Mostanában egyre többet hallunk a deflációs kockázatok erősödéséről, illetve arról, hogy ennek milyen káros hatásai lehetnek a gazdaságra. Ahhoz, hogy megértsük azt, hogy a defláció valójában miért is káros, magát a jelenséget kell alaposan megismernünk. Írásunkban a defláció kialakulásának okain és következményein túl arra is kitérünk, hogy hogyan védekezhetünk ellene.
Zuhan mint a kő. Megbénult magán és intézményi befektetők nézik, hogy olvad el a befektetett pénz. Miért 1500 forint az OTP? Hogy képzelhető el, hogy egy eredményességének zömét megőrző társaság elveszítse piaci kapitalizációjának közel 90%-át? Az árfolyam csúszdán van, amit ráadásul szalonnával kentek végig, hogy jobban csússzon.
Lelkesen kapta fel a hazai közvélemény a Financial Times kommentárját, amelynek szerzője a gyors euróbevezetést és az ehhez szükséges maastrichti kritériumok elvetését javasolja. Az írás egyébként abból indul ki, hogy az eurózóna miként tudna megszabadulni a kelet-közép-európai gazdaságok által képviselt pénzügyi stabilitási kockázatoktól. De vajon nekünk is ugyanilyen jó lenne egy gyors rohammal csatlakozni?
Az egész euróövezetet megszédíti a mi válságunk?
Meglátásunk szerint igen pozitív gyorsjelentést tett közzé a Magyar Telekom ma hajnalban, nem csak a negyedéves számok érték el, illetve haladták meg a várakozásokat, de a menedzsment 2009-es előrejelzései is igen biztatóak (az EBITDA prognózis 4%-kal magasabb az elemzői konszenzusnál).
A részvényeknek ugyanakkor az állampapír-piaci hozamemelkedés erősen keresztbe tett, azok már egyáltalán nem nevezhetők kiemelkedően olcsónak sem a kötvényekhez, sem a régiós szektortársakhoz viszonyítva.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
Első ránézésre igen. Ha azonban részletesebben megvizsgáljuk a profit várakozási adatokat, akkor azt mondhatjuk, hogy ez egyáltalán nem biztos. Ennek egy igen egyszerű oka van: a jelenlegi elemzői várakozások borzasztóan bizonytalanok, s a profit kilátások további romlása a világgazdaság és a kelet-európai régió recesszió hajlása következtében nem lehet kérdéses.
Közismert, hogy a tartósan alacsony tőzsdei árazások előbb-utóbb felkeltik a stratégiai befektetők figyelmét egyes nyilvános társaságok részvényei iránt, erre több tőzsdei medve piac alatt/után, így 2000-2002 között Magyarországon is volt példa. A komoly gépipari know-how, a jelentős kapacitások, a kiterjedt piaci kapcsolatok, a kiváló menedzsment, az EV-t magasan meghaladó újraelőállítási érték és a komoly ingatlanvagyon tükrében úgy véljük, hogy a Rába a magyar parketten az egyike lehet az elsőként reflektorfénybe kerülő célpontoknak.
Akad néhány további tényező, amely alapján úgy tűnik, hogy akár rövid vagy közép távon is sor kerülhet valamilyen nagyobb tranzakcióra a részvények piacán, ám mivel ennek formája, ideje, árazása sem kalkulálható előre, a kisbefektetőknek nem biztos, hogy érdemes rá spekulálni.
Egyre többen emlegetik az államcsőd veszélyét Magyarországon. A Portfolio.hu utánaszámolt, hogy is állunk pontosan. Az eredmény több mint figyelmeztető. A magyar gazdaság alapvető fundamentumai jelenleg nem biztosítják, hogy az államadósság csökkenő pályára álljon, néhány éven belül a 80 százalékot is bőven meghaladhatja a GDP-arányos mutató. Mindemellett a devizaadósságon lévő árfolyamkockázat, a lefulladó állampapírpiac miatt folyamatosan rövidülő átlagos futamidő, valamint a közpénzügyi csomagban található reáladósság-szabály is mutatja: a kormánynak még nagyon kemény, sokkterápiát idéző intézkedéseket kellene meghoznia ahhoz, hogy a fizetőképességét a jelenlegi nemzetközi környezetben középtávon is megőrizhesse.
Mostanra szinte az összes nagy tőzsdei haszonjármű gyártó és beszállító közzétette már a tavalyi negyedik negyedéves gyorsjelentését, a bennük szereplő adatok pedig elég kétségbeejtők. A Scaniának "csak" a közép-kelet európai piacon volt negatív a nettó beérkező megrendeléseinek száma, a Volvo azonban már teljes Európában több lemondást kapott, mint amennyi új megrendelést. Az utóbbi cég szerint némileg megnyugtató, hogy a december már erősebb volt az október-novembernél, a MAN viszont úgy véli, hogy még az idei első negyedév eddig eltelt napjaiban sem látható a piac normalizálódása.
Miközben a januári amerikai értékesítési adatok csaknem 20 éves mélypontot ütöttek, szinte az összes gyártó a szerviz és az alkatrészpiac erősödésére számít.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap délután arra kérte Simor András jegybankelnököt és Veres János pénzügyminisztert, hogy vizsgálják meg, milyen "nem konvencionális" eszközökkel lehetne megvédeni a forintot, beavatkozni a devizapiaci folyamatokba. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a magyar gazdaságpolitika annak kockázatát látja: a konvencionális eszközök (kamatemelés, direkt intervenció) hatástalanok, illetve nem lennének hatékony megoldások. Az alábbiakban összeszedtünk az elméleti és nemzetközi példák alapján néhány felmerülő ötletet.
Tegnap Veres János pénzügyminiszter pontosította a személyi jövedelemadóban tervezett változásokat. A korábban ismert adókulcs- és sávhatár-módosítás mellett változik az adójóváírás rendszere is. Utóbbi miatt korábbi számításaink is finomodnak: mivel az adójóváírás szélesebb jövedelemsávot és nagyobb mértékben érint, ezért a helyzet kedvezőbb - az alacsonyabb jövedelemsávban sem jár rosszul senki. A marginális adókulcsokon viszont nem sokat javít a dolog: most is látszik, hogy az adójóváírás rendszere úgy rossz, ahogy van.
A globális tendenciák nem kerülik el Közép-Kelet Európát sem, régiónkban is a fúziós és vállalatfelvásárlási aktivitás komoly visszaesésére kell számítani az idén - derül ki a Portfolio.hu által elkészített felmérésből. Válaszadóink szerint ugyan Magyarország az átlaghoz képest jól teljesíthet, de az értékeltségi szintek általánosságban igen nyomottak lesznek a piacon.
Bár a bankok tranzakciókhoz nyújtott hitelezése 2010 előtt várhatóan nem áll helyre, azért az eurózónából érkezhetnek vevők, akik várhatóan leginkább a térség pénzügyi cégeire pályáznak majd.
A Portfolio.hu számításai szerint a 150 és 470 ezer forint között keresők járhatnak jól a júliustól életbe lépő új személyi jövedelemadó szabályokkal - már persze ha azok úgy valósulnak meg, ahogy az Index és az MTI értesülései szerint a kormány jelenleg tervezi. A módosabbaknak szinte észrevehetetlen lesz a változás.
Alapvetően az állampapírokat a legkevesebb kockázatot hordozó befektetési kategóriának tartják. Emiatt nem meglepő, hogy az olyan időszakokban, mint a jelenlegi (amikor szinte mindenki csak minimális kockázatot hajlandó vállalni), megnövekszik az érdeklődés az állampapírok iránt. Fontos azonban azt is szem előtt tartani, hogy az állam által kibocsátott papírok is tartogathatnak meglepetéseket a biztos menedéket kereső befektetők számára. De mégis melyek lehetnek azok a kockázatok, amelyekre egy állampapírvásárlónak fel kell készülnie?
Alighogy megjelent a varsói tőzsdén a szlovák siker üdítőitalnak, a Kofolának a gyártója, egy kockázati tőke befektető máris lecsapott a részvényeire. Az Enterprise Investors még 2008. szeptember 30-án tett nyilvános vételi ajánlatot a társaság részvényeire, Jacek Wozniak-kal az Enterprise Investors Kofola-befektetéséért felelős partnerével most a tranzakció részleteiről, illetve kilátásairól beszélgettünk.
Ma publikálta 4. negyedéves eredményét az OTP Bank. A legnagyobb magyar hitelintézet adózott eredménye 1,7 milliárd forint lett, főleg az ukrán és szerb leánybank goodwilljének részleges 34,8 milliárdos leírása miatt. A rendkívüli tételektől tisztított profit 45,2 milliárd forintra rúg, amely a nettó kamatbevételhez hasonlóan érezhetően meghaladja az elemzői várakozásokat. Az éves nettó, rendkívüli tételektől tisztított profit 219 milliárd forintos értéke nagyjából egy szinten van a menedzsment tervekkel (nem tisztítva, a Garancia 3. negyedéves eladása miatt 303 milliárd forint lett a 2008-as profit), ugyanakkor ne higgyük, hogy ez az eredmény akárkit is elkápráztat.
A már-már megszokott április végi időpont helyett csaknem egy hónappal korábbra, 2009. április 2-re tervezi a Magyar Telekom az idei éves rendes közgyűlését - tudta meg a Portfolio.hu. Bár az időpont még nem végleges, annyi bizonyos, hogy ha a közgyűlés előrébb csúszik, azzal az osztalék is hamarabb kerül majd a befektetőkhöz.
Ha a múltban jellemző osztalék előtti árfolyam-emelkedés idén is eljön a piacon, akkor hamarosan érdemes lehet bevásárolni a részvényekből.
Az elmúlt napokban értékes megjelenésekhez jutott egy magát az ingatlanalapok százezernyi károsultját képviselőjeként definiáló civil szerveződés, miután a Magyar Nemzet és a Világgazdaság is hosszasan taglalta, milyen megoldási javaslatokkal hozakodott elő a szervezet a pórul járt befektetők megsegítésére. Kár, hogy a felvetések annyira távol esnek a szakmaiságtól, hogy az érintettek könnyedén, érdemi párbeszéd nélkül félresöpörhetik őket, még ha a befektetők felháborodása teljesen jogos is. Az átverés ugyanis megtörtént, csak az alapkezelők nem akartak, a PSZÁF pedig látszólag képtelen volt tenni ellene.
2025 áprilisában az amerikai részvény-visszavásárlások összege elérte a 233,8 milliárd dollárt, ami 1984 óta...
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthonfelújítás: Ezek a támogatások elérhetőek most - gyermektől függetlenül...
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket...
Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó...
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
