A leggyakoribb, fix kamatozású 30 éves amerikai lakáshitel-típus kamatlába a múlt héten közel 16 hónapja nem látott mértékben csökkent, miután a meghatározó állampapírpiaci referenciahozamok csökkentek.
Egy hónapja lépett életbe a lakáshitelek önkéntes 8,5%-os THM-plafonja, azóta minden banknál elérhetők 8% alatti kamatok is, cserébe viszont szűkültek az egyedi kedvezmények és a lakáshitel-felvevők alkulehetőségei. Kivételes lehetőségek azért továbbra is akadnak: három banknál is találtunk 7% alatti lakáshitelkamatot, noha ennek megvannak a feltételei. Bár a kormány és a bankok decemberben felülvizsgálják a THM-plafont, igencsak beszűkült a mozgástér a kamatcsökkentések előtt, így nagyon úgy néz ki, hogy ennél olcsóbb nem lesz a hitelből történő lakásvétel Magyarországon a következő hónapokban.
Reggel jelent meg a cikkünk a magyar háztartások életszínvonalát összefoglaló 2022-es KSH jelentésről. Mint ahogy meg is írtuk, nőtt a szegénység az országban, 1,2 százalékponttal magasabb lett a szegénységi mutató és a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség is 9,1%-ról 10,4%-re nőtt 2022-ben. A KSH számain túl, a Habitat for Humanity még több információt gyűjtött össze arról, hogy valójában mennyire megfizethető az élet Magyarországon, milyen lakhatási válsággal küzdenek a szegényebb csoportokba tartozók, illetve, hogy a reáljövedelmek csökkenése 2023-ban és a fogyasztói árak növekedése milyen válságos helyzeteket okozott sok-sok magyar családnál, háztartásnál. Kilakoltatások, borzasztó állapotban lévő lakások, átmeneti otthonok és eladósodás. Nézzük, mit lát egy civil szervezet, amely lakhatási ügyekkel foglalkozik.
Verhetetlen lesz jövőre a falusi CSOK, az új CSOK Plusz és a babaváró hitel kombinációja. Egy három gyermeket vállaló, kistelepülésen családot alapító fiatal házaspár akár 58 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 30 millió forint visszatörlesztendő kedvezményes hitelt vehet igénybe – számolta ki a Portfolio. A két gyermeket vállalóknál ugyanez 24 + 28, az egy gyermeket vállalóknál 6 + 26 millió forint lehet. Bemutatjuk, hogy jönnek ki ezek a számok, és miként optimalizálhatók a nagy összegű támogatások a családalapítás előtt álló fiatal házaspárok számára.
Ilyen még nem volt Magyarországon: ha egy házaspárnak megérkezik a hitelfelvételekor vállalt két-három gyereke, akkor gyakorlatilag egy negatív kamatozású lakáshitellé változik át számára a CSOK Plusz. Megnéztük, hogy alakul az új kamattámogatott hitel törlesztőrészlete, elvárt jövedelme és visszafizetendő összege a piaci lakáshitelekhez képest, és összefoglaljuk azt is, mi az, amit már tudunk, és mi az, amit még nem a CSOK Pluszról.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist adása. A műsor első részében folytatjuk a CSOK Plusz hatásainak elemzését ezúttal arról volt szó, hogy milyen ingatlanok keresletét hajthatja fel az új lehetőség és mi lesz a lakásárakkal. Vendégünk volt Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője. A második részben az Európai Központi Bank kamatdöntése volt a téma, amellyel hosszú idő után először nem változtattak a kamatlábakon. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban és hat-e ez a magyar monetáris politikára, arról Zsoldos Ákost, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
Szerdán este eldőlt, hogy CSOK Plusz néven minden eddiginél nagyobb összegű kamattámogatott lakáshitelt és hozzá tartozó hitelelengedést vezet be a kormány 2024. január 1-jétől. A babaváró hitelhez hasonló konstrukció nemcsak más logikára épül majd, mint a most még elérhető „városi" CSOK, de jóval szelektívebb is lesz nála, hiszen kizárja az eddigi igénylői kör mintegy kétharmadát: az új gyermeket már nem vállalókat, az egyedülállókat és az élettársi viszonyban élőket is. Megnéztük, hogy akik viszont igénybe tudják venni a CSOK Pluszt, azok mekkorát nyerhetnek vele egyrészt a hitelelengedésen, másrészt a piaci lakáshitelekénél alacsonyabb törlesztőrészleten.
A legnépszerűbb, 30 éves fix kamatozású új amerikai lakáshitelek átlagos kamatlába a múlt héten 2000 szeptembere óta nem látott magasságba emelkedett, és ez 28 éves mélypontra vetette vissza a beadott jelzáloghitel-kérelmeket - derült ki egy szerdán közzétett felmérésből.
1995 májusa óta nem látott mélypontra zuhantak az amerikai jelzáloghitel-kérelmek az elmúlt egy hétben, miután a kamatok 2000 novembere óta nem látott szintre emelkedtek.
Az Erste Bank, a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank is jelezte, hogy a jövő héttől megfelel a kormány kamatplafonra vonatkozó elvárásának. A négy hitelintézetet hamarosan újabbak követhetik.
Miközben egyre több elemzést olvasni arról, hogy Ukrajna nyári offenzívája lényegében csődöt mondott, az ukrán vezetők továbbra is optimisták, most épp a megszállt Tokmak száműzött katonai vezetője nyilatkozta azt, hogy az FSzB már csomagol és menekül a városból.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felszólította a bankokat, hogy vállaljanak aktívabb szerepet a hazai hitelezés élénkítésében, a tárgyalások önkéntes kamatsapkát tartalmazó első eredményeiről kedden számoltunk be. Ami a megállapodás másik felét, a hitelezés folyamatának a modernizációját illeti, ehhez a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége már ki is dolgozta részletes javaslatcsomagját. A lakáshitelezésben közel 50%-ban aktív szerepet játszó hitelközvetítők komoly hatékonysági tartalékokat látnak a hazai lakossági hitelezési gyakorlatban.
Megölték Pava LaPere-t, egy 26 éves tech-startup alapító-vezérigazgatóját. LaPere a Forbes 30 legígéretesebb fiatal tech-vállalkozójának listáján is szerepelt.
Úgy néz ki, a meglévő gyermekek után nem lesz igénybe vehető a 2024-től elérhető CSOK Plusz, ezzel pedig az igénylők kétharmada, köztük az egyedülállók és az élettársak is eleshetnek a támogatás lehetőségétől. Az első lakást vásárló családalapítók és a gyermeket előre vállaló házaspárok számára viszont bőkezűbbé válhat a rendszer: utóbbiak például újabb tartozáscsökkentő támogatást kaphatnak. A CSOK Pluszról szóló ismereteink a Nagy Márton miniszterrel készült interjúnkban elhangzottakkal gazdagodtak nemrég, lássuk tehát, mit tudunk eddig!
A mostani CSOK-nál hatékonyabban működő új támogatási formát, ha úgy tetszik, egy CSOK Pluszt vezet be a kormány a nagyobb településeken, erről a következő hetekben születhet döntés – mondta a kormányszóvivő a HírTV-n. A témával szerdai Future of Finance 2023 konferenciánk lakossági hitelezésről szóló szekciójában is foglalkozunk, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Meglepő adat érkezett a kanadai lakástulajdonosokról: egy részük hajlandó lenne lemondani a saját vagyonának egy részéről, csak azért, hogy mások könnyebben jussanak ingatlanhoz – írja a Bloomberg.
Tavaly még 63 ezer, idén már csak 30 ezer új lakáshitel-szerződést kötöttek a magyar háztartások az év első hét hónapjában. Nem véletlenül: a piaci hitelkamatok még most is magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Év eleje óta azonban szép lassan csordogálnak lefelé a kamatok, és a „városi” CSOK december 31-ei megszűnése a nagyobb településeken élőket már most elgondolkoztathatja a hitelfelvételről. Megnéztük, mi vár most rájuk a banki ajánlatokban. A lakáshitelezés jövőjével külön szekcióban foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon is, érdemes regisztrálni!
Az állampapír egyeduralma megszűnni látszik: havi rendszerességű megtakarítás esetén a jelenleg elérhető legjobb lakástakarék-konstrukciót választva 8 éves időtávon közel dupla akkora nyereségre tehetünk szert, mint az inflációkövető állampapírral. Ez egy havi 50 ezer forintos megtakarításnál kb. 709 ezer forint többlethozamot takar. Most részletesen bemutatjuk, milyen számítások állnak ennek az eredménynek a hátterében.
A Szerencsejáték Zrt. az OTP Bank együttműködésével egy több mint 100 millió forint értékű penthouse-jellegű lakást sorsol ki a Játékoskártya birtokosai között. A két társaság közös sajtótájékoztatóján kiderült az is, hogy már 1 millió játékos igényelte a Játékoskártya szolgáltatást a lottózókban.
Július 7-én az Országgyűlés elfogadta a 2024-es költségvetést, amelyben a Rezsivédelmi Alap több mint 1340 milliárd forintot kap; ennyit szán a kormány jövőre rezsicsökkentésre. Bár ez nagyjából fele annyi, mint az idei 2580 milliárd forint, még így is az egyik legnagyobb tétel a kiadási oldalon. A központilag megszabott lakossági energiaár minden hazai lakossági felhasználónak – aki az ún. átlag alatt fogyaszt – alanyi jogon jár, függetlenül attól, hogy rászorul-e erre az ártámogatásra. Az elemzésekből azonban az derül ki, hogy leginkább a gazdagabbaknak kedvez. Ehelyett egy sokkal előremutatóbb, a klímacélokat, valamint a lakossági érdekeket is támogató megoldás lehetne, ha az idei és a következő évekre tervezett több ezer milliárdos rezsicsökkentésre szánt keret egy részét is épületenergetikai felújításokra csoportosítaná át az állam. Az épületeink így a kevesebb energiafogyasztásukkal tudnák a lakóik pénztárcáját kímélni, jelentősen hozzájárulva a kibocsátáscsökkentéshez, a klímaválság enyhítéséhez.