A latin-amerikai országok közül elsőként Brazíliában ért véget a recesszió. Annak ellenére, hogy a világgazdaság helyzete továbbra sem rózsás és az exportkereslet folyamatosan gyengül, a brazil döntéshozóknak korántsem okozott akkorra fejtörést a válság mint másoknak. A siker titka az erős belső keresletben rejlik.
A kedvezményezett korosztályok többségének biztosan vissza kellene lépnie a tisztán állami tb-rendszerbe, azonban az előzetes statisztikák alapján az látható, hogy csak a tagok kis százaléka mozdult meg a hívó szóra - fejtette ki a Portfolio.hu-nak dr. Matits Ágnes, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal szakértője. A nyugdíjszakértő szerint a tagokban az a téveszme él, hogy még akkor sem kell aggódniuk, ha rossz döntést hoztak, hiszen az állam úgyis kimenti őket. A visszalépés pedig éppen erre a népi játékra erősít rá, miközben a Nyika szakértője szerint az is gondokat okoz, hogy a nyugdíjpénztárakra akarják hárítani a problémákat, miközben a törvényi szabályozás a ludas a kérdésben. A nyugdíjszakértő szerint az Országgyűlés előtt heverő törvénycsomag több sebből is vérzik, az alapgondolat az intézményi formaváltásnál és a járadékszabályozásnál még jó is lehetne, viszont a részletek már több buktatót is rejtenek. A kisebb, tagi érdekeket képviselő pénztárak többsége például nem tud majd megbírkózni a törvény adta környezettel, a konszolidáció pedig komoly csapást mérhet a versenyre Matits Ágnes szerint.
Ha a hangulat mindenható istene nem szól közbe, akkor most nem csak hosszú, hanem rövid távon is ígéretes befektetésnek bizonyulhatnak az izraeli-amerikai Ormat Technologies részvényei. A geotermikus energia tőzsdei zászlóshajójának számító társaságon az alábbi tényezők miatt akadhat meg a befektetők szeme:
Az árfolyam látványos kitörést produkált a múlt héten: pusztán a technikai elemzés szemszögéből nézve egy igen kedvező hozam-kockázat arányú beszállási pontot láthatunk.
A 2009. december 7-én, hétfőn kezdődött és két hétig zajló Koppenhágai Klímacsúcs kétségkívül felfokozhatja az izgalmakat a megújuló energiával kapcsolatos befektetések terén, ami szintén érdekes befektetéssé teszi az Ormat Technologies-t.
A geotermikus energia szektor véleményünk szerint kiváló fundamentumokkal rendelkezik, az Ormat Technologies-ban komoly profitnövekedési potenciál lakozik.
A társaság az iparág szinte egyetlen komolyabb méretű tőzsdei szereplője: ha egy befektető geotermikus kitettséget szeretne, alig van választása az Ormat Technologies részvényein kívül.
A papírok vásárlói azonban az általános részvénypiaci kockázatokon felül is fontos bizonytalansági tényezőkkel kell hogy számoljanak, melyek közül talán a legfontosabb a magas értékeltségi szint.
A Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők körében a november eleji felméréshez képest nagyot nőtt azok aránya, akik a 274-es szintről a forint árfolyamának gyengülését valószínűsítik egy éves időtávon. Az állampapírpiaci hozamok csökkenése novemberben sem szakadt meg, ráadásul a profik többsége szerint ez a trend a jövőbven is folytatódhat. Ennek megfelelően egy hónap alatt jelentős mértékben emelkedett azon alapkezelők száma, akik felülsúlyozandónak tartják a saját benchmarkhoz képest a kötvényeket.
Felmondhatják a bankok a BKV és a MÁV hitelezését, amennyiben az állam általánosan elutasítja a felhalmozódott adósság átvállalását - értesült a Portfolio.hu. Ez megerősíti azt a vélekedést, miszerint a korábbi évek veszteségeinek költségvetési körbe történő konszolidálása előbb-utóbb elkerülhetetlen.
A Malév bekebelezése, majd -- a sokmilliárdos bankgaranciára tett orosz kötelezettségvállalást feledve --, sorsára hagyása, a magyarországi földgázellátás mintegy 25 százalékát ellenőrző Emfesz botrányos eladása és máig tisztázatlan tulajdonviszonyai, a Kreml közeli Szurgutnyeftyegaz kőolajvállalat rajtaütésszerű, ellenséges tulajdonszerzése a Molban - a magyarországi orosz gazdasági expanzió három egymástól független, bár egyformán tanulságos története. Már csak azért is, mert valamennyi elgondolkodtatóan összecseng más európai országok hasonlóan keserű tapasztalataival.
Rég nem látott pesszimizmus uralkodik a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők körében a BUX index egy éves elmozdulását illetően. Úgy tűnik azonban, hogy nem kell rögtön eladásokba kezdenünk, hiszen a közeljövőt illetően nem ennyire borús a kép. A megkérdezettek 72%-a szerint ugyanis a BUX index három hónap múlva a jelenlegi szintek közelében tartózkodhat. A legkedveltebb részvény továbbra is a Richter, míg a MOL említéseinek száma nőtt legnagyobb mértékben az elmúlt egy hónap során. A profik elsöprő többsége, 75%-a piaci súlyon tartja a részvényeket a saját benchmarkhoz képest.
Az elmúlt időszakban robbanásszerű fejlődést produkált az egészségügyi technológia, és ennek költségeit az egészségügyi költségvetés képtelen fedezni - emelik ki az Orvostechnikai Szövetség képviselői a legfontosabb egészségpolitikai kihívások kapcsán. Meglátásuk szerint jelenleg komoly problémát jelent a magyar egészségügyben, hogy nincs olyan értékelési rendszer, amelyik meg tudja állapítani, hogy melyik a leghatásosabb és leghatékonyabb technológia. Úgy vélik, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszerben már nincsenek tartalékok, egyre kisebb ugyanis az esély arra, hogy az intézmények a működési bevételeikből gazdálkodják ki a beruházások költségeit. Többek között a magyar egészségügy legsúlyosabb kérdéseiről, az egészségügyi beszállító piac helyzetéről (az ellátórendszer legfrissebb fejleményeinek fényében), valamint a struktúraátalakításról is beszélgettünk az Orvostechnikai Szövetség vezetőivel: Kuntner Aliz és Dr. Polák László alelnökökkel, valamint Dr. Tóth Zoltán főtitkárral.
A lakossági hitelezés példátlan kiszáradására utalnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett októberi hitelezési statisztikái. Devizában már hónapok óta több hitelt törleszt a magyar lakosság, mint amennyit fölvesz, ezt tetézte októberben a forinthitelek elképesztő vergődése, ami az ősz eleje óta különösen a lakáshitelek esetében drámai. Csaknem fél évtizede nem vett fel ilyen kevés jelzálog- és lakáshitelt a magyar lakosság, mint októberben. A kilátások nem csak a közelgő téli hónapok miatt borúsak...
Tovább dagasztja a 2010-es költségvetés tésztáját a Fidesz. Most épp neves jobboldali személyiségek segítségével gyúrta tovább a masszát azzal, hogy a 2010-es költségvetés elutasítására szólított fel. A hét százalékos költségvetési deficit felemlegetése kapcsán már írtunk a témáról, akkor inkább az elvi lehetőségekre és a költségvetés néhány módszertani sajátosságára koncentráltunk.
Nem akar fogyni a lendület az arany piacán, az árfolyam ma újabb csúcsra tört 1,195 dollárnál. A hegymenetben a dollár tegnapi gyengülése és a további jegybanki aranyvásárlások játszottak főszerepet. Ezúttal Sri Lanka vásárolt az IMF-től 10 tonnányi aranyat. Persze nemcsak a jegybankok felől mutatkozik nagy éhség a tartalék eszköz funkciót betöltő nemesfém iránt, a befektetők is aranylázban égnek. Az amerikai pénzverde például felfüggesztette az általa készített American Eagle érme forgalmazását, mert az elmúlt időszak nagy rohamát követően drasztikusan elapadtak készletei.
Olyan, mint a római gladiátorok véres összecsapásai, semmiben sem különb a szervkereskedelménél, a kapitalizmus pokolba vezető útja ez - csak néhány hasonlat abból a több ezer olvasói levélből, internetes hozzászólásból és blogbejegyzésből, amelyeket kétségbeesett amerikai állampolgárok írtak egy nemrég reflektorfénybe került pénzügyi innováció hallatán. Még meg sem száradt a könny a Lehman Brothers bukásának egyéves évfordulójára emlékezők arcán, ismét egy veszélyes értékpapírosítástól hangos Amerika - célkeresztben a Goldman Sachs és a Credit Suisse. Nem kell sokat várnunk a többiekre sem, akik a lesben álló vádlók szerint mind-mind az ügyfél korai halálától remélnek hasznot. Kulcsszerepben az életbiztosítás, az értékpapírosítás és a kockázatterítés, egy potenciálisan ötszázmilliárd dolláros piac, melynek bölcsőjét az AIDS terjedésekor ringatták. Lássuk, miről is van szó!
Kedvezően ítéli meg a magyar bankszektor kilátásait Papp Edit, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség nemrég megválasztott elnökségi tagja. A szakember bízik benne, hogy beindul a hitelezés, azonban ez a betéti kamatok csökkenésével kell, hogy párosuljon. A hitelezés korlátozása ügyében megfogalmazott jegybanki javaslat kapcsán még nincsenek újabb konkrétumok, azonban egy 75-80 százalékos LTV alapú korlátozást elfogadhatónak tart.
Kusza kül- és belpolitikai, főleg pedig birodalmi szempontok szerint napról napra hektikusan változnak az orosz—ukrán földgáz kereskedelem és az attól elválaszthatatlan európai tranzit kilátásai. Pénteken egyszerre két egymásnak ellentmondó fejlemény sokkolta az érdekelteket. Az egyik az volt, hogy miután Julia Timosenko ukrán miniszterelnök a hét végén Jaltában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, a két politikus a tévékamerák elé állva diadalittasan bejelentette, hogy Európa földgáz ellátását immár nem fenyegeti veszély.
Hét százalék feletti GDP-arányos költségvetési hiányt akar a Fidesz, vagyis nem is akar, hanem lesz az ennyi nélküle is, pontosabban az is csak úgy, hogy mindenféle egyedi tételeket számolna el a büdzsében, hogy tiszta lappal indulhasson - nagyjából így "foglalható össze" az a zűrzavar, amit az utóbbi napokban a jövő kormánypártja kerekített. A tisztánlátás azért is nehéz, mert egyrészt a költségvetési elszámolási rendszerek - különösen a magyar "sajátosságokkal" megspékelve - ritka furcsa szerzetek, a Fidesz valódi programjáról pedig nem tudunk semmit. Az alábbiakban rendszerezzük kissé ismereteinket, hátha tisztábban látunk utána.
A unit-linked termékek különleges lehetőséget jelentenek, és mindenütt a világon részét képezik a befektetői palettának, ezért a gyászos közelmúlt ellenére nagy jövő áll előttük - véli az Aviva elnök-vezérigazgatója. Bartók János a Portfolio.hu-nak adott interjújában üdvözölte a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) hamarosan bemutatásra kerülő teljes költség mutóját, amely szerinte az átláthatóság irányába tett első lépésnek tekinthető; és reményét fejezte ki, hogy a változó jogszabályi környezetnek köszönhetően később az Aviva is aktívabb résztvevője lehet a nyugdíjbiztosítási szektornak.
Üzemi szinten a várakozásoknál magasabb profitot ért el a MOL a harmadik negyedévben, a társaság azonban az INA-t első ízben konszolidálta, ami nehezíti a korrekt összehasonlítást.
A gyorsjelentés legfontosabb pontjai az alábbiak voltak:
- a két kulcsüzletág, az upstream és a downstream a várt alatti profitot hozott; - az olajárak, az import gázárak és a kitermelés csökkenését a költségek visszaesése, a bányajáradék mérséklődése és a forint gyengülése sem tudta ellensúlyozni; - a finomítói környezet romokban hever, ami ellen a MOL sem tud mit tenni; - a gáz és energia divízió jelentős pozitív meglepetést hozott; - az eladósodottság enyhén csökkent, az INA-t is figyelembe véve azonban 37%-ra emelkedett.
Véleményünk szerint a mai napon pozitív árfolyam mozgást láthatunk majd a parketten, amihez a várt feletti üzemi profit mellett az optimista tőkepiaci környezet is hozzájárul. Hosszabb távon a MOL szempontjából két fontos kérdés van: - mikor lendül fel végre a finomítói környezet, illetve fellendül-e rövid távon, vagy visszatérnek a 2004 előtti idők, amikor a downstream nem hozott érdemi profitot az olajcégeknek; - mikor sikerül leválasztani az INA gázkereskedelmi részlegét, mely jelentős veszteséget termel a csoport számára.
Első ránézésre kétségbeejtő gyorsjelentést tett közzé a Rába, azonban ha figyelembe vesszük, hogy egy a járműipar számára eleve borzasztó 2009-es év szezonálisan amúgy is leggyengébb időszakát vizsgáljuk, akkor beláthatjuk, hogy nem lenne célszerű ezen számok alapján ítéletet hirdetni a cégről. Annak ellenére sem, hogy a beszámoló egy jókora bevételi warningot, valamint egy kisebb profit warningot is tartalmaz.
Egy-két szereplőt megijeszthetnek a számok, így a gyorsjelentés kapcsán nem tartjuk elképzelhetetlennek a negatív piaci reakciót, de összességében ez a gyorsjelentés nem sok újdonságot tartalmaz azok számára, akik a Rába életét szorosabban követik. A 2009-es év már így is-úgy is az ördögé, a Rába részvények árfolyamát is inkább az határozza majd meg, hogy hogyan alakulnak a 2010-es évnek és a távolabbi jövőnek a kilátásai. A menedzsment optimista, a gyorsjelentés szerint a lezárt időszakban az iparág túljutott a mélypontján.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
Újra 40% feletti bevétel csökkenés
A számos egyéb bevétel (állami támogatás, céltartalék visszaírás, stb) nélkül még az EBITDA sem lenne pozitív
Pedig a menedzsment továbbra is nagyon kemény költségkontrollt gyakorol, a cég alkalmazkodása bámulatos
A deviza túlfedezettséget a vezetőség csaknem teljesen megszüntette, fedezeti ügyletein a negyedévben a Rába 887 millió forintos pénzügyi veszteséget realizált
A tervezett 40 milliárd feletti érték helyett csak 35 milliárd forint lesz az idei bevétel
Az eddigi 3-5 milliárd forintos EBITDA előrejelzésnek valószínűleg az alsó széle teljesül majd
45,9 milliárd forintos rendkívüli tételekkel tisztított adózás utáni eredményről számolt be a mai nap folyamán az OTP Bank. A teljesítmény ugyan jelentősen meghaladja az elemzői várakozásokat és számottevően a 2. negyedéves számot is, a nominálisan magas érték a pozitív és rendkívüli adóhatásnak köszönhető. Enélkül az OTP eredménye a várt kategóriába esik. A magyar teljesítmény továbbra is jó, sőt kiemelkedő volt, miközben Ukrajnában kiderült még mindig van lejjebb. Az év első hónapjában a kumulált profit 131 milliárd forintra rúgott, amely jó alapot jelent arra, hogy az OTP 600 forint körül egy részvényre jutó eredménnyel zárja az idei évet. (FONTOS: az OTP menedzsmentje a tájékoztatón bejelentette, hogy jelentős céltartalékképzés lesz a 4. negyedévben, így az eredmény eltérhet a 150 milliárdtól, amely inkább 500 forinthoz közelebbi EPS-t valószínűsít.
Mint arról valószínűleg mindenki tud, (vagy aki nem, azzal most sajnálattal közöljük), hogy november elsejétől ismét drágult hazánkban az áram, amelynek hátterében gyakran szóba kerül egy bizonyos KÁT-rendszer (ez még a jobbik eset), vagy csak egyszerűen a "zöldáramot" emlegetik. A támogatási rendszer alapvető célja a megújuló bázisú, illetve a kapcsolt (áramot és hőt egyszerre termelő) erőművek piacképessé tétele, amelynek hatására csökkenthető hazánk primerenergia-felhasználása, illetve teljesíthetők a Kiotói Jegyzőkönyvben, valamint az Unió felé tett klímavédelmi vállalások. A kezdetekkor szempontként jelent meg a kiöregedő, jellemzően alacsony hatásfokú erőművek kiváltásának elősegítése is, korszerű, magasabb hatásfokú egységekkel. A rendszer alapvetően jól működött, de mostanra már túlnőtt magán, és indokolt lenne a mihamarabbi felülvizsgálat, véli az energetikai szakemberek egy csoportja.