A kormány arról döntött, hogy a lakosságot és a vállalkozásokat követően a Diákhitelre is kiterjeszti a kamatstopot, így az változatlanul 4,99 százalékos kamattal lesz elérhető 2023 januárjától - olvasható a GFM közleményében.
Tisztázta a kormány a Magyar Közlönyben frissen megjelent rendeletével, hogy a pénzügyi intézményi befektetők betéteire és a 20 millió forintnál nagyobb lakossági betétekre vonatkozó kamatstop a már fennálló látra szóló betéti szerződésekre is vonatkozik.
Fontos BUBOR-adatokat tett közzé ma az MNB: ezek határozzák meg a decemberi fordulónapos változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét. Pontosabban csak határoznak meg: a kormány által év elején bevezetett, majd novemberben kétszer is kiterjesztett kamatstop most már 1500 milliárd forintnyi jelzáloghitelre és 1200 milliárd forintnyi kkv-hitelre terjed ki, és a jövő év közepéig biztosan velünk marad. Több lényeges újdonságot is megtudtunk a kamatstopról az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentéséből, például azt is, mekkora sokkot okozna most az intézkedés eltörlése. Számkavalkád következik.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy a hitelek kamatstopja után most betéti kamatokba nyúl bele a kormány, ezzel torzítva a gazdaság fontos folyamatait. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében a hazai és európai lakáspiaci trendekről volt szó, egyebek mellett az árak és bérleti díjak változásáról beszéltünk Futó Péterrel, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjével.
A legfeljebb 5 éves kamatperiódusú lakossági jelzáloghitelek mellett november 15-étől a kis- és középvállalkozások változó kamatozású hiteleire is kiterjed a jelen állás szerint 2023. június 30-áig velünk élő kamatstop. A kormány szerint 60 ezer vállalkozást és 2000 milliárd forintos hitelállományt érintő intézkedés lényegét az alábbiakban foglaljuk össze. A magasabban meghúzott kamatkorlát és a kkv-hitelek sajátosságai miatt elmondható, hogy a kkv-k számára a kamatstop nem hoz akkora relatív hasznot, mint a lakossági jelzáloghitelesek számára, de egy átlagos kkv-hitel esetében a megtakarítás abszolút összege 2023 közepéig így is 1 millió forint felett lehet.
Megjelent a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter rendelete arról, miként kell tájékoztatniuk a bankoknak azokat a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, amelyek a számukra november 15-én életbe lépő kamatstopban érintettek. Akiknek június 28-a óta már megvolt a kamatfordulónapjuk, azok számára november 15-éig, vagyis jövő keddig kell megadniuk a számszerű tájékoztatást a bankoknak, vagyis 5 napjuk van a bankoknak erre.
A szombati Kormányinfón elhangzott bejelentéssel összhangban a szerda esti közlönyben megjelent a kkv-kat érintő kamatstopról szóló rendelet.
Egy egységes Nemzeti Tőkeholding létrehozásáról döntött a kormány - hangzott el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium mai háttérbeszélgetésén, ahol némi meglepetésre nem csak a kormány szombaton bejelentett intézkedéseiről adtak bővebb tájékoztatást, hanem a fenti új intézkedést is bejelentették.
40 százalékkal csökkentek a lakáshitel-igénylések az év eleje óta, a monetáris környezet pedig ellentétes hatást gyakorol a bank könyveire azokhoz a gazdasági intézkedésekhez képest, melyek viszik a szektor profitját – egyebek mellett erről beszélt Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
A kamatstop jelenlegi formájában se nem arányos, se nem méltányos intézkedés - véli Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Szerinte a piactorzítás negatív hatásait hosszabb távon csak még nagyobb piactorzítással lehet ellensúlyozni, így olyan lavina alakul ki, amely káros a magyar bankszektornak és a magyar gazdaság egészének. A főtitkár a jelzáloghitelezés jelentős lassulására számít, úgy tartja, a kamatstop 3 és 5 éves jelzáloghitelekre történő kiterjesztésével a lakosság széles köre számára hozzáférhető jelzáloghitelezés időszaka alighanem véget ért. Szerinte a mostani helyzet a pénzügyileg megfontoltabb, végig fix kamatozású hitelt választó, és ezért magasabb kamatot fizető ügyfelekkel szemben is méltánytalan.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása.A mai adás első részében az európai és benne a magyar energiapiacról, valamint a következő időszak ellátásbiztonságáról lesz szó. A témával kapcsolatban Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője volt a vendégünk, aki egyebek mellett elmondta: az import leállása esetén – a tárolók magas töltöttségi szintje miatt – nem télen, hanem egy esetleges tavaszi hidegbetöréskor akadhatnak legnagyobb eséllyel problémák a magyar gázellátásban. A műsor második részében Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük, egyebek mellett a hitelezési folyamatokról, valamint arról, hogy a kamatstopot miképpen magyarázták el a tulajdonosaiknak. A banki szakemberrel beszéltünk arról is, hogy a monetáris környezet ellensúlyozza-e azokat a gazdasági intézkedéseket, melyek negatívan érintik a bankok nyereségességét. Végül pedig vendégünk volt még Tibor Dávid, a Masterplast elnökvezérigazgatója is, akit más témák mellett a nemrég lezajlott sikeres tőkeemelésről kérdeztünk. Az adásban elhangzó interjúkat az október 19-én megrendezett Budapest Economic Forumon rögzítettük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében (02:10-től) arról volt szó, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris eszköztár pénteki átalakításával, a gazdaság lényegi működése szempontjából hogyan üresítette ki az alapkamatot. A témával kapcsolatban Madár István, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzője volt a Checklist vendége. Az adás második témája (25:00-tól) a szintén pénteken kibővített kamatstop rendelet volt, most már ugyanis azoknak sem kell az elszálló kamatok miatt izgulni, akik 3 és 5 éves kamatperiódusú hiteleket vettek fel korábban, november 1-től ugyanis ők is bekerülnek az intézkedés hatálya alá. A mai epizód végén (34:26-tól) pedig szó volt még az Egyenlítsük a béreket! címmel, október 20-án, az Egyenlítő Alapítvány által megrendezett konferenciáról. A téma aktualitása, hogy Magyarországon a nők átlagosan óránként 17,2%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál – ez több mint kéthavi bérkülönbséget jelent éves szinten –, így a Magyar Egyenlő Bérezés Napja október végére esik.
November 1-jétől a 3 és 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre is kiterjeszti a kormány a kamatstopot, és 2023. június 30-áig meghosszabbítja az intézkedést – jelent meg a péntek esti Magyar Közlönyben. A Portfolio becslései szerint 68 ezer érintettből nagyjából 50 ezer jelzáloghitel-szerződést és 250 milliárd forintnyi tartozást érint rövid távon pozitívan az intézkedés. A kiterjesztéssel az adósok szempontjából méltányosabbá, a bankok szempontjából viszont még drágábbá vált a kamatstop.
November 1-jétől a 3 és 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre is kiterjeszti a kormány a kamatstopot, és 2023. június 30-áig meghosszabbítja az intézkedést. A gazdaságfejlesztési miniszter mai közleményében elárulta, mennyi hitelest és miként érint az intézkedés.
A kormány a péntek este megjelent közlönyben hirdette ki a kamatstop rendelet módosítását. Ezek szerint a kamatstopot alkalmazni kell a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú hitelekre is.
Tegnap sorsfordító kamatdöntést hozott, ma pedig hasonlóan fontos BUBOR-adatokat közölt az MNB. A kamatstop szempontjából úgy tűnik, nem eszkalálódik tovább a helyzet: a 125 bázispontos kamatemelés ellenére a 6 és a 12 havi BUBOR ma már nem emelkedett tovább. Így is elérheti a kamatstop költsége a bankok számára az évi 140 milliárd forintot, ha pedig most hirtelen véget érne, csaknem másfélszeresére ugrana az érintett jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete. A jövő év közepe utáni időre halasztott kivezetés mikéntje ott lóg tehát továbbra is a levegőben.
Az előző heti Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a sajtóeseményt megelőző kormányülés döntéseit, így azokat az információkat is, hogy az élelmiszer- és benzinárstop december 31-ig érvényes, a kamatstop pedig jövő június végéig velünk marad. Cikkünkben összefoglaltuk a bejelentés legfontosabb részleteit, továbbá az ezzel kapcsolatos fejleményeket, reakciókat és várakozásokat. Mutatjuk, mit érdemes tudni az élelmiszer-árstopról, a benzinárstopról, a kamatsopról, illetve a Tűzifaprogramról, amely az állami erdőgazdálkodások esetében biztosít hatósági áron vehető tűzifát.
Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére. A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre - írja a Bankszövetség.
Legalább 2023. június 30-áig érvényben marad a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop – jelentette be a hétvégén Gulyás Gergely. Ez azt jelenti, hogy a jövő év közepén már másfél éve velünk lesz az intézkedés. 5 pontban összefoglaljuk, mit kell tudni a kamatstopról, és mitől is védi meg jelenleg a hiteladósokat. Egy elterjedt tévedést érdemes az elején eloszlatnunk: a kamatstop költségét egy az egyben a bankok állják, önmagában nem jár későbbi törlesztőrészlet-emelkedéssel vagy futamidő-hosszabbítással sem. Közvetett hatásait és üzenetét azonban változatlanul rendkívül károsnak tartjuk.
Meghatározó BUBOR-adatokat közölt ma az MNB: ezekhez a bankközi kamatokhoz kötik a szeptemberi kamatfordulós lakossági jelzáloghitelek kamatát a bankok. A friss számok alapján egy átlagosnak mondható kamatstopos ügyfél már jóval több mint 20 ezer forintot takarít meg havonta a kamatstopnak köszönhetően, és ha most megszűnne az intézkedés, mintegy 40%-kal ugrana meg a törlesztőrészlete. 330 ezren benne vannak az év végéig meghosszabbított rendszerben, mintegy 130 ezer jelzáloghitelest viszont nem véd meg a kamatstop sem a 2021 közepe és 2023 közepe között esedékes törlesztőrészlet-emelkedésétől.
A vámok felkeltették a bűnözők figyelmét.
Az ukrán elnök jelezte, eltökélt a sikeres tárgyalások mellett.
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza volt a vendégünk.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
