Az amerikai elnök legújabb vámháborús lépései gazdasági bizonytalanságot keltettek világszerte, amelyek hatása már az energiahordozók piacán is megmutatkozik. A holland TTF gáztőzsdén jegyzett gázár a hét eleji emelkedést követően esésbe fordult, amit elsősorban a romló gazdasági kilátások táplálnak.
A hazai földgáz-, geotermikus energia és biogáz-kitermelés is érdemben nőtt az elmúlt években, és az energiapolitikai tervek alapján ez a tendencia várhatóan a következőkben is folytatódik. Ez főleg az orosz eredetű gázimport lehető legnagyobb mértékű kiváltása miatt lenne fontos, ami elengedhetetlen Magyarország energiafüggőségének csökkentéséhez és a klímavédelmi vállalások teljesítéséhez is. Az energiatermelési potenciál és elemzések alapján az alternatív források akár a stratégiai célokban meghatározottaknál is jelentősebb szerepet tölthetnének be a magyar energiaellátásban.
Donald Trump amerikai elnök április 2-án új vámtarifákat hirdetett meg, amelyek alapjaiban változtathatják meg a nemzetközi kereskedelem eddigi működését. A rendelet azonban számos kivételt tartalmaz: a stratégiailag fontos energiahordozók és ipari nyersanyagok kedvezményes vagy vámmentes elbánásban részesülnek.
Súlyos csapás érheti az orosz olajra, földgázra vagy éppen uránra épülő kereskedelmi kapcsolatokat: republikánus és demokrata szenátorok közös javaslata szerint 500%-os vámot vetnének ki azon országok amerikai exportjára, amelyek nem mondanak le az orosz energiahordozó-importjukról. Magyarország ezzel könnyen célkeresztbe kerülhet, hiszen kőolajimportunk több mint 80 százaléka, valamint a földgázbehozatalunk jelentős része továbbra is Oroszországból származik.
A Fehér Ház azt számolgatja, mennyibe kerülne megszerezni, fenntartani Grönlandot és milyen hozammal kecsegtetne az itt található nyersanyagok kitermelése – tudta meg bennfentes forrásokból a Washington Post.
Soha nem látott mennyiségű cseppfolyósított földgázt (LNG) importált az Európai Unió márciusban - számol be az MTI. Az EU a gáztárolók feltöltése érdekében fokozott ütemben kezdte megrendelni az LNG-szállítmányokat, mivel a készletszintek évek óta nem látott alacsony mennyiségre csökkentek az előző fűtési szezonban.
Az Arctic LNG 2 orosz cseppfolyósítottgáz-projekt hónapokig tartó leállás után újraindulni látszik – legalábbis erre utalnak a friss műholdfelvételek és helyi beszámolók. A szankciók miatti nehézségek ellenére a lépés akár a béketárgyalások lassú előmozdulásának is jele lehet - írja a Reuters.
Donald Trump vasárnapi kijelentése, miszerint másodlagos vámokat vetne ki azon országok Amerikába irányuló exportjára, amelyek orosz olajat importálnak, komoly gazdasági kockázatot jelenthet Magyarország számára. Jelenleg hazánk olajimportjának több mint 80 százaléka továbbra is Oroszországból származik, miközben jelentős értékben exportálunk termékeket az Egyesült Államokba. Amennyiben az amerikai elnök valóban életbe lépteti ezt az intézkedést, akár az is előfordulhat, hogy a Mol-nak rövid időn belül új, alternatív olajbeszállítót kell találnia. Bár a déli szállítási útvonal elméletileg elérhető, az ezen keresztül érkező olaj jóval magasabb költséggel jutna el Magyarországra, és kérdéses, hogy elegendő üzemanyagot lehetne-e belőle előállítani itthon és Szlovákiában. Ez könnyen az üzemanyagárak emelkedését eredményezheti, ami miatt a kormány ismét árkorlátozó intézkedéseket vezethet be. A korábbi tapasztalatok alapján azonban ez könnyen ellátási zavarokat, sőt, üzemanyaghiányt is okozhat a hazai töltőállomásokon.
Az elmúlt években amerikai technológiai részvényeket venni no-brainer volt, idén viszont egészen más a helyzet. Az USA tech szektora évek óta nem látott alulteljesítést mutat, elsősorban a DeepSeek-sokk óta, amely miatt sok kérdés felmerült a befektetők részéről a masszív AI-beruházások kapcsán. Közben részben az ukrajnai békével kapcsolatos remények, valamint a védelemi kiadások jelentős növelésére felvázolt tervek felfelé hajtották a részvényárakat az európai térségben, így igen jelentős felülteljesítés alakult ki az európai tőzsdék javára az USA-val szemben. De nemcsak az európai részvényekkel lehetett idén szép hozamot elérni, a nyersanyagpiacon a nemesfémek is kifejezetten jól teljesítenek idén, miközben az újabb Trump-ciklus egyik haszonélvezőjének kikiáltott kriptopiac szenved.
Európa saját kezébe veszi a lítiumellátását: néhány éven belül a kontinens az igényeinek akár felét is képes lehet fedezni hazai kitermelésből. Az elzászi lítiumvölgy kulcsszerepet játszik ebben a fordulatban, ahol geotermikus energiával kombinált kitermelés zajlik. Az uniós támogatással megvalósuló projektek célja, hogy csökkentsék az európai függőséget Kínától, miközben új iparágakat teremtenek.
Az elektromobilitás terjedése, a just-in-time logisztikai kihívások és az egyre szigorodó fenntarthatósági szabályozások mind olyan tényezők, amelyek formálják a szektort, mégis a szinte minden iparágat érintő új EU-s PPWR-szabályozás (Packaging and Packaging Waste Regulation) okozza a legnagyobb felfordulást a csomagolóanyag-iparban. A Portfolio Kisfali Attilát, a DS Smith szubrégiós SMI vezetőjét kérdezte arról, hogy hogyan érinti mindez Magyarországot, milyen innovációkkal készül a vállalat az új szabályozásra, és hogy hogyan készül százszorszépből a jövő papírja.
Oroszország és az Egyesült Államok között megkezdődnek a tárgyalások egy ritkaföldfém-kitermelési megállapodásról – számolt be Kirill Dmitrijev orosz elnöki nemzetközi együttműködési megbízott egy interjúban az Izvesztyija orosz lapnak.
Donald Trump amerikai elnök szerint ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij igyekszik kihátrálni az Egyesült Államokkal tervezett megállapodásból – közölte a Reuters.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykedő M23 felkelőcsoport lázadása egyre inkább térségi konfliktussal fenyeget. A felkelőket az erős gyanú szerint Ruanda támogatja, a kongói kormányerőket viszont Burundi segíti. Burundi elnöke a hét elején azzal vádolta meg Ruandát, hogy fegyveres támadást készít elő ellenük. Ruanda visszautasította a vádakat, de a képlékeny helyzetben nem lehet kizárni, hogy ne alakuljon ki szélesebb regionális háború.
Az ón ára kéthetes csúcsra emelkedett Londonban, a befektetők azt árazzák, hogy a világ egyik vezető ón termelőjét, Mianmart megrázó földrengés késleltetheti a termelés újraindítását a fő kitermelési régióban, írja a Reuters.
Egy új amerikai-ukrán megállapodástervezet szerint az Egyesült Államok minden nagyobb ukrajnai infrastrukturális és ásványkincs-beruházás felett teljes irányításhoz szeretne jutni, elérve ezzel azt hogy Ukrajna fizesse vissza a háború kezdete óta nyújtott összes amerikai katonai és gazdasági támogatást, illetve azok kamatait - számolt be a Bloomberg amerikai hírügynökség, amelynek a birtokába került a megállapodástervezet.
A 2024-es év fordulópontot jelentett a földgáz világpiacán: a 2019–2023 közötti, válságokkal teletűzdelt időszak után ismét növekedési pályára állt a globális gázfogyasztás. A fosszilis energiahordozó iránti kereslet mintegy 2,7%-kal (115 milliárd köbméterrel) emelkedett világszinten, ami egy új, történelmi rekordot jelent. Ez a bővülés meghaladta a 2010-es évek átlagos növekedési ütemét, és egyértelmű fordulatot jelentett a COVID-időszak és az azt követő 2022-es energiaválság okozta visszaesés után.
A Gazprom, Oroszország legnagyobb energiavállalata, amely hosszú éveken át Európa első számú gázszállítója volt, súlyos válságba sodródott az Ukrajna elleni invázió következtében megszakadó uniós gázszállítások miatt. A cég 2024-ben rekordveszteséget könyvelt el, ami modern történetének legrosszabb eredménye. A Financial Times által megszerzett információk szerint Elena Ilyukhina, a Gazprom újonnan kinevezett vezérigazgató-helyettese most egy átfogó átszervezési tervet dolgozott ki, amely alapvetően változtatná meg a vállalat működését.
Az orosz-ukrán háború egyik legnagyobb kérdését az jelentette az Egyesült Államok és Ukrajna között, hogy aláírhatják-e a felek az ukrajnai ritkaföldfémek kitermeléséről szóló egyezményt. A Kyiv Independent cikke szerint ez már nem lehet távol.
Érdekes folyamatok kezdenek kibontakozni az orosz-ukrán béketervek mögött. Egyre valószínűbbnek tűnik ugyanis, hogy a megállapodásnak fontos része lehet egy amerikai-orosz energetika alku is. Mindezt úgy, hogy Donald Trump nem titkolt célja a globális amerikai energiadominancia megteremtése, ami viszont szöges ellentétben áll azzal, hogy újra nagy mennyiségű orosz energiahordozó kerüljön a piacra. Érdemes tehát közelebbről megvizsgálni, hogy miért és hogyan válhat előnyössé a békemegállapodás mind az Egyesült Államok, mind Oroszország számára.
A hódokat gyakran emlegetik a természet mérnökeiként - nem véletlenül. A Magyarországon is őshonosnak számító...
Ingatlanpiac és klímaváltozás: hol értéktelenedik el a tengerpart, és hol erősödik a dombtető? Mostanra a klímaváltozás...
Leáll ma az ország, a nemzet egyként ünnepli a zsinórban harmadik csonka hetet. Május 1. a Munka ünnepe, amit legtöbben... 
Egy új ERP rendszer bevezetése nemcsak informatikai projekt, hanem a vállalat szinte minden működési területét érintő... 
Lendületesen indította az idei évet Kína gazdasága, az amerikai vámrendeletek azonban várhatóan jelentősen visszafogják...
A tragikus 2023-as és 2024-es év után a Főnök bejelentette év elején, hogy repülőrajttal fog Magyarország gazdasága...
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
