Szeptember végén először haladta meg a 12 ezermilliárd forintot a magyar lakosság állampapír-állománya, de új rekord ide vagy oda, nem a lakosság kezében van a legtöbb államadósság. Érdekes folyamatok zajlanak a befektetési alapoknál is, mivel állományváltozás alapján vezetnek az állampapírokkal szemben idén.
A nehézségek ellenére, mint a devizaárfolyamok kedvezőtlen változása, nőtt a Richter bevétele az év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva, a cég szempontjából elsődlegesen figyelt gyógyszergyártási árbevétel és a tisztított működési eredmény pedig két számjegyű mértékben emelkedett – emelte ki Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója a gyorsjelentés kapcsán. A hektikus árfolyammozgások miatt nehéz az előrejelzés, de a gyógyszergyártás idei árbevétele megközelítheti a 2 milliárd eurót, ami valamivel optimistább, mint az előző várakozás. Idén több mint 30 milliárd forintot fizethet be különadóként a cég, ami nem jó irány, hiszen pont a szellemi hozzáadott értéket kellene támogatni, ezzel szemben a Richter a befizetett adóval jelenleg az iparpolitika finanszírozója − mondta el a cégvezér.
1,5 százalékpontra emelkedik a Bónusz Magyar Állampapír kamatprémiuma az új, 2027-ben lejáró sorozat esetében, ez azt jelenti, hogy a papír éves szinten 9,31%-os kamatot fizet. Mostani cikkünkben megnézzük, hogy ez a magasabb kamat fel tudja-e venni a versenyt az inflációkövető Prémium Állampapírral, illetve van-e olyan időtáv, amikor megérheti a BMÁP-ot választani.
Csökkent a harmadik negyedévben a Richter bevétele, üzemi és adózott eredménye is, ami mögött elsősorban a társaság számára kedvezőtlen irányú devizaárfolyam-mozgások állnak. Míg tavaly a forintgyengülés segítette a számokat, addig ez idén a visszájára fordult. Az elemzők számítottak a visszaesésre, így a konszenzushoz képest egyedül a bevétel alakulása okozott kisebb csalódást, minden eredményszinten felülmúlta a várakozásokat a Richter. Különösen pozitív a bruttó fedezeti szint alakulása, amely kiemelkedő, 70 százalék feletti volt a harmadik negyedévben.
Reggel jelent meg a cikkünk a magyar háztartások életszínvonalát összefoglaló 2022-es KSH jelentésről. Mint ahogy meg is írtuk, nőtt a szegénység az országban, 1,2 százalékponttal magasabb lett a szegénységi mutató és a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség is 9,1%-ról 10,4%-re nőtt 2022-ben. A KSH számain túl, a Habitat for Humanity még több információt gyűjtött össze arról, hogy valójában mennyire megfizethető az élet Magyarországon, milyen lakhatási válsággal küzdenek a szegényebb csoportokba tartozók, illetve, hogy a reáljövedelmek csökkenése 2023-ban és a fogyasztói árak növekedése milyen válságos helyzeteket okozott sok-sok magyar családnál, háztartásnál. Kilakoltatások, borzasztó állapotban lévő lakások, átmeneti otthonok és eladósodás. Nézzük, mit lát egy civil szervezet, amely lakhatási ügyekkel foglalkozik.
Az elmúlt napokban a 380-as lélektani szint alá erősödött a forint az euróval szemben, hétfőn több mint háromhónapos csúcson járt a magyar deviza. Ez elsősorban a kedvezőre forduló nemzetközi hangulat és az uniós forrásokról érkező pozitív hírek eredménye, miközben külkereskedelmi mérlegünk többlete és a még mindig relatíve magas magyar kamatszint folyamatosan támogatja a forintot.
Szerdán teszi közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését a Richter a társaság eseménynaptárja szerint, ehhez kapcsolódóan a Portfolio ezúttal is elkészítette elemzői konszenzusát. Bemutatjuk, hogy az elemzők szerint hogyan alakulhatott a bevétel és az eredmény a július-szeptemberi időszakban.
Folytatódhatott a lendületes növekedés a harmadik negyedévben a Magyar Telekomnál, az elemzői konszenzus szerint a bevétel kétszámjegyű dinamikával növekedhetett az előző év azonos időszakához képest, eredményszinten pedig a bevételt meghaladó emelkedésről számolhat be a távközlési cég.
Nem tévedhetünk nagyot, ha azt állítjuk: a hitelközvetítők a legnagyobb elszenvedői a magyar hitelpiac visszaesésének. Bevételeik ugyanis jórészt az új kihelyezések volumenét követik, ami idén zuhanórepülésben van. Az MNB hétfőn közzétett adatai szerint az első félévben 29%-kal esett a hitelközvetítők által közvetített új hitelvolumen, ami 27%-os jutalékbevétel-visszaeséssel járt, feltehetően tovább rostálva az amúgy is régóta koncentrálódó szektort.
Pénteken jön az OTP nagy napja, érkezik ugyanis a harmadik negyedéves gyorsjelentés, ami heves mozgásokat hozhat a bank részvényárfolyamában. Mutatjuk, mire érdemes figyelni az OTP grafikonján.
A török külpolitikát górcső alá vevő cikksorozatunk ötödik részének főszereplője Szaúd-Arábia lesz. Rijád és Ankara viszonya az elmúlt harminc évben számtalan hullámvölgyet megjárt már, a régió fekete báránya, Irán ugyanakkor összehozhatja a Közel-Kelet két kulcsfontosságú szereplőjét. Nézzük, hogyan.
Frissítette Magyar Telekom-modelljét a Concorde elemzője a cégnél várható eredménynövekedésre, valamint a közműadó meglepetésszerű visszavonására reagálva, aminek eredményeként drasztikusan, a korábbi 600 forintról 950 forintra emelte a részvényekre vonatkozó célárát. Az új célár a pénteki záró árfolyamhoz képest több mint 60 százalékos felértékelődési potenciált jelent, ennek megfelelően az elemző vételre ajánlja a Telekom részvényeit.
A héten teszik közzé az októberi államháztartás előzetes számait, valamint érkezik az októberi infláció is. Külföldről is érkeznek fontos adatok, de igazán komoly piacmozgató esemény külföldön most nem lesz - legalábbis ami az előre tervezett adatközléseket illeti.
Az új zöld energiagazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen kritikus ásványok és új technológiák előállítása és ellátása területén sok esetben már ma is nagyobb földrajzi koncentráció látható, mint a jelenlegi gazdaságunk alapjait adó olaj és földgáz kitermelése tekintetében. Ez, a többnyire Kínához köthető dominancia a következő években még növekedhet is egyes esetekben, de több kulcsfontosságú területen kisebb-nagyobb mértékben enyhülhet - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) napokban publikált idei éves jelentéséből (World Energy Outlook 2023).
Egyre kevesebb biztosításközvetítő dolgozik Magyarországon, ennek ellenére a nem-életbiztosítási értékesítésben felmutatott teljesítményük jelentősen nőtt az idei első félévben, miközben az életbiztosítási új szerzések minimum vegyes képet mutattak. 100 forintnyi befizetett biztosítási díjunkból stabilan 8,0-8,5 forint jut a független közvetítőknek, miközben a biztosításközvetítői szektor egészének - igaz, egyre koncentráltabban eloszló - jövedelmezőségére sem lehet panasz. A felügyelet friss adataiból szemezgettünk.
A GDPR alapján személyes adatok Európai Unión kívülre történő továbbítása akkor lehetséges, ha az Európai Bizottság értékelése szerint a harmadik ország megfelelő védelmi szintet biztosít, azaz, ha az adott állam az uniós polgárok részére ugyanolyan mértékben biztosítja a magánélethez és személyes adatok védelméhez való jogaik érvényesülését, mint az Unióban működő mechanizmusok. A július 10-én elfogadott, az EU-USA adatvédelmi keretről szóló határozatában a Bizottság az Egyesült Államokat ilyen országnak ismerte el; a döntés újabb mérföldkő a transzatlanti adatáramlások garanciális biztosítékait illetően. A témáról Bárányos Krisztinát, a Smart Specialist Zrt. GDPR üzletágért felelős szakmai igazgatóját kérdeztük, aki rész vett a GDPR Rendelet EU-s szintű előkészítésében is.
A legnagyobb sztárok haláluk után is millió dollárokat keresnek hagyatékuk kezelőinek jogdíjak formájában, nem csak a műveikkel, de nevük, arcképük használatával is. A Forbes összegyűjtötte, hogy az elmúlt egy évben kik voltak a legtöbb bevételt hozó elhunyt művészek.
A sztrájkok többezer éves múltra tekintenek vissza, jelentős javulásokat hoztak a munkakörülményekben, megágyaztak a 8 órás munkanapnak, és egy sztrájknak köszönhetjük az évi egy szabadnapot is a munka ünnepén. Napjaink sem mentesek a dolgozói megmozdulásoktól, nyaranta rendszeresen megbénítja Európában a légiközlekedést a dolgozók sztrájkja, az amerikai autóiparban jelenleg is leállás van, de még a szórakoztatóipar sem úszta meg, a nyári Hollywood-i munkabeszüntetések komoly csúszásokat hoztak filmekben és sorozatokban. A Business Insider összegyűjtötte a történelem legnagyobb hatású sztrájkjait.
A teljes állásban dolgozók esetében az éves munkaórák átlagos száma Észtország mellett Magyarországon volt a legmagasabb tavaly az EU-ban, ha a heti munkaórák maximálisan megengedett számát összevetjük az egy évre minimálisan járó szabadságnapok, illetve a munkaszüneti napok számával – derül ki az Eurofound jelentéséből. Eszerint 2022-ben átlagosan 1856 órát – 8 órás munkanappal számolva 232 napot – dolgoztak a magyarok, miközben az EU-ban átlagosan 1714 órát tett ki a munkaórák száma tavaly, vagyis éves szinten közel 18 munkanappal kevesebbet dolgoztak átlagosan az unióban a magyar munkavállalókhoz képest.
Az elmúlt szűk fél évben lefeleződött a Wizz Air árfolyama, miután az erős verseny mellett a geopolitikai feszültségek, az elszálló energiaárak, valamint a fogyasztói hangulat romlása is alaposan keresztbe tett a légitársaságoknak. Az elmúlt napokban azonban kezdett életjeleket mutatni a papír, a tegnapi és a mai emelkedést összevetve pedig már közel 15 százalékot ralizott az árfolyam. Megnéztük, hogy a nagy elmozdulás után hogyan is néz ki most a technikai kép.