Érdekes tanulmány jelent meg az SSRN-en, a szerzők tőzsdei adatok elemzése alapján arra jutottak, hogy szokatlan mozgások zajlottak a Hamász október 7-i terrortámadását megelőzően, egyes kereskedők short pozíciókat nyitottak a támadás előtti napokban, amikkel akár dollármilliókat kereshettek a tőzsdei zuhanásban.
Az utóbbi hónapokban rendre Magyarország vezette az inflációs rangsort az EU-ban, és az energiaválság kezdetétől számíva is nálunk drágult a legnagyobb mértékben az élet: az elmúlt két év magyar inflációja az EU átlagát kétszeresen, az inflációs rangsorban utolsó tagállamok áremelkedési ütemét háromszorosan haladta meg. Az utóbbi időben az inflációs nyomás már az elviselhető szintre mérséklődött nagyrészt a recessziónak köszönhetően, és a kilátások is javultak valamelyest.
A magyar kormány a jövőre magasabb inflációs szintet vár, mint a jegybank. Két tényező, a kamatpálya és a bérek alakulása, határozza majd meg ezt a várható inflációt – mondta Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádió Aréna című műsorában. A minimálbér és garantált bérminimum emelése már ismert, és a miniszter szerint egy összességében 10-12 százalékos béremelkedés esetén az infláció az 5-6 százalékos sávba kerülhet. A politikus arról is beszélt, hogy év végéig lezárhatják a ferihegyi reptér akvizícióját. Bejelentette, hogy az ipari áramárat is csökkenthetik.
Fontos részletek derültek ki a pályázatról: a korábbi várakozásokkal ellentétben legalább 20 ezer helyet végül kicsivel több mint 15 ezer háztartás részesülhet majd az állami támogatásból a napelemek és energiatárolók telepítésre. A pályázati időszak jövő januárban kezdődik, egy háztartás pedig legfeljebb 5 millióra forintra pályázhat a 75 milliárd forint keretből. Nem lesz területi lehatárolás, hanem az egész országban egyszerre nyílik meg a folyamat.
Érdekes helyzet állt elő azzal, hogy az első kamatperiódusban fix 9,9%-os éves hozamot fizető Prémium Magyar Állampapírt dobtak a piacra: míg a korábbi PMÁP-ok gyakorlatilag minden lejáraton a legjobb választásnak bizonyultak az inflációkövető kamatozásuk miatt, az új PMÁP csak rövid távon veri meg a társait. Mindeközben jön az akár 21%-ot fizető állampapír is, így megnéztük, hogy 3, 6, 12 hónapra, illetve 2, 3 és 5 évre melyik állampapírral lehet a legtöbb kamatot zsebre tenni.
Amerikai kamatvágásokkal kapcsolatos növekvő várakozások, egyre aktívabb jegybanki vásárlások és a geopolitikai kockázatok felerősödése: több okot is fel lehet sorolni amögött, hogy miért tudott történelmi csúcsra jutni az arany jegyzése. De vajon a csúcsdöntés után folytatódhat tovább az emelkedés, vagy megérett a helyzet egy korrekcióra? Többek között erre a kérdésre keressük a választ.
A bitcoin idén először átlépte a 40 000 dollárt, miután felerősödtek az első amerikai spot bitcoin ETF jóváhagyásával, valamint a lehetséges amerikai kamatcsökkentésekkel kapcsolatos várakozások. Utoljára tavaly áprilisban járt a mostani szinteken a bitcoin árfolyama, de az ethereum is közel másfél éves csúcson van.
Ahogy közeledik az év vége úgy egyre kevesebb lesz a nyitott kérdés a gazdaságban, ennek ellenére kifejezetten mozgalmas hetünk lesz makroadatok szempontjából. Itthon jönnek igazán lényeges statisztikák, például a novemberi inflációs adat vagy a kiskereskedelem és az ipar friss számai.
Minden lényeges információt megismertünk az utóbbi napokban a magyar lakossági hitelpiac eddigi legnagyobb összegű kamattámogatott hitelkonstrukciójáról, a 2024. január 1-jétől elérhető CSOK Pluszról, beleértve a jogszabályt és a hitel jövő évi teljesítményéről szóló egyes várakozásokat is. Cikkünkben összefoglaljuk, amit az új hiteltermékről tudunk, és amit annak pénzügyi vonzatairól kiszámítottunk.
A masszív fiskális politikai támogatás a 2007/8-as pénzügyi válság után és a 2020/21-es koronavírus-válság a második világháború óta nem látott szintre növelte az államadósság-rátákat világszerte. A magas adósság csapdájából ki lehet törni, ezt mutatják a történelmi tapasztalatok. A Commerzbank elemzője összegyűjtötte, mit tanulhatnak a mai kormányok a múlt tapasztalataiból. Az elemzés nem sok jót ígér: a siker múltban fennálló feltételei közül most egyik sem tűnik reálisnak.
A Dél-kínai-tenger térségében az Európai Unió egy sokrétű stratégiai hálóba gabalyodott, miközben Kína és az Egyesült Államok közötti rivalizálás egyre fokozódik. Mégis nevető harmadikként jöhet ki a helyzetből: a délkelet-ázsiai országokkal való kapcsolatépítése segíthet abban, hogy az unió ellátási láncait diverzifikálja és távolodjon Kínától. Mivel a térség konfliktusaiban nagyjából semleges szereplőként tud viselkedni, kiütheti az Egyesült Államokat is, ha ügyesen építi kapcsolatait a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével. Ez pedig nagy gazdasági győzelmet hozhat.
Tajvanon 2024. január 13-án tartanak elnökválasztást, a tét pedig nem kicsi: az a kérdés, hogy mely nagyhatalom felé húzzon a sziget a jövőben. A döntés sorsfordító lehet, hiszen a következő tajpeji kormány külpolitikai irányáról is döntsenek. Két lehetséges út rajzolódik ki a lakosság előtt: folytatják a szövetségi viszonyt a demokratikus Egyesült Államokkal, vagy pedig azzal a Kínával fűzik szorosabbra a viszonyt, amelyik a saját részének tekinti a szigetet, és nyílt szándéka, hogy magába olvassza a de facto független területet.
Nagy változást hozott a november a nemzetközi piacokon: az amerikai állampapírhozamok elindultak lefelé, az infláció több helyen a várakozásoknál nagyobb mértékben csökkent, ami sok helyen a jegybanki lazítást idézte elő. E fejleményeknek köszönhetően biztonságosabbá vált az alapkezelők számára a részvénypiacokon való nagyobb jelenlét, amit ki is használtak: január óta nem látott szintre emelték a részvények modellportfólióban lévő arányát.
Első blikkre talán meglepő, valójában viszont mégsem annyira váratlan döntést jelentett be múlt hét szerdán az ÁKK: az előző éves inflációra 0,25 százalékpontos kamatprémiumot adó Prémium Magyar Állampapír forgalmazását megszüntetik, e héttől kezdve pedig már csak az új sorozat vásárolható, amely az első másfél évben fixen, inflációtól függetlenül évi 9,9%-os hozamot fizet, ezzel spórolva az idei várhatóan 17,9%-os infláción. E sorozat 2025 áprilisától visszahozza a szokásos, előző évi infláció és kamatprémiumos felosztást, az első másfél évben viszont szinte feleannyi hozamot ígér. A hozamcsökkenés apropóján megnéztük, mennyire tudja felvenni a versenyt az új PMÁP a befektetési alapokkal. Észben kell tartanunk azonban, hogy az itt bemutatott múltbeli hozamok semmifajta garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.
Csak egy olyan ország van az Európai Unióban, ahol idén kevesebb új autót adtak el, mint tavaly, és ez Magyarország. A legfrissebb statisztikákból kiderült, hogy a Suzuki, a Volkswagen, a Kia és a Ford eladásainak visszaesése húzza le a piacot, a volumenmodellek közül a közepes SUV-k piacán volt nagy a visszaesés.
Egyiptom a széles szakmai közmegegyezés szerint árfolyamválságban van, pedig a januári leértékelődés óta hosszú ideje stabil a fizetőeszköz árfolyama. A sérülékeny, több sokktól szenvedő gazdaság szemszögéből nézve azonban elkerülhetetlennek látszik a további leértékelődés, és mivel ezzel sokat késlekedett a gazdaságpolitika, egyre kétségesebb, hogy meg tudja-e tenni mindezt úgy, hogy a pénzügyi rendszere stabil maradjon. Az izraeli konfliktus és a halogatott reformok csak tovább rontják a kilátásokat.
Miután decembertől 15 százalékkal emelkedett a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum, egy hónapig bizonyosan bértorlódás várható a legalacsonyabb fizetések és az alacsony vagy közepes jövedelmű dolgozók bérei között. Ráadásul úgy tűnik, hogy a legtöbb dolgozónak kisebb emeléssel kell beérnie, mint amennyivel a minimálbér nő.
Tájékoztatót tartott a harmadik negyedéves gyorsjelentést követően a 4iG Csoport vezérigazgatója, Fekete Péter, aki a lezárt időszak eredményei mellett beszélt a közelmúlt legfontosabb fejleményeiről is, például a nemrég elindult átfogó transzformációs programról.
A piaci szereplők mindig nagyon közelről figyelik, hogy hogyan rendezik át időről időre portfólióikat a már évtizedek óta a szakmában lévő, számos kisebb-nagyobb válságot átélt befektetési legendák. A jelenlegi, egyre több nemzetközi konfliktussal, magas kamatkörnyezettel és infációs nyomással, illetve energiapiaci bizonytalanságokkal terhelt miliőben talán még inkább felértékelődik a "nagy öregek" iránymutatása, ennek apropóján most összegyűjtöttük a főbb üzeneteket, amiket Warren Buffett, Soros György, Ray Dalio és Michael Burry közvetített a harmadik negyedévben a részvényvásárlásokon és eladásokon keresztül.
Jelentős növekedésről számolt be a 4iG a harmadik negyedévre mind az értékesítési bevétel, mind az EBITDA tekintetében az előző év azonos időszakához képest csütörtökön, zárás után közzétett gyorsjelentésében. A növekedés motorja az év elején felvásárolt Vodafone, valamint a 2022 első félévéig lezárt akvizíciókkal megszerzett vállalatok eredménynövekedése volt.
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Egy sikeres Bankmonitor szakmai napja 2011-ben kezdtem dolgozni egy Takarékszövetkezetben…...
Fontos mérföldkőhöz érkezett a mesterséges intelligenciát (MI) érintő jogalkotási folyamat az Európai Unióban...
Az SAP rendszer a pénzügy, a beszerzés, és az ügyfélkapcsolatok kezelése mellett a humánerőforrás (HR) és a bérszámfejtés... 
Mind nagyobb lakáshiteleket vesznek fel a magyarok, az átlagos hitelösszeg 2024. februárban már elérte a 17,9 millió...
Brutális büntetővámmal igyekszik védeni Amerika a saját autópiacát, de a kínaiak olyan járművekkel érkeznek... 
Ahogy az várható volt, egyre több olyan ügyfelem van, akik esetében a felek válása (vagy nem teljesített gyerekszám...
Egyebek mellett erről volt szó a pénteki Checklistben.
Erről és osztrák állampapírokról is szó volt a csütörtöki Checklistben.
Milyen árfolyamra készüljünk idén?
