Decemberben Németország exportja 6,3 százalékkal, 127,4 milliárd euróra csökkent, az importja pedig 6,1 százalékkal, 117,4 milliárd euróra esett novemberrel összevetve - közölte a német statisztikai hivatal, a Destatis.
A héten teszi közzé az amerikai adminisztráció a decemberi inflációs adatot. Jelenleg ez a legfontosabb makrogazdasági adat, az amerikai részvénypiactól az európai kötvénypiacon át a forinton mindent megmozgathat a csütörtöki adatközlés. A decemberi magyar inflációt is ezen a héten teszik közzé, fontos hét vár tehát ránk.
A külkereskedelmi adatok elemzése azt mutatja, hogy a szankciók elérték közvetlen céljukat: romlott az orosz gazdaság termelési kapacitása, és a március óta csökkenő orosz energiahordozó eladási bevételek nagymértékben tovább fognak csökkenni az elkövetkező hónapokban a csökkenő eladási mennyiség és alacsonyabb olajár miatt.
A két legnagyobb jegybank, a Fed és az EKB múlt héten letudták idei utolsó kamatdöntésüket, és mindkét jegybank sokkal héjább volt a vártnál. Erre a hétre is maradt még izgalom, hiszen további két nagy jegybank is ezen a héten tartja a kamatdöntő ülést, akárcsak idehaza a Magyar Nemzeti Bank.
Mintegy 2,5 százalékkal csökken 2022 végére az orosz bruttó hazai termék (GDP), nem pedig 20 százalékkal, ahogy korábban többen jósolták - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Stratégiai Fejlesztések és Nemzeti Projektek Tanácsának csütörtöki telekonferenciáján.
A Brexit ismét forró téma lett az Egyesült Királyságban, miután kiszivárgott, hogy Rishi Sunak kormánya szorosabb kapcsolatot ápolna az Európai Unióval. Ennek apropóján a Bloomberg megvizsgálta, hogyan teljesít a brit gazdaság az EU-ból történő kilépés óta.
A héten érkeznek a novemberi inflációs adatok az eurózónából, és az Egyesült Államokban is közzéteszik a Fed által figyelt inflációs adatokat. Emellett munkanélküliségi és konjunktúraadatok jönnek Európából és Amerikából is, az utóbbi ismét heves csapkodásokat hozhat a piacokon.
A héten érkezik az októberi inflációs adat az Egyesült Államokban, amely a Fed szigorítási ciklusa közepette kulcsfontosságú mutató, és jelentős piacmozgató hatással bír. Az inflációs főmutató csökkenése már önmagában nem lenne elég, a piacokat (és a Fedet) a maginfláció emelkedésének lassulása nyugtathatná meg némileg. A jegybank egyébként határozott esést szeretne látni az inflációban, mielőtt leállítja a szigorítást, de ettől még nagyon messze vagyunk.
A múlt héten történelmi mélypontra zuhant a forint, majd a Magyar Nemzeti Bank rendkívüli szigorításának hatására erősödésbe kezdett. Ilyen kiélezett devizapiaci környezetben szólal meg a Portfolio konferenciáján Varga Mihály pénzügyminiszter, Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke, és Navracsics Tibor miniszter, aki a forint szempontjából kritikusan fontos EU-s forrásokért zajló tárgyalásokat irányítja. Az év egyik legfontosabb gazdasági eseményre szerdán kerül sor, de ezen felül egyéb fontos események is lesznek a héten.
A globális kereskedelem a jövő évben markánsan lassulni fog a magas energiaárak, a növekvő kamatok és a háborúval kapcsolatos zavarok miatt, ami növeli az esélyét egy globális recessziónak – írja a WTO előrejelzésére hivatkozva a Wall Street Journal.
Az előzetes adatokhoz képest közel 150 millió euróval nagyobb lett a külkereskedelmi mérleg hiánya júliusban a KSH most közzétett, részletes adatai alapján. Az energiaszámla drasztikusan rontja a hazai külkereskedelmet, ebben az évszázadban még csak a közelében sem járt havi deficitadat ennek az értéknek, de szinte biztosan mondhatjuk, hogy még sosem volt példa Magyarország történetében ekkora hiányra.
A héten teszik közzé a szeptemberi foglalkoztatottsági adatokat az Egyesült Államokban, és a közlés egyre fontosabbá válik, ahogy a jegybank szigorítja a monetáris feltételeket. A Fed úgy érvel, hogy a magas infláció miatt feltétlenül szükség van a munkaerőpiac túlkereslet enyhülésére, így ha a szeptemberi számok a foglalkoztatottság növekedésének lassulásáról árulkodnak, akkor elkezdhetett beérni a Fed határozott kamatemelésének hatása. Ha viszont nem látunk változást, akkor a Fed a korábbiaknál még komolyabb szigorításba kapcsolhat, így az adatközlés piaci szempontból kiemelte jelentőségű ezen a héten.
A héten tartja szeptemberi kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank, ahol a várakozások szerint 50 bázisponttal emeli tovább a kamatot. A jegybankra nehéz döntés vár, az energiaválság ugyanis jelentősen visszaveti az európai gazdaságot, miközben az infláció tovább emelkedik.
A német gazdaság 2022 első felében még inkább függővé vált Kínától, a közvetlen befektetések volumene és a távol-keleti országgal szembeni külkereskedelmi hiány is új rekordott döntött, annak ellenére, hogy egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik Berlinre, hogy forduljon el Pekingtől.
Az utóbbi két-három évben a közbeszéd szerves részévé váltak a globális értékláncok megszakadásáról és a kereskedelem akadozásáról szóló diskurzusok. Előbb a járvány okozta lezárások miatt akadozott a nemzetközi kereskedelem, majd az Ever Given hajó Szuezi-csatornában való elakadása, az idei évben pedig az orosz-ukrán konfliktus okozott hasonló ellátási problémákat szinte a világ minden táján. Az utóbbi időben az amerikai házelnök Tajvanba látogatása borzolta fel a kedélyeket, melynek következményeket pattanásig feszült a helyzet Tajvan (Kínai Köztársaság) és a kontinentális Kína (Kínai Népköztársaság) között. Ebben a cikkben azt járom körül, hogy miért van kiemelkedően fontos szerepük a globális értékláncok a gazdaságok működésében, és milyen következményekkel járna, ha a konfliktus következtében korlátozások alá kerülne a Tajvani külkereskedelem.
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.
Áprilisban is érdemben meghaladta az import euróban számított értéke az exportét, miután a tartósan magas energiaárak drasztikus mértékben emelik az importszámlát. A behozatal emelkedését a kifejezetten erős belső kereslet is támogatja, ami szintén hozzájárul a külkereskedelmi mérleg romlásához. Egy hónap alatt 475 millió eurós hiány keletkezett a külkereskedelemben a KSH adatai alapján, az elmúlt 12 hónap deficitje meghaladja a 2500 millió eurót.
Óriási várakozás övezi az áprilisi amerikai inflációs adatot: az elemzők várakozása szerint a tetőzés már megvolt márciusban. Ha ez valóban igaz, akkor az azt jelenti, hogy a jegybank kevésbé lehet szigorú a következő üléseken (a 75 bázispontos emelést például biztosan elfelejthetjük), és ezt felismerve a részvénypiacok is kilőhetnek, a dollár is gyengülésbe kezdhet - a befektetők ugyanis kifejezetten ingerlékenyek, látva a múlt szerdai Fed-ülést. Ellenkezőleg, ha az infláció tovább nőtt márciushoz képest, akkor a piacok folytathatják idei lejtmenetüket, és az euródollár-jegyzésben is közelebb kerülünk a paritáshoz. Hatalmas várakozás övezi tehát a szerdai inflációs adatot, a piacokat most ugyanis a Fed inflációra adott reakciója mozgatja. Messze ez a legfontosabb adatközlés tehát a héten, de azért lesznek még fontos események.
Kifejezetten nehéz helyzetben az amerikai jegybank, az infláció ugyanis továbbra is jócskán a célszint fölött van, de a gazdasaság az első negyedévben óriási meglepetésre visszaesett. Szerdán tartja kamatdöntő ülését a Fed, amelyen a várakozások szerint 50 bázisponttal emelni fogja a kamatot. De hogy ezután mit lép majd a jegybank az első negyedéves GDP-visszaesés után, azt talán megtudjuk az előretekintő iránymutatásból. Némileg segít majd összerakni a képet a szintén ezen a héten érkező áprilisi munkaerőpiaci adat is.
Az orosz elnök szerint fel kell gyorsítani a külkereskedelem átállítását a rubelben és a nemzeti valutákban való elszámolásra.
Megjöttek a friss számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ez főleg a németeknek és japánoknak okoz kihívást.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
