Holnap mindkét finomított olajtermék árában kisebb emelkedésre lehet számítani a benzinkutakon - május vége óta relatíve nyugodtak a kedélyek a hazai üzemanyagpiacon, ez azonban megváltozhat a napokban, ha a nemzetközi folyamatokra tekintünk, egyre nagyobbak ugyanis a kérdőjelek az európai dízelpiacon.
Az elmúlt napokban a 12 000 forintos zóna körül elfogyott a lendület az OTP március óta tartó emelkedésében. A technikai kép mellett azonban van fundamentális oka is a mostani esésnek, a profitrealizálási kör kezdetét követően pedig egyből fontos szintek közelébe esett a jegyzés, így megnéztük, hogy melyek lehetnek azok a legfontosabb technikai szintek, melyekre érdemes figyelnie a befektetőknek.
Az utóbbi évek viszontagságai nem kímélték az ingatlanpiacot, így az ingatlanalapokat sem: bár 2023 félévében viszonylag jól teljesítettek, kevés tudott egy év alatt infláció feletti hozamot nyújtani a befektetőinek. Éppen ezért is lehet meglepő a január óta tartó vagyonnövekedési trend, amely főleg a nagyobb alapokat érintette, de a többi alapkategóriához hasonlóan a kormány döntése itt is átrajzolta a környezetet.
Hétfő óta már több mint 10 egységet gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben is. A hirtelen bekövetkezett gyengülés mögött elsősorban a hazai költségvetés helyzete és ebből adódóan a fiskális problémákkal kapcsolatos vélekedések állnak. Emellett pedig az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentése, valamint a Standard & Poor's péntek esti hitelminősítői felülvizsgálata is aggasztja a piaci szereplőket. Az események kapcsán sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mégis meddig gyengülhet a hazai fizetőeszköz az előttünk álló időszakban. Éppen ezért megnéztük, hogy technikai szempontból milyenek a hazai fizetőeszköz kilátásai, és hogy valósak lehetnek e a 400 forintos euróval kapcsolatos félelmek?
Évente 60 ezer fővel nőhet az Európai Unión kívüli országokból érkező szakképzett bevándorlók száma Németországban – legalábbis ezt reméli a berlini kormány attól a napokban elfogadott jogszabálytól, amely a németországi munkavállast könnyíti meg a nem uniós tagállamokból érkezők számára. A reform célja, hogy enyhüljön a szakemberhiány Németországban. Tavaly közel kétmillió üres állást tartottak nyilván Európa legnagyobb, elöregedő gazdaságában.
Egyre több jel utal arra, hogy az idei költségvetés még a legutóbbi, idén tavaszi alapos újraírása ellenére is bajban van, a módosított tervszámokat sem képes hozni. Egyes elemzői számítások szerint a 2023-as deficit 6 százalék is lehet a GDP arányában, szemben a 3,9 százalékos céllal, ami 1600 milliárd forintos elcsúszást jelent. Mindezek fényében mára már inkább az lenne a meglepő, ha az óriási elcsúszást teljes egészében kiigazító lépésekkel kezelné a kormányzat - jóval valószínűbbnek látszik, hogy a hiánycél beáldozása is a megoldás részét képezi majd. Az új cél attól is függ, hogy mennyire marad elkötelezett időközben a jövő évi célok teljesítése mellett és annak érdekében mit hajlandó bevállalni.
Magyarországon a munkavállalók alig 20 százaléka használ digitális eszközt munkája nagyobb részében – derül ki az Eurostat felméréséből. A 19,2%-os hazai adat az ötödik legalacsonyabb rátának számít az EU-ban, ahol az átlag mutató közelíti a 30%-ot. Európa keleti és nyugati fele közötti törés megmutatkozik a digitális eszközöket használók arányában, amit azt is jelzi, hogy az alacsonyabb fejlettségű országokban ez komoly problémát jelent.
Talán nem túlzást az állítani, hogy Magyarország az akkumulátorgyártásra tette fel a jövőjét, mint az autóipari értéklánc új, megkerülhetetlen elemére. Ennek megfelelően sorban jönnek a bejelentések a különböző beruházásokról: csak az idei évben 6 hónap alatt 8 ilyen volt, a korábbi években pedig ennél is jóval több. Persze érdemes megkülönböztetni ezeket, hiszen nem minden esetben a közbeszédben gyakran emlegetett akkumulátorgyárakról van szó, hanem sokszor az iparág beszállítóiról, amelyek adott esetben az autóipari elektromos átállásra reagálnak az akkumulátoripar kiszolgálásával. Mivel a puszta mennyiségüknél fogva is nehezen követhető a magyarországi beruházások alakulása, így összegyűjtöttük az elmúlt évek összes releváns akkumulátoripari bejelentést, azok pontos helyét az értékláncban, valamint a vizualizáció érdekében egy interaktív térképre is feltettük őket.
A töretlenül laza monetáris politikának és a rég nem látott béremelési hullámnak köszönhetően egyre több elemző bizakodik a japán tőzsdei vállalatok kilátásaival kapcsolatban - már csak az a kérdés, hogy a legfrissebb pozitív fejleményekre támaszkodva érdemes lehet-e most beszállni a japán tőzsdébe, vagy a mögöttünk álló bő hat hónap raliját látva már lekéshettük ezt a vonatot? Elemzésünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy van-e még keresnivalója az egyszeri befektetőnek ezen a piacon - tesszük mindezt úgy, hogy közelebbről megvizsgáljuk az általunk legígéretesebbnek ítélt három japán óriásvállalatot, amelyek részvényeivel az amerikai tőzsdéken is lehet kereskedni.
Értekezletet tartott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Építőipari Osztálya, abból a célból, hogy a budapesti tervező, kivitelező vállalkozások részére tájékoztatást adjanak a Nemzeti Építészeti Törvény előkészületeiről, a tervezett jogszabály súlypontjairól, különös tekintettel az építésgazdasági intézkedésekre. Az eseményen az Építési és Közlekedési Minisztérium két helyettes államtitkára beszélt az építészeti törvény részleteiről, többek között arról, hogy milyen adatbázisokat terveznek az építőipar jobb átláthatósága érdekében, valamint, hogy az egyszerű bejelentéseknél milyen új hatósági és tervtanácsi megfeleltetések várnak majd a családi ház építőkre.
Rekord értékesítési számokat hozott a június a kötvény- és pénzpiaci alapok számára, láthatóan sokan igyekeztek még az utolsó pillanatban mentesülni a szocho-fizetési kötelezettség alól. Mindeközben az első félévben látott csökkenő hozamszintek pozitívan hatottak a kötvényalapok teljesítményére, különösen a hosszú kötvényalapok mentek nagyot, 15-16%-os hozamokat is elérve egyetlen félév alatt. A megmaradt pénzpiaci alapok is jól teljesítettek az első félévben, a legnagyobb kötvényalapok pedig elképesztő ugrást mutattak fel a kezelt vagyonukban.
Több szempontból is érdekes kormányhatározat jelent meg kedd éjszaka a Magyar Közlönyben. A kormány, a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy teljesen újfajta munkacsoport felállításával készíti elő az állam kiadásainak és adókedvezményeinek felülvizsgálatát. Szembeötlő az is, hogy reformtervnek is nevezhető munka során a korábban szent tehén típusú területek (érzékeny tabutémák, amelyek a lakosság jövedelmi helyzetét javítják) is az asztalra kerültek.
Elkezdtek fellazulni a munkahelyi öltözködési szabályok a koronavírus-járvány nyomán. Főként a fiatalok mozdultak el a kevésbé formális és konvencionális stílus felé. A jelek szerint a sokkal kényelmesebb, önkifejezésre teret adó ruhadarabok boldogabb munkavállalókhoz vezetnek.
A siralmas 2022-es évvel szemben idén jól teljesítettek a részvényalapok az év első hat hónapjában, számos sorozat 10% feletti hozamot is el tudott érni. Tavaly óta sokat változott a világ: a 2022-ben jobban teljesítő régiók idén visszaestek, helyükre pedig gyakran éppen az elmúlt esztendőben rosszul teljesítő piacok kerültek. A viszonylag magas hozam ellenére idén nem eddig nem volt nagy érdeklődés a részvényalapok iránt, a január óta tartó vagyoncsökkenést azonban alaposan átrajzolta a június a szocho bevezetése miatt.
Még több mint egy év van a következő amerikai elnökválasztásig, de már gőzerővel dolgoznak a közvélemény-kutatók azon, hogy megpróbálják megjósolni, ki lesz a világ legnagyobb gazdasági, politikai és katonai erejének következő vezetője. Az összesített pollok nagyon érdekes prognózisokat mutatnak: bár a választás még tényleg messze van, jelenleg abszolút nem kizárható, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke.
Múlt héten rövid időre fontos támaszszint alá esett az arany árfolyama azt követően, hogy az elmúlt időszakban igencsak eltávolodott a jegyzés a májusban elért történelmi csúcsszinttől. A tegnapi, vártnál gyengébb amerikai beszerzésimenedzser-index adat publikálását követően azonban úgy tűnik ismét az emelkedésé lehet a főszerep. Meddig tarthat ki a lendület, és mikor beszélhetünk majd trendfordulóról? Melyek lehetnek a legfontosabb támasz és ellenállás szintek a következő napokban? Elemzésünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Románia történelmének eddigi legnagyobb részvényjegyzése fejeződött be ma, amikor a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) lezárult a nyilvános ajánlattétel a Hidroelectrica energiavállalat részvényeire - közölte a Mediafax hírügynökség. A Hidroelectrica Románia villamosenergia-termelésének mintegy negyedét biztosítja, mindezt 99 százalékban vízerőművek üzemeltetésével teszi.
Vlagyimir Putyin ukrajnai invázióját követően a világ legnagyobb cégei sorra jelentették be, hogy kivonulnak Oroszországból. A nagy fogadkozások ellenére egy jelentésből kiderül, hogy néhány ottmaradt cég komoly nyereséget termelt az elmúlt egy évben, amit próbáltak titokban tartani. A B4Ukraine és a Kijevi Közgazdasági Iskola által kiadott "Az üzlet a maradásban" című elemzése átfogó képet nyújt arról, hogy a kivonulást elodázó cégek mintegy 3,5 milliárd dollárnyi nyereségadót fizettek be az orosz költségvetésnek, mindezzel finanszírozva az ukrajnai háborút. Ráadásul a közölt adatok valószínűleg alulbecsülik a tényleges nyereséget, valamint nem tartalmazzák az alkalmazottak bérét vagy a hozzáadottérték-adót (áfa) terhelő adókat, amelyek további bevételt jelentenek Moszkvának.
Részletes információkat tett közzé a Pénzügyminisztérium és az AKK Magyarország éves finanszírozási tervének teljesüléséről. A hosszú közleményben egyebek mellett az olvasható, hogy a 2023. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 64%-ban teljesült június 30-ai értéknappal, illetve hogy a forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv is mintegy 65%-ban teljesült. A magyar államadósság 19,5%-a van jelenleg a lakosság kezében. Az ÁKK arra is kitért, hogy június 1 óta 50 bázisponttal csökkent a PMÁP-sorozatok kamatprémiuma.
Jót tett a piacok feltámadása az abszolút hozamú alapoknak, a forintos, lakossági sorozatok között csupán öt végzett negatív teljesítménnyel idén, 34 sorozat viszont 10% felett hozott a befektetőknek. A legjobbak közé így is csak 12% feletti féléves hozammal lehetett bekerülni, a lista legtetején 22% körüli teljesítményt láthatunk. Jól ment idén eddig a Hold Alapkezelő alapjainak, de látványosan feltámadtak a VIG (korábban Aegon) alapjai is. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, azonban a teljesítménye jócskán visszaesett a tavaly látotthoz képest.
Vettem ma megint MARA-t 15 dollárért, jelentős mennyiséget a meglévőhöz képest, a gyors meggazdagodás miatt. Vicceskedve...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer jelentése... 
Brandenburg Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén, Berlin "körül". Keletről Lengyelország...
Azok, akik jobban megnézik az IB költségeit, rájönnek, hogy nem olyan könnyű árazási csomagot választani. Persze...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 5%-ban maximalizálják a lakáshitelek THM-jét! A kormány megint nagyot...
A teherhajók, a szonárrendszerek, a szeizmikus felmérések, a katonai gyakorlatok és a víz alatti építkezések mind...
Tényleg jön az 5 százalékos THM?
Ha az adatok mögé nézünk, már messze nem olyan szép a kép.
Közel 90 éves cég megy csődbe?
