Gideon Szaár, Izrael külügyminisztere levelet írt az ENSZ Biztonsági Tanácsának, melyben azt állítja, hogy Iránnak „stratégiai tervei” vannak Izrael végleges megsemmisítésére, ezért indult meg az Ébredő Oroszlán hadművelet.
2023 nyarán Irán lerántotta a leplet egy teljesen újfajta rakétáról: nyilvánosan is bemutatták a Fatah-1-est, a Közel-Kelet első modern hiperszonikus rakétáját. Ma hajnalban bejelentette az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest: a rakétát élesben használták Izrael ellen, ezzel pedig „áttörték a cionisták légvédelmét” és „megszerezték az irányítást a megszállt területek légtere felett.” Izraelből érkező hírek alapján viszont úgy tűnik, a támadásnak egyetlen áldozata sem volt, bármit is célzott a Fatah-1-es, valószínűleg nem találta el.
Az uniós tagállamok áttörést értek el az Európai Védelmi Ipari Programról szóló vitában, és várhatóan szerdán elfogadják a kompromisszumos javaslatot. A megállapodás értelmében bizonyos EU-n kívüli fegyvergyártók is részesülhetnek támogatásban, ha technológiát osztanak meg európai partnereikkel – írja az Euractiv.
Fogyatkozóban vannak Izrael Arrow rakétái: ezeket az eszközöket használja a zsidó állam az iráni ballisztikus rakétatámadások elhárításához - tudta meg a WSJ.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump azon gondolkozik, hogy beszáll Izrael oldalán az Irán elleni háborúba. Az elmúlt napokban rengeteg hírt, cikket, jelentést lehetett olvasni arról, hogy Izrael fölényes győzelemre áll az Irán elleni háborúban, uralja a légteret, lefejezte az iráni vezérkart, az ajatollah gyakorlatilag bujdosni kényszerül. Ezen tények alapján jogosan merül fel a kedves olvasóban, mégis mi szükség van arra, hogy az Egyesült Államok is beszálljon a háborúba. Megválaszoljuk most ezt a kérdést, illetve megnézzük azt is, miért nem szállt be Amerika a konfliktusba annak első napján.
Kombinált támadás érte ma hajnalban Ukrajnát, ballisztikus rakétákkal, drónokkal támadta az orosz haderő a fővárost, Kijevet, Odesszát és Harkivet. Nagyon úgy fest, hogy amíg a világ a Közel-Keletre figyel, az orosz haderő próbálja kihasználni a momentumot: minden erejükkel támadnak Pokrovszk, Szumi és Kupjanszk térségében. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború keddi eseményeivel.
Hosszú, feszültségekkel teli évtizedek után múlt pénteken beérett az Irán és Izrael közötti ellenségeskedés: Jeruzsálem elsöprő támadást indított a perzsa állam ellen. A Közel-Kelet egyik legprominensebb hatalmának tartott Irán veszteségei meghökkentőek, és bár az közel sem biztos, hogy az ajatollah uralma is megdől, ekkora pofonból nagyon nehéz lesz felállni. Nézzük, hogyan is eszkalálódott eddig a helyzet, és milyen kilátások elé néz a régió rezidens rosszfiúja.
Egy nyugalmazott izraeli tábornok szerint Izrael teljes gazdasági és katonai bénulással nézhet szembe egy esetleges iráni háború esetén, miközben a védelmi rendszerek fenntarthatósága is kérdéses szerinte - közölte a Tehran Times.
Az utóbbi napokban egyre gyakrabban merül fel, hogy az Egyesült Államok hamarosan csatlakozhat Izraelhez, és nyíltan, katonai erővel is beszállnának az Irán ellen zajló offenzívába. Egy ilyen fejlemény nagyon súlyos következményekkel fenyegetné az közel-keleti rezsimet, mivel egyértelműen az eddigieknél sokkal jobban veszélyben lenne az ország szinte minden kritikus infrastruktúrája. De ennek nem mindenki örülne felhőtlenül.
Az éjjel újabb ballisztikus rakétákat lőtt ki Irán Izrael központi részére, legalább nyolc halálos áldozata van a támadásnak. Izrael bejelentette, hogy lebombázta az iráni forradalmi gárda különleges műveleti erőinek, a Kudsz-erőknek központjait Teheránban. Az iráni fővárost tömegesen próbálja elhagyni a lakosság, az autópályák be vannak dugulva. A nap folyamán kiszivárgott: Irán kész tárgyalni a tűzszünetről és az atomprogramjuk korlátozásáról. Cikkünk folyamatosan frissül az irán-izraeli háború hétfői eseményeivel.
Az iráni állami médiában elhangzó bejelentés(ek) értelmében Teherán a „valaha volt legnagyobb” rakétatámadásra készül Izrael ellen – írta meg a Times of Israel.
A SIPRI 2025-ös évkönyve szerint véget ért a hidegháború utáni nukleáris leszerelés korszaka, helyette minden atomhatalom fegyverkezési programokba kezdett. A globális nukleáris arzenál 12 241 robbanófejből áll, miközben a fegyverzetellenőrzési rendszerek gyengülnek - írta meg az Army Recognition.
Pénteken megtámadta Izrael régi riválisát, Iránt, azzal a céllal, hogy leszerelje az ellenséges ország atomprogramját és nagy hatótávolságú fegyvereit. A hétvégén súlyosan eszkalálódott a konfliktus: ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre a perzsa állam, az izraeli légierő pedig jelen pillanatban is Teheránt bombázza. A konfliktus kirobbanására a piacok is reagálnak: az olajár nagyot ugrott, a dollár erősődött, a tőzsdék megremegtek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a napokban kirobbant Irán-Izrael háborúval kapcsolatosan.
Még 2-3 hétig biztosan el fognak tartani Izrael Iránnal szembeni támadásai, a pontos időkeret attól függ, mennyire akarják kiszélesíteni az offenzívát Izrael vezetői az ellenséges ország politikai és gazdasági központjaira – közölte ezt egy meg nem nevezett izraeli tisztviselő a Times of Israellel.
Műholdképek tanúsága szerint Oroszország az elmúlt években legalább öt nukleáris létesítményt bővített és korszerűsített az európai határai közelében – írja a The Kyiv Independent.
Ma reggel súlyos csapás érte Izraelt: több mint 200 ember megsérült és legalább nyolc ember meghalt. Az iráni Tasznim hírügynökség arról ír: a támadás azért volt sikeres, mert Irán hiperszonikus rakétákat használt.
Úgy néz ki, meghibásodott a védelmi rendszer Izrael Nevatim katonai bázisa körül: nagyon úgy fest, hogy egy Arrow rakéta indítás után röviddel visszaesett az indítóplatformra. Az incidensről felvétel jelent meg.