November 1-jétől a 3 és 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre is kiterjeszti a kormány a kamatstopot, és 2023. június 30-áig meghosszabbítja az intézkedést. A gazdaságfejlesztési miniszter mai közleményében elárulta, mennyi hitelest és miként érint az intézkedés.
A kormány a péntek este megjelent közlönyben hirdette ki a kamatstop rendelet módosítását. Ezek szerint a kamatstopot alkalmazni kell a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú hitelekre is.
Tegnap sorsfordító kamatdöntést hozott, ma pedig hasonlóan fontos BUBOR-adatokat közölt az MNB. A kamatstop szempontjából úgy tűnik, nem eszkalálódik tovább a helyzet: a 125 bázispontos kamatemelés ellenére a 6 és a 12 havi BUBOR ma már nem emelkedett tovább. Így is elérheti a kamatstop költsége a bankok számára az évi 140 milliárd forintot, ha pedig most hirtelen véget érne, csaknem másfélszeresére ugrana az érintett jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete. A jövő év közepe utáni időre halasztott kivezetés mikéntje ott lóg tehát továbbra is a levegőben.
Az előző heti Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a sajtóeseményt megelőző kormányülés döntéseit, így azokat az információkat is, hogy az élelmiszer- és benzinárstop december 31-ig érvényes, a kamatstop pedig jövő június végéig velünk marad. Cikkünkben összefoglaltuk a bejelentés legfontosabb részleteit, továbbá az ezzel kapcsolatos fejleményeket, reakciókat és várakozásokat. Mutatjuk, mit érdemes tudni az élelmiszer-árstopról, a benzinárstopról, a kamatsopról, illetve a Tűzifaprogramról, amely az állami erdőgazdálkodások esetében biztosít hatósági áron vehető tűzifát.
Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére. A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre - írja a Bankszövetség.
Legalább 2023. június 30-áig érvényben marad a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop – jelentette be a hétvégén Gulyás Gergely. Ez azt jelenti, hogy a jövő év közepén már másfél éve velünk lesz az intézkedés. 5 pontban összefoglaljuk, mit kell tudni a kamatstopról, és mitől is védi meg jelenleg a hiteladósokat. Egy elterjedt tévedést érdemes az elején eloszlatnunk: a kamatstop költségét egy az egyben a bankok állják, önmagában nem jár későbbi törlesztőrészlet-emelkedéssel vagy futamidő-hosszabbítással sem. Közvetett hatásait és üzenetét azonban változatlanul rendkívül károsnak tartjuk.
Meghatározó BUBOR-adatokat közölt ma az MNB: ezekhez a bankközi kamatokhoz kötik a szeptemberi kamatfordulós lakossági jelzáloghitelek kamatát a bankok. A friss számok alapján egy átlagosnak mondható kamatstopos ügyfél már jóval több mint 20 ezer forintot takarít meg havonta a kamatstopnak köszönhetően, és ha most megszűnne az intézkedés, mintegy 40%-kal ugrana meg a törlesztőrészlete. 330 ezren benne vannak az év végéig meghosszabbított rendszerben, mintegy 130 ezer jelzáloghitelest viszont nem véd meg a kamatstop sem a 2021 közepe és 2023 közepe között esedékes törlesztőrészlet-emelkedésétől.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy egyre többször merül fel kormányzati oldalról, hogy a gázfelhasználás csökkentése érdekében tradicionálisabb technológiákra térhetnének vissza a háztartások illetve egyes közintézmények a fűtés tekintetében. A fa-, olaj- és széntüzelésnek azonban van jó néhány hátulütője, ráadásul teljes fűtési rendszerek cseréje nélkül is megoldható az energiafelhasználás radikális csökkentése. A témával kapcsolatban Szűcs Gábor energetikai szakértő volt a Checklist vendége. Műsorunk második részében a héten végbement kamatemelésről beszéltünk, azt jártuk körbe Palkó Istvánnal, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjével, hogy a kormányzati kamatstop esetleges feloldása milyen hatással lenne az adósokra, és hogy amíg ez nem történik meg, addig mekkora költséggel néznek szembe a hazai bankok.
A kamatemelés nemcsak az árstabilitásra és a forint árfolyamára gyakorol hatást, a pénzügyi szolgáltatások kontextusában megannyi területen fejti még ki hatását – egyebek mellett erről beszélt Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Mindössze 10 nap leforgása alatt több mint 3 százalékpontot emelkedett a BUBOR az MNB újabb kamatemelései miatt. Ilyen kamatszint mellett már nem 8% körüli, hanem 15% körüli hitelkamattól védi az adósokat a kamatstop, a bankok számára pedig már 140 milliárd forint körül jár az évesített költsége. Kivezetése egyre fájdalmasabb lenne: egy átlagos hitelnél már több mint 20 ezer forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést okozna.
Bod Péter Ákos a magyar euróról, Zacher Gábor a manórúdról és Orbán Viktor az árstopokról. Ezen a héten is változatos témákban jelentek meg podcastjeink, össze is gyűjtöttük közülük a legjobbakat, legnépszerűbbeket.
A csütörtöki kormányülés után, Orbán Viktor csütörtök délutáni villámbejelentését követően péntek reggel érkeztek a kormány döntéseinek részletei Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől. A Kormányinfón kiderült: az Ecofin pénteki ülésén Varga Mihály pénzügyminiszter nem fogja támogatni a globális minimumadó európai alkalmazását, és mivel egyhangú szavazásra van szükség ebben, ezért az EU ezt nem fogja tudni elfogadni. A KATA-ról is kérdezték a tárcavezetőt, valamint az is kiderült a tájékoztatón, hogy a kormány inkább az állami cégeknél lát nagyobb mozgásteret az elbocsátásokra.
Október 1-ig marad 480 forint a benzin és a gázolaj literje, továbbra is 1600 forintos átlagáron lesz kapható a csirkemell, 1500 forint pedig a sertéscomb kilója. Már ha lesz ezekből a termékekből, valamint a többi hatósági áras termékekből. Csütörtökön ugyanis eldőlt, hogy a kormány még tovább tartja fent a piaci árakba beavatkozó intézkedéseit. Ez egyrészt érthető, hiszen a meghatározott termékek árai csak tovább növekedtek az elmúlt hetekben. Másrészt ugyanakkor egy csapdahelyzetet is jelent a kormány számára. Egyelőre ugyanis egyirányú utcának tűnik, ahová a kormány bement, és ez az út egyre emelkedő inflációs pályával van kikövezve, főleg ha a forint is tartósan gyenge marad. Innen nehezen lehet kifordulni, pedig az árstopok fenntarthatósága már most megkérdőjelezhető. A piaci folyamatok torzítása nyomán a szereplők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek és az ellátási veszélyek is csak fokozódnak. A közgazdaság egyik alapszabálya ugyanis örökérvényű: nincs ingyenebéd, de akkor ki állja a cechet?
A piaci mechanizmusok attól tudnak jól, sőt a leghatékonyabban működni, hogy megbízható módon és hosszú távon igazíthatják hozzájuk a döntésüket azok, akik értik a működésüket. A kamatstop és a hitelmoratórium év végéig történő meghosszabbítása viszont azt üzeni, hogy a magyar hitelfelvevőknek és hitelezőknek nem érdemes érteniük a hitelpiaci mechanizmusok működését, és rábízniuk sem érdemes magukat ezekre, mert ezeket valaki fentről bármikor felfüggesztheti.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének szerdai adása. A műsor első részében a mai napon lejáró kilakoltatási moratóriumról és a június 30-ig érvényben lévő kamatstop jövőjéről kérdeztük Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét. Az adás második részében a Portfolio keddi élő bejelentkezéséből hallgatható meg a Nagy Viktorral, lapunk Részvény rovatának vezető elemzőjével készített interjú. Nagy Viktort a magyar részvény árfolyamok zuhanásának okairól és a különböző szektorok kilátásairól kérdeztük.
Délután 5 órakor új adással folytatódik a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastje. A műsor első részében a mai napon lejáró kilakoltatási moratóriumról és a június 30-ig érvényben lévő kamatstop jövőjéről lesz szó. Ezután Nagy Viktorral, a Portfolio részvény rovatának vezető elemzőjével a magyar részvény árfolyamok zuhanásának okairól és a különböző szektorok kilátásairól beszélgetünk.
Jelen állás szerint június 30-áig tart a kamatstop, amely 330 ezer jelzáloghiteles háztartást védett az első félévben. Kivezetésével átlagosan ötödével ugranának meg a törlesztőrészletek, ha viszont fennmarad, idén akár 100 milliárd forintjába is kerülhet a bankoknak. Bonyolítja a helyzetet, hogy időközben a fix kamatozású hiteleket is fenyegeti a kamatkockázat: 133 ezer ilyen adósnak is kamatperiódust vált a hitele valamikor 2021 és 2023 közepe között. A kormány akár napokon belül dönthet a kamatstop sorsáról, többféle javaslatot fontolóra vehet.
Frusztráltan vették tudomásul a magyar bankok a kormánytól kapott 250+50 milliárd forintos új adóterhüket, amely szerintük ellehetetleníti a piac további fejlődését. Mégsem merülnek önsajnálatba: kétféle, jelentős banki áldozatvállalást tartalmazó javaslattal is megkereste a Magyar Bankszövetség a kormányt a kamatstop jövőjét illetően. Jelasity Radovánt, a szervezet elnökét az Erste Bank elnök-vezérigazgatói minőségében is kérdeztük: a bank célja az, hogy az OTP és a Bankholding után mielőbb a piac harmadik legnagyobb szereplője legyen. Interjú.
Az árstopok megújításáról június közepéig dönt a kormány - olvasható Magyarország kormányának hivatalos Facebook oldalán.
A kedvező nemzetközi tőkepiaci hangulat ellenére nagy esésben van ma a magyar tőzsde, miután tegnap kihirdették itthon a háborús veszélyhelyzetet (és erre alapozva hamarosan új intézkedéseket is bejelenthet Orbán Viktor miniszterelnök), illetve Virág Barnabás jegybanki vezető arról beszélt, hogy várhatóan lassítani fogják a szigorítási tempót az MNB jövő keddi kamatdöntésén. Ma pedig érkeznek a friss bejelentések, többek között az MNB a kamatstop esetében javasolt célzott meghosszabbítást. Mindezek következtében nagyot esett a forint a vezető devizákkal szemben, illetve elsősorban az OTP-n keresztül adják a befektetők a magyar tőzsdét.
Majdnem minden csomagolóanyagnak újrafelhasználhatónak kell lennie.
Csökkentenék a gazdák adminisztratív terheit is.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
