónap sem telt el az ötödik Orbán-kormány tagjainak eskütétele óta, de már látszik, hogy mik lesznek a következő tanév nagy oktatáspolitikai kérdései. Örvendetesen gyarapodni fog ugyan az iskolarendőrök és iskolai biztonsági kamerák száma, de komoly indulatokat az iskolahálózat racionalizálása és a pedagógus bérek emelése gerjeszt majd.

A tyúk-tojás probléma: a piacok vagy az infláció fordul-e hamarabb?

2022. július 18. 10:30 | Jónap Richárd

A tyúk-tojás probléma: a piacok vagy az infláció fordul-e hamarabb?

Amikor a fejlett világban tomboló inflációhoz keresünk történelmi analógiát, akkor negyven-ötven évet kell visszautaznunk az időben. Ez volt a hetvenes évek és a nyolcvanas évek elejének hírhedt amerikai inflációs-stagflációs időszaka. A mai írás azt vizsgálja, hogy mennyire mozgott együtt az infláció és a részvénypiacok alakulása ezen időszak alatt.

Miért küzdenek munkaerőhiánnyal a cégek?

2022. július 17. 10:00 | Katona Melinda

Miért küzdenek munkaerőhiánnyal a cégek?

Napjaink számos problémája közül az egyik, talán nem is a legcsekélyebb súlyú, a munkaerőhiány. Vajon megtesznek-e a cégek minden tőlük telhetőt a munkatársak megtartásáért, bevonzásáért, és vajon a munkatársak hajlandók-e maguk is időt és energiát beletenni ennek az egyébként kétoldalú kapcsolatnak az építésébe? Hogyan, miben látja egy szervezetfejlesztő tanácsadó cég vezetője, aki nagyon sok vállalattal került már kapcsolatba a pályafutása során, a munkaerőhiány, elsősorban a szakértői-szellemi munkaerő számában mutatkozó munkaerő-deficit okait, kezelésének lehetőségeit? Amint a cikkből kiderül, a szervezeti és egyéni önismeret elmélyülése sokat tudna változtatni a kialakult helyzeten.

Nyugdíjas kisadózók: méltánytalan kiűzetés a

2022. július 16. 06:30 | Farkas András

Nyugdíjas kisadózók: méltánytalan kiűzetés a "kis magyar adóparadicsomból"

Az új kisadózói törvény kapcsán érdemes leszögezni, hogy a főállású kisadózók helyzetét valóban érdemes volt felülvizsgálni, egyrészt az állami ellátórendszerek fenntartásához való hozzájárulásuk évről-évre csökkenő mértéke, másrészt - ennek következményeként - a folyamatosan romló nyugdíjvárományuk miatt. A jogalkotó a tételes adó emelése, majd annak inflációkövetővé tétele és a feltételek finomhangolása helyett azonban brutálisan kicsontozta a kisadózói rendszert, miközben nem javította, hanem tovább rontotta az új rendszerben maradó kisadózók nyugdíjvárományát, és mellékhatásként ellehetetlenítette a nyugdíjas kisadózók helyzetét.

Ezért fáj a magyar dolgozóknak az árrobbanás: a bérek visszafogása tévút

2022. július 13. 06:30 | Lajtai György

Ezért fáj a magyar dolgozóknak az árrobbanás: a bérek visszafogása tévút

Magyarország nem tudott előre lépni a háztartási jövedelemben az elmúlt években, miközben az (élelmiszer)inflációban éllovas az EU-ban, amire itthon sokkal többet költenek az emberek, mint más uniós polgárok. Vagyis nem a munkavállalóknak vagy a vállalatoknak van szükségük önmérsékletre, amikor a béremelésekről döntenek, sokkal inkább a magyar gazdaság kihívásaival állunk szemben.

Mitől lesz zöld egy ingatlanprojekt?

2022. július 12. 16:19 | Kovács Emese, Esztergály Levente

Mitől lesz zöld egy ingatlanprojekt?

Nehéz dolga van manapság annak, aki a pénzét valódi zöld vagy fenntartható ingatlanprojektbe fektetné, hiszen nagyjából minden projekt így hirdeti magát, sőt ESG ingatlanbefektetések is elérhetőek, amelyekről feltételezzük, hogy átlátható, egységes kritériumrendszer alapján valaki azokat átvilágította. Az EU felismerve a problémát az ellenőrizetlen „zöldítéssel” kapcsolatban, lépett az átláthatóság és a számszerűen meghatározott követelmények irányába, hogy a kétely se merülhessen fel senkiben a „zöldséggel” kapcsolatban. Hosszú és rögös út áll azonban még előttünk, mire legalábbis minden új ingatlan vagy más projekt így valósul meg, de a folyamat ígéretesen berobbant a pénzügyi szektorba is.

Bod Péter Ákos: recesszió vár Magyarországra?

2022. július 12. 06:15 | Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos: recesszió vár Magyarországra?

A közbeszédbe hirtelen visszajött a gazdasági recesszió témája. Mint annyi latin eredetű szakszó, fokozhatja az aggodalmakat. Elhangzik gyakorta a tanács, hogy ne beszéljünk ok nélkül a recesszió esélyéről, mert a várakozások romlásán keresztül önbeteljesítő jóslattá válhat. Ám előbb a nyilvánosságot kedvelő publicisták, előrejelző guruk kezdték emlegetni a tavasszal, majd idővel a nagy modellező apparátust felhasználó kutatóhelyek, nemzetközi intézmények forgatókönyvei között is megjelent az átmeneti gazdasági visszaesés.

Schrödinger csődje: avagy miért abszurd az orosz államcsőd

2022. július 11. 06:30 | Péntek Gábor

Schrödinger csődje: avagy miért abszurd az orosz államcsőd

A harmincnapos türelmi időszak lejártával június 26-án Oroszország hivatalosan is fizetésképtelenné vált devizakötvényeivel, amelyre több mint száz éve, az 1918-as bolsevik forradalom óta nem volt példa (nem számítva a ’98-as rubelválság alatti csődöt a hazai devizában denominált kötvényeire). Egyedülálló helyzet ez, hiszen Oroszország tudna fizetni, és hajlandó is lenne erre, azonban a nyugati szankciók miatt technikailag erre devizában nem képes. Vagyis ugyan hivatalosan fizetésképtelen, ez sem az orosz gazdaság, sem a kötvények életében nem hozott változást.

Kritikus időszak jön a tőzsdéken, nem sok jóra számíthatunk

2022. július 08. 14:00 | Bukta Gábor

Kritikus időszak jön a tőzsdéken, nem sok jóra számíthatunk

Sportból átemelt lózunggal élve: a bevált taktikán ne változtass. Kénytelen vagyok én is ismét azzal indítanom az amerikai negyedéves jelentési szezonra szánt gondolataimat, amivel az előző szezon előtt. Akkor így kezdtem: “úgy tűnik, túl sok pozitívumra nem számíthatnak a piaci szereplők”. Sajnos a megállapítás továbbra is áll, sőt: a makrogazdasági folyamatok azóta nem hogy javultak, de még romlottak is. Hatalmas meglepetés, hogy mindezek ellenére az amerikai piaci eredményvárakozások érdemben nem változtak.

Ha ez bejön, nagyon komoly emelkedés indulhat a tőzsdéken

2022. július 07. 12:30 | Jónap Richárd

Ha ez bejön, nagyon komoly emelkedés indulhat a tőzsdéken

Több mint 50 éve nem látott első féléves esést könyvelhettek el az amerikai részvénypiacok az idei évben. Ebben a pesszimista hangulatban a medvék számának megnövekedése mellett egyre többen várnak egy érdemibb medvepiaci emelkedő hullámot is. Ehhez azonban az inflációs és kamatemelési nyomás enyhülésére van szükség, és arra, hogy ne szabaduljanak el a recessziós félelmek.

Az ukrán EU-tagjelöltet már egy alapjaiban más Európa fogadná

2022. július 06. 13:55 | Vincze Hajnalka

Az ukrán EU-tagjelöltet már egy alapjaiban más Európa fogadná

A június végi EU-csúcstalálkozó hozta a papírformát, a Huszonhetek annak rendje és módja szerint jóváhagyták Ukrajna (és vele Moldova) tagjelölti státuszát. Erre ki-ki saját vérmérséklete és hivatali pozíciója szerint reagál: egyesek tapsolva-éljenezve előrébb teszik közösségi média profiljukon az ukrán zászlócskát, mások csendben hümmögve osztanak-szoroznak, és az Unió teljes lebénulását vizionálják. Mindkettő erős túlzás. Az állam- és kormányfők által elfogadott záródokumentumnak ugyanis van egy, az ukrán tagjelöltség beharangozásánál jóval fontosabb momentuma. S kivételesen nem a lábjegyzetben, hanem mindjárt a legelső bekezdésekbe foglalva. Ez a néhány, a „tágabb Európáról” szóló mondat potenciálisan az egész ukrán csatlakozás kérdését – sőt: magát az európai integrációt is – teljesen új pályára állíthatja.