Napjaink banki világában a sikerhez vezető legrövidebb út az, ha egy pénzintézet csak egy-egy hagyományos üzletágra specializálódik. Ilyenek például a pénzforgalmi szolgáltatások, a hitelezés és a vagyonkezelés. A régimódi, mindenre megoldást kínáló bankok nem fognak fennmaradni a digitális világban, az új piacvezetők pedig egy technológiai vállalathoz fognak leginkább hasonlítani a fejlett adatkezeléssel, informatikával és agilis működési modellel – derül ki a McKinsey & Company elemzéséből.
Komolyabb emelkedésen van túl a BUX index szeptember vége óta, a forint pedig a történelmi mélypontok után a 400-as szint környékére erősödött vissza az euróval szemben. Megkérdeztük november elején is a hazai alapkezelőket havi rendszeres felmérésünkben, hogy mik a várakozásaik a magyar tőzsdére és a devizapiacra.
Az MNB 37 milliárd euró körüli devizatartaléka jelenleg kielégít minden olyan ökölszabályt, ami szükséges mértékre vonatkozik. Ugyanakkor nem mondató bőségesnek, ezért a magyar jegybanknak nincs tere olyan látványos devizapiaci intervencióra, mint amilyet például a csehek hajtottak végre a közelmúltban. Ráadásul az MNB vállalta, hogy az energiaszámla kiegyenlítéséhez az év végéig biztosítja a szükséges devizát, ami gyakorlatilag egy tartalékcsökkentő, de facto intervenciós lépés. Ahhoz, hogy a helyzet megnyugtatóbb legyen, az uniós források révén, illetve a nemzetközi kötvénypiacról történő forrásbevonással lehetne hizlalni a tartalékot, de mindegyikhez az kellene, hogy a kormány megállapodjon az Európai Bizottsággal.
A lakossági rezsicsökkentett áram- és gázár megvédése érdekében arról döntött a kormány, hogy a jelenlegi szintekről nem emelkedhetnek tovább a rendszerhasználati díjak 2023-ban – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. Alábbi cikkünkben röviden elmagyarázzuk a bejelentés lényegét és hátterét.
A ma reggeli, vártnál magasabb inflációs adat kapcsán a Magyar Nemzeti Bank is közzétette a saját értékelését, amiből nem rajzolódik ki szebb kép az árak alakulását illetően, mint a KSH jelentéséből, ám több dolgot tisztábban láthatunk.
A hosszú távú eredményességnek, sok esetben már magának az életben maradásnak vagy a játékban maradásnak a titka a jó szokások kialakítása mellett a megfelelő táplálékszerzési algoritmusok futtatása. Ez egy vadállatnál a szavannán magáról az élelem megszerzéséről szól, míg a kosárlabdában a pont a fizetőeszköz, a tőzsdén pedig maga a pénz. Mindeközben a tőzsdék világa is egyre jobban kezd hasonlítani a szavannára…
Bár az amerikai félidős választásokra – melynek során újraválasztják az amerikai Kongresszus alsóházát, a Képviselőházat, illetve a felsőházban, a Szenátusban is számos szenátori székért zajlik majd a küzdelem – korántsem vetül annyi figyelem, mint az amerikai elnökválasztásra, a tétje óriási, hiszen az a kérdés, hogy melyik párt áll a három hatalmi ág egyikének, a törvényhozásnak az élére. A Képviselőházban szinte biztosnak tűnik a republikánus győzelem, így a jelenleg ellenzékben lévő Republikánus Párt szinte biztos, hogy jelentős – korlátozó – hatást gyakorolhat Joe Biden további kétéves elnökségére. Európa számára különösen az ukrajnai háború kapcsán követett amerikai politika a fontos, és európai szemmel aggodalomra ad okot, hogy a republikánusok Donald Trump volt elnökhöz közel álló szárnya számos olyan nyilatkozatot tett, mely szerint lecsökkentenék, vagy akár meg is szüntetnék az Ukrajnának adott támogatást. Mi várhat Ukrajnára és Európára egy republikánus győzelem esetén?
Hétfőn több tényező együttes hatására 400 körülig süllyedt az euró és a dollár árfolyama a bankközi forintpiacon, amely árfolyamokra másfél hónapja nem volt példa. Sokakban felmerül most a kérdés, hogy vajon meddig erősödhet még a forint, ha kitart a lendülete. Megnéztük gyorsan a grafikonokat, hogy a technikai elemzés szemlélete alapján milyen válasz adható erre a kérdésre.
Vasárnap kezdődik az egyiptomi Sarm-es-Sejkben az ENSZ 27. éves klímakonferenciája. A november 6. és 18. között tartandó rendezvény a világ legjelentősebb eseménye klímaváltozás-témában, mivel azonban a korábban tett ígéretek ellenére a világ még mindig klímakatasztrófa felé tart, sokan szkeptikusak a COP27 várható eredményeivel kapcsolatban.
Az amerikai választások kötelező eleme az, hogy a demokrata és republikánus politikusok körbeturnézzák az államokat, és promotálják saját pártjuk helyi szenátor, képviselő, és kormányzójelöltjeit. A CNN röviden összegyűjtötte a fontosabb nyilatkozatokat, tekintsük hát át azt, hogy milyen témákban szólaltak fel a két párt nagyágyúi és azt, hogy mik is olvashatók ki ezekből a nyilatkozatokból.
Közel 570 ezer dolgozó keres legfeljebb garantált bérminimumot, vagyis bruttó 260 ezer forintot, ami a teljes munkaidős foglalkoztatottak közel 20%-át jelenti - derült ki a KSH adataiból.
November 2-án mutatták be Magyarországon a Szabadság tűz alatt. Ukrajna szabadságharca című új dokumentumfilmet, amelyet az ukrajnai háború első szűk három hónapjáról forgatott az Oscar-jelölt rendező, Jevgenyij Afinyevszkij. A megrázó alkotás egyéni sorsokon keresztül hozza közel az orosz invázió borzalmas mindennapjait, megszólaltatva civileket és katonákat, bemutatva az óvóhelyeken zajló életet, az orosz tüzérségi támadásokban lerombolt házakat, a bucsai és irpinyi tömegmészárlások helyszíneit, vagy éppen egy fiatal anya sorsán keresztül a mariupoli Azovsztal acélgyárban történteket.
Közel egy évvel a lakossági napelemes pályázatok beadása után még mindig 17 ezren várják, hogy elbírálják a támogatási kérelmüket, a minap pedig betiltotta a kormány a hálózatba való betáplálás lehetőségét, így elvileg csak sziget üzemmódú napelemes fejlesztések valósulhatnak meg, azt viszont a felhívás kizárta. A sokhavi várakozás alatt a kivitelezői költségek elszálltak, így a 100%-os támogatást ígérő pályázatból sokaknál akár 60-70%-os támogatású konstrukció lehet, azaz akár milliós méretű önerőt is hozzá kell tenniük. A pályázatot egyébként az uniós helyreállítási alapból tervezi finanszírozni a kormány, de egyetlen tagállamként még azt se hagyta jóvá nekünk Brüsszel, így ezzel is összefügghet, hogy a hivatalos adatbázis szerint még a kivitelezők szállítói előlegére se fizettek ki egyetlen fillért se. A rezsicsökkentés augusztusi módosítása után tehát a bizonytalanságok halmozódtak és most az érintettek csak reménykedhetnek abban, hogy lesz valamilyen jogszabályi lehetőség például az áramszolgáltatókhoz október 31-ig beadott igényükre tekintettel arra, hogy a tervezett fejlesztésüket tényleg meg is tudják csinálni.
A november 1-re kötelezően előírt gázbetárolási minimumszintet közel 50%-kal sikerült túlszárnyalni Magyarországon és a fogyasztásarányos betárolás terén is a harmadik legmagasabb a magyar érték az uniós tagállamok között – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénteki közleményéből és a Portfolio friss vizsgálatából. A kedvező gázbetárolási helyzet ismertetése mellett bemutatunk két olyan ábrát is, ami azt üzeni, hogy az elmúlt években álltunk már jobban is ezidő tájt. Ezzel együtt is összességében nyugodtan várhatjuk a telet, legalábbis ha a betárolt gázmennyiségre tekintünk, mert azzal tavasz végéig akkor is ki tudnánk húzni, ha holnaptól esetleg se a gázimportra, se a magyar kitermelésre nem számíthatnánk.
Ma hajnalban tette közzé legfrissebb, harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol, a vállalat az összes fontos soron jócskán felülmúlta az elemzői várakozásokat. A több szempontból is rekordnak számító eredményekhez elsősorban az segítette hozzá a magyar olajcéget, hogy a Mol még mindig hozzájut a relatíve olcsó orosz olajhoz. Annak ellenére megy ilyen jól a Molnak, hogy az év végéig kitolták az üzemanyagár-stopot és persze az extraprofit adó is negatívan hat a működésre, ahogy arra a gyorsjelentés több pontján is felhívták a figyelmet. A befektetők jó eredményre számíthattak az adatközlés előtt, tegnap ugyanis 3,9 százalékot ralizott a Mol részvénye, ma eddig 2,5 százalékos a plusz a jegyzésnél.
Az elemzők által várt 495 millió eurónál valamivel magasabb, 510 millió eurós nyereséget ért el a harmadik negyedévben az Erste Group. A Raiffeisenhez hasonlóan ennél az osztrák bankcsoportnál is emelkedtek a bevételek, de messze nem olyan mértékben, mint a versenytársnál: az egy évvel korábbihoz képest 9%-kal. Az Erste nyeresége csökkent is, ez a kockázati költségek rovására írható a történelmi mélyponton lévő nem teljesítési arány ellenére. Válsággal láthatóan nem számolnak: jövőre is 13-15% között lehet a tőekarányos megtérülés a menedzsment szerint. A magyar Erste szerény 40 millió eurós nyereségnél jár idén.
Az elmúlt években a hazai fotovoltaikus kapacitás növekedése az Európai Unióban is az egyik leggyorsabb volt, miközben a bővülés üteme rendszerirányítási szempontból már régebb óta nem tűnt fenntarthatónak. A ma közel 3,7 GW-nyi kapacitás a következő években tovább bővülhet, kormányzati várakozások szerint 2025-ig további körülbelül 5 GW-tal, de az elmúlt időszak szabályozási változásai sokak számára fájdalmas döccenőt okoznak a trendben. Grafikonokkal mutatjuk be, hogyan nőtt akkorára a naperőműflotta, hogy már komoly gondokat okoz a hálózatnak.
44 milliárd dollárt, vagyis több mint 18 ezermilliárd forintnyi pénzt költött el Elon Musk és néhány befektetőtársa a Twitterre, két és félszer több pénzt, mint amennyit most az összes magyar tőzsdei cég ér, OTP-vel, Mollal, Richterrel, szőröstül-bőröstül. Musk azt állítja, hogy azért vásárolta meg a Twittert, mert az egészséges párbeszéd a civilizációnk jövője szempontjából fontos, ugyanis nagy a veszélye annak, hogy a közösségi média szélsőjobboldali és szélsőbaloldali részekre szakad szét, amelyek még több gyűlöletet generálnak és megosztják a társadalmat. Azért tettem, hogy megpróbáljak segíteni az emberiségen, amit szeretek – mondta Musk, ami akár igaz is lehet, de nehéz elképzelni, hogy a világ leggazdagabb embere, aki egész életében pénzcsinálással foglalkozott, most hirtelen kihagyná az egyenletből az üzletet. Vélhetően most is pénzcsinálásról van szó, a terv az lehet, hogy elkészítsék a világ Ázsián kívüli részének szóló mindenegyben szuperappot, egy olyan platformot, ami a felhasználók minden online igényét kielégíti, és amit akár több mint egymilliárd ember használhat majd.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai, az elemzői várakozások alapján újra kiemelkedő eredményt érhetett el a vállalat, ami nagyrészt annak tudható be, hogy a termékárak továbbra is magasan állnak, és a Mol még mindig hozzájut a relatíve olcsó orosz olajhoz. Az Upstream és a Downstream szegmens is kiemelkedő eredményt érhetett el, ezzel magyarázható, hogy a Mol minden idők második legjobb eredményét szállíthatta a negyedévben. Fontos változás, hogy míg korábban forintban, most dollárban érkezett az elemzői konszenzus, és úgy tudjuk, hogy a Mol a negyedéves számait is dollárban teszi majd közzé.
Az elemzői várakozásokat jelentősen meghaladó, és az egy évvel korábbinak több mint a duplájára rúgó, 1,089 milliárd eurós nyereséget ért el a harmadik negyedévben a Raiffeisen Bank International. Eddig egyértelmű haszonélvezője a bank a kamatkörnyezet - részben a háborúval magyarázható - emelkedésének és a rubel erősödésének: bevételei 92%-kal (!) múlták felül az egy évvel korábbit, aminek csak egy töredékét vitték el a megnövekedett kockázati költségek. A bankcsoport még mindig bizonytalan sorsú orosz piactól való függését mutatja, hogy idei eddigi 2,8 milliárd eurós nyereségének a fele Oroszországból származott. A magyar operáció eddig 87 millió eurót szállított.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!
