Bölöni Farkas Sándor 1834-ben megjelent “Utazás Észak-Amerikában” című útirajza magyarok tömegei számára hozta közelebb a szabadság földjét, az Egyesült Államokat. A könyv azonban több olyan meglepő véletlen találkozást is elmesél, amely már akkor Amerikában élő, szabadságukat megélő és szerencséjüket kereső magyarokkal esett meg. Merre éltek és dolgoztak 1831-ben vadbőrrel kereskedő amerikai magyarok, és ki volt a zsarnok Josha Gijuri, aki megtestesítette a különbséget a kor Magyarországa és az Egyesült Államok között?
A napokban megjelent egészségügyi rendelettervezet, ami az orvosok diszkriminatív berendelésének és úgymond továbbképzésének statáriális intézkedése, előre nem látható, romboló hatással fenyeget - figyelmeztet a kormány javaslata kapcsán a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Egészségügyi Tagozata egy frissen nyilvánosságra hozott levélben, amelyet a kormányzati döntéshozóknak is elküldtek. A szervezet - amely a legtöbb magánegészségügyi gazdálkodó szervezetet képviseli - arra is rámutat, hogy a jogalkotó céljaival ellentétes következményekkel kell számolni a rendelet januári alkalmazása után: súlyos költségvetési károkat és súlyos, hosszú távú ellátási gondokat, valamint az egészségügyi rendszer megroppanását vetíti előre a VOSZ tagozata. Többször is azt hangoztatja a szervezet, hogy a kormányzati lépés a magánegészségügy erőszakos meggyengítését, végső soron megszüntetését jelentené.
A Brüsszelnek megígért helyreállítási terv szerint a kormány nagyon rövid határidővel készül a nyugdíjreformra. Ennek megfelelően most azonosítom, hogy a nyugdíjrendszerben jelenleg hol vannak teendők és hol kell sürgősen beavatkozni. Mindezek alapján azt mondhatjuk például, hogy rövid távon valószínűleg nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, viszont gyorsan öregszik a magyar társadalom, ezért később valóban célszerű a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt. Ezek fényében a nagy átalakítás egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének újragondolása. Számba vesszük a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának lehetőségeit, íme az étlap, amiből a kormány válogathat.
Megalapította a 4iG a Rheinmetallal közös informatikai leányvállalatát Rheinmetall 4iG Digital Services Korlátolt Felelősségű Társaság néven, amit a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2022. december 6-án nyilvántartásába bejegyzett – áll a BÉT-en publikált közleményben.
Európa szerte készülnek a vészhelyzeti tervek télre, ha olyan méreteket öltene az energiahiány, hogy már nem lehet megúszni fogyasztók lekapcsolását. Megy a sakkozás, hogy kik kerüljenek a védett fogyasztók körébe a kórházak és a rendőrség mellé, a fennmaradó időszak feladata kitalálni az energiahivatalok számára, hogy mi az a kritikus infrastruktúra, ahol mindenképpen el kell kerülni a lekapcsolást. Ebbe a versenybe a távközlési szolgáltatók is beszálltak, ami felveti a kérdést, hogy áramellátási zavarok esetén milyen problémák jöhetnek a távközlésben. Megkérdeztük a hazai telekommunikációs cégeket és iparági szakértőket, hogy biztosítható-e a hálózatok folyamatos működése, vagy kell-e attól tartanunk, hogy egyszer csak leállnak a távközlési szolgáltatások.
Miután a gázársapka kérdésében nem valószínű döntés a ma délután 3-kor kezdődő EU-csúcson a német és holland ellenkezés miatt, a jelek szerint irányt váltott az Orbán-kormány. Az ársapka támadása mellett ugyanis a kormányfő új elemként a közös gázbeszerzési tervet is elkezdte támadni arra hivatkozva, hogy az a közös vakcinabeszerzéshez hasonlóan „lassú és drága” lehet. Emellett azt ígérte a minap elindult nemzeti konzultációval és plakátkampánnyal párhuzamosan, hogy „a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogjuk szorgalmazni”. Az biztos, hogy mind a gázárak leszorítását célzó témában, mind Ukrajna támogatásában, mind a szankciós politika esetleges folytatásában parázs viták várhatók az elvileg kétnaposra tervezett EU-csúcson, és éppen ezért akár az is lehet, hogy az végül átnyúlik a szombati napba is, mint ahogy arra egy német kormányzati tisztviselő utalt.
Nem az a kérdés, hogy lelassul-e a gazdaság, hanem az, hogy puha vagy kemény földet érés lesz-e Európában. A hazai sajátosságok miatt itthon a komfortosnál meredekebb szögben kell lefele haladni a landoláshoz.
“Mi egyesíti az embereket? Hadseregek? Az arany? Zászlók? Történetek. Nincs erősebb dolog a világon egy jó történetnél. Semmi sem állíthatja meg. Nincs ellenség, aki legyőzhetné.” – mondta egy jól ismert történet szereplője, Tyrion Lannister. Magyarország történetének dicső és vészterhes időszakait több ismert és ismeretlen szerző is megénekelte, amelyek által nemcsak őket és korukat, hanem országunkat, mai világunkat és az emberi természet változatlan részeit is jobban megismerhetjük.
Fontos, hogy Magyarország ellátásbiztonsága minél szilárdabb lábakon álljon, és a magyar gazdaság ne veszítse el versenyképességét a régióban – mondta el a Portfolio-nak adott nagyinterjúban Horváth Péter János. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke hangsúlyozta, hogy az orosz-magyar gázszerződések mindenképpen növelik a magyar lakossági gázellátás biztonságát, de közben nagyobb hangsúlyt kell helyezni az energiahatékonyságra, valamint az energiafüggetlenség fokozására, ezért az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer újbóli élesítésére van szükség, valamint a hazai áramtermelő kapacitások megőrzése, megújítása és bővítése a következő évek egyik kulcskérdése. Azt is kiemelte, hogy Magyarország mellett a régiós országok, illetve Németország és Olaszország is erősen építettek eddig az olcsó orosz vezetékes gázra, amelyről egyszerűen nem lehet gyorsan leválni kellő egyéb alternatíva hiányában, maga a leválás pedig nagyobb gazdasági áldozatokkal járhat. Közben az máris látszik a heti gázfogyasztási adatokon, hogy mind a lakosság, mind az ipar elkezdett spórolni. Az interjúban szó volt többek között a dekarbonizáció folytatásáról, és a naperőművek hálózati csatlakozási stopjáról is. Az is kiderült, hogy a MEKH elnök szerint a németek kezében van az eszköz az extrém gázárak leszorítására, mégpedig az Északi Áramlat 2 engedélyezésével, az áramárak mérséklésére pedig javasolt lenne uniós szinten a fosszilis erőművek átmeneti mentesítése a kötelező karbonkvóta vásárlás alól.
Fontolgatja a magyar kormány, hogy az Ukrajnában nagy sikert arató, török gyártmányú Bayraktar TB2-esekből is bevásárol – derül ki egy interjúból, melyet Palkovics László technológiai- és ipari miniszter a török Anadolu Agency nemzetközi lapjának adott. Bár sokakat meglepett a kijelentés, úgy tudjuk, a magyar kormány egyéb típusok mellett régóta vizsgálja már a TB2-eseket is, az érdeklődés ráadásul bőven megelőzi az ukrajnai háborút. A TB2-esek mellett erős esélyes még a honvédség csapásmérő drónjának szerepkörére a Vestel / Lentatek Karayel drónja is, de az is lehet, hogy ezeknél újabb típus mellett döntenek majd az illetékesek. Hamarosan várhatóan átfogó drónstratégiával áll elő a kormány, melyből kiderül, milyen típusú lesz majd Magyarország első saját csapásmérő dróncsaládja. Az is valószínű, hogy nem csupán csapásmérő drónokat kapnak majd a magyar katonák, hanem lesznek majd "kamikaze" drónok is, jó eséllyel a Rheinmetall jóvoltából. Palkovics László energetikai és közlekedési témájú fontos üzeneteit egy másik cikkben írtuk meg.
A kormány a hatalmas méretű költségvetési kiigazítás keretében jelentős mértékben támaszkodik adóemelésekre, ezek nagy része különadó-emelés, vagy úgynevezett pótadók kivetése. Cikkünkben bemutatjuk a különadók főbb előzményeit, a különadók kihirdetését, és minden egyes különadó-módosítás főbb részletét, így például az adó mértékét. Több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét, illetve a várható hatásokat. Mit lehet tudni a bankadó változásáról, a kiskereskedelmet terhelő pótadóról, az energiaszektort, vagy épp a repülést terhelő különadóról? Mutatjuk a legfontosabb információkat az új különadókról és a különadó-emelésekről.
Energiatakarékossági tanácsokkal venné rá az európaiakat fogyasztásuk csökkentésére a Nemzetközi Energiaügynökség és az Európai Bizottság. A könnyen megvalósítható lépéseket tartalmazó lakossági útmutató követése kényelmetlenségekkel járhat, de segít pénzt megtakarítani, mérsékli az orosz energiától való függőséget és a klímaváltozás megfékezéséhez is hozzájárul.
Ma tartják az államfőválasztás második fordulóját Franciaországban, amelynek hatásait egész Európa érezni fogja. A két szembenálló jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen ugyanis számos terület vonatkozásában más elveket vallanak, ez pedig igaz a francia külpolitika jövőjére is. Franciaország jelenleg az Európai Unió második legerősebb gazdasága, emellett atomhatalom és állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így a világpolitikára gyakorolt befolyása sem lebecsülendő. Éppen ezért van igen nagy tétje a mai választásnak, ugyanis Macron győzelme esetén vélhetően folytatódnak az erős európai integrációt szorgalmazó narratíva, míg Le Pen megválasztása esetén régi nagy tabuk dőlhetnek meg a francia uniós politikában. A választási eredmények azonban érinthetik a NATO-val, illetve Oroszországgal fenntartott viszonyt is.
Történelmi reformok indultak el az Európai Unióban a koronavírus-válság és az orosz ukrán háború hatására, és az integrációs lendület mind további előrelépéseket hozhat. A kontinens politikai vezetése régen volt ilyen egységes, nagy az egyetértés az együttműködést illetően. Különleges helyzet, de eközben erősödnek az eddig nagyrészt ellenzékben levő nemzeti-szuverenista erők is, akik célja pont az EU-s integráció visszafordítása. A francia elnökválasztás a két jelölt mellett a két tábor összecsapása is egyben, és bármi is lesz az eredmény, annak óriási hatása lehet az Európai Unió jövőjére. Ha Emmanuel Macron nyer, folytatódhatnak a reformok, és tovább haladhatunk a politikai egység felé. Ha viszont Marine Le Pen nyer, akkor trendforduló jön az európai belpolitikában, és a nemzeti-szuverenista erők komolyan átalakíthatják az EU-s intézményrendszert, a frissen elkezdett reformok semmissé válhatnak. Magyarországról nézve sem tét nélküli a választás, annak kimenetele ugyanis alapjaiban határozhatja meg a magyar külpolitika irányát a következő 1-2 évben. Az persze aligha kérdés, hogy Orbán Viktor kinek szurkol.
A Mol 2014-ben vásárolt eszközöket az Északi-tengeren, 14 kutatási-termelési licenc részesedést szerzett meg az Egyesült Királyság kontinentális talapzatán, az ottani kitermelés 2019 végére meghatározóvá vált a Mol Csoport szénhidrogén-termelésében. Az olaj- és gáztermelés azonban az elmúlt években folyamatosan csökkent, most pedig a Mol úgy döntött, hogy eladja északi-tengeri eszközeit. Első ránézésre nem kötött nagy üzletet a Mol, az északi-tengeri eszközök bizonyított és valószínű készlete közel 15 millió hordó, a vételár alapján azonban a mostani olajárhoz viszonyítva jókora diszkonton értékesíthetett a Mol, de az is igaz, hogy a kimerülőben lévő kutaknál várhatóan felmerülő gigantikus költségektől is megszabadult, és a tranzakcióval bőven százmilliárd forintos nagyságrendű összeget tehet zsebre, ráadásul ezzel nagy lépést tehet a vállalat zöldítésének irányába is.
A három legfontosabb európai gázszállítási útvonalon továbbra is küldik az oroszok a gázt, sőt az ukrán-szlovák határon szokatlanul sok gázt küldenek a háború kitörése óta Nyugatra, de ezzel együtt is az egekben ragadtak a gázárak Európában a következő hónapokbeli tőzsdei jegyzések alapján. Az orosz energiahordozókkal kapcsolatos nyugati embargós tervek „megteszik a hatásukat” és Orbán Viktor kormányfő is elismerte a ma reggeli rádióműsorban, hogy a magas gázárak bizony a rezsicsökkentés fenntartásán keresztül jelentős pénzbe kerülnek.
2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,4%-os volt januárban, miközben a januári nyugdíjemelés 5%-os volt. A friss KSH-adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció.
Nyugat-Európában már lecsengőben van az omikron-hullám, és az ottani helyzet jó tapasztalat lehet a kelet-közép-európai országoknak is. A mi régiónkban is úgy tűnik, megvolt a tetőzés, de a régió járványgörbéi csak pár napja kezdték a lefordulást. Eltérő képet látunk országonként: a legtöbb helyen az omikron-hullám súlyossága elmarad még a delta idején látott számoktól is, de nem mindenütt. Szerbiában akár új halálozási csúcsot is hozhat az omikron, Szlovákiában pedig szintén súlyos terhelést róhat az egészségügyre. Magyarország az omikron-hullámban a régiós középmezőnyben lehet a súlyossági mutatók szerint.
Az omikron variáns halálozási rátája valóban sokkal alacsonyabb, mint az eddigi koronavírus-variánsoké, de ebből nem következik az, hogy az általa okozott járványhullám is enyhébb lesz. Ha megnézzük azokat az országokat, ahol az omikron viszonylag korán megjelent, egyértelmű a kép: az omikron már most majdnem mindenhol erőteljesebb kórházi terhelést okozott, mint a delta. Öröm az ürömben, hogy az is egyértelműen látszik, hogy az elképesztő terjedési sebessége mellett sem tud annyira súlyos járványhullámot okozni, mint az alfa. Emellett most először okkal bizakodhatunk abban is, hogy valódi társadalmi immunitás alakul ki a koronavírussal szemben. De a külföldi példák azt mutatják, hogy ennek bizony ára van.
A tartósan magas gázárak a legjobb esetben is kitartanak 2023 közepéig, de még hosszú távon, 2030-ig sem várható a gázpiaci helyzet jelentős javulása. Így lehet, hogy az árampiaci őrület is elhúzódik addig.
