Magyarországon szakmai körökben régóta szó van arról, hogy a bitcoint működtető technológia, a kriptovilág alapját megteremtő blokklánc (blockchain) mi mindenre lehet alkalmas, mely területeken hozhat hatékonyságjavulást a hagyományos pénzintézeteknél. Az egyik ilyen terület, ahol nemzetközi szinten is láthatók eredményes tesztek és pilotok, az értékpapírok tokenizációja. A nemrégiben benyújtott pénzügyi salátatörvény pedig ezt a lehetőséget nevesíti Magyarországon.
A kormány kedd este beterjesztette - több más tervezet mellett - az egészségügy átalakítását célzó törvénymódosítását is. Bemutatjuk az indoklásokkal együtt is igen rövidnek tűnő javaslat főbb pontjait és azt is, hogy a szakmai szervezetek milyen kritikákat fogalmaztak meg a tervezzettel szemben.
Még a félidős választások előtt, október végi cikkünkben írtunk két felmérésről, amelyben a latinó, vagyis a spanyolajkú és/vagy latin-amerikai országokból származó amerikai állampolgárok pártpreferenciáit mutattuk be. Bár a november 8-i félidős választások alapos kiértékelése még várat magára, exit pollokból és más vizsgálatokból már most levonhatunk néhány következtetést annak a választói csoportnak a választási viselkedésére nézve, amely a fehérek után már a második legnagyobb származási csoportot alkotja az Egyesült Államokban, és amely a legdinamikusabban növekszik, s ezzel arányaiban a legtöbb fiatal szavazót adja. Bár a latinók a mostani felmérések alapján még mindig egyértelműen a demokraták felé húznak, és nagy szerepük lehetett abban, hogy nem jött a „vörös hullám”, vagyis nagyarányú republikánus győzelem, van egy állam, ahol mára látványosan a republikánusok mellé álltak. Ez az állam pedig Florida, amelynek régi-új kormányzóját, Ron DeSantist a republikánus elnökjelölti, s ezzel az elnöki posztra is esélyesnek tartják.
A Walmart után a világ egyik legnagyobb kiskereskedőjének számító Target is közzétette legfrissebb, harmadik negyedéves gyorsjelentését és az utolsó negyedévre vonatkozó várakozásokat, a vállalat profitja a készletoptimalizálást követően és a bolti lopások felfutásának is köszönhetően mintegy 50 százalékkal csökkent a harmadik pénzügyi negyedévben. Az ünnepek előtt jelentősen romlottak az értékesítési számok a vállalatnál, ami arra késztette a Targetet, hogy csökkentse a kiskereskedők legfontosabb évszakára vonatkozó várakozásait.
Sokan kiemelten figyelik hogy, hogyan rendezi át időről időre portfólióját a világ egyik leggazdagabb embere, az Omahai Orákulum néven is emlegetett Warren Buffett és a befektetői csapata a Berkshire Hathaway-nél. Most megérkezett a friss lista az új befektetésekről, amik között egy tipikusan "Buffettes" vásárlás mellett van egy komoly meglepetés is.
A magyar külügyminiszter már a délelőtti videójában is elmondta, hogy maga a Barátság vezeték nem sérült meg a tegnap esti orosz rakétatámadás során, csak az azt működtető infrastruktúra, aminek a javítása könnyebb, mint ha magát a vezetéket érte volna támadás, így valószínűleg hamarabb is lehet számítani a probléma megoldására. A legfrissebb fejlemények tükrében véget is ért a művelet, Szijjártó Péter elmondása szerint újraindult a szállítás a Barátság-vezetéken.
Mind a négy hazai blue chip közzétette mostanra harmadik negyedéves gyorsjelentését, amelyekben brutálisan erős számokat közöltek, több rekord született. Az eredmények publikálását követően rendszerint frissítik modelljeiket a cégeket követő elemzők, új célárakkal jelennek meg és felülvizsgálják ajánlásaikat is. Összegyűjtöttük, hogy a hazai nagyvállalatokra milyen ajánlások vannak érvényben jelenleg, hogy milyen célárak láttak napvilágot a gyorsjelentéseket követően, és hogy a medián és átlagos célárak milyen felértékelődési potenciált jelentenek a jelenlegi árfolyamhoz viszonyítva.
Sok minden történt azóta, hogy a Facebookot tavaly október végén átnevezték Metává, hogy ezzel is hangsúlyozzák a nagy metaverzum fejlesztési terveket, például elszállt az infláció, a világ jegybankjai meredeken emelik a kamatokat, kitört az ukrajnai háború, a tőzsdék meredek esésbe kapcsoltak, a befektetők pedig fedezékbe vonultak, ez mind eliminálta a nagy metaverzum őrületet, a sztorihoz kapcsolódó eszközök durván át/leárazódtak. Miközben még idén év elején is arról szóltak a hírek, hogy több százezer vagy akár millió dollárért cserélnek gazdát virtuális földek, hajók, műalkotások, és egyre többen használják a virtuális világokat, mostanra komoly visszarendeződés történt, mert bár a Meta gőzerővel megy előre, és költ el több tízmilliárd dollárt a saját virtuális világának a fejlesztésére, a metaverzum-eszközök, tokenek, telkek ára zuhanórepülésben van. Az árfolyamok alakulás alapján azt lehet mondani, hogy a metaverzum-sztoriról még nem lehetett lemaradni, ez egy olyan társasjáték, ahol az elmúlt hónapokban mindenkit visszaküldtek a startmezőre. Aki kimaradt, nem maradt le.
A Walmart ma tette közzé legfrissebb, harmadik negyedéves gyorsjelentését, ezzel párhuzamosan a kisker-óriás megemelte éves értékesítési és profit előrejelzését, mivel az élelmiszeripari termékek iránti kereslet az egekbe szökő árak ellenére is magasan maradhat, míg a ruházati és elektronikai cikkekre vonatkozó kedvezmények segítettek csökkenteni a felesleges készleteket a forgalmas ünnepi szezon előtt.
Brutálisan erős volt a harmadik negyedév a hazai tőzsdei cégeknél, a négy nagyvállalat közül három, a Mol, az OTP és a Richter is rekordszámokat hozott, így a cégek összesített negyedéves profitja most először meghaladta az 500 milliárd forintot, a cégek adózott eredménye 86 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Olyan jók voltak a számok az idei első 9 hónapban, hogy a Mol, az OTP és a Magyar Telekom menedzsmentje megemelte a 2022-es várakozásait, a Richter vezetése pedig megerősítette az idei prognózist.
A legnagyobb amerikai cégeket magában foglaló S&P 500 index vállalatainak több mint 90 százaléka már közzétette harmadik negyedéves eredményeit és a többség ezúttal is az elemzői várakozásokat meghaladó számokat közölt, a bevétel és az egy részvényre jutó eredmény tekintetében is 70 százalék körüli a felülteljesítési arány. Felhőtlennek mégsem mondható az időszak, a növekedés dinamikája ugyanis a leggyengébb lehet 2020 harmadik negyedéve óta és ha az energetika szektor nem lenne, abban az esetben már csökkenne az S&P 500 index vállalatainak összesített eredménye - derül ki a FactSet összefoglalójából.
Történelmi rekordok dőltek a hazai üzemanyagpiacon idén: a benzin és a gázolaj ára sosem látott szintre emelkedett, ráadásul a két üzemanyagtípus ára közti különség is rekordot döntött. Ehhez képest az elmúlt hetekben már inkább a normalizáció jelei látszanak, a korábbi csúcsokhoz képest jelentősen csökkent az üzemanyagok ára, és a szerdai árváltozással a dízel prémiuma is a mindenkori csúcs kevesebb mint a felére csökken.
Jelentős növekedésről számolt be az Alteo az idei első három negyedévre mind a bevételek, mind az eredmények szintjén a tavalyi első kilenc hónaphoz képest, a harmadik negyedévet tekintve pedig fennállásának legmagasabb árbevételét produkálta a cég. Mindez elsősorban a megnövekedett energiapiaci áraknak, a Szabályozási Központ szignifikánsan növekvő kapacitás bevételeinek és a Kiskereskedelmi szegmens árbevételének dinamikus fejlődésének köszönhető, derül ki a ma délután közzétett befektetői prezentációból.
A koronavírus-világjárvány érdemben meglökte az előző évtizedek digitalizációs megatrendjét. A 2020-as évben ennek még mindenféle technológiai vállalat hatalmas nyertese volt, és még 2021-ben is sok kiváló teljesítményt figyelhettünk meg a Nasdaq vezető papírjainál. Ha azonban 2022 novemberében vetünk egy pillantást a szűk három évet magába foglaló érára, akkor egyetlen legény maradt a gáton: az Apple.
A világjárvány kitörését követően a tengeri szállítmányozás és vele együtt a teljes logisztikai üzletág a feje tetejére állt, azóta azonban eltelt közel 3 év, a nem összehangolt újranyitások következtében valósággal az egekbe szöktek a konténerárak, amelyek még mindig jócskán a járvány előtti szinteken vannak. A közelgő recesszió réme pedig akár lavinaként temetheti maga alá az egész üzletágat, a legfrissebb adatok szerint azonban korántsem ilyen aggasztó a helyzet.
A héten teszik közzé az európai inflációs adat második becslését, amely egyben tartalmazza a tagállami rangsorokat - azaz megtudhatjuk belőle, hogy a magyar infláció hol áll az európai rangsorban. Ezen felül a magyar GDP-adatot is közzéteszik a harmadik negyedévből, és külföldről is érkeznek fontos adatok.
Miközben azt továbbra sem tudjuk, hogy a jegybankok mennyire nyúlnak bele majd a digitális jegybankpénzeikkel a hagyományos kétszintű bankrendszer működésébe, és hogyan fogják átformálni a bankszektor működését, azért a tesztek, pilotok és a tervek sorra indulnak a legnagyobb világgazdasági súlyú pénznemek esetében is. Összeszedtük, szerintünk éppen melyik öt projektet érdemes figyelni.
A digitális gazdaság előretörése miatt egyre több vállalat próbálkozik formabontó üzleti modellekkel, amelyek gyakran a bankok számára is újdonságot jelentenek, így azok sokszor vonakodnak forrást biztosítani nekik. Ezeknek az induló vállalkozásoknak a fősodratú finanszírozásból történő kiszorulásában közrejátszhat még a túlterhelt adminisztráció, a kockázatkerülő magatartás és jelenleg a növekvő forrásköltségek is. Éppen ezért jöttek létre az olyan digitális technológia - elsősorban adatelemzés - által támogatott alternatív finanszírozási formák, amelyek kifejezetten ezeket forráshiányos, de nagy üzleti potenciállal rendelkező cégeket szeretnék felkarolni. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül ilyen megoldásokat mutatunk be, és kitérünk arra is, mit tehetnek az inkumbens bankok ennek az igencsak sebezhető szegmensnek a támogatása érdekében.
Teljesen normális, ha néha elfelejtkezünk bizonyos dolgokról, könnyen előfordulhat például, hogy egyszerűen nem ugrik be egy név, esetleg kicsúszunk egy határidőből. A probléma akkor kezdődik, amikor ezek az esetek felsűrűsödnek, és minél fiatalabb korban észleljük őket, annál inkább gyanakodhatunk arra, hogy valamilyen akut zavar áll a háttérben. Sokan az életünk minden területét elárasztó technológiai eszközöket hibáztatják, ám a válasz nem ilyen egyszerű.
Kellemetlen meglepetést okozott az októberi inflációs adat, az alapvető áremelkedési trendek kedvezőtlen folyamatokról tanúskodnak, ami alapján a kilátások is egyre komorabbak. Ezek alapján az OTP Bank elemzői pénteken kiadott friss előrejelzésükben már azzal számolnak, hogy jövőre az átlagos infláció 17,5% lesz.
