Szűkszavú közleményt adott ki szerda este a Pénzügyminisztérium, amelyben egyrészt közlik, hogy „a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt a mai napon őrizetbe vette a Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát”.
A küszöbön álló jogállamisági eljárás miatt akár 1100-1600 milliárd forinttal is elmaradhat idén az EU-pénzek brüsszeli kifizetése ahhoz képest, mint amennyivel tavaly év végén számolt a Pénzügyminisztérium – derül ki azokból a forgatókönyvekből, amelyeket a Portfolio állított össze nyilvános és háttérinformációk alapján. Ez jócskán tovább rontaná az államháztartás egyébként is kifeszített idei helyzetét, hiszen a büdzsében számításaink szerint egyébként is 1000-1500 milliárd forintos kiigazítást kell idén végrehajtani. Így tehát ha az április 27-én elinduló jogállamisági eljárás gyors megegyezés helyett elhúzódó vitákhoz vezetne, akkor az további kiigazítási kényszert, és nagyobb devizakötvény-kibocsátást jelentene, illetve a deficit kordában tartása érdekében jócskán vissza kellene fogni idén az itthoni EU-pályázati kifizetéseket is, ami az állami beruházási aktivitáson jelentene további féket.
Az éves jogállamisági párbeszéd keretében "országspecifikus megbeszélést" tartanak keddi luxemburgi ülésükön a tagállami Európa-ügyi miniszterek, így egy korábban eldöntött menetrendben Magyarország mellett Hollandia, Ausztria és Málta jogállamisági helyzetét tekintik át az Általános Ügyek Tanácsában. Ennek kapcsán küldött fontos, a párbeszédet hangsúlyozó üzeneteket az ülésre érkezve Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja, illetve Varga Judit magyar igazságügyi miniszter.
Az Európai Bizottság fokozza a nyomást a magyar kormányon az EU-pénzek terén, a helyreállítási forrásokat belátható ideig nem fogják kifizetni, de közben tartanak attól Brüsszelben, hogy az új politikai felhatalmazás mellett a magyar kormány elkezdi blokkolni a közös uniós döntéshozatalt - rajzolódik ki a Reuters helyzetelemzéséből, amelyben név nélküli brüsszeli forrásokat szólaltattak meg.
A jogállamisági eljárás bejelentésével kedden már a második váratlan lépést tette meg az Európai Bizottság az EU-pénzeink terén bő két hét alatt, ami egyúttal kinyitott egy megegyezési lehetőséget/kényszert is a felek között. Ezt azonban nem könnyű elérni egy-két érzékeny feltétel miatt, így valószínűleg leghamarabb csak ősszel várhatók érdemi új EU-pénzek Brüsszelből – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio összesen hat brüsszeli és budapesti forrással folytatott.
Orbán Viktor kormányfő egy hete a helyreállítási program hitelkeretének azonnali rendelkezésre bocsátását kérte az Európai Unió vezetőitől, a miniszterelnök sajtófőnöke pedig a tegnap esti EU-csúcson azt jelezte, hogy a levél hatására máris pénzhez jut Magyarország. Valójában azonban egy ettől teljesen eltérő, támogatási jellegű forrás megszerzéséről van szó, amelyet egy e heti bizottsági javaslat tartalmazott.
A helyreállítási alapról szóló rendelet világosan lefekteti, hogy indokolni kell, ha a korábbinál több finanszírozást kér egy tagállam és részletesen be kell mutatnia, hogy pontosan mire, az pedig technikailag kifejezetten nehezen képzelhető el, hogy külön fusson egy támogatási program és külön egy hitelprogram – hallotta a Portfolio informálisan európai bizottsági körből, és ezzel összhangban lévő írásos választ kapott a Privátbankár az Európai Bizottság brüsszeli sajtóközpontjából. Ezek együtt afelé mutatnak, hogy az az Orbán Viktor magyar kormányfő által minap Brüsszelbe küldött levél, amelyben a helyreállítási hitelkeret „azonnali rendelkezésre bocsátását kéri”, nem fog célt érni rövid távon.
Az orosz fosszilis energiahordozóktól való függés leépítését szolgáló beruházásokra 3, a hazánkba érkezett ukrajnai menekültek ellátására, integrálására szolgáló lépésekre pedig 18 napon belül rendkívüli támogatási igényt nyújthatnak be az érintett tagállamok, így Magyarország is az Európai Bizottsághoz – derült ki a testület hétfői közleményéből.
2022 tavasza izgalmasnak ígérkezik: összességében több mint 350 milliárd forint vállalati támogatást számolt össze a Via Credit az év első félévében. Idén a GINOP Plusz program fog dominálni, beindul a DIMOP Plusz program, ami az informatika területén kínál támogatásokat, illetve sokan várják az NKFIH hiánypótló KKV START Innováció kiírását.
Az érintett tagállamok írásbeli értesítésével azonnal, a parlamenti választásokra tekintet nélkül, el kell kezdenie a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer alkalmazását az Európai Bizottságnak - mondta ki az Európai Parlament mai plenáris ülése a nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban.
Miután az Európai Bíróság február közepén elutasította a magyar és lengyel kormány keresetét a jogállamisági mechanizmus ellen és jóváhagyta az uniós rendeletet, ma elfogadta az Európai Bizottság azt az iránymutatását, hogy hogyan fogja majd alkalmazni az EU-pénzek szankcionálásával járó jogállamisági mechanizmust.
Egy százalékponttal 74%-ra emelkedett Magyarország fejlettségi szintje az EU átlagában a koronavírus-válsággal tarkított 2020-as évben, ami úgy jött össze Észak- és Kelet-Magyarország térségének fejlettségi szintje 2-2%-ponttal ugrott, míg a fejlettebb nyugati térségeké inkább stagnált – derült ki az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatokból. Külön érdekes és egyúttal szomorú, hogy a nyugat-dunántúli régió fejlettségi szintje 7 év alatt semmit sem közeledett az uniós átlaghoz, sőt az utóbbi években távolodott attól, ami az Európai Bizottság által is emlegetetett fejlődési csapda lehetőségére utal. Pest megye fejlettsége is lényegében stagnált az uniós átlaghoz képest 2013 óta, de ott legalább a Budapesttől leválása és a meglóduló EU-források ezt remélhetőleg elkezdik majd megváltoztatni. Frissítés! Az Eurostat a megyei szintű fejlettségi adatokat is közzétette, így ezek adataival és idősoraival frissítettük cikkünket, amelyekből kiderül például, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlettsége 4%-ponttal meglódult 2020-ban, míg Vas megye fejlettségi szintje 7 év alatt 3%-ponttal csökkent az uniós átlaghoz képest.
A V4-ek a 2021-2027-es fejlesztési ciklus operatív programjainak "jó részét" benyújtották az Európai Bizottságnak, a technikai-szakmai egyeztetések korrekten haladnak és „ha ezekbe a politika nem szól bele, jó esélyünk van arra, hogy egy-két hónapon belül a hétéves költségvetési időszakról szóló partnerségi megállapodás létrejöjjön" – jelezte egy mai budapesti sajtótájékoztatón Gulyás Gergely. A V4-ek fejlesztési minisztereivel közösen tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, ennek elfogadása azért is fontos, mert a tagállamok többsége az előfinanszírozást választja, azaz kiírja a programokat, és majd a brüsszeli bevételek beérkezése után számol el a Bizottsággal.
Az Európai Bíróság friss döntése alapján várhatóan ki kell igazítani azokat az iránymutatásokat, amelyeket még tavaly nyáron fogalmazott meg az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus alkalmazása kapcsán azért, hogy később ne kerülhessen kellemetlen helyzetbe a brüsszeli testület – mondta el az EU-Monitornak Didier Reynders.
Belgium 24%-os, Hollandia 21%-os forráscsökkenése után Magyarország a harmadik legnagyobb, 18%-os forráscsökkenésre számíthat az EU helyreállítási alapjából amiatt, mert a korábban vártnál jóval kedvezőbb lett a 2020-2021-es együttes gazdasági teljesítménye – hívta fel a figyelmet Darvas Zsolt, a Bruegel kutatója a Népszavának.
Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
Bár a Reuters két napja azt vázolta Johannes Hahn uniós költségvetési biztos jelzése alapján, hogy még az április 3-i magyarországi választások előtt is kijöhet az EU-pénzek befagyasztásának javaslatával az Európai Bizottság, most ennek egyértelműen az ellenkezőjét mondta Didier Reynders (képünkön) jogérvényesülésért felelős uniós biztos a Politico-nak.
Február 16-án, tehát három hét múlva szerdán hirdeti ki ítéletét az Európai Bíróság abban a perben, amelyet Magyarország és Lengyelország kezdeményezett tavaly márciusban az uniós jogállamisági rendelet, illetve az abban foglalt szankciós mechanizmus ellen - közölte kedden az uniós bíróság sajtóreferense.
Az orosz-ukrán konfliktus miatt megnövekvő pénzügyi igények miatt egy kételemű pénzügyi támogatási csomagot jelentett be Ukrajna számára az Európai Bizottság elnöke.
Magyarországon a regionális támogatások széles körű alkalmazhatósága kézenfekvő, de a támogatás elnyerésének van egy olyan feltétele, amelyről a legtöbb kedvezményezett nem tud, vagy a szabályt nem kellő mélységben ismeri, és emiatt úgy vesz igénybe állami támogatást, hogy egy alapvető jogosultsági feltétel sérülhet.