A diplomáciai tevékenységet ma is inkább nemzetállami feladatnak tekintik, miközben – különösen az utóbbi néhány évtizedben – számos más szereplő (civil, üzleti, multinacionális szervezet, települési és területi önkormányzat) jelent meg közvetlenül a nemzetközi térben. Nemzetközi kapcsolatrendszereik révén az önkormányzatok világszerte kiterjesztik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás jó gyakorlatait, közpolitikai modelleket cserélnek.
A hatvanas és 70-es évek környezetvédelmi mozgalmainak egyik fő témája a Föld erőforrásainak túlhasználata volt, a körforgásos gazdaság is ebben az időben jelent meg. A koncepció az elmúlt évtizedben egyre inkább előtérbe került reagálva a fenntarthatósági kihívásokra. Az erőforrás-hatékonyságra való törekvés a globális geopolitikai változások révén fokozódott, és az olyan válságok, mint a Covid-19 világjárvány, előtérbe helyezte a körforgásos gazdaságra való áttérés értékét.
Ki ne ismerné, hogy mi a konfliktus? Valószínűleg mindannyian voltunk már személyes vagy munkahelyi konfliktus helyzetben. A konfliktusok hatással vannak a közérzetünkre és a munkamódszerünkre. Csökkenthetik a teljesítményünket, de csökkenthetik az együttműködési hajlandóságunkat a kommunikációra, a tanácskérésre vagy jelentősen rombolják a másokba vetett bizalmunkat. Az általános elégedettségünk sérül, miközben a konfliktus érzelmileg megvisel bennünket. Az ilyen helyzetek a vállalatok életére is hatással vannak, mivel a munkavállalók fokozódó kilépési szándékának a magasabb fluktuáció és alacsonyabb teljesítményszint lesz az eredménye. A személyes jóllétünkre gyakorolt hatások közvetve a vállalatokra is hatással lehetnek. Ezeknek a hatásoknak az eredményei minőségi jellegűek. A vállalatok számára azonban kulcskérdés, hogy mennyi pénzt veszítenek a munkahelyi konfliktusok miatt.
Cikkünk Baranya megye általános dilemmáit veti fel, a településeket objektív (statisztikai adatok alapján) és szubjektív (kérdőív és interjúk segítségével) sikeresség szempontjából vizsgálja. Igazoljuk a központok és perifériák tartós fennmaradását a megyében, s amellett érvelünk, hogy ezt az állapotot csupán a helyi adottságok megfelelő hasznosítása, a lakossági aktivitás, a tudatos tervezés és településmenedzsment, helyenként a polgármester személye képes ellensúlyozni.
Az eredeti ötről tizenegyre nő az angolul csak tégláknak becézett BRICS létszáma. Az erről szóló bejelentés az éves csúcstalálkozón érkezett, amit idén augusztusban a dél-afrikai Johannesburgban tartottak. A 2009-ben létrejött csoport Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság együttműködését takarja, a meghívás elfogadása esetén 2024. január elsejével Egyiptom, Etiópia, Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Argentína is taggá válik. Közös törekvésük a dollártól való függés mérséklése, a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszer diverzifikálása. Ugyanakkor nem egységes az egyes országok viszonya a Nyugathoz, és egyéb konfliktus is terheli a belső együttműködést. Lehet-e a BRICS a Nyugat-kritikus államok legfontosabb pólusa, vagy megmarad egy integrációra és mélyülésre képtelen egyeztetési felületnek?
A klímaszorongás egyre többeket sarkall életmódjuk zöldítésére, ennek pedig egy kiemelkedően fontos területe az élelmiszervásárlási- és fogyasztási szokások megváltoztatása. Akár a csomagolásmentesség, akár a kisebb karbonlábnyom elérése, akár a közvetlen termelő-kapcsolatok erősítése a cél, a bevásárlóközösségek a helyi termékek megbízható, és egyre népszerűbb beszerzési forrásai. De vajon milyen szerepe lehet e közösségeknek a növekedési kényszer meghaladásában, és hol tart ma a bevásárlóközösségek hazai mozgalma?
A területi különbségek mérséklését, a periférikus sajátoságok negatív hatásainak csökkentését számos alapelv és fejlesztési módszer kívánja elősegíteni, melyek közül a fejlesztési források mértékét, elosztását és felhasználási módját meghatározó elvek és konkrét szabályok különösen fontosak, hiszen ezek összehangolt, optimalizált működtetése teremti meg az esélyét a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának. Baranya megye sajátos fejlődési pályája, a perifériára kerülés folyamata, az elmúlt évtized konjunktúrájából való kimaradás középpontba helyezi az EU források hatékony felhasználásának kérdését.
Már az utolsó kérdőíveket töltötték ki a kérdezőbiztosok kutatóközpontunk megbízásából az éghajlatváltozáshoz való lakossági hozzáállás megismerése érdekében, amikor 2022. július 13-án a magyar kormány bejelentette, hogy átalakítja a 2013 óta fennálló rezsicsökkentés rendszerét. Ebben a kérdőívben olyan kérdések is voltak, amelyek felmérték a szén-dioxid-árazás társadalmi elfogadottságát, a fizetési hajlandóságot, valamint azt, hogy milyen hatással van az elfogadottságra és a fizetési hajlandóságra ezeknek a bevételeknek a lakosság felé történő visszaosztása különféle programokon keresztül. Közép- és Kelet-Európában ilyen felmérés korábban nem készült, pedig az Európai Unióban 2027-től bevezetik a szén-dioxid-árazást az épületekre és a közlekedésre, és fontos tudni, hogy egy viszonylag korlátos társadalmi-gazdasági környezetben hogyan alakul az elfogadottság, és milyen intézkedések hatékonyak a közvélemény támogatásának a megnyeréséhez.
Afelől senkinek sincs kétsége, hogy az egyetem alatti kapcsolatépítés fontos. Ám érdemes felismernünk, hogy az egyetemi ismeretségek nem csupán társasági életünk kulcsszereplői lehetnek. A felsőoktatásban töltött időszak alatt felhalmozott kapcsolati tőke akár hosszabb távon, az egyetemi világon kívül is meghatározó lehet. Többek között a munkaerőpiacon is. Na de mégis, hogyan is segíthetnek minket szaktársi kapcsolataink a munkaerőpiacon és miképp is befolyásolhatják a karrierünk alakulását?
Idén Claudia Goldin amerikai gazdaságtörténész és munkagazdász kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, a nők munkaerőpiaci helyzetének több évtizedes kutatásáért. Cikkünkben azt járjuk körül, mi ennek a jelentősége, és hogyan járult hozzá Goldin ahhoz, amit a nők munkapiaci helyzetéről tudunk.
Az alacsony bérű foglalkoztatás sokakat érint az európai munkaerőpiacokon, a hosszú távú karrier és bérmobilitás szempontjából pedig sokszor zsákutcának bizonyul. Két, Svédországra vonatkozó, adminisztratív adatokon alapuló kutatás alapján ebben az írásban amellett érvelek, hogy a munkatársi kapcsolathálózatok, illetve a helyi munkaerőpiacok foglalkozási szerkezetének sajátos diverzifikációja segítenek az alacsony bérű foglalkoztatásból való kiszabadulásban.
Mióta a legújabb technológiai vívmányok a zsebünkbe költöztek, az online interakciók és a minket körülvevő fizikai tér végérvényesen egymásra hat, elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A mindennapokban ennek jeleit a “klasszikus” földrajzi térben, az ételrendelő alkalmazások futárjainak gyülekezési pontjai, az online csomagrendeléseket szállító furgonok sajátos parkolási stílusa rajzolhatja ki a városlakó számára. Nem véletlenül, hiszen azon internetes platformok csoportja, amelyek helyhez kötöttek (Spilda et al. 2022; Morales-Muñoz-Roca 2022) legyen az rövidtávú szálláskiadás vagy autómegosztás, a kritikus tömeg révén elsősorban a városi terekben terjedtek el (Leszczynski 2020; Graham 2022; Bissell 2020). A hétköznapi tapasztalatok ugyanakkor nem elégségesek komolyabb következtetések levonására, így szükségessé válik, hogy empirikus úton is megvizsgáljuk az internetes platformok és az offline tér kölcsönhatásait a városok esetében. Jelen írás egy telekocsi esettanulmányon keresztül teszi ezt meg, melynek fő kérdése, hogy egy online felületen szerveződő, magánszemélyeket összekötő platform-alapú közlekedési forma milyen helyekhez kötődik a településeken belül? Mindezt az OSZKÁR.com telekocsi platform adatbázisára támaszkodva vizsgálom, összesen öt hazai vidéki városban a telekocsi találkozási helyek feltérképezésével.
Az elmúlt három évtizedben a sörpiac gyors globalizációs folyamaton ment keresztül. A sörgyártás mára erősen oligopolisztikus piacként jellemezhető, amelyet a nagy multinacionális vállalatok uralnak. Megfigyelhető azonban egy új piaci szegmens megjelenése ebben a technológiailag érett iparágon belül. Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a kisüzemi sörfőzdék száma. A kézműves sörágazat terjeszkedése azonban időben és térben is egyenlőtlenül oszlott meg az Egyesült Államokban és azon kívül. Bárhol is történt a terjeszkedés, a kézműves sörök forradalma néhány közös vonással jár, bár eltérő időzítéssel és formában. A kézműves sörfőzdék elindítása viszonylag alacsony bérű és alacsony belépési költségű tevékenységnek tekinthető, amely jó lehetőség a mikro- és kisvállalkozások számára. A sör előállítási költségei általában meglehetősen stabilak, kivéve a komló és az energia inputok árait, amelyek ingadozóbbak. Az egyéb költségek olyan tényezőkhőz kapcsolódnak, mint például a helyi munkaerőköltségek és a vízárak. A helyi hagyományok és mozgalmak kihasználják a globális sörpiac mélyreható változásait, és új üzleti tapasztalatokat halmoznak fel. A kérdés az, hogy ezek a közös vonások azonosíthatók-e és milyen mértékben Magyarországon.
A kulturális és kreatív iparágakat a gazdaság egyik legperspektivikusabb ágazataként ismerik el világszerte, ezek nagy potenciállal rendelkeznek, hozzájárulnak a helyi és regionális jóléthez, illetve munkahelyeket teremtenek. A 21. század első évtizedében a kulturális és kreatív ipar (CCI) a gazdaság jelentős részévé vált. Cikkünk a kulturális és kreatív gazdaság helyzetét vizsgálja a Szigetközben. Célunk a szűken értelmezett kulturális és kreatív ipar erejének és a benne rejlő, eddig még feltáratlan potenciáloknak a feltárása komplex módon a vizsgált 35 településen a 2015-2020 időszakban. A tanulmány a szigetközi kistáj kulturális és kreatív iparának problémái és hiányosságai mellett a fejlesztési lehetőségekre is rávilágít.
Az EU-s és a magyar antitröszt jog viszonyát az elmúlt három évtizedben egy sajátos kettősség jellemezte. A tagállamok közötti kereskedelmet nem érintő ügyek tekintetében a versenyjog és versenypolitika nemzeti hatáskör, a magyar versenyjogi jogalkotás és joggyakorlat azonban alapvetően az EU-s versenyjog szabályozási modelljét követi.
2012-ben a hazai rokkantellátási rendszer jelentős átalakításon ment keresztül. Az átalakítások nyomán sok érintett elveszítette az ellátást. Írásunkban összefoglaljuk a rokkantsági ellátások átalakításának hatásait vizsgáló tanulmányunk főbb eredményeit. Bemutatjuk, hogy a munkapiaci integrációhoz a pénzügyi ellátások csökkentése vagy megvonása önmagában nem elegendő, a foglalkoztatást támogató programok segíthetik az integrációt.
A modern földrajz-, biológia-, az agrártudományok és az urbanisztika is sokféle célra használja a műholdas távérzékelést. Ez lehetővé teszi a Föld és az élőlények részletes megfigyelését, a folyamatok és jelenségek elemzését távoli eszközök segítségével. Így előre tudjuk jelezni a környezeti károkat, vagy éppen segíteni tudjuk a tervezési folyamatokat. Jelen tanulmányban azonban a távérzékelés eszközeivel igyekszünk betekintést adni abba, hogy a szomszédunkban zajló háborúban hogyan alkalmazzák a lövészárkokat. Miben új a mai árokháború, mint a 109 évvel ezelőtti? Mi az, ami semmit sem változott 1914 óta? Mindez arra is választ ad, hogy miért olyan kínosan lassúak az ukrán és az orosz támadások, még akkor is, amikor sikeresek. Konkrét koordináták alapján az olvasó is megnézheti őket.
A világjárvány élénk versenypolitikai viták közepette érkezett. A korábbi válsághelyzetekhez hasonlóan a versenyhatóságokra erős nyomás nehezedett, hogy egyfelől lazítsanak a versenyszabályozás szigorán, másfelől erőteljesen lépjenek fel egyes jelenségekkel szemben. A járvány terjedésével versenyt futva azonnal reagálniuk kellett a felmerülő problémákra. Teljesültek-e ezek a kívánalmak? Tanultak-e hatóságok a korábbi válságok tapasztalataiból? A járvány során a leggyakoribb potenciális versenykorlátozó lépéseknek az árdrágítást, a versenytársak közötti együttműködést, egyes fúziókat és az állami támogatások elosztási rendszerét tekintették. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk tanulmányunkban.
Ukrajna megszállása óta a nyilvánosságban időről időre felvetődik az orosz szakemberek elvándorlásának témája. Bár mindez nehezen számszerűsíthető, digitális nyomkövetési adatok felhasználásával mégis megbecsülhetjük az orosz értelmiség eltűnésének mértékét. Módszerünk szerint 2022 őszéig az IT szakemberek 11 százaléka emigrált, de ez az adat inkább az alsó határát jelentheti a valós elvándorlásnak: úgy véljük akár egyharmaduk is elhagyhatta az országot. Az adatok alapján azt is megfigyelhetjük, hogy az emigrált szakemberek sokkal produktívabbak és együttműködőbbek, illetve információt kaphatunk arról is, hogy milyen célpontokat részesítenek előnyben.
A Magyarországnak járó uniós kifizetéseket több oldalról is befagyasztotta az EU a tavalyi év végén (például a költségvetési eljárás, valamint a horizontális feltételek keretében), melynek eredményeképpen számos mérföldkövet kell teljesítenie Magyarországnak, ha hozzá akar jutni az uniós forrásokhoz. Ezek a lépések egy egymással összefüggő kritériumokat tartalmazó követelményrendszer részét képezik. Ennek egy része az úgynevezett 27 szupermérföldkő, melyeket a Helyreállítási Alapok miatt kell megvalósítani. Az alábbiakban az EU-s megvonásoknak kifejezetten ez utóbbi szeletét mutatjuk be, kitérve arra is, hogy más uniós tagállamok hogyan állnak ezeknek a pénzeknek a felvételével, a hozzájuk kapcsolt követelmények teljesítésével.
