• Megjelenítés

Elemzés

Robbanásszerű növekedésnek nézünk elébe a régióban (interjú)

Akár 50 milliárd euróra (közel 13 ezer milliárd forintra) nőhet a magyarországi befektetési alapokban kezelt vagyon ötéves időtávon, de még a konzervatív becslések is a piac megnégyszereződéséről szólnak a régióban - mutat rá Günther Mandl, az Erste Sparinvest régiós vagyonkezelési vezetője a piacban rejlő lehetőségekre. A szakember szerint az előttünk álló években is kulcsfontosságú lesz, hogy a helyi igényeket helyi vagyonkezelők szolgálják ki, ezért az Erste nem is törekszik a vagyonkezelési tevékenység teljes központosítására. Az euró bevezetésének közeledtével a régiós befektetők kockázatvállalási kedve megnő majd, így a magyar piacon is véget érhet a garantált alapok ugrásszerű térnyerése, átadva helyét az összetettebb befektetési termékeknek - valószínűsíti Günther Mandl.

Gyanúsan erős a forint! - Mi áll a háttérben?

Miközben a globális befektetői klíma kiemelten figyelt mérőszámai továbbra is fokozott óvatosságot, kockázatkerülést jeleznek, a szabad lebegésben "lubickoló" forint sokak számára meglepően erős szinten, kéthónapos csúcsa közelében, 256 körül mozog az euróval szemben. Annak tükrében, hogy a fejlett piacokon is történnek igen meglepő reakciók az utóbbi napokban (pl. a komoly európai hitelpiaci problémák ellenére szinte szárnyaltak a bankok részvényárfolyamai), mi sem csodálkozhatnánk a forint erején. Mégis érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen tényezők járulhatnak hozzá a forint viszonylagos erősségéhez.

"Másfél évig úgy kellett tennem, mintha..." - Gyurcsány újra elmondhatja őszödi beszédét

A politikai konstellációt és a gazdaságpolitikai teljesítményt figyelembe véve úgy fest, hogy Gyurcsány Ferenc elismételheti elhíresült őszödi beszédének egyik kulcsmondatát. "Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna" - mondta akkor a miniszterelnök. Az újabb másfél éves szakasz az idén megkezdődött, ezzel keretbe foglalva a periódust.

Mohamed mozdul kicsit a hegy felé - kamatemelést vár a piac

Negyed százalékpontos kamatemeléssel megindítja szigorító ciklusát a jegybank, közeledve a piacon kialakult magasabb hozamokhoz - ezt gondolja az elemzők többsége a jövő hétfőn esedékes kamatmeghatározó ülés előtt. A Portfolio.hu felméréséből az is kiderül, hogy a szakértők egyre magasabb év végi kamatszintet várnak, az erre adott prognózisok konszenzusa hónapról hónapra emelkedik.

Viták kereszttüzében az MVM (Vélemény)

A villamosenergia-piacra a termék sajátosságai miatt nem alkalmazhatók változtatások nélkül az általános piaci összefüggések, a liberalizált árampiac megfelelő elméleti alapjaival pedig még adós a tudomány és a szakma - hangsúlyozza Dr. Csom Gyula professzor, az MTA Energetikai Bizottságának korábbi elnöke. A szakember úgy véli, hogy az MVM szerepének átalakítását három olyan tanulmányra alapozza a kormányzat, amelyek nem tekinthetők független véleménynek, ráadásul a REKK tanulmánya a professzor szerint több valótlanságot is tartalmaz. Dr. Csom Gyula álláspontja szerint a fogyasztói árak minimalizálásának és a rendszer fejlesztésének érdekében szükség van az állam tulajdonosi szerepvállalására az MVM Zrt-ben úgy, hogy közben ne gyengítse a társaságot a multinacionális versenytársakkal szemben.

Kell-e nemzeti bajnok az árampiacra?

Az MVM feldarabolásával és privatizálásával szemben szokás érvelni azzal, hogy a stratégiai ágazatokban erős nemzeti szolgáltatókra van szükség. Ám az árampiaci verseny megfelelő állami szabályozással kiegészítve hatékonyabb, mint egy "jószándékú" állami mamutcég - írja Pellényi Gábor az ICEG European Center tudományos munkatársa.

Mikor csinálnak reformokat a politikusok?

A politikusok ellenállása a népszerűtlen intézkedések ellen közismert - a reformelszántsághoz többnyire különleges helyzet kell. A Magyar Nemzeti Bank kedden megjelent konvergenciajelentésében érdekes írást közöl a kérdésről, utalva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezzel kapcsolatos tapasztalataira is.

Érdemes-e összeakasztani a bajszunkat a szerbekkel?

Többek között a gazdasági kapcsolatok befagyasztását is kilátásba helyezték szerb politikusok azon államoknak, melyek elismerik Koszovót. Bár ennek a valószínűsége - az elismerés tegnapi bekövetkezte, illetve a budapesti szerb nagykövet hazarendelése ellenére is - igen kicsi, érdemes megnézni, milyenek a külkereskedelmi kapcsolatok déli szomszédunkkal.

Mekkora legyen a magyar állam?

A magyar állam régiós összevetésben nagyon magas kiadási szinttel és jelentős egyensúlyhiánnyal jellemezhető - áll a Magyar Nemzeti Bank friss konvergenciajelentésében. Az alábbiakban a jegybank szakértőinek írását közöljük.

Tiszta lappal? - Negyedéves EPS és EBITDA konszenzus

A Portfolio.hu a régiós gyorsjelentési szezon lezárultával újra frissítette EPS és EBITDA konszenzusát a magyar tőzsdei társaságok vonatkozásában. Immár ötödik alkalommal publikáljuk a magyar blue chipek legfontosabb régiós szektortársaival kapcsolatos profitvárakozásokat is, azonban ezúttal csak a BÉT-en forgó részvényekre gyűjtöttük össze mi magunk a becsléseket, egyéb társaságok vonatkozásában a Datastream adatait jelenítettük meg. 2007 lezárultával most első ízben gyűjtöttünk 2011-es becsléseket is, azonban egyelőre igen kevés szakértő adott ilyen távlati becsléseket, alábbi részletes táblázataink immár nemcsak medián, hanem átlag számokat is tartalmaznak.

Adósságból épül a magyar jóléti állam

A magyar állam költi a harmadik legtöbbet az Európai Unióban - derül ki az Eurostat napokban megjelent kiadványából, ami a 2006-os adatokon alapul. Azóta ugyan mutatkozott némi előrelépés, ám tény: a régiós országoktól, mind egyensúlyi, mind újraelosztási szempontból messze vagyunk.

Itt a szezon: mekkora osztalék ütheti a markodat?

75 és 850 forintos osztalékot fizethet ki a Magyar Telekom, illetve a MOL a már lezárt 2007-es üzleti éve után - derült ki a Portfolio.hu által 25 befektetési alapkezelő és elemző hozzájárulásával készített piaci konszenzusból. A részvények felett ténylegesen rendelkező portfólió-menedzserek várakozásai ugyanakkor mindkét papír esetében közel 10%-kal magasabbak az elemzői prognózisoknál, így elképzelhető, hogy a konszenzusnak megfelelő osztalékfizetés bejelentése is negatív piaci reakciót válthat ki.

Ezt a békát le kell nyelnünk - negatív reálhozamok a nyugdíjpénztáraknál

Meglehetősen gyenge évet tudhat maga mögött a hazai magánnyugdíjpénztári ágazat, a pénztárak ugyanis 2003 óta először negatív átlagos reálhozamot értek el, a vagyonuk tehát a magas inflácó következtében veszített értékéből. A legjobb és legrosszabb hozamok közötti különbség ráadásul soha nem látott alacsony szintre csökkent, ami arra utal, hogy a péntzárak nem szívesen keresnek külön utakat maguknak. A nyugdíjmegtakarítások terén ugyanakkor egy év elenyészően rövid idő, hosszú távon pedig a választható portfóliók révén lényegi különbség alakulhat ki az egyelőre meglehetősen együttmozgó ágazatban.

Hatalmas adóteher alatt nyög a magyar

Tavaly az OECD-országok közül mindössze Belgium adóztatta meg erőteljesebben a munkajövedelmeket mint Magyarország. Különösen figyelemre méltó a hazai adat annak fényében, hogy a régiós versenytársak - és általában az alacsonyabb jövedelmű OECD-tagok - között kiugróan magas a magyar elvonási arány. Emiatt a visegrádi négyek között a magyar nettó fizetések a legalacsonyabbak.

Rettenthetetlenek a magyar befektetők

Úgy tűnik, a hazai befektetési alapok befektetőit nem rémítette meg a kelleténél jobban a nemzetközi részvénypiacok megroppanása, és a bizonytalan globális kilátások ellenére sem vonják ki tőkéjüket az alapokból. Ígéretes fejlemény, hogy a részvényalapok terén sem volt komoly tőkekiáramlás a januári negatív nettó értékesítéssel szemben - amit viszont egyetlen alap okozott -, sőt, a befektetők a piacok februári megpihenését vásárlásokra használták fel. Ezzel együtt a legnagyobb értékesítést továbbra is a legalacsonyabb alapkategória, a pénzpiaci alapok könyvelhették el februárban.

Tízszeres növekedés egy jó befektetés eredményeként - a kockázati tőke hozzáadott értéke

A stratégia finomhangolása, üzleti tervezés, marketing átgondolása és a működési hatékonyság javítása minden téren. Ezen területeken kaphat addicionális külső segítséget az a cégtulajdonos, aki professzionális befektetőt hajlandó bevonni a következő cégméret eléréséhez. A témáról Bruckner Zoltánnal, a Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezetőjével beszélgetünk. A Primus Capital a magyar piacon azon kevés szereplő közé tartozik, amelyek elsősorban a gyorsan növekedő, korai szakaszú vállalkozásokat célozzák meg a 100-500 millió Ft-os befektetési szegmensben.
Bruckner Zoltán és a Primus Capital szakmai partnereink egyike lesz március 13-i "Mennyit ér a cége?" rendezvényünkön.

Belevegyen-e a kisbefektető a magyar kötvénypiacba?

Több mint egy hete rendkívüli a helyzet a magyar állampapírpiacon, amely a globális kockázatvállalási hajlandóság és a likviditás mérséklődése mellett hazai keresleti oldali okokkal is összefügg. Eközben a kockázatkerülés éves mélypontokra szorította a fejlett országok kötvénypiaci hozamait. Két piaci szakértőt kérdeztünk arról, hogy hogyan látják a globális folyamatokat is figyelembe véve a magyar piac kilátásait, és kisbefektetői szemmel mit tartanak most érdemesnek figyelni akár hazai, akár nemzetközi szinten. Mindkét szakértő úgy látja, hogy a jelenlegi kritikus állampapírpiaci helyzetben egy intenzív jegybanki kamatemelés nem oldana meg semmit, sőt csak rontana a helyzeten, mert további kamatemelésekkel kapcsolatos spekulációt indítana el a piacon. Abban már eltér a két piaci szakértő véleménye, hogy a jegybanki kötvényvásárlások eredményre vezetnének-e. A két piaci szakértő kifejtette véleményét a részvénypiaci befektetés lehetőségéről is.

Pánik, vagy válság?

Újabb szakértőket kérdeztünk arról, hogy mibe lehet érdemes a jelenlegi világgazdasági körülmények között befektetni, a válaszok között pedig olyan alternatív lehetőségeket is találunk, mint például a termőföld.

Abban egyetértés látszik kibontakozni, hogy rövid távon semmiképpen sem érdemes most részvényekbe fektetni, azonban meglepetés, hogy akad olyan portfóliómenedzser is, aki hosszabb távon is inkább a kivárást javasolja.

Jól teszi-e az MNB, hogy nem interveniál?

Az amerikai értékpapírpiac bizonyos szegmenseinek totális összeomlása a jegybanki alapfunkciók újragondolását teszik indokolttá - írta nemrég Willem Buiter. A London School of Economics (LSE) professzora szerint a mai pénzügyi világban, ahol a hitelezés elsősorban nem a bankokon keresztül, hanem a tőkepiacok közvetítésével folyik a jegybankok esetében értelmetlen a végső hitelező funkció (lender of last resort - LOLR), sokkal inkább a market maker of last resort (MMLR) szerepkör lenne a megfelelő. De vajon érvényes-e ez a nézet a mai magyar értékpapírpiaci környezetben? - teszi fel a kérdést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Az alábbiakban az ő írását közöljük.

Mi most a jó befektetés? - Profikat kérdeztünk...

Határozottan alulértékeltnek vélik a hazai részvényeket a portfolio.hu által megkérdezett intézményi befektetők, akik azonban ennek ellenére úgy vélik, hogy további esésre van kilátás az elkövetkező hónapokban. A negatív hangulatot elsősorban az amerikai gazdaság állapotáról érkező hírek generálhatják, a hosszabb távra tekintő befektetőknek azonban már érdemes lehet részvények vételén gondolkodniuk.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A kormány törölné az EU-pályázatok kifizetését és kiírását, gyakorlatilag ejtené a helyreállítási alapot
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility