• Megjelenítés

KRTK blog

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

2025. július 26. 13:30 | Vasárus Gábor László, Farkas Jenő Zsolt, Kovács András Donát, Kiss Emőke

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.

Elbutuláshoz vezethet az MI használata - Itt is kockázatokra utaló címkék lesznek, mint a cigarettásdobozokon?

2025. július 19. 07:00 | Sziklai R. Balázs

Elbutuláshoz vezethet az MI használata - Itt is kockázatokra utaló címkék lesznek, mint a cigarettásdobozokon?

Sci-fi könyvbe illő fordulat, hogy mi történik, ha a jövőben lekapcsolják a mesterséges intelligenciát (MI). Túlélheti-e egy társadalom, amely már megszokta, hogy mindenben az MI-alkalmazások segítségére támaszkodik. A válasz egyre inkább nemlegesnek tűnik. Vagy megtanuljuk visszagyömöszölni a szellemet a palackba, és (csak) mértékletesen használni az MI-t, vagy az oktatásban hajtunk végre forradalmi változást. Egyik feladat sem tűnik egyszerűnek. Az viszont a tudásalapú társadalom végét jelenti, ha a tudást exportáljuk a gépeknek. Az írás a mesterséges intelligencia diákokra gyakorolt hatását járja körül.

Rendszerszintű hiba, strukturális illúzió – Miért hibás a HUN-REN humán kutatóközpontok ELTE-hez csatolása?

2025. július 02. 13:00 | Fertő Imre

Rendszerszintű hiba, strukturális illúzió – Miért hibás a HUN-REN humán kutatóközpontok ELTE-hez csatolása?

Az intézményi reformok világában nem ritka, hogy a változtatásokat tetszetős jelszavakkal, hangzatos modernizációs ígéretekkel és látszólagos nemzetközi példákkal indokolják. Azonban a felszín alatt gyakran nem csupán adminisztratív átrendeződés zajlik, hanem olyan rendszerszintű átalakítás, amelynek logikai megalapozottsága, tudománypolitikai indokoltsága, hosszú távú következményei súlyos kérdéseket vetnek fel. A HUN-REN törvény szerint „A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban: HUN-REN) küldetése, hogy az általa végzett tudományos kutatásokkal és innovációs tevékenységekkel hozzájáruljon új tudományos eredmények létrehozásához, ezáltal a magyar gazdaság és az egész magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldásához.” Ez a misszió világosan kifejezi, hogy a HUN-REN célja nem csupán tudományos kiválóság, hanem a magyar társadalom, gazdaság és környezet kihívásaira adott válaszok keresése is, vagyis széles társadalmi felelősségvállalás.

A BYD lesz az új

2025. június 29. 10:00 | Szunomár Ágnes

A BYD lesz az új "mi autónk"? – A kelet-ázsiai cégek ilyen kockázatokat és lehetőségeket hoznak a V4-ek autóiparába

Valóban jelentős szereplőkké váltak a kelet-ázsiai vállalatok a Visegrádi Négyek (V4) autóiparában, s ha igen, hol, milyen területen törnek előre, és milyen kockázatokkal jár, illetve milyen lehetőségeket hordoz magában mindez? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy nemrégiben publikált tanulmány, melyet a Central European Institute of Asian Studies (CEIAS) által vezetett V4-es kutatócsoport jegyez.

Térképen mutatjuk, hol élnek a legtöbbet keresők Magyarországon (2. rész)

2025. június 22. 07:00 | Bareith Tibor, Csizmadia Adrián

Térképen mutatjuk, hol élnek a legtöbbet keresők Magyarországon (2. rész)

Cikkünk első részében bemutattuk, hogy a magyar települések közötti jövedelemkülönbségek tartósak, és hogy a jövedelmeket meghatározó tényezők – mint az iskolai végzettség vagy a vállalkozások jellemzői – térségenként eltérően hatnak. A Geographically Weighted Regression (GWR) módszer alkalmazása lehetővé tette, hogy ne csupán országos átlagokat lássunk, hanem lokálisan érvényes összefüggéseket is feltérképezzünk. Cikkünk második részében elmélyítjük a vizsgálatot, és megnézzük mennyire változékonyak a különböző hatótényezők, és mit tanulhatunk mindebből a célzott gazdaságpolitika szempontjából.

Elképesztő, mennyi élelmiszer landol a kukában – A rövid ellátási láncok csökkenthetik ezt a veszteséget

2025. június 14. 07:00 | Benedek Zsófia, Kujáni Katalin, Molnár Judith

Elképesztő, mennyi élelmiszer landol a kukában – A rövid ellátási láncok csökkenthetik ezt a veszteséget

A helyi élelmiszerrendszerek révén nemcsak friss, jó minőségű termékek kerülhetnek az asztalra: arra is megoldást nyújthatnak, hogy kevesebb élelmiszer vesszen kárba. Kutatásunk a kistermelők hétköznapi gyakorlatai és közösségi megoldásai mentén azt vizsgálja, hogy miként lehet a veszteségből fenntartható működés.

Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?

2025. június 08. 12:00 | Csurilla Gergely, Bakucs Zoltán, Fertő Imre

Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?

A nemzetközi kereskedelem gazdasági növekedésre gyakorolt hatása az utóbbi évtizedekben a közgazdasági kutatások homlokterébe került. A globális kereskedelmi folyamatok makrogazdasági elemzései mellett azonban kevés figyelem irányul az ágazati sajátosságokra, holott ezek gyakran kulcsfontosságú betekintést nyújtanak a helyi gazdaságok dinamikájába. Magyarország borászati szektora ebből a szempontból különösen érdekes esettanulmányt jelent: strukturálisan heterogén iparágról van szó, amelyet az EU-csatlakozást követő sajátos intézményi környezet alakít. A Journal of Wine Economics-ban megjelent tanulmányunkban azt vizsgáltuk, miként befolyásolják a vállalati szintű árképzési döntések – különös tekintettel a profitmarzsokra – a borászatok exportpiaci részvételét és nemzetközi teljesítményét.

Miért hagyott le minket annyira Lengyelország? Leginkább az oktatásban kell keresni az okokat

2025. május 31. 13:00 | Csontos Tamás

Miért hagyott le minket annyira Lengyelország? Leginkább az oktatásban kell keresni az okokat

A közgazdaságtan tele van olyan tételmondatokkal, amelyeket szinte mantraszerűen ismételgetünk, mert tömören ragadják meg a szakma alapigazságait. Az egyik legismertebb ilyen mantra így szól: „Az államnak az oktatásba és humán tőkébe kell fektetnie, ha hosszú távú gazdasági növekedést akar.” Ezt minden közgazdász kívülről fújja – és nem véletlenül. A gond csak az, hogy hiába hangzik el újra és újra ez az alapvetés a hazai közgazdasági vitákban, a döntéshozók mintha teljesen immunisak lennének rá. A figyelmeztetések – miszerint a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb strukturális gyengesége az alacsony szintű humántőke-beruházás – már évtizedek óta visszhangzanak, mégsem követi őket valódi változás. Ebben a visszhangtalan közegben a közgazdászoknak egyre frusztrálóbb folyton előrángatni a humán tőkét, mint választ, hiszen úgy tűnhet, mintha beragadt volna egy régi lemez, és semmi eredetit nem tudnánk mondani.

Ilyen veszélyeket jelenthet az AI a közgazdasági kutatásban

2025. május 17. 19:00 | Fertő Imre

Ilyen veszélyeket jelenthet az AI a közgazdasági kutatásban

Az elmúlt évtizedek során a közgazdasági kutatás módszertana jelentős átalakuláson ment keresztül. Az ökonometriai módszerek fejlődése és elterjedése, majd a nagy adatbázisok megjelenése után a következő fontos mérföldkövet a mesterséges intelligencia térhódítása jelenti. Ám a módszertani fejlődés nem feltétlenül jelenti az elméleti megértés fejlődését is. Sőt, gyakran éppen az ellenkezője az igaz: a technikai eszközök bonyolultságának növekedésével arányosan csökken az elemzések elméleti megalapozottsága. A tudománytörténet számos példát szolgáltat arra, hogy az új módszerekbe vetett túlzott bizalom tévútra viheti a kutatókat. A közgazdaságtanban különösen jellemző ez a jelenség, mivel e diszciplína folyamatosan küzd a természettudományok egzaktságának elérésére való törekvés és a társadalomtudományi jelenségek inherens komplexitása közötti feszültséggel. Az ökonometria hajnalán hasonló lelkesedés volt tapasztalható, mint amit most a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban látunk. Azonban utólag nyilvánvalóvá vált, hogy a matematikai formalizmus önmagában nem oldotta meg a közgazdasági kérdéseket – sőt, esetenként elfedett fontosabb intézményi és történeti összefüggéseket.

Mi köze a Columbo-sorozatnak Karikó Katalinhoz? - Sok minden kell egy jó kutatáshoz

2025. május 11. 07:00 | Bálint Dóra

Mi köze a Columbo-sorozatnak Karikó Katalinhoz? - Sok minden kell egy jó kutatáshoz

Habár az információbőség széles találkozási felületet biztosít az akadémiai, valamint az azon kívüli világ között (gondoljunk csak a sajtóban megjelenő kutatási eredményekre), ez azonban mégsem feltétlenül járul hozzá a tudomány természetének mélyebb megértéséhez. A látszólag paradox helyzet különböző szélsőséges hozzáálláshoz vezethet a túlzott elvárásoktól egészen a tudománnyal szemben tanúsított fanatikus bizalmatlanságig. Írásom a tudományos munkát járja körül egy geográfus-kutató nézőpontjából, egyfajta híd szerepet kíván betölteni. Célja közelebb hozni ezt a két világot, amelyre nagy szükség van egy olyan korban, amikor az információ korlátlansága sok esetben a megértés korlátaival párosul.

A fiúk tényleg sokkal jobbak matekból? – A szülők is torzítják a lányok önértékelését, ami kihat karrierjükre is

2025. május 03. 15:00 | Adamecz Anna

A fiúk tényleg sokkal jobbak matekból? – A szülők is torzítják a lányok önértékelését, ami kihat karrierjükre is

A fiúk sokkal jobbnak gondolják magukat matematikából, mint a lányok – még akkor is, ha a tesztpontszámaik megegyeznek. Brit ikerpárok adatain végzett elemzésünk azt mutatja, hogy ebben fontos szerepet játszik a szülők sztereotipikus értékelése: túlértékelik a fiúk, és alulértékelik a lányok matematikatudását, amit a gyerekek később internalizálnak. Ha egy családban fiú- és lánygyerek is van, a matematika-önértékelésük közötti különbség még nagyobb lesz. Ha a tehetséges nők azért választanak kisebb valószínűséggel tudományos pályát vagy vezető pozíciót, mint a hasonlóan tehetséges férfiak, mert tévesen alábecsülik a képességeiket, az felesleges társadalmi és gazdasági veszteségekhez vezet.

Egyre kedveltebbek az ukrán divattervezők – De kinőheti-e összeszerelő üzem jellegét az ország textil- és ruhaipara?

2025. április 26. 10:30 | Dobos Emese, Anastasiia Kychak

Egyre kedveltebbek az ukrán divattervezők – De kinőheti-e összeszerelő üzem jellegét az ország textil- és ruhaipara?

Ukrajnában jelentős foglalkoztató a ruhaipar. 2020 elején az ágazatban dolgozók több mint 90%-a nő volt, többnyire alacsony hozzáadott értékű munkakörökben. Az országot több mint három éve támadja Oroszország, sok cég megsemmisült, a nemzetközi megrendelők pedig visszavonták megbízásaikat. Számos cég azonban kiemelkedő helytállásról tett tanúbizonyságot a háború alatt, és Ukrajna hatalmas, egyelőre kiaknázatlan potenciállal rendelkezik a textilgyártás terén. Eközben az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt 10 évben jelentőssé váltak. Melyek a fő kihívások, amelyeket az ukrán textil- és ruhaiparnak le kell küzdenie a feljebb lépés érdekében?

Boldogság vagy boldogulás: az iskolaválasztás dilemmái kisvárosi környezetben

2025. április 19. 07:00 | Geambasu Réka, Kovai Cecília, Szőke Alexandra

Boldogság vagy boldogulás: az iskolaválasztás dilemmái kisvárosi környezetben

Tél és koratavasz a lázas iskolakeresés időszaka: a megfelelő pedagógus, osztály vagy intézmény kiválasztása maga mögé utasít minden egyéb témát nem csak a játszótéri, hanem különféle szülői Facebook-csoportok beszélgetéseiben is. Nem csak Magyarországon lett azonban az iskolaválasztás ekkora téttel bíró döntés, a nemzetközi szakirodalom számos ország példáján mutatja be Kínától Anglián át Romániáig, hogy a szülők felfokozott döntési helyzetbe kerültek. De vajon miért lett ekkora tétje az iskolaválasztásnak? Milyen dilemmákkal küzdenek a szülők döntésük során? A választás dilemmája vajon privilégium vagy olyan kényszer, amely a társadalom széles rétegeit érinti? A választás kényszere hogyan jelenik meg a különböző társadalmi csoportoknál?

Így rázhatják meg a magyar exportot Trump vámjai – Ábrákon mutatjuk az érintett ágazatok kitettségét

2025. április 10. 06:00 | Sass Magdolna

Így rázhatják meg a magyar exportot Trump vámjai – Ábrákon mutatjuk az érintett ágazatok kitettségét

Amikor Donald Trump amerikai elnökjelöltként kampányolt, gyakran hangoztatta, hogy sok ország „kihasználja” az Egyesült Államokat azáltal, hogy több terméket exportál oda, mint amennyit onnan importál. Ezt a retorikát hallva az egyetemi kurzusaimon gyakran hangsúlyoztam, hogy a Trump-csapatban akkoriban valószínűleg senki sem foglalkozott érdemben a globális értékláncokkal. Ha így lenne, tudnák, hogy hozzáadott érték alapon számolva ezek a kereskedelmi mérlegek sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Sőt, bizonyos esetekben – például Mexikó esetében – akár amerikai többlet is kimutatható. Cikkemben azt is bemutatom, hogy a hazai exportból mely ágazatokat sújthatják leginkább Trump vámjai.

Dolgozni kisgyermek mellett? A Covid hosszabb távon súlyosbította az anyák helyzetét

2025. április 06. 13:00 | Szabó-Morvai Ágnes, Vonnák Dzsamila

Dolgozni kisgyermek mellett? A Covid hosszabb távon súlyosbította az anyák helyzetét

Az elmúlt évek egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdése volt, hogy a COVID-19 járvány milyen hatást gyakorolt a munkaerőpiacra. Különösen igaz ez azokra a társadalmi csoportokra, amelyek már a pandémia előtt is hátrányos helyzetben voltak. Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogy a kisgyermekes anyák miként tudtak visszatérni a munka világába a járvány után, és az eredmények nem túl biztatóak.

Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

2025. március 30. 07:00 | Kiss Judit

Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

A nemzetközi segélyezési rendszer már régóta válsággal küzd, működésével sem a donorok, sem a kedvezményezettek nem elégedettek. Miközben a donor országok azt tapasztalják, hogy a segélyek nem hozzák a várt tartós eredményeket, addig a kedvezményezettek sokszor függőségbe, segélycsapdába kerülnek. Emiatt a segélyezésről szóló szakirodalomban több évtizede gyökeret vert az aid exit koncepció, vagyis a segélyezés fokozatos kivezetése a humanitárius és sürgősségi segélyek kivételével. Kérdés, mennyire megvalósítható ez a koncepció.

Mi lett Európa hidrogénálmaival? Óriási összegekre lenne szükség a kereslet és a kínálat összekötésére

2025. március 22. 13:00 | Szabó John

Mi lett Európa hidrogénálmaival? Óriási összegekre lenne szükség a kereslet és a kínálat összekötésére

Az európai zöld átállás visszatérő eleme a hidrogén, mint energiahordozó kérdése, melynek esetén sehogy sem akar összeérni a kereslet és a kínálat. Az ENSZ tavaly novemberi klímacsúcsán (COP 29) elfogadták a Hidrogén Deklarációt jelezve az energiahordozó politikai támogatását. Az európaiak számára és gyakorlati szempontból viszont fontosabbak az EU-s szakpolitikák, mint például a Hidrogén Bank újabb aukciói és a február végén bemutatásra került Tiszta Ipari Megállapodás. Ezek a politikai támogatás mellett jelentős pénzösszeget csatornáznak a szektor fejlesztésébe.

Elemzés

Címlapról ajánljuk

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility