Bár masszív a verseny a régiós országok között, nem tűnik úgy, hogy lankadna a beruházási kedv Magyarország iránt: a külföldi vállalatok folyamatosan érkeznek hazánkba, a szabályozói környezet pedig összességében kedvező - bár vannak nehézségek, például az, hogy több adminisztrációs felület csak magyarul érhető el. De hogy néz ki ez a folyamat „belülről”, egy, a külföldi cégek magyarországi letelepedését segítő tanácsadócég szemszögéből?
Ugyan az Egyesült Államok gazdasága gyorsan kilábal a járvány okozta válságból, könnyen lehet, hogy az már sosem tér vissza a pandémia előtti normalitásba - derül ki a CNN Business és a Moody's Analytics által közösen összeállított "vissza a normalitásba" indexből.
Az elmúlt években a jogállamisági viták még egyetlen kelet-közép-európai ország hitelminősítését sem érintették negatívan, de a „jogállamisági/kormányzati megfontolások negatívan befolyásolják a magyar és a lengyel hitelminősítést és pozitívan hatnak a cseh minősítésre” – állapította meg csütörtök este kiadott elemzésének összefoglalójában a Fitch Ratings.
Intenzív, szárazföldi (vagyis tengervizet nem igénylő) lazactenyésztésbe kezd a Zalmon Kft. Zalaegerszegen, a következő év elején induló fejlesztésre a cég közel 3 milliárd forint uniós támogatást nyert el. Sagyibó Viktor, a Zalmon Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak elmondta: a speciális lazacfarm nem csupán Magyarországon, de a közép európai régióiban is egyedülálló halgazdasági befektetésnek számít. A cégvezető a megtérülésért nem aggódik: az előrejelzések szerint az évtized végére a lazackereslet harmadával bővülhet.
Mivel perrel fenyegette meg az Európai Parlament az Európai Bizottságot amiatt, hogy nem tett semmi konkrétat január óta a jogállamisági rendelet érvényesítésére Magyarországgal, Lengyelországgal és más tagállamokkal szemben, hirtelen előállt egy 28 oldalas vázlattal a Bizottság, hogy konzultáljon a tartalmáról, de ez a taktika inkább csak az időnyerést szolgálja – rajzolódik ki a Politico által szemlézett anyag alapján.
Ma tartotta az Európai Bizottság a Next Generation EU helyreállítási programhoz kapcsolódó első kötvénykibocsátást és a befektetők világszerte hatalmas keresletet támasztottak a 0%-os kamatszelvényű papír iránt. Ennek hatására 0,086%-os hozam mellett tudott kibocsátani 20 milliárd eurónyi kötvényt a testület, amiből majd a tagállamok az első finanszírozási részletet fogják megkapni azután, hogy jóváhagyják a fejlesztési tervüket. A mai volt Európában a valaha lebonyolított legnagyobb intézményi egyszeri forrásbevonás és az EU által egyetlen ügylet keretében bevont eddigi legnagyobb összeg.
Bár a magyar kormány elutasítja a globális társasági minimumadó témáját, a minapi kétpilléres G7 adómegállapodás fontos lépés volt efelé és a következő erőpróba a július 9–10-i velencei G20 csúcstalálkozó lesz. Ennek apropóján és néhány uniós tagállam elutasító hozzáállása kapcsán exkluzív cikk érkezett a Portfolio szerkesztőségébe Paolo Gentilonitól, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős uniós biztosától, volt olasz miniszterelnöktől. A cikkben amellett érvel, hogy a globális megállapodással véget érne a társasági adózás terén „az országok között folyó negatív verseny, amely túl régóta tart, és amelynek nagyon kevés győztese, ugyanakkor sok milliárd vesztese van”. Az alábbiakban Paolo Gentiloni eredetileg angol nyelvű, az Európai Bizottság által magyarra fordított cikkét közöljük teljes terjedelmében.
Évek óta sorozatosan Magyarország vezeti toronymagasan az EU-pénzes csalások uniós ranglistáját olyan értelemben, hogy a visszaéléssel érintett pénzek aránya nálunk a legmagasabb és nem volt ebben változás a 2016-2020-as időszakot tekintve sem – derül ki az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) csütörtökön közzétett 2020-as éves jelentéséből. Annyi jó hír azért van, hogy az egy évvel ezelőtti 3,93%-ról 2,2%-ra esett az OLAF által javasolt pénzügyi büntetés aránya az EU-s felzárkóztatási és agrártámogatások körében. Az is jó hír, hogy az egy évvel ezelőtti 47%-ról, (EU-átlag 39% volt) 67%-ra ugrott az OLAF ajánlásai nyomán itthon vádemeléssel végződő ügyek aránya, miközben az EU-átlag 37%-ra csökkent.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a veresegyházi GE Aviation üzemének dolgozói csütörtökön, mivel nem sikerült az üzem vezetőivel a béremelés mértékéről megegyezni.
Az Európai Parlament késznek mutatkozik, hogy eljárást indítson az Európai Bizottsággal szemben, illetve kiadnának egy határozatot, amiért szerintük az képtelen érvényesíteni a jogállami kritériumokat az uniós források elosztásánál – írja a Reuters. Az ügy előzményéről éppen ma reggel írtunk, miszerint az eljárás kivédése érdekében éppen a jövő héten akarja megosztani a Bizottság a Parlamenttel a jogállamisági mechanizmus alkalmazási irányainak mostanra elkészült első változatát és ez alapján ősszel küldenék az első levelet Magyarországnak. Nagy kérdés, hogy ezzel le lehet-e "szerelni" az EP, vagy sem.
Éppen akkor, amikor az Európai Parlament perrel fenyegeti az Európai Bizottságot, hogy június 1-ig nem lépett semmit az EU-s pénzek jogállamisági feltételrendszere miatt Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, kiszivárgott, hogy ősszel végrehajtási szakaszba léphet az egész mechanizmus és ennek jegyében 9 uniós tagállamnak fontos levelet küldhet a Bizottság. Ennek előfutáraként az is kiderült, hogy már a jövő héten elküldi a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a mechanizmus alkalmazásához szükséges iránymutatások első tervezetét. Mivel egyelőre nem tudni, hogy az Európai Bíróság mikor hoz ítéletet a jogállamisági rendeletről, ezért lebegtetheti az egész témát a Bizottság, mégis nagyon úgy tűnik, hogy az iránymutatások első tervezetének átküldésével igyekszik „leszerelni” a Parlamentet, hogy az ne indítson pert őszig a Bizottság ellen.
Az Európai Bizottság és a Tanács a jövő héten megkezdi a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást célzó uniós tagállami tervek jóváhagyását - jelentette be Ursula Von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének vitáján.
Bővíti kutatás-fejlesztési központjainak kapacitását a Continental Automotive Hungary. A 4,2 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít - mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Miközben egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Parlament az Európai Bizottságra, hogy utóbbi lépjen fel a magyarországi EU-s kifizetések terén, aközben a fejlesztési pénzáramlások terén nyoma sincs a feszültségnek. Mind a magyar kormány rendületlenül fizeti ki a 2014-2020-as pénzeket a nyerteseknek havi 100 milliárd forint körüli volumenben, mind az Európai Bizottság szépen utalgat időnként hazánknak. Ez azonban persze nem jelenti azt, hogy a meccs már le van futva, azaz a 2014-2020-as pénzeink brüsszeli folyósítását már semmi sem fenyegeti, de egyelőre láthatóan nem lép fel hazánk ellen a Bizottság.
Kiemelt nemzeti és gazdaságstratégiai cél, hogy Magyarország a közép-európai régió meghatározó védelmi ipari központjává váljon. Az ágazat megerősítése hozzájárul a gazdaság sikeres újraindításához, élénkíti az ipari-technikai fejlődést és a munkahelyteremtést. A gyártási és kutatás-fejlesztési kapacitások összehangolt kiépítése és korszerűsítése érdekében a kapcsolódó feladatokat ellátó, állami tulajdonban lévő vállalatok az iparfejlesztésért felelős miniszter szakmai irányítása alá kerülnek - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében.
Miután az összes tagállam jóváhagyta a saját források bevonásáról szóló uniós határozatot, az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó alap finanszírozására az idén mintegy 80 milliárd euró értékben bocsát ki hosszú lejáratú kötvényeket, amelyeket a fennmaradó pénzügyi igény fedezésére több tízmilliárd euró értékű rövid lejáratú uniós kötvényekkel egészít ki.
Százmilliárdos pályázati támogatási programok indulnak a következő hónapokban a továbbra is patrióta gazdaságpolitika jegyében, amelyek egyúttal a digitalizációs, innovációs és versenyképesség erősítési céloknak is megfelelnek és amelyek forrásai még 2022 első negyedéve előtt a gazdaságba kerülhetnek – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára rámutatott, hogy idén a rendszerváltás óta legmagasabb gazdasági növekedés várható, amelyben fontos szerepe van az elmúlt egy évben meghozott több mint ezermilliárd forintnyi beruházásösztönző támogatásnak. A következő időszak beruházásaiban pedig fontos szerepe lesz annak a közel 600 milliárd forintnyi GINOP Plusz pályázati forrásnak is, amelyről számos részletet és fontos újítást is megosztott az államtitkár és amelyekben az eligazodást segíti a kormány megújult vállalkozási információs portálja, a Vali is. Jó hír a cégeknek, hogy több ok miatt 45-60 napra rövidülhet a pályázatok elbírálási folyamata, ami után akár napokkal is hozzájuthat a cég az elnyert forrás akár 100 százalékához, és közben egy nagy felnőttképzési támogatási program is indul, amely a gazdaság igényeire rugalmasan reagáló képzési rendszerhez is hozzájárul.
"Ha minden jól megy, 2021-ben az elmúlt tíz év legnagyobb mértékű közutas beruházási programját hajthatjuk végre" - hangsúlyozta csütörtökön egy Győr-Moson-Sopron megyei útfelújítási projekt átadásán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Mosóczi László szavai szerint az idén több mint ezer kilométeren kezdődhetnek útfelújítási munkák, ami a tavaly elindítottnak a kétszerese.
A hétvégi Magyar Közlönyben megjelent a gazdaságfejlesztési EU-pályázatok idei várható menetrendjének néhány fontos részlete és amint megírtuk: ezek azt mutatják, hogy a következő hetekben hat pályázat formájában 587 milliárd forintnyi forrásra lehet majd benyújtani a támogatási kérelmeket.
Jóváhagyta a koronavírus-járvány okozta válság miatt szükségessé vált nemzeti helyreállítási tervet a cseh kormány, ennek keretében mintegy 200 milliárd koronát (2770 milliárd forintot) fektet be az állam az országban - közölte Karel Havlícek ipari és kereskedelmi miniszter hétfőn a Twitter internetes közösségi oldalon.
