Bemutatták az MNB Lakáspiaci jelentését, a jegybank elemzői szerint 2025 első negyedévében 19%-kal drágulhattak a budapesti lakások az egy évvel korábbi szinthez képest. A nagy keresletet a tartós makrogazdasági folyamatokon túl olyan alkalmi tényezők is hajtották, mint a rekordösszegű állampapír-kifizetések. Országosan valamivel enyhébb, 15%-ra tehető az éves lakóingatlan-áremelkedés üteme. A hitelezés pörög, 2025 első két hónapjában éves alapon 47%-os bővülést mutatott a kihelyezett lakáshitelek volumene. Az új lakások építésének alacsony szintje okán Magyarországé az Európai Unió leglassabban megújuló lakáspiaca.
Az év eleji állampapír-kamatkifizetések nagy nyertesei közé kerültek a külföldön tartott megtakarítások is. Legalábbis erre utalnak az MNB friss adatai: nettó 368 milliárd forintnyi háztartási pénz áramlott valamilyen külföldi értékpapírba, bankbetétbe vagy valutába, ami három hónap leforgása alatt példátlannak számít a rendszerváltásig visszatekintő statisztikákban. Mindez azonban már egy fél évtizede tartó trendbe is beleilleszkedik: öt év alatt 5000 milliárd forinttal (!) gyarapodott a magyar háztartások külföldi megtakarításainak az állománya.
Érkeznek a májusi PMÁP-kifizetések, május 21-én szerdán 98 milliárd forintnyi – a névérték arányában 19%-os – kamatot zsebelhetnek be a lakossági befektetők. Ezenkívül az egyik PMÁP-sorozat tőkelejáratának köszönhetően további 163 milliárd forint is üti a befektetők markát. A napokban magyarok tömegei kapnak sms-értesítést a Prémium Magyar Állampapír kifizetésekről, ezt követően megindulhat a már átárazódott állampapíroknál is látott portfólióátrendezés.
Múlt héten 66,7 milliárd forintot fektettek forintos lakossági állampapírba a befektetők az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a jelenleg 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta. A megelőző héthez képest 44 milliárd forinttal kisebb volt a kereslet, a csökkenést magyarázhatja a legutóbbi PMÁP-kamatfizetések időbeli távolodása.
Minden idők egyik legturbulensebb negyedévén van túl a magyar megtakarítási piac, hiszen mintegy 1700 milliárd forintnyi kamatot és lejáró tőkét fizettek ki a lakossági állampapírok az év első három hónapjában, amire még nem volt példa. A nagy kérdés az volt, mely megtakarítási szegmensek profitálnak ebből, és az MNB hétfőn közzétett számai lényegében megadják az „előzetes” (a március végi állapotot tükröző) választ: miközben az állampapírpiacon maradt a kifizetések csaknem kétharmada, minden korábbinál több lakossági tőkét vontak be a befektetési alapok, és szépen híztak a folyószámlabetétek is, de teljesítményük önmagukhoz képest nem volt kiugró. Historikusan az életbiztosítások értékesítése volt a leglátványosabb, esetükben ugyanis meglepően nagy tőkebeáramlás történt.
Péntek este megvonta az Egyesült Államoktól a lehetséges legjobb államadós-osztályzatot a Moody's a növekvő államadósságra és kamatteherre hivatkozva. Korábban még soha nem fordult elő, hogy a három nagy globális hitelminősítő közül egyik sem tartotta volna fenn az amerikai államadósságra a legjobb besorolást.
Számottevően többet takarítanak meg a jövedelmükből a magyar háztartások, mint amennyi az eurózóna háztartásaira jellemző arány. A magyar megtakarítási kedv 2011 előtt alulmúlta a nyugat-európaiakét, később felzárkózott, 2018 óta pedig lényegesen magasabb pályán halad – eltekintve a Covid kitörése körüli rövid időszaktól. A hazai megtakarítási szerkezet is több ponton eltér az eurózónáétól: például a magyarok jóval nagyobb arányban tartják ingatlanban és kötvényekben a vagyonukat, a bankbetéteket és befektetési célú életbiztosításokat viszont látványosan alulsúlyozzák.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 3 állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. Összességében a meghirdetett 60 helyett csak 40 milliárd forintnyi papírt sikerült eladni, vagyis nem mondható sikeresnek az aukció.
Azt már húsvét előtt bejelentette Nagy Márton, hogy 2026-ban is fennmarad a bankok és a biztosítók 2022-ben bevezetett extraprofitadója, ma pedig elhangzott az is, hogy előbbitől 180, utóbbitól 60 milliárd forintot vár jövőre a kormány, az idei 160, illetve 60 milliárd után. Az Országgyűlés honlapján megjelent tervezet alapján mindkét különadónak fennmarad az eddigi logikája 2026-ban is, de a bankoknál nőnek az adókulcsok, a biztosítóknál pedig megemelik az állampapír-vásárlásért elérhető kedvezmény maximális mértékét. Ezenkívül tavaly áprilissal nőttek a hagyományos biztosítási adó sávhatárai, mindezt most törvénybe emelik - bemutatjuk a részleteket.
47 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak április végén, mint 2024 végén, azaz a márciusi kilengés ellenére a lakosság idén összességében nettó vásárlóként volt jelen a piacon. Az idén már kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 1639 milliárd forinttal csökkent, az átrendeződés két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP, utóbbi két típusba 2025-ben több mint 2100 milliárd forint új megtakarítás áramlott.
Múlt héten 110,2 milliárd forintot lapátoltak lakossági állampapírba a befektetők az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a most 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta. A megelőző héthez képest közel 27 milliárd forinttal nagyobb volt a kereslet.
Egyetlen európai ország sem költött annyit 2024-ben kamatokra, mint Magyarország, több százmilliárd forintjába került a költségvetésnek az, hogy a lakossági befektetőknek a piacinál magasabb kamatot fizetett. Ennek vannak előnyei is, hiszen a kifizetett összeg az országban maradt, a fogyasztáson és a megtakarításokon keresztül élénkítette a gazdaságot. Ugyanakkor valószínűleg a kormány is kezdi belátni, hogy ez nem ér meg minden pénzt, hiszen nemrég már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy a legfontosabb az adósság minél olcsóbb finanszírozása, nem pedig a hatalmas lakossági kamatok kifizetése.
„Merre megy a piac? Nem tudod és igazából tök mindegy” – érvel Charles D. Ellis befektetési guru egyik sikerkönyvében: olcsó és kellően diverzifikált befektetési termékek, pl. ETF-ek rendszeres vásárlásával ugyanis elporlasztható az árfolyamkockázat, cserébe viszont hosszú távon komoly vagyon építhető a kamatos kamatnak köszönhetően. A Portfolio Gen Z Fest programjában a fiatalokat érintő egyéb témák mellett (lakhatás, karrier, vállalkozás) éppen a tudatos befektetések kérdésköre kapott kiemelt reflektorfényt a tőzsdéktől az állampapírokig.
Szerdán lezajlott a Portfolio Investment Day konferencia, ahol számos érdekes téma előkerült. Az ellátogatók megtudhatták, hogy mibe érdemes fektetni a mostani rendkívül bizonytalan gazdasági környezetben, ahogy azt is, hogy mikor lesz 30 ezer forint felett az OTP árfolyama. De volt szó állampapírokról, nyersanyagbefektetésekről, ingatlanpiacról, és a luxusiparról is. Az alábbiakban a legfontosabb gondolatok olvashatóak.
Elkezdődött a Portfolio Investment Day konferencia, ahol máris több érdekes téma is előkerült. Szó volt állampapírokról, Donald Trumpról, és az általa indított vámháborúról, de emellett azt is megtudhattuk, hogy mit és hogyan gondolnak most a profik a jelenlegi piaci helyzetről.
A vámháború kitörését övező kötvényhozam-emelkedés átmeneti jelenségnek bizonyult egyelőre, az utóbbi hetekben csillapodtak legalábbis a piaci feszültségek. Ez biztató hír azok számára is, akik a közeljövőben vennének fel lakáshitelt: egyelőre nem kell tömeges kamatemelkedéstől tartaniuk. Néhány változás azért történt a piaci kamatokban május elejével, ezért megnéztük, mit ajánlanak most a bankok a hitelfelvevőknek. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk. Hogy mi várható a lakáshitelezésben, azzal részletesen is foglalkozunk a Portfolio közelgő Hitelezés 2025 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!
Hitelkínálati korlátok nincsenek, a céges piaci kilátásoknak kellene javulniuk.
Az amerikai kötvényhozamok meredeken emelkednek.
Zajlik a részvényvisszavásárlási program.
A bmi-adatok alapján a német és a francia gazdaság is bajban van.
Elfogták a gyanúsítottat.
Franciaország egy olyan támogatási modellt javasol, aminek részletszabályai két végletet jelentenek Magyarországnak.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
