Mit tudhatunk meg a Fidesz programjából? - Vélemény
Megjelent a Fidesz programja. Ahogy az várható volt, sok mindent nem tudhattunk meg belőle, a hazai politikai programok megszokott "általánossága" uralja a dokumentumot. Azért van előrelépés is.
Megjelent a Fidesz programja. Ahogy az várható volt, sok mindent nem tudhattunk meg belőle, a hazai politikai programok megszokott "általánossága" uralja a dokumentumot. Azért van előrelépés is.
Az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiinduló problémák augusztusra egy globális likviditási és hitelválsággá terebélyesedtek, és bár az első pánik mára elmúlt, a piacok továbbra sem funkcionálnak tökéletesen. Sőt, az elmúlt hetekben sok piaci szegmensben újra kiújultak a feszültségek. A krízis kapcsán az elmúlt időszakban a figyelem középpontjába került a monetáris politika és az eszközár buborékok kapcsolata. A jelenséget és a lehetésges kimenteket a CIB Bank szakértői segítségével tekintettük át - ezúttal Trippon Mariann osztja meg gondolatait az olvasókkal.
Önmagában nem hozhat növekedési sztorit a Telekom Slovenije felvásárlása a Magyar Telekomnak, ugyanis annak ellenére, hogy annak forgalom-növekedési üteme magasabb, mint a Magyar Telekom, a TPSA, vagy a Telefónica O2 hasonló mutatója, a bevételeinek döntő többségét az érettnek mondható szlovén távközlési piacon szerzi. A társaság ugyanakkor igen komoly piaci részesedéssel rendelkezik számos nagy növekedésű balkáni ország szélessávú Internet piacán, mely egy terjeszkedésben jártas, tőkeerős partnerrel komoly előnnyé kovácsolható kiindulópont.
Számításaink szerint 325 euró lenne az az ajánlati ár, melynél magasabbat a Magyar Telekom menedzsment már csak igen nehezen tudna megmagyarázni befektetőinek, azonban a Telekom Slovenije részvényei meglehetősen túlértékeltek a szlovén részvénypiacon (jelenleg 395 eurón forognak) és információink szerint a kormány "nem szívesen" adná el pakettjét a piaci ár alatt.
Rossz hír a befektetőknek, hogy a tender megnyerése esetén a portfolio.hu számításai szerint a Magyar Telekom a 2007-es vagy a 2008-as üzleti év után fizetendő osztalékot szinte biztosan visszatartja, ugyanakkor ezt követően az osztalékfizetés nagymértékben növekedhet. Ennek köszönhetően reális felvásárlási ár esetén egy évnyi osztalék elvesztése mellett is pozitív lehet az akvizíció híre.
Amennyiben a társaság nem tudja felvásárolni a Telekom Slovenije-t, úgy a további terjeszkedés kapui valószínűleg végleg bezárultak előtte, de a kockázatok mérséklődése miatt a piac valószínűleg ezt a verziót még optimistábban fogadná.
A világ tőkepiacain megfigyelhető válságtünetek számos kérdést vetnek fel a rendszer működésével kapcsolatban. Vajon törvényszerű-e, hogy a "dotcom lufi" és a subprime válság képében megjelenő eszközárbuborékok időről időre előforduljanak a mai pénzügyi környezetben? Helyesen reagál-e ezekre a monetáris politika? Ki tudná-e védeni a jegybank az ilyen jelenségeket más típusú monetáris politikával? A kérdésről - a szokásosnál némiképp fajsúlyosabb formában - Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője fejti ki véleményét.
Érdekes és elgondolkodtató eredményekre jutott a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja a gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait illetően. Eszerint 3 százalék közelébe csökkent az az éves átlagos növekedési tempó, ami kiigazításoktól, sokkoktól, konjunktúraingadozásoktól mentesen jellemzi Magyarországot. A potenciális GDP-növekedésre született becslések évről évre egyre alacsonyabb számot adnak, ami még a megszorítások hatására 1 százalék közelébe süllyedő pillanatnyi GDP-növekedésnél is aggasztóbb.
A jelenlegi szabályozás, illetve kormány által benyújtott közpénzügyi csomag hiányosságai, valamint Törvényhozási Költségvetési Hivatal lassú felállása akár elegendők lehetnek ahhoz, hogy a 2010-es költségvetés - a választás ciklus eddigi kellemetlen tapasztalatainak megfelelően - újra fellazuljon.
A jegybank által kiemelten figyelt béradatokkal számos értelmezési probléma és módszertani nehézség merül fel, így hónapról hónapra komoly kihívás annak megítélése, hogy vajon a friss adatok mennyire támogatják a jegybank kamatcsökkentő ciklusát. Tardos Gergely, az OTP elemzési központjának szakértője szerint a friss számok sem adnak okot túlzott optimizmusra. Az alábbiakban az ő rövid írását közöljük.
A parlamentbe került a közpénzügyi törvénycsomag, ami elvben azt biztosíthatja, hogy a jövőben megússzuk a Bokros- és Gyurcsány-csomaghoz hasonló stabilizációs intézkedéseket - és nem mellesleg elkerüljük a száznapos programhoz hasonló fedezetlen pénzszórást is. Meglátásunk szerint ez fontos program, és könnyen múlhat ezen, hogy lesz-e a következő évtizedekben tisztességes költségvetési politikája - és ebből követezően felzárkózási esélye - Magyarországnak. De vajon mennyire jó a törvénycsomag? És mennyire gondolja komolyan a kormány? A Portfolio.hu által készített piaci felmérés vegyes eredményeket hozott.
Az idén a harmadik negyedévben minden korábbi szintet megdöntött a lakosság hitelfelvételi kedve. Legalábbis a devizahiteleknél, a forinthitelek ugyanis szinte teljesen kiveszőben vannak. A lakossági megtakarításokból egyre nagyobb részt hasítanak ki a befektetési jegyek. Az állam helyzete eközben javul, de nem eléggé.
A cégek többsége már közzé tette negyedéves gyorsjelentését. Az alábbiakban az eddig számokat közlő társaságok beszámolóinak legfontosabb pontjait foglaljuk össze, kiemelve a nettó profit adatok (tény/várakozás).
Az elmúlt hónapokban sajátos jelenségek kísérik a magyar törvényalkotási folyamatokat. Senki által nem támogatott törvények mennek át hajszál híján minden kapun, a kormány, a kormánypártok és az ellenzék - nehezen követhető logikával - parlamenti háborút vív a szavazásokon, a törvények kommunikációja pedig inkább emlékeztet agyonhallgatásra mint nyílt párbeszédre.
Baksa Roland - Madár István
Enyhe pozitív meglepetést mutat az OTP Bank ma közzétett gyorsjelentése, a legnagyobb magyar hitelintézet által közzétett 55.8 milliárd forintos adózott (egyébként rekord), 55.7 milliárdos nettó eredménye mérsékelten múlja felül az 54 milliárdos elemzői várakozásokat. A gyorsjelentéstől sorfordító árfolyammozgást ugyanakkor nem várunk, a szezonálisan általában gyengébb 4. negyedéves profitnak még így is legalább 53 milliárd forintnak kellene ahhoz lennie, hogy beleessen a menedzsment által felvázolt komfortzónába (az éves tervektől maximum 1-2 milliárdos elmaradásba). A kritikus piacok között Szerbiában még mindig nincs semmi, míg Oroszországban legalább pozitív fejlemények történtek, de ezek még ott sem jelentkeznek brutális eredménytermelés formájában. Pozitív folyamat viszont, hogy 3Q-ban jó volt betétdinamika, így hitel/betét mutatón lévő nyomás csökkent, ami nem elhanyagolható jelenség a másodlagos jelzálogpiaci válság okozta forrásturbulencia közepette. A DSK megint nagyon jól teljesített, miközben a CKB akár az apró gyöngyszem fantázianév alatt is futhatna.
A parlamentbe került a közpénzügyi törvénycsomag, ami elvben azt biztosíthatja, hogy a jövőben megússzuk a Bokros- és Gyurcsány-csomaghoz hasonló stabilizációs intézkedéseket - és nem mellesleg elkerüljük a száznapos programhoz hasonló fedezetlen pénzszórást is. Vajon tényleg a stabilitás korszaka köszönt ránk? Vannak még kérdések bőven. Márpedig ezeket jó lesz megválaszolni, ugyanis a törvénycsomag bizonyára az utóbbi évek legnagyobb jelentőségű gazdaságpolitikai vállalását jelenti, aminek időtávja miatt különösen nagy a felelősség a törvényhozókon.
Kitűnő jelentéssel örvendeztette meg a Magyar Telekom befektetőit, a társaság minden eredmény szintjén érezhető mértékben múlta felül a várakozásokat. A bevétel visszaesésétől eltekintve a cég növekedni tudott még a nettó profit szintjén is, a dinamika pedig néhol már távközlési társaságokat meghazudtoló méreteket öltött. Összességében kedvező árfolyam-reakcióra számítunk, melyet azonban a kedvezőtlen nemzetközi hangulat keresztül húzhat és azt sem felejthetjük el, hogy a piac most a legárgusabb szemekkel a Telekom Slovenije tervezett akvizícióját figyeli.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
Az adórendszer helyzetével, lehetséges változtatásával foglalkozik Hegedűs Miklós, a GKI kutatóintézet szakértője a Világgazdaság mai számában. Először a szakértő főbb megállapításait közöljük, majd lapunk véleményét írjuk le, párhuzamosan pontokba szedve.
Lassan két hete annak, hogy felröppent a hír, hogy képviselői indítványként beterjesztették, hogy módosítsák a magánnyugdjípénztári törvényt úgy, hogy az 50 éven felüli tagok 2010-ig visszaléphessenek a TB rendszerbe. Azután már másnap kiderült, hogy a kormány nem fogadta el a javaslatot, s akkor öles betűkkel megjelent a sajtóban, hogy "Mégsincs visszalépés!"
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A... 
Prominens magyar politikus: úgy látom, a migrációval - mindegy, hogy országhatárokon át, vagy belül - csak a baj... 
Afrika szívében, Kenya, Uganda és Tanzánia határain húzódik meg a kontinens legnagyobb édesvízi tava, a Viktória-tó....
Rengeteg cikk, sok alapos elemzés, és jó pár szép és erős gondolat a 10 év eredménye. Talán valami többet is létrehoztunk:...
A napi híreket, bejelentéseket, majd visszavonásokat követve nehéz értékelni, hogy milyen stratégia húzódik meg...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahiteles ügyintézés: mit tehetsz most a banknál? Megosztó, de aktuális...
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
