2025. augusztus 31. 10:00 | Farkas András
A jövő évi választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert - ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül. Mielőbb át kell tekinteni, hogy egy olyan kormányzat, amelynek a cselekvési horizontja a 2030-as évek végéig is kiterjed, milyen területeken nyúlhat hozzá a nyugdíjrendszerhez, hogy az ne zuhanjon mindannyiunk fejére 2037 után sem. A kérdést bemutató négyrészes cikksorozat első része a könnyen megvalósítható és legfeljebb közepes kockázattal járó lehetséges intézkedésekről szólt. A második cikk a nagyobb kockázatokkal járó intézkedési lehetőségeket mutatta be. A cikksorozat harmadik része a nehezebb és fokozottan kockázatos intézkedési lehetőségeket ismertette. Ez a cikk a legnehezebben megvalósítható és fokozottan kockázatos rendszerszintű intézkedés, az egyéni nyugdíjszámlák bevezetésének lehetőségét mutatja be, valamint sorvezetőt ad a választások utáni időszakra egy érdemi nyugdíjreform megvalósításához.
