Elemzés

Véget ért volna a forint vészterhes időszaka?

Kéthavi csúcsra emelkedett a forint árfolyama az euróval szemben, miközben már a formálódó kormány is 5%-nál durvább recessziót jósol a tervezett megszorító lépésekkel párhuzamosan. E furcsa kettőség nyomán érdemes szemügyre venni a magyar makrogazdasági fejlemények, illetve számos külpiaci (hangulati) indikátor alapján, hogy vajon tényleg véget ért-e a forint, komoly gyengülési hullámokkal terhelt veszélyes időszaka, vagy a "végre itt a tavasz"-érzés inkább csak átmenetileg lehet érvényes.

Egy hónappal ezelőtti elemzésünkben azt írtuk, hogy "Az előttünk álló hónapokban annak is örülnünk kell, ha a további trendszerű forintgyengülés megáll és egy igen széles, mondjuk 290-320 közötti sávban hullámzik tovább az euróval szemben a forintunk." Most ezen sáv alsó széléhez ért az árfolyam. Nézzük, innen merre mehet tovább a forint!

Nem kell aggódniuk a nyugdíjasoknak

A legnagyobb amerikai vállalatok által szponzorált nyugdíjalapokat komolyan érintette a válság, egyetlen év alatt 300 milliárd dollár tűnt el, amit valamilyen módon a vállaltoknak ki kell pótolniuk. A problémát nemcsak a részvénypiaci zuhanások, hanem a jegybanki kamatcsökkentések okozták, egy 2006-os törvény szerint pedig 7 év áll a vállalatok rendelkezésére, hogy rendezzék az alapok helyzetét. A foglalkoztatottak az esetek többségében nem észlelnek ebből semmit, azonban egyes vállalatok alkalmazottai akár nagyobbat is veszthetnek, hiszen mind az elbocsátás, mind a nyugdíjprogram befagyasztása, mind a csőd potenciális veszélyforrások lehetnek.

Fityiszt mutat a MOL az oroszoknak - Újraindul a csata?

A MOL igazgatósága további korlátozásokat kíván életbe léptetni az április 23-i éves rendes közgyűlésen, melyek az ellenséges felvásárlás elleni védekezést szolgálják - derül ki a tegnap este közzétett közgyűlési dokumentumokból. Egyes változtatások egyenesen a Surgutneftegasra vannak írva.

Ez a kiút a válságból? - Robbanhat a tiszta energia piaca

A gazdasági válság lehetséges megoldásaival kapcsolatban egyre inkább teret nyer a zöld energia szerepe az elképzelésekben, amely diverzifikálja az energiafogyasztást és munkahelyeket is teremthet. A világban eddig napvilágot látott gazdaságélénkítő csomagok keretein belül összesen 200 milliárd dollárnyi tiszta energia beruházást jelentettek be, többek között hálózatfejlesztésre, megújuló energia projektekre nyújtott hitelekre, valamint adókedvezményekre.

Biztos, ami biztosítva van - No de válságban is?

Több mint 4 százalékot estek tavaly a magyar biztosítók díjbevételei, miután a befektetéshez kötött (unit-linked) biztosítási termékek népszerűségvesztése nyomán jelentősen romlott az életbiztosítási ág teljesítménye - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének adataiból. Arról, hogy mi várható a jövőben, a Portfolio.hu Trunkó Barnabást, a szervezet főtitkárát, Kaszab Attilát és Kuruc Pétert, a K&H Biztosító két üzletágának vezetőjét, valamint Bartók Jánost, az AVIVA elnök-vezérigazgatóját kérdezte meg. A szakértők a válság miatt a hagyományos (kockázati típusú) biztosítási termékek szerepének felértékelődésére számítanak.

"Mindenki Warren Buffett akar lenni" - Interjú

Miért lehetett Varsóban tengernyi tőzsdei bevezetés miközben Budapesten és Prágában szinte egy sem volt? Milyen tőkebevonási lehetőségeket választanak a cégek a jelenlegi környezetben és mennyire találkozik ez a befektetők elvárásaival? Mikor lendülhetnek fel újra az IPO-k? Mikor érhet véget a tőzsdék zuhanása?

Ezekről és ezekhez hasonló kérdésekről beszélgettünk az UniCredit CAIB ügyvezető igazgatójával, Pawel Tamborskival, Közép-Kelet Európa egyik legtapasztaltabb befektetési bankárával.

Mikor váltsuk euróra forintunkat?

Úgy tűnik a forintra nehezedő nyomás az elmúlt napokban ismét enyhülni kezdett, és a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők többsége szerint az elkövetkező 3 és 12 hónapos időtávot tekintve sincs mitől félni. Egy hónap alatt ugyanis sokat csökkent a korábban gyengülésre fogadók száma. Ezzel párhuzamosan a többség továbbra is hozamcsökkenést vár az állampapírpiacon, melynek megfelelően a saját benchmarkhoz képest felülsúlyozandónak tartják a kötvényeket.

Már 2009 után csökkenhet az államadósság rátája

Az államadósság alakulásával kapcsolatban sokféle vélemény látott napvilágot az elmúlt néhány hónapban. Ezek az Államadósság Kezelő Központ szakértőit (Deli Lajos, Mosolygó Zsuzsa) is véleményük kifejtésére késztették. Az alábbiakban az ő írásukat közöljük változtatás nélkül.

Emelkedhet még a tőzsde, vagy jön a pánik?

Bár nagy emelkedésen vagyunk túl az utóbbi egy hónapban, a Portfolio.hu által havi rendszerességgel megkérdezett alapkezelők többen fogalmaznak meg optimistább véleményeket a BUX index következő időszaki mozgását illetően, mint egy hónappal ezelőtt. Ennek megfelelően a korábban defenzivitásuk miatt preferált részvények kevesebb, míg a kockázatosabb, a nemzetközi hangulatra élesebben reagáló papírok több szavazatot kaptak a leginkább kedvelt papírok rangsorában március elejéhez képest.

Díjtartozások, banki adósságok - Mennyit ér egy bedőlt lakáshitel? (Interjú)

Mi lesz a lakosság és a vállalatok közüzemi tartozásaival a válság elmélyülése esetén, s vajon mindent elönt-e az adósság? Ki szedi be a tartozást? Behajtható lesz-e a rengeteg banki tartozás, ha a válság egyszer véget ér? Mikor fog kitisztulni az ég és mi vár a követelésbehajtók piacára? Mi a különbség a közüzemi hátralék és egy rossz lakáshitel között? Mennyit ér egy rossz lakáshitel? A Portfolio.hu Kovács Zoltánt, a Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgatóját kérdezte.

Meddig elég az óriási hitelkeret Magyarországnak?

Amennyiben nem éledne újra a magyar kötvények iránti befektetői érdeklődés, és a bankrendszeri feszültségek is tartósak maradnának, akkor idén év végéig mintegy kétharmadát, jövő év végéig pedig teljes egészét elköltené Magyarország a tavaly ősszel kapott közel 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagnak - derül ki a Portfolio.hu számításaiból. Vagyis 2010 végéig a hitelcsomag megoldja a magyar gazdaság finanszírozási gondjait. Az, hogy ténylegesen mekkora részt használunk majd fel a pénzügyi keretből, nagyban függ a nemzetközi befektetői környezet alakulásától, de természetesen a magyar gazdaságpolitika hitelességének változásától is. Az mindenesetre biztos, hogy minél nagyobb részt költünk el a hitelcsomagból, az egyrészt annál jobban növeli - a befektetői szempontból nyugtalanságot keltő - devizaarányt a magyar államadósságon belül, másrészt fokozza annak esélyét, hogy újabb nemzetközi hitelcsomagra szorul az ország.

Beütött a forintgyengülés, zuhan a lakossági vagyon

Tanulságos megállapításokat tehetünk a magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban a napokban megjelent adatok alapján. A háztartások nettó pénzügyi vagyona az utóbbi egy évben jelentősen zuhant, az állam deficitcsökkentése pedig tulajdonképpen már rég megállt.

Devizahitelek: példátlan eset jön!

Soha nem történt még meg a magyar devizahitelezésben - ami egyébként a forinthitelezésben megszokott -, hogy a lakosság nettó hiteltörlesztővé vált volna, azaz több hitelt törlesztettünk volna vissza, mint amennyit felvettünk. Amire még nem volt példa, ahhoz februárban közel kerültünk: az átértékelődéstől megtisztított nettó devizahitel-felvétel már csak 8.7 milliárd forint volt egy hónap alatt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank kedden közreadott februári hitelezési adataiból. Ezek szerint csökkent a háztartások új lakáshitel szerződéseinek értéke is, míg ugyanis a forint lakáshitelek iránti kereslet nem változott, a svájci frank és az euró alapú lakáshitelek új szerződéses állománya visszaesett. A svájci frankban történő hitelezés továbbra is a nulla felé konvergál, ami pedig a megtakarításokat illeti, a forintbetétek dinamikus bővülése kissé lelassult, a devizabetétektől pedig ezúttal is inkább kivette a pénzét a lakosság.

"Nincs értelme a becsléseknek" (EPS és EBITDA konszenzus)

Számos elemző szerint képtelenség a jelenlegi környezetben reális profitbecslést adni a tőzsdei cégek vonatkozásában, éppen ezért sokan ki is hátrálnak a prognózisok megfogalmazásából. Ez a tényező még a blue chipek esetében is látványosan csökkenő elemszámokat eredményezett a legfrissebb negyedéves konszenzusunkban. A profitbecslések egyébiránt durván zuhannak, a leginkább a bankszektor érintett.

Immár nyolcadik alkalommal publikáljuk a magyar blue chipek legfontosabb régiós szektortársaival kapcsolatos profitvárakozásokat is, azonban csak a BÉT-en forgó részvényekre gyűjtöttük össze mi magunk a becsléseket, egyéb társaságok vonatkozásában a Datastream adatait jelenítettük meg.

Ki örülhet a forintgyengülésnek?

Az elmúlt hetek során a forint újabb és újabb történelmi mélypontokra gyengült az euróval szemben, amely a vállalatok eredményeit több csatornán keresztül is befolyásolja: egyrészt a működés, másrészt a hitelek szintjén. Az alábbiakban áttekintjük, hogy hogyan hat a vállalatok eredménykimutatására, mérlegére és pénzáramlásaira a forint gyengülése és hogy mit tehetnek a cégek a devizaárfolyam kockázatok csökkentése érdekében.

Kína lecserélné a dollárt - Mit mond a világ?

Kína nem örül annak, hogy a világ pénz- és tőkepiacain még mindig a dollár van vezető szerepben. Zhou Xiaochuan kínai jegybankelnök hétfőn napvilágot látott tanulmánya szerint ugyanis elérkezett az ideje annak, hogy ezt a szerepet egy másik deviza töltse be. Xiaochuan véleménye nagy port kavart a világban, Barack Obama természetesen rögtön elutasította a javaslatot.

Benke Ákos: "A válságban is van elérhető tőke és hitel!"

Új EU-források juthatnak el azokhoz a hazai vállalkozásokhoz, amelyek valamiért nem vettek igénybe eddig banki finanszírozást, ám sikeres működésükhöz ez szükséges (lett) volna. A több mint egy éve működő mikrohitel és hitelgarancia programot követően a beruházási hitelnek számító KKV hitellel és forgóeszköz hitellel célozza meg őket az állami tulajdonú Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt. Ezen kívül elindítják a kockázati tőke programot is, amely elsősorban az innovatív vállalkozásokon segíthet, így összesen mintegy 200 milliárd forintos forráshoz juthatnak a Jeremie programból a vállalkozások. A Portfolio.hu Benke Ákost, a társaság vezérigazgatóját kérdezte az új finanszírozási lehetőségekről és a régebbi programok tapasztalatairól.

Megkapták az IMF pénzt a bankok - Mi lesz az OTP-vel?

1,4 milliárd eurós állami kölcsönt kap az OTP, 400 milliósat az FHB. A Pénzügyminisztérium és az érintett bankok tegnapi bejelentése értelmében a következő évekre a magyar tulajdonban lévő bankok forrásellátottsága is javul jelentős támaszt biztosítva a hazai gazdaságnak. Az OTP a hitelállomány emelését, az FHB legalább szinten tartását vállalta, az így generálódó források főleg a lakosságokhoz, a KKV szektorhoz és a középvállalatokhoz juthatnak el. Az két hazai banknak nyújtott csomag hatékonyan és egyszerűen kerülte meg a magyar állam gyenge hitelképességét és a bankmentő csomag kihagyásával az eredetileg erre szánt IMF pénz jelentős részét direkt formában jutatja el a bankoknak.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megkezdődött Irán bosszúja - Így reagál az olaj, a tőzsdék és a forint
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.