Gyorsan fejlődik a globális akkumulátorpiac, a kereslet meredeken emelkedik, az árak pedig tovább csökkennek, ez azonban a közeljövőben lassulhat a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint. Európa ellátási lánc ökoszisztémája még mindig viszonylag gyenge, szakképzett munkaerőből hiány van, gyártási költségei pedig 50%-kal meghaladják a kínai értékeket, így több itteni gyártó elhalasztja vagy törli bővítési terveit a jövedelmezőséggel kapcsolatos bizonytalanságok miatt. A kihívások ellenére az IEA szerint Európának van lehetősége versenyképesebb akkumulátoripart építeni.
Negyven napja nem érkezett amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) Kínába, ami az elmúlt két év leghosszabb ilyen időszaka. Ennek hátterében a Kína által bevezetett 15 százalékos vám áll, amely válaszlépésként született a Trump-kormányzat által újraélezett kereskedelmi konfliktusra.
Oroszország jelentősen növelni kívánja lítiumtermelését: a Reuters információi szerint 2030-ra évi 60 ezer tonna lítium-karbonát előállítását tervezik. A természeti erőforrások minisztériuma által bejelentett ambiciózus terv célja az importfüggőség csökkentése és a nagy kapacitású elektromos akkumulátorok gyártásának fellendítése.
A Lacq-ban épülő ritkaföldfém-újrahasznosító és -finomító üzem Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű beruházása, amely Kínán kívül egyedülálló kapacitással rendelkezik majd. Az évi 2 000 tonna mágneshulladék és 5 000 tonna bányászati koncentrátum feldolgozásával a gyár a globális ritkaföldfém-termelés 15%-át biztosíthatja, stratégiai szerepet töltve be az elektromos motorok és a megújuló energiák ellátásában. A projekt Japán és Franciaország támogatásával valósul meg, és a 2026-ra elkészülő üzem hosszú távon enyhítheti Európa nyersanyagfüggőségét.
Az orosz–ukrán konfliktus lezárására irányuló béketárgyalások legújabb fejleményei alapján egyre világosabb, hogy az energetikai kérdések döntő szerepet játszhatnak a közelgő fegyverszüneti vagy békemegállapodásban. A két ország közötti vita elsősorban a megszállt területek és a gazdasági ellentétek körül zajlik, ám a háttérben már javában folynak az egyeztetések az energiaipari megállapodásokról és a szankciók esetleges enyhítéséről is.
Az elektrifikáció egyik legfontosabb nyersanyagának, a kobaltnak az ára lőtt ki az elmúlt hetekben, ma pedig tovább folytatódik ez a tendencia. A meredek rali mögött a legfontosabb termelőország exportkorlátozása áll.
Két éve lépett tőzsdére a VERTIKAL Group Nyrt., amely az egyike azon kevés hazai vállalatnak, amely képes megvalósítani a körforgásos gazdálkodást. Több régióban látnak el komplex hulladékgazdálkodási feladatokat, gyűjtenek, szortíroznak, komposztálnak, hasznosítanak, ártalmatlanítanak. Mindezek mellett továbbra is növekszik a gyártói, ipari tevékenységük. A hulladék jelentős részét feldolgozzák és saját fejlesztésű, magas hozzáadott értékű terméket gyártanak. 2024-ben jelentős beruházást hajtottak végre dombóvári telephelyükön, amivel meghatározó mértékben fejlesztették és növelték a gyártási kapacitásukat. Termékeik számos gyártói szegmensben megjelennek, a háztartási kisgépek alkatrészeitől egészen a légiközlekedésben alkalmazott berendezésekben található műanyag alkatrészekig. A vállalat meghatározott célok és stratégia mentén növekszik, folyamatosan fejlesztik a feldolgozókapacitásukat, miközben erősödő K+F tevékenységet is folytatnak, és a már tőzsdére lépéskor is megfogalmazott Standard kategória mielőbbi elérését is megcélozhatják. A Portfolio Ferencz Kornélt, a VERTIKAL Group meghatározó tulajdonosát kérdezte a tőzsdei működés kihívásairól, körforgásos gazdálkodásról, és arról, hogy hogyan értékelődik fel évről évre az újrahasznosított műanyag a piacon.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint a nyerskávé árának változása körülbelül egy év alatt gyűrűzik be a fogyasztói árakba, és ennek hatása legalább négy évig érezhető - írta az ESM kiskereskedelmi szakportál.
Szerbia hosszútávú gázellátásának biztosítása érdekében új, 30 évre szóló szerződésről tárgyal Oroszországgal - számolt be a Wprost biznes lengyel híroldal. Bár Szerbia az elmúlt években elkezdett diverzifikálni gázbeszerzéseit, továbbra is nagymértékben függ az orosz energiahordozóktól, és az EU-s szankciókkal szemben nem korlátozza az orosz gázimportot.
A Gazprom, egykor Európa egyik legmeghatározóbb gázkereskedelmi partnere, mára drámai hanyatlásnak indult. Az orosz energiacég exportja az európai piacra a 2022-es ukrán háború kitörését követően negyedére csökkent, ami miatt a vállalat milliárdos veszteségeket halmoz fel és tömeges elbocsátásokra kényszerül. Az EU elhatározása, hogy 2027-re teljesen leválik az orosz fosszilis energiahordozókról, alapjaiban írta át a Gazprom üzleti stratégiáját. A vállalat vezetősége alábecsülhette Európa elszántságát, és most kétségbeesetten keres új piacokat – ám a lehetőségek korlátozottak. Eközben az Egyesült Államok és Oroszország között titkos háttértárgyalások zajlanak az orosz gáz esetleges visszatéréséről az európai piacra egy esetleges fegyverszünet esetén. De vajon Európa hajlandó lesz visszalépni az orosz energiafüggőség árnyékába?
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen vietnámi látogatásra készül, hogy a megkaparintsa Délkelet Ázsiában fellelhető kritikus fontosságú nyersanyagokat. A csúcstalálkozóra a két fél által kötött szabadkereskedelmi megállapodás ötödik évfordulóján kerülhet sor.
A karbonsemlegesség elérésének egyik alapköve az elektrifikáció elterjedése, az elektromos autók akkumulátorainál pedig még sokáig lesz kulcsfontosságú nyersanyag a kobalt. A kobalt egy kritikus nyersanyag, hiszen nemcsak nélkülözhetetlen a fontos technológiák számára, de a jövőben jelentős ellátási hiány léphet fel, ráadásul egy rendkívül koncentrált piacról beszélünk, ahol például egy fontos termelőország export-korlátozása az árak megugrását eredményezheti. Nem indokolt itt a feltételes mód, hiszen pontosan ez történt: a messze legfontosabb kitermelő Kongói Demokratikus Köztársaság 4 hónapos kiviteli tilalmat rendelt el, amire hevesen reagált is az árfolyam. Adódik az izgalmas kérdés: befektetőként hogyan vehetjük ki a részünket a sztoriból?
A Citigroup elemzői szerint a réz ára a következő három hónapban elérheti a tonnánkénti 10 000 dollárt, miközben a globális piac szűkös marad, amíg nem tisztázódik az amerikai importvámok időzítése - közölte a Bloomberg.
A világ legnagyobb fedezeti alapjai egyre nagyobb számban alkalmaznak meteorológusokat és időjárási szakértőket, hogy segítsék nyereséges kereskedési stratégiáik kialakítását. Az időjárási szélsőségek növekvő gyakorisága miatt ezek a szakemberek kiemelten keresettek lettek a pénzügyi szektorban - írta a Bloomberg.
A grönlandi parlamenti választásokon meglepetésre a jobbközép Demokraatit Párt szerezte meg a legtöbb szavazatot, miközben Donald Trump amerikai elnök továbbra is hangoztatja az észak-atlanti sziget megszerzésére irányuló szándékát. - közölte az AP News.
Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodott egy átfogó egyezmény mielőbbi megkötéséről, amely Ukrajna nyersanyagainak kiaknázását célozza. A megállapodás segítené az ukrán gazdaság fejlődését és ellensúlyozná az amerikai segítségnyújtás költségeit, valamint egy 30 napos tűzszünet következhet, amennyiben az oroszok is elfogadják azt - jelentette a The Guardian.
Februárban 5,6%-os volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Előzetesen a szakértők arra számítottak, hogy a januári (nagy negatív meglepetést okozó) 5,5%-os infláció 5,3%-ra mérséklődik, tehát újból kellemetlen meglepetést okozott az adat.
Donald Trump amerikai elnök már nem gondolja azt, hogy „Oroszországnál van minden kártya” az ukrajnai háború lezárása kapcsán, vagyis úgy néz ki, az amerikai politikus szerint immáron nem elsősorban Moszkva feltételei szerint kell békét teremteni.
Az Egyesült Államok nyitott a Kongói Demokratikus Köztársasággal való kritikus ásványi anyagok kitermelésére irányuló együttműködésre, miután egy kongói szenátor ásványokért cserébe biztonsági megállapodást kért az amerikai tisztviselőktől - írja a Reuters.
Bár a homok végtelennek tűnik a sivatagokban és a tengerpartokon, valójában egyre inkább hiánycikké válik. Az építőipar egyik legfontosabb alapanyaga, amely nélkül nem lenne beton, aszfalt vagy üveg, ám a túlzott kitermelése súlyos környezeti károkkal jár. A folyók és tengerpartok homokkészletei kimerülőben vannak, miközben az illegális homokbányászat virágzik. Egyes becslések szerint 2050-re akár teljesen kifogyhatunk az építőipari minőségű homokból, ami drasztikus áremelkedést és ellátási problémákat okozhat. A cikkben a globális homokválság hátterét, hatásait és a lehetséges megoldásait mutatjuk be.
