A bevásárlóközösségek egyre népszerűbb alternatívát kínálnak a hagyományos élelmiszer-kereskedelmi csatornákkal szemben. Egy friss kutatás azonban feltárta, hogy az elkötelezettség szintje alapján a vásárlók jelentősen különböznek egymástól, nemcsak motivációikban, de vásárlási szokásaikban és attitűdjeikben is. Az eredmények olyan tanulságokkal szolgálnak, amelyek hozzájárulhatnak a helyi élelmiszerrendszerek hatékonyabb működéséhez és fejlődéséhez.
Miközben Európában az elektromos autók értékesítési számai messze elmaradnak a várttól, addig Kínában ennek épp az ellenkezője a helyzet: tavaly a világon itt nőtt a leggyorsabban az elektromos járművek iránti kereslet, sőt, 2024-ben Kína már a globális elektromosautó-eladások több mint 60%-át adta. A kínai elektromosautó-ipar a 2012-es 13 000 darabos termelésről 2024-re 1,2 millióra nőtt, s a mintegy 100 kínai elektromosjármű-márka immár a világpiac 76%-át foglalja el. Tíz évvel ezelőtt, kis túlzással, Kínán kívül még senki ismert olyan autómárkákat, mint a BYD, Geely, Chery vagy Nio, de napjainkra ez is megváltozott. Mint oly sok esetben, ha Kínáról van szó, e folyamatok mögött is a kínai államot kell keresnünk.
A mentális egészség megőrzésében régóta ismert a közeli kapcsolatok szerepe, hiszen baj esetén tőlük várhatunk segítséget. Kevésbé kutatott azonban, hogy a tágabb kapcsolatrendszerünk is hatással lehet-e a pszichés jólétünkre. Egy új kutatásunkban 270 ezer ember közösségimédia-hálózatát és antidepresszáns-fogyasztását vizsgálva mutattuk ki, hogy a diverz kapcsolatokkal rendelkezők gyógyszerhasználata csökken. Az eredmények szerint a mentális egészség javulhat, ha több közösséghez tudunk kapcsolódni. A probléma újszerű, adattudományi megközelítése akár új terápiás lehetőségeket is felvethet.
Az agrárszektor kényes egyensúlyozás előtt áll: növelnie kell az élelmiszer-termelést a növekvő globális kereslet kielégítése érdekében, miközben csökkentenie kell a mezőgazdaság által okozott környezeti károkat. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) keretében megvalósított agrár-környezetvédelmi programok (AKG) az elsődleges eszközök arra, hogy a gazdálkodókat környezetbarát gyakorlatok bevezetésére ösztönözzék. De vajon ezek a programok valóban növelik az öko-hatékonyságot, segítve a gazdákat abban, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával és kisebb környezeti hatással termeljenek többet? Legújabb tanulmányunk ezt a kérdést vizsgálja a magyar szántóföldi gazdaságok példáján keresztül.
A lengyel-magyar kapcsolatok és barátság hosszú időre tekintenek vissza, s a közös uralkodók, dinasztikus kapcsolatok, közös szentek mellett számos olyan eseményt is felidézhetünk, ahol a két nép/állam közötti együttműködésre különleges körülmények között került sor: lengyelek harcoltak az 1848-49-es szabadságharcban, magyarok vettek részt az 1863-as januári felkelésben, majd az 1944-es varsói felkelésben; a II. világháború idején Magyarország nemhogy nem üzent hadat Lengyelországnak, de még a lengyel menekülteket is befogadta; az államszocialista időszakban az elégedetlenséget kifejező társadalmi megmozdulások közötti kapcsolatok pedig végül az ellenzéki együttműködésben öltöttek testet. Ezek a viszonylag széles körben ismert közös pontok, összekapcsolódások a sokasodó történeti munkáknak köszönhetően mára tudományosan is jól dokumentáltak (ld. Szokolay, Tischler, Mitrovits).
Az európai autóiparnak az ellátásbiztonság és nem utolsó sorban a gyártás versenyképessége érdekében ki kell alakítani saját, a kínai cégektől független akkumulátor-ellátási láncát. Ennek egyik Achilles-pontja az alapanyag-termelés, vagyis a bányászat. Ezért valószínű, hogy az akkumulátorgyárak létesítése mellett a lítiumbányászat lesz az iparág új forró krumplija Európában. Szerbiának ebben a folyamatban van szerepe.
Közel 50 év után a szíriai Aszad-rendszer egyik pillanatról a másikra megbukott. Bár voltak jelek, melyek ebbe az irányba mutattak, a gázai és a libanoni háború, a kétszeri közvetlen izraeli-iráni csapásváltás, valamint a globális környezetben Oroszország ukrajnai háborúja, illetve az amerikai elnökválasztás árnyékában Szíria, úgy tűnt, legalábbis nyugvóponton van, és mint ilyen, nem került a nemzetközi figyelem középpontjába. Egészen addig, míg a szíriai kormánnyal szembenálló fegyveres csoportok, élükön a Haj’at Tahrír as-Sámmal rajtaütésszerűen el nem foglalták Szíria második legnagyobb városát, Aleppót, majd egy villámhadjárat keretében Homszot, Hamát és végül a fővárost, Damaszkuszt.
A sportesemények hatásainak mérése és értékelése hosszú ideje kihívást jelent a kutatók és döntéshozók számára. A hagyományos módszerek gyakran nem tudják megragadni a rendezvények összetett gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, különösen a kisebb, nem megaesemények esetében. Tanulmányunkban egy innovatív perspektívát kínálunk: a területi tőke koncepcióját alkalmazzuk a sportesemények értékelésére, amely lehetővé teszi a hatások átfogóbb és mélyrehatóbb vizsgálatát.
A globális borágazat egyre nagyobb kihívással szembesül: hogyan lehet az gazdasági növekedést összehangolni a környezeti felelősségvállalással. A vízfogyasztás és vegyszerhasználat csökkentésétől a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásáig a borászok világszerte keresik a fenntartható innováció lehetőségeit. Magyarország, amely híres gazdag borkészítési hagyományairól, szintén nem kivétel. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogyan alkalmazzák a magyar borászatok az öko-innovációs gyakorlatokat, és az egyes vállalatok stratégiái miben különböznek egymástól.
Tanulmányunkban a frissen végzett orvostanhallgatók/leendő rezidensek hatékony beosztásának problémáját vizsgáltuk. Ez egy gyakorlatban is rendkívül releváns probléma, hiszen számos országban központi mechanizmusok bonyolítják le ezt a feladatot, többek közt az USA-ban, Kanadában és Japánban is. A feladat egy fontos tulajdonsága, hogy a kapcsolódó piac (kórházak és leendő rezidensek) mindkét osztálya rendelkezik preferencia listákkal a lehetséges kimeneteleken, amiket figyelembe kell vennünk az igazságosság érdekében. A rezidenseknél ez azt jelenti, hogy megadhatják, hogy mely kórházi pozíciókat tartják elfogadhatónak, illetve hogy ezek között melyiket szeretnék legjobban, második legjobban, stb. A kórházaknál pedig a preferenciák a hozzájuk jelentkező hallgatókat rangsorolják valamilyen sorrendben.
Mindamellett, hogy egyre nagyobb részét birtokolják a kereseteknek, az elmúlt évtizedekben a fejlett gazdaságokban megfigyelhető a magas keresetűek fokozódó elkülönülése a munkahelyeken, amit az alacsonyabb keresetűekkel való kapcsolódási pontok jelentős csökkenése kísér. Tizenkét ország adatain végzett kutatásunk alapján látható, hogy a magas keresetűek mind kisebb valószínűséggel dolgoznak együtt az alsóbb kereseti kategóriákba tartozó munkavállalókkal, ami hosszú távon jelentősen átalakíthatja a társadalmi szerkezetet.
A modern társadalmi-gazdasági rendszerek egyik recens, részben a technológiai fejlődéshez kötött jelensége a társadalmi törésvonalak elmélyülése, amely egy sor kedvezőtlen folyamatot eredményezhet beleértve az elmagányosodást vagy a demokratikus intézmények meggyengülését, miközben a mikroközösségektől az egész emberiségig bezárólag olyan kihívásokkal kell megküzdeni, amihez az alkalmazkodás társadalmi együttműködést, kohéziót kíván. Ez a fajta széttöredezettség a tereket is érinti: fokozatosan visszaszorulnak azok a helyek, ahol lehetőség nyílna az egyén számára, hogy kilásson saját buborékjából és eltérő nézőpontokkal, társadalmi csoportokkal találkozhasson. Minderre egy lehetséges választ kínálhat az Eric Klinenberg-féle szociális infrastruktúra koncepciója, amely azokat a lokális, fizikai helyeket jelöli, ahol különböző társadalmi csoportok számára lehetőség nyílik a találkozásra.
Az ukrajnai háború jelentős pszichológiai-, társadalmi- és gazdasági hatásokat váltott ki Európában, különösen az energiaszektorban, ahol az energiaellátás biztonsága vált a legnagyobb kihívássá, miközben az árak drámai módon emelkedtek. Az oroszországi földgáz- és kőolajszállítások lassulása/megakadása arra kényszerítette a kormányokat, hogy felülvizsgálják energiaügyi politikájukat, miközben a polgárok is alkalmazkodtak, új viselkedésmintákat követve, és alulról szerveződő kezdeményezések révén hozzájárulva a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez és elterjedéséhez. Ezek az erőfeszítések, különösen a háztartások által létesített napenergiával működő erőművek és az alternatív fűtési megoldások, például hőszivattyúk alkalmazása, a helyi energiaforrások használata felé való elmozdulásra utalnak. A decentralizált megújuló energiarendszerek lehetővé teszik a közösségek számára, hogy saját energiafogyasztásuk felett nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak, ezáltal növelve ellenállóképességüket (akár katonai támadásokkal szemben is), és függetlenségüket a külső energiaszolgáltatóktól. Ez az átalakulás nem csupán a fenntartható jövőhöz járul hozzá, hanem jelentős mértékben csökkentheti az energiaköltségeket is. Fontos azonban kiemelni, hogy a válság súlyosbította az energia-szegénységet is számos háztartás számára.
A fenti közmondás azt sugallja, hogy a népi képzeletet is megmozgatja, hogy mi viszi rá az embert rossz cselekedetekre, ebben az esetben a lopásra. Az is érdekes, hogy a népi bölcsesség szerint nem valami rossz emberi tulajdonság (mint mohóság vagy irigység) áll a lopás mögött, hanem az adódó helyzet.
A nemzetközi vándorlási folyamatokba az utóbbi évtizedekben mind jelentősebb mértékben kapcsolódnak be az idősebb korosztályba tartozók (60+ évesek). A vándorlásnak ez a szelete globális szinten is sajátos változáson megy át, ahogy mind szélesebb társadalmi csoportok kapcsolódnak be, úgy válik mindinkább földrajzilag is differenciálttá a folyamat. Hazai adatok alapján megállapítható, hogy az utóbbi évtizedekben Magyarország az idősek nemzetközi vándorlásának célterületévé vált, a 2022-es népszámlálás során közel 38 ezer 60 évesnél idősebb külföldi állampolgárt írtak össze. Kutatásunk a legnépesebb csoportot alkotó német idősek térválasztásának vizsgálatára irányul: többváltozós statisztikai módszerek bevonásával azt szándékozik felderíteni, hogy milyen települési szintű vonzerők és taszítóerők befolyásolhatják letelepedési döntéseiket.
Az idei nyár ízelítőt adott abból, hogy a klímaváltozás eredményeképpen mi vár ránk a következő évtizedekben. A magas hőmérséklet és az elhúzódó hőhullámok emberi egészségre gyakorolt számos hatása gyakori szereplője a mindennapi híreknek. Tudósítások sora szól például a hőség okozta halálozások növekedéséről. De mi a helyzet például az egészségünket alapvetően befolyásoló alvással? Hatással van-e az alvással töltött időnkre a külső hőmérséklet?
Egy összekapcsolt globális gazdaságában az egyes régiók, helyi munkaerőpiacok összetett kihívásokkal szembesülnek, amelyek hatással vannak a gazdasági stabilitásukra és ellenállóképességükre. Úgy tűnik, hogy egyes régiók jobban ellenállnak a gazdasági sokkoknak, mint mások, és ez nem kizárólag méretüknek vagy erőforrás-ellátottságuknak köszönhető. Nemrégiben végzett kutatásunk rávilágít a regionális ellenálló képességet befolyásoló egyik kritikus tényezőre: a helyi munkaerőpiacok szerkezetére, és arra, hogy a munkaerő hogyan áramlik az egyes iparágak között. Tanulmányunk Svédország helyi munkaerőpiacain az iparágak közötti munkaerő-áramlások hálózatát vizsgálja, és azt, hogy ezek a hálózatok hogyan járulnak hozzá a gazdasági ellenállóképességhez, különösen a 2008-as pénzügyi válsághoz hasonló válságok idején.
A mezőgazdaság mindig is a gazdaság egyik legkiszámíthatatlanabb ágazata volt, hiszen a gazdáknak folyamatosan szembe kell nézniük számos bizonytalansági tényezővel. Az időjárás változékonysága, a kártevők és betegségek megjelenése, a piaci árak ingadozása, valamint a globális gazdasági és politikai események mind-mind olyan faktorok, amelyek befolyásolják a mezőgazdasági termelés eredményességét. Az elmúlt években a klímaváltozás hatásai tovább súlyosbították ezeket a kihívásokat, növelve az extrém időjárási események gyakoriságát és intenzitását, mint például az aszályok, árvizek vagy hőhullámok.
Az európai parlamenti választások óta eltelt hónapokban számos elemzés jelent meg mind a nemzetközi, mind pedig a hazai sajtóban a mainstream pártok helyzetéről, az euroszkeptikus (szélső)jobboldali pártok térnyeréséről vagy a liberális és a zöldpártok visszaszorulásáról, azonban van az európai politikai térnek egy olyan politikai szegmense, a nemzetiségi és etnoregionális pártok csoportja, amely a legtöbbször elkerülte az uniós választásokkal foglalkozó elemzők figyelmét.
