KRTK blog

Zsugorodó fiókhálózatok, növekvő pénzügyi kirekesztés

Zsugorodó fiókhálózatok, növekvő pénzügyi kirekesztés

Az önálló takarékszövetkezetek végső integrációjával létrejött az egységes Takarékbank, ami a legnagyobb változást jelentette a pénzintézetek háza táján 2019-ben. Az egységes portfólió, megjelenés, a gazdaságilag fenntartható üzemméret mellett az összeolvadásnak negatív hatásai is vannak, nevezetesen a fiók- és kirendeltség konszolidációk miatt bekövetkező bezárások, s az ezzel növekvő pénzügyi kirekesztés. Az egyre szűkülő fiók és kirendeltség hálózat nem újkeletű jelenség a pénzügyi szolgáltató szegmensben, a 2008-as recesszió óta kisebb-nagyobb intenzitással, egy-két új fióknyitással, de csökken a hálózat kiterjedése, a kereskedelmi bankok és  a takarékszövetkezetek 2014 óta is több mint 700 fiókjukat zárták be véglegesen. A pénzügyi kirekesztés csökkenésének és a modern, versenyképes bankrendszer megteremtésének együttes feladata új megoldásokat fog igényelni, hiszen az sem várható el, hogy egy bank saját pénzügyi érdekei ellen, a nyereséges működés megteremtése ellen dolgozzon, mint ahogyan a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása/javítása sem kizárólag egy bank feladata és felelőssége.

Adóparadicsomokból oda-vissza: a körbejáró tőke jelenségéről

Adóparadicsomokból oda-vissza: a körbejáró tőke jelenségéről

Melyik lehet az a gazdasági terület, ahol Csehország rendelkezik a legmagasabb mutatóval az OECD-ben, Magyarország pedig a legalacsonyabbal, Izlanddal, Szlovéniával és az USÁ-val együtt? Meglepőnek tűnhet, de a magyar vállalkozások hajlanak az egyik legkevésbé az OECD-országok között a befektetések „körbejáratására”, míg cseh kollégáik igen intenzíven űzik ezt.

Először a régióban: szabadon kutathatók az összekötött államigazgatási adatok Magyarországon

Először a régióban: szabadon kutathatók az összekötött államigazgatási adatok Magyarországon

Az államigazgatásban keletkező adatok elemi szintű feldolgozása és tudományos értelmezése elengedhetetlen a modern társadalomtudomány és a jól működő államigazgatás fejlődéséhez. A kérdéskör ritkán, elsősorban olyan kivételes helyzetekben kerül a köztudatba, amilyenek korábban a GDPR okozta átalakulások voltak, vagy jelenleg a COVID-19 járványhoz kapcsolódó adatok és számítások. Az adatok ismerete és azok tulajdoni rendszere azonban egyre nagyobb hatással van az élet szinte minden területére, ezért általában is érdemes megismerni a minket körülvevő és nyomon követő adatrendszereket.

Eső után köpönyeg lehet az EU koronavírus-mentőalapja

Eső után köpönyeg lehet az EU koronavírus-mentőalapja

Az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott programok tervezését, jóváhagyását és végrehajtását nehezítő tényezők miatt az új uniós helyreállítási eszközök keretében tervezett 438 milliárd eurós támogatás kevesebb, mint egynegyedét fogják várhatóan kifizetni az elkövetkező két és fél évben, amikor a legfontosabb lenne az uniós segítség. Bár a pénzügyi piacok segíthetik a sürgős költségvetési kiadások és a későn érkező EU-folyósítások közötti időszak áthidalását, ám további erőfeszítésekre van szükség az EU-kifizetések előrehozásához.

Miért halnak meg ilyen sokan szívrohamban Magyarországon?

Miért halnak meg ilyen sokan szívrohamban Magyarországon?

Évente átlagosan 15 ezer beteget kezelnek szívinfarktussal a magyar kórházakban, mégis közel 40%-uk, mintegy hatezer ember belehal a betegségbe. Ennek nem így kellene lennie, hisz az elmúlt évtizedekben új kezelési módszerek és technikák jelentek meg, és Magyarországon is komoly beruházások történtek a korszerű szívkatéteres kezelés széleskörű megteremtése érdekében. Kutatásunk az elmúlt években felmérte, hogy mit tudunk a szívinfarktusról, és mennyire korán tudjuk felismerni annak tüneteit. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy ma Magyarországon hosszú ideig várunk az orvosi segítségkéréssel, ami az életünkbe is kerülhet. Pedig világszintű orvostechnikai eszközök állnak rendelkezésre a szívinfarktus gyógyításában, de ha későn fordulunk orvoshoz, akkor jelentősen csökkennek a túlélési esélyeink.

Mit hozott a gazdáknak a koronavírus?

Mit hozott a gazdáknak a koronavírus?

A koronavírus járvány kitörésével a helyi élelmiszer szektorban nagyon összetett helyzet alakult ki. Az évek óta erősödő helyi élelmiszer rendszerek, a gazdák által kínált termékek iránt az új helyzetben – a korábbi tendenciákon túl két további tényező miatt is – hirtelen megugrott  a kereslet. A gyors fellendülés elsősorban nagyvárosokra volt jellemző. A folyamatot a korábbi tendenciákon túl két további tényező erősítette

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A világ tíz leggazdagabb országa között van, és semmit nem tudsz róla, mi ez?
RSM Blog

Keresőképtelenség

Az egészségügyi alkalmatlanság, a keresőképtelenség és a munkavállalói juttatások kérdése az elmúlt években...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.