Portfolio Signature

Tényleg készen áll Budapest egy olimpiára? Még így is több ezermilliárdba kerülne

Tényleg készen áll Budapest egy olimpiára? Még így is több ezermilliárdba kerülne

Az augusztusi atlétikai világbajnokság után többen felvetették, hogy Budapest készen állna a 2036-os nyári olimpia megrendezésére: az ehhez szükséges sportlétesítmények jelentős része mostanra megépült. Ugyanakkor egy olimpia megrendezése nem csak a stadionokról és sportcsarnokokról szól, az infrastruktúra terén például jóval kisebb az előrelépés a lefújt 2024-es pályázathoz képest. Összesítésünk szerint még így is több ezer milliárd forintot emésztene fel a rendezés, aminek egy részére persze lehet azt mondani, hogy olimpia nélkül is szükséges beruházás lenne, de az elmúlt hat-hét évben már láthattuk, mennyire fontosak ezek valójában. Egyelőre hivatalosan nincs szó újabb magyar pályázatról, legfeljebb ötletszinten merült fel a téma.

Nagyot alakított az Erste, örülhetnek a részvényesek

Nagyot alakított az Erste, örülhetnek a részvényesek

Minden idők második legnagyobb nyereségét érte el az osztrák Erste Group a harmadik negyedévben, köszönhetően a megemelkedett kamatkörnyezetnek és az ennek ellenére továbbra is kiváló hitelportfólió-minőségnek. Az üzleti állományok növekedése lelassult, de így is elérheti az idei és a jövő évre kitűzött 15%-os tőkearányos megtérülést a társaság. Részvényenként 2,70 euró osztalék kifizetését javasolja a menedzsment az idei pénzügyi évre, ami 8,3%-os osztalékhozamot jelenthet.

Nagy fába vágta a fejszéjét a magyar kormány: így működik a digitális mesterterv a mintaállamban

Nagy fába vágta a fejszéjét a magyar kormány: így működik a digitális mesterterv a mintaállamban

A kormány nemrég jelentette be, hogy egy átfogó programot indít az ügyintézési folyamatok digitalizálása érdekében, amelytől hosszú távon egy digitális gazdaság megszületését és az ország versenyképességének növekedését várja. A digitalizáció valóban hatékonyan szolgálhatja a gazdasági fejlődést, ám a stratégia végrehajtása összetett feladat. Ezért megnéztük, mit tanulhatunk egy olyan ország példájából, amely világszinten is a digitális transzformáció éllovasának számít.

Hatalmas a bérszakadék: Magyarországon is egyre nagyobb a gond

Hatalmas a bérszakadék: Magyarországon is egyre nagyobb a gond

A munkaerőpiac jelenlegi feszességét, a széleskörű munkaerőhiányt számos tagállamban nagyban enyhíthetné, ha emelkedne a nők foglalkoztatottsága - állapította meg az OECD Going for Growth című jelentése. Magyarország sem kivétel, itthon a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája csaknem 10 százalékponttal maradt el a hasonló korosztályú férfiak mutatójától. A magyar nők medián keresete 2021-ben már 12,4%-kal maradt el a férfiak medián bérétől, miközben 2011-ben a különbség még csak 6,9% volt a különbség.

Rég várt kedvező változás közeleg klímaügyben - Már hatnak a megújuló energiaforrások?

Rég várt kedvező változás közeleg klímaügyben - Már hatnak a megújuló energiaforrások?

A megújuló energiaforrások terjedése kezdi lefelé törni a globális szén-dioxid-kibocsátási görbét, nagyrészt a nap- és szélenergiának, illetve a villanyautóknak köszönhetően - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) irányadónak számító 2023-as jelentéséből. Ez a remény életben tartásához elég, de a klímacélok eléréséhez még sokkal többre van szükség.

Lőttek a 100 ezer forintos bérkifizetésnek?

Lőttek a 100 ezer forintos bérkifizetésnek?

Bár még hivatalos bejelentés nincs, úgy tűnik, hogy a kormány elutasíthatja a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek javaslatát a nettó 100 ezer forintos, adó- és járulékmentes bérkifizetésre. Az érdekképviseletek szerint arról van szó, hogy a közalkalmazottak, illetve az állami vállalatok dolgozói számára nem biztos, hogy ki tudnak fizetni egy hasonló mértékű bérkompenzációt.

Európa legmagasabb áramárát fizetik a magyar cégek, a gázár is kirívó

Európa legmagasabb áramárát fizetik a magyar cégek, a gázár is kirívó

Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében az idei első félévben – derült ki az Eurostat friss adataiból. Ez arra utal, hogy a számos adózási és szabályozási torzítás magas energiakereskedői árajánlatokhoz vezetett, illetve az energiafogyasztó cégek jelentős része beleragadhatott a fixáras, vagy merev feltételrendszerű szerződésébe, amit a tavalyi év végefelé kötött. Mindez jelentős költségoldali versenyképességi hátrányt okozott sok cégnek, és csak egy kisebb részük tudta kihasználni a piaci áramárak esését. A villamos energia mellett a vállalati gázáraknál is kirívó volt a helyzet az idei első félévben: Európa élmezőnyébe tartoztak az árak több fogyasztási kategóriánál is. Így tehát egyszerre két irányból érkező nyomás mellett kellett teljesíteniük a cégeknek, ami bizonyára hatással volt az árazási magatartásukra, és Európa legmagasabb inflációs rátájára is.

Megérkeztek a reálhozamok Magyarországra, mégsem örülhetnek az állampapírosok

Megérkeztek a reálhozamok Magyarországra, mégsem örülhetnek az állampapírosok

Csökken az infláció, így hosszú idő után végre beköszöntek a reálhozamok is Magyarországra. Az utóbbi években nagyon kevés olyan befektetés volt, amellyel pozitív reálhozamot lehetett elérni, ami az inflációkövető állampapírra is igaz. Sőt, a PMÁP-ba fektetők idén jókora mínuszt nyelhettek le, de jövőre fordul a kocka, az igazi „hozamkánaánt” pedig 2025 hozhatja el.

Elfordultak az egyiktől, helyette találtak más jó befektetési lehetőséget a magyar profik

Elfordultak az egyiktől, helyette találtak más jó befektetési lehetőséget a magyar profik

Októberben két jelenség mozgatta leginkább a piacokat: egyrészt az amerikai kötvényhozamok jelentős emelkedésnek indultak, amely folyamat több szektorra is jelentős veszélyt jelent. Másrészt újra háború alakult ki a Közel-Kelet egyik puskaporos hordójában, a Hamász ugyanis támadást indított október elején Izrael ellen. Ez utóbbinak leginkább a nyersanyagpiacra lehetett volna hatása, az olaj ára viszont meglepő módon nem sokat változott. Nézzük, mibe fektettek szívesen a magyar profik októberben!

Visszatért a félelem a tőzsdékre - Mi jön most?

Visszatért a félelem a tőzsdékre - Mi jön most?

A technológiai részvények vezetésével rég nem látott mélyrepülésnek lehetünk szemtanúi a tőzsdéken, miután az amerikai gazdaságból érkező erős számok, a vágtató kötvényhozamok, valamint a nagy technológiai vállalatok jövőbeli eredményességével kapcsolatos bizonytalanságok is fejfájást okoznak a befektetőknek a mesterséges intelligencia őrület lecsengése mellett. Ennek apropóján pedig megnéztük, hogy mire számíthatnak a befektetők a következő időszakban. 

Hasonló témákról, többek között a magyar és külföldi részvényekről a Portfolio Investment Day 2023 befektetői eseményen is szó lesz.

Lesújtanak a leggazdagabbakra, brutális globális különadót kaphatnak a nyakukba

Lesújtanak a leggazdagabbakra, brutális globális különadót kaphatnak a nyakukba

Ahogy a globális minimumadóval a társaságok adóoptimalizációja és -elkerülése ellen közös nevezőre jutott a világ, úgy most a leggazdagabb magánszemélyek trükközéseire is lecsaphatnak világszerte. Egy friss kutatás szerint, ha a világ 2750 milliárdosának vagyonára 2%-os adókulcsot alkalmaznának, évente mintegy 250 milliárd dollárnyi plusz bevétellel gazdagodhatnak a költségvetések. A Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz egy globális összefogást javasol, és több jel is abba az irányba mutat, hogy kemény idők jönnek a legvagyonosabbakra.

A magyar tőzsde nagy sztár - Miért választották le a világról?

A magyar tőzsde nagy sztár - Miért választották le a világról?

A magyar tőzsde idén az egész világon az egyik legjobban teljesítő, nagyrészt azért, mert nagyot ment az OTP és a Telekom. Ami ennél is érdekesebb, hogy miközben az elmúlt hónapokban elromlott a nemzetközi befektetői hangulat, a magyar piac még mindig a történelmi csúcs közelében áll. Mutatunk néhány magyarázatot erre az anomáliára.

Hasonló témákról, többek között a magyar és külföldi részvényekről a Portfolio Investment Day 2023 befektetői eseményen is szó lesz.

Sosem látott kudarcot hozott Peking hatalmas dobása? - Elmondták a szakértők, mi történt valójában

Sosem látott kudarcot hozott Peking hatalmas dobása? - Elmondták a szakértők, mi történt valójában

Tízéves lett az Övezet és Út kezdeményezés (BRI), ennek apropóján Pekingben találkozót rendezett a kínai vezetés. A házigazdán kívül közel 30 ország vezetője ment el a fórumra, amely nagyon megosztotta a világ közvéleményét. A pekingi találkozóról három szakértő részvételével tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyar Külügyi Intézet (MKI). Az eseményen Buzna Viktor, az MKI kutatója, Goreczky Péter, az MKI vezető elemzője, illetve moderátorként Salát Gergely, az MKI vezető kutatója vett részt. Összesen kilenc téma körbejárásával elemezték a találkozó eredményeit.

Magyarország nagyratörő tervei - Így leszünk vagy nem leszünk a nap-, szél- és geotermikus energia országa

Magyarország nagyratörő tervei - Így leszünk vagy nem leszünk a nap-, szél- és geotermikus energia országa

A fejlesztési pályák kijelöléséről, az egyes szektorok vagy technológiák hosszú távú megváltozásáról, átalakulásáról szól többek között a múlt hónapban elkészült Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálati tervezete. Mivel Magyarország is vállalta a 2050-es nettó klímasemlegesség elérését, így a következő 25 év, illetve kiemelten a 2030-ig tartó időszak beruházási politikájának, ösztönzési rendszerének, megvalósítani kívánt zöld megoldásainak az alapja ez a dokumentum. Mit tartalmaz? Például a nap-, a szél-, és a geotermikus energia berobbantását Magyarországon, a hidrogén alapú közlekedés jövőjét, valamint 2,6 millió lakóépület felújítására vonkozó célokat. Sajnos az előbbi felsorolás és a mögöttük rejlő nagyratörő tervek a távolabbi jövő elképzelései, rövid távon ugyanis egy lassabban csökkenő CO2-kibocsátási utat jelöl ki a tervezet és inkább a 2030-as évek utánra csoportosítja át a feladatok markáns részét. A Green Policy Center értékelte a legújabb NEKT tervezetet: rámutatott a hiányosságokra, illetve a legfontosabb célkitűzésekre, amit a dokumentum tartalmaz, és összefoglalta az alszektorokban - energia, ipar, közlekedés, épületek, stb. - várható változásokat, amely mind a klímasemlegesség elérése érdekében fog hazánkban bekövetkezni.

Mutatjuk, mennyit fog érni a budapesti lakásod egy év múlva

Mutatjuk, mennyit fog érni a budapesti lakásod egy év múlva

Évről évre milliók kíváncsiak a lakásárak alakulására, ami nem meglepő annak fényében, hogy a lakosság többsége számára a saját lakóingatlan jelenti a legnagyobb értékű vagyontárgyat. A bérlakásban élők szintén széles csoportja pedig inkább a bérleti díjak alakulását figyeli, így a legújabb Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben mind a lakásárakra, mind a bérleti díjakra vonatkozóan igyekeztünk előrejelzést adni a várható irányokról. A felmérés során 12 lakáspiaci szakértőtől kérdeztük meg, hogy mire számítanak a budapesti lakásárak, bérleti díjak, lakásépítések vagy újlakáspiaci folyamatok területén az előttünk álló évben.

Szokatlan helyen hozhat ma szokatlan döntést az Európai Központi Bank

Szokatlan helyen hozhat ma szokatlan döntést az Európai Központi Bank

Hosszú idő után a mai lehet az első olyan kamatdöntő ülés, amelyen az EKB nem fogja megemelni a kamatokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegybanki szigor végéhez közeledünk: a jegybank a várakozások szerint tartósan magas kamatokat ígér majd, de szóba kerülhet a mennyiségi szigorítás és a kötelező tartalékráta emelése is. Mindez Athénban, a jegybank ma ugyanis szokásától eltérően nem Frankfurtban ülésezik.

Egyenlőtlen küzdelem: a Hamász Izraelt támadta meg, de a palesztinok jövőjét pusztította el

Egyenlőtlen küzdelem: a Hamász Izraelt támadta meg, de a palesztinok jövőjét pusztította el

A Hamász és Izrael katonai téren sincs egy súlycsoportban, de ha megnézzük a harcoló felek gazdasági hátországát, még súlyosabb egyenlőtlenségeket látunk. Izrael egy magas jövedelmű, a világgazdaságba bekapcsolt, dinamikusan bővülő gazdaság, miközben a palesztin területek közel-keleti viszonylatban is fejletlennek nevezhetők, ráadásul a növekedési kilátások sem túl jók. A területileg parányi Izrael katonai erejét részben az adja, hogy gazdasági ereje még a legnagyobb térségbeli országnál is jelentősebb, így papíron a szomszédos államok elleni közvetlen katonai konfliktusban sem lenne feltétlenül hátrányban. A háborúnak a palesztin területek elkerülhetetlenül vesztesei lesznek: ha nem is rombolja porig Izrael a gázai infrastruktúrát, a két gazdaság közeledésének esélye hosszú időre elveszett, márpedig a palesztinok felzárkózásához elkerülhetetlenül szükség lenne az izraeliekkel történő szorosabb - és egyenlőbb feltételek mellett történő - üzleti együttműködésre.

Masterplast: nem javul a piac, várhatóan nem fognak teljesülni az idei eredménycélok

Masterplast: nem javul a piac, várhatóan nem fognak teljesülni az idei eredménycélok

Újabb veszteséges negyedévet zárt a Masterplast a piaci lejtmenet közepette, különösen a magyarországi tevékenység gyengélkedik – derül ki a társaság ma reggel közzétett harmadik negyedéves gyorsjelentéséből. A menedzsment a negyedik negyedévre már javulást vár, de az idei évre tervezett eredménycélokat várhatóan nem fogja elérni a vállalat – olvasható a közleményben.

Meglepetést okozott az MNB - Mi lesz most?

Meglepetést okozott az MNB - Mi lesz most?

Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden a vártnál nagyobb kamatcsökkentést hajtott végre, a makrogazdasági és piaci elemzők újragondolták a kamatpályával kapcsolatos várakozásaikat.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility