Régiónk számos országában mutatkoznak a túlhevülés jelei, aminek egyik legfontosabb ismérve, hogy a növekedés hajtóereje a nemzetgazdaság gyors ütemű eladósodása. Az igazi félelem ilyenkor az, ha valamilyen külső vagy belső sokk hatására a hitelboom kifullad, a gazdaság pedig akár recesszióba is zuhanhat. Elképzelhető, hogy mindezt először egy "egzotikus" ország példáján keresztül figyelhetjük meg.
Az utóbbi hónapokban ugyan a teljes régióban gyorsult az infláció, ám ezzel együtt is elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaság egyedülálló a tekintetben, hogy az árstabilitást nem sikerült elérnie. Arról már sok szó esett, hogy ebben a költségvetési politika egyensúlyromboló jellege, és a kiigazítás sajátosságai jelentős szerepet játszanak, az azonban talán kevésbé merült fel hangsúlyosan, hogy az állam a direkt árpolitikájában sem az antiinflációs szempontok figyelembe vételével hozza meg a döntéseit.
Az utóbbi időben erős türelmetlenség fog el, amikor az adóreformmal kapcsolatos híreket hallgatom. Korábban elhatároztuk, hogy a kérdésről legközelebb már csak akkor szólalunk meg, amikor a kormány előáll az elképzeléseivel. Már a címet is megelőlegeztük: "Reform helyett gyávaság". Ahogy hírlik, ezen nem nagyon kell változtatni, de most mégis billentyűzetet ragadunk, mert a reform körüli szakmai és kormányzati közbeszéd véleményünk szerint olyannyira félrecsúszott, hogy amellett nem tudunk elmenni szó nélkül.
A Fed múlt keddi agresszív kamatvágása és az intenzív monetáris enyhítési sorozat várható folytatása az eddig gondolttól lényegesen eltérő amerikai kamatpálya-alakulást vetít előre. Ez azt is jelentheti, hogy a dollár válhat a világ második legnépszerűbb devizájává, amelyben hitelt vesznek fel a piaci szereplők és a pénzt szerte a világban jóval magasabb kamatlábak mellett fektetik be. Ez a kilátás komoly leértékelődési nyomást fejthet ki a dollárra az általunk kitüntetett figyelemmel követett dollár/euro relációban, így szertefoszolhatnak azon, egészen a múlt hétig domináns piaci várakozások, hogy a zöldhasú idén fokozatosan visszaszerezheti erejét. Új csúcsok elé néz a forint a dollárral szemben?
A kelet és közép európai országok felzárkózási folyamatának eredményeként 2050-ig jelentős változások várhatók mind a teljes, mind az egy főre jutó GDP tekintetében. Becslések szerint a legszegényebbnek számító országok jóval dinamikusabb növekedést produkálhatnak, így az évszázad közepére számottevően mérséklődhetnek az egyes országok közt jelenleg mért különbségek. A magyar gazdasági teljesítménnyel kapcsolatos mostani kibrándultság fényében meglepetés lehet, hogy egy friss kutatás szerint a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP tekintetében Magyarország 2050-ben a térség hat legjobbja közé kerülhet, a balti államokkal, Szlovéniával és Oroszországgal együtt - legalábbis erre jutott a Research Institute of the Finnish Economy tanulmánya.
Az elmúlt évtizedekben a fejlett országok lakásárai jelentős ingadozást mutattak, ezért a ingatlanpiaci fejlemények és azok gazdasági, pénzügyi hatásai egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakásárak változásai különböző mértékben befolyásolták az amerikai, az angol és a japán jegybank döntéseit, a lakásárak ingadozását leginkább a Bank of Japan követi nyomon, míg a Fed és a Bank of England szinte egyáltalán nem - derül ki a Sveriges Riksbank tanulmányából. A vizsgálat eredménye az amerikai lakáspiac jelenlegi gyengesége mellett különösen érdekes.
Korai lenne hivatalosan állást foglalni arról, hogy az amerikai gazdaság recesszióba került-e, de néhány jel már erre utal. A növekedési kilátások szempontjából kiemelten figyelt öt mutató közül három csökkenést, míg egy enyhe emelkedést mutatott az elmúlt hónapokban.
Azok a háztartások, akik jövedelmük szerint Magyarországon a felső tíz százalékban vannak, csaknem hatszor annyi egy főre jutó jövedelemmel rendelkeznek, mint ami a legszegényebb családokra jellemző. A gazdag családok körében négyszer akkora a foglalkoztatottság, és háromszor több halat, illetve zöldséget fogyasztanak. Viszont nem laknak közülük többen saját tulajdonú lakásban, mint a szegények közül, és alig több mint felének volt személyi számítógépe 2006-ban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal háztartási vizsgálatából.
Ukrajna felé is fordíthatja figyelmét a Magyar Telekom, miután a társaság kiesett a Telekom Slovenije-ért folytatott akvizíciós versenyfutásból - állítja Thilo Kusch, a Magyar Telekom csoport gazdasági vezérigazgató-helyettese. A menedzser véleménye szerint a csoport kis lépésekkel, de magabiztosan és a jó irányban halad, ugyanakkor sokan még mindig alulbecslik a vezetékes bevételek várható csökkenését. Interjúnkból kiderül: vélhetően semmi sem veszélyezteti 70 forintos osztalék kifizetését a 2007-es üzleti év után.
Az interjú főbb pontjai:
A jelenlegi magyar állampapírpiaci árazás nincs összhangban a hazai gazdaságról alkotott elemzői világképpel: a mai inflációs és államháztartási kilátások mellett a hosszabb lejáratú papírok meglepően olcsók. Nem hisz a piac az elemzőknek? Az alábbi cikkben Orbán Gábor, az Aegon portfóliómenedzsere amellett érvel, hogy az elemzőknek, és nem a piacnak van igaza, és a hosszú lejáratú hazai kötvények hozamát egyszeri, átmeneti jelenségek emelték a jelenlegi szintekre. A szerző a cikk végén a gazdaságpolitika számára is levon néhány következtetést.
Másfél éve, a Gyurcsány-csomag bejelentését követő általános befektetői kiábrándulás idején is kissé kedvezőbb volt a magyar állam hitel nemfizetési kockázatának megítélése, mint ezekben a napokban (amennyiben elfogadjuk, hogy a CDS, mint piaci instrumentum jó indikátora ennek a kockázatnak). 2006 nyarán valóban komoly magyarspecifikus problémák (rendkívül magas államháztartási és tartósan magas folyó fizetési mérleg hiány) voltak a háttérben, amelyek mostanra jelentősen oldódtak. A kedvezőbb finanszírozási helyzet ráadásul a készülő közpénzügyi csomag miatt remélhetőleg tartósan meg is őrizhető. Ha ezek igazak, akkor mégis miért ilyen pesszimisták a magyar szuverén adóskockázat megítélésével kapcsolatban a befektetők? Érdemes rögtön hozzátenni, hogy egy másik, a magyar jegybank által is kiemelten figyelt országkockázati mérőszámban viszont nem mutatkoznak az aggodalmak jelei. A különös helyzet megértésében és a kilátások vázolásában Bratincsák Péter, a CIB Bank kötvénypiaci stratégája segít. Látszólag igen messziről indítjuk el a szálakat, de a témával ezen tényezők is szorosan összefüggnek.
Miközben az egykulcsos adó egyre nagyobb népszerűségnek örvend Európában, a közgazdászok az utóbbi időben egyre szkeptikusabb véleménnyel voltak az adófajtáról. Egy friss tanulmány ugyanakkor újabb érvet ad az egykulcsos adó híveinek - ráadásul olyan területen, ami a magyar helyzetben is megfontolandó lehet.
Jelentősen megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy az eurozónát is utolérheti-e az Amerikában, illetve az Egyesült Királyságban tapasztalható gazdasági visszaesés. Az eurozóna folyómérlege egyensúly közelben van és egyelőre nem várható az amerikaihoz hasonló jelzálog- és ingatlanpiaci problémák felmerülése, a részletek alaposabb vizsgálata viszont némileg árnyalhatja a képet.
Egyáltalán nem meglepő, hogy a befektetési alapjaink sorsáról döntő alapkezelők korántsem ingyen végzik munkájukat, a levont díjak és költségek viszont az alapok által kimutatott hozamokat csökkenti. Korábbi cikkünkben úgy fogalmaztunk, a hazai és régiós részvényalapok nem teljesítettek kirobbanóan 2007-ben, és most megvizsgáljuk azt is, hogy maguk az alapok mögött álló elképzelések, befektetési ötletek, stratégiák mit hoztak a konyhára tavaly. A költségekkel korrigált bruttó hozamok ugyan nem hoznak drámai változást a rangsorban, sokkal érdekesebb viszont a benchmarkokkal történő összevetés, ami alapján úgy tűnik, az alapkezelők 2007-ben átugrották a saját maguk elé helyezett lécet.
Négy év után 2007-ben fordult elő ismét, hogy két egymást követő negyedévben nagyobb mértékben nőttek a lakosság pénzügyi kötelezettségei, mint követelései, azaz negatív volt a lakosság nettó megtakarítása - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2007 harmadik negyedévére vonatkozó pénzügyi számlák statisztikájából. A magyar háztartások 2007. július és szeptember között összességében szinte nem tudtak készpénzt és betéteket felhalmozni, amire a kamatadó 2006. szeptemberi bevezetésének hatásától eltekintve négy és fél éve nem volt példa. Feltehetően csak átmeneti, mégis kedvezőtlen jelenség, hogy a tavalyi harmadik negyedévben ismét nőtt az államháztartás finanszírozási igénye a GDP arányában, és a beruházási, illetve gazdasági növekedési kilátások szempontjából negatív fejlemény, hogy a vállalatok nettó finanszírozási igénye jelentősen mérséklődött a negyedév során.
Az idén a harmadik negyedévben tovább csökkent a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye. A Magyar Nemzeti Bank ma megjelent fizetési mérlegadatai alapján - szezonálisan igazítva - 1 milliárd euróval finanszírozta a külföld Magyarország költéseit. Igaz, a szám kissé csalóka, hiszen az alacsony adathoz jelentős mértékben járult hozzá, hogy sosem látott mértékű uniós támogatás érkezett az országba.
Bár a kormány kiigazítási csomagja megkezdte az egyensúlyi bajok gyógyítását, ám mindennek komoly mellékhatásai vannak: végletesen lelassuló gazdaság, felpörgő infláció. Pontosabban kicsit úgy vagyunk ezzel, mint House doktor az üvegkalitkában: a sok tünet közötti pontos összefüggéseket nem látjuk, így attól félünk, hogy hiába sikerül esetleg a műtét, a beteg mégis kómában marad.
Az utóbbi időben felélénkült a vita arról, hogy közszolgálat-e a popzene. A vizsgálódás - melynek apropója a Petőfi Rádió átalakítása - többnyire arra a kérdésre fut ki, hogy mennyire tekinthető a kultúra részének a könnyűzenei műfaj. Meglátásunk szerint ez egy teljesen félrevezető megközelítés, amibe alig lehet beépíteni azokat a fontos szempontokat, amik a téma körüljárásához szükségesek.
A szocialista nagyberuházások időszaka csaknem 20 évvel a rendszerváltás után még mindig nem ért véget Magyarországon: eocén program, Bős-Nagymaros, négyes metró, kormányzati negyed - mintha csak egyenes folytatása lenne a sornak. A milliárdok repülnek, és közben az előkészítetlenségről és megalapozatlanságról szóló hírek csak szaporodnak.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A... 
Prominens magyar politikus: úgy látom, a migrációval - mindegy, hogy országhatárokon át, vagy belül - csak a baj... 
Afrika szívében, Kenya, Uganda és Tanzánia határain húzódik meg a kontinens legnagyobb édesvízi tava, a Viktória-tó....
Rengeteg cikk, sok alapos elemzés, és jó pár szép és erős gondolat a 10 év eredménye. Talán valami többet is létrehoztunk:...
A napi híreket, bejelentéseket, majd visszavonásokat követve nehéz értékelni, hogy milyen stratégia húzódik meg...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahiteles ügyintézés: mit tehetsz most a banknál? Megosztó, de aktuális...
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
