A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Apelso Capital Alapkezelő írását olvashatják:
Visszafogottnak mondható, összesen 34 milliárd forintnyi ajánlatot hirdetett meg a mai 3 államkötvény aukción az Államadósság Kezelő Központ, és ezekhez képest erős volt a vételi érdeklődés, hiszen összesen csaknem 200 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett be. Ezt, illetve a hozamelvárásokat látva az ÁKK 80 milliárd forintra emelte az eladott papírok mennyiségét.
Az elmúlt hónapokban már többször megfigyelt gyenge vételi érdeklődés, és emiatt jóval terv (30 milliárd forint) alatti értékesítés (10 milliárd forint) jellemezte a ma megtartott 6 hónapos diszkontkincstárjegy aukciót.
A Portfolio elemzői csapatának bővítésére pályakezdő vagy néhány éves gyakorlattal rendelkező munkatársat keres. Ha érdekel a gazdaság, mitől és hogyan mozog a forint árfolyama, mi a helyzet a devizapiacokon, és szívesen írnál róla, itt a helyed!
A szabályozó hatóságok friss számai szerint a brit nyugdíjalapok 2022-ben 425 milliárd fontot veszítettek a kötvénypiaci pánik miatt - jelentette a Financial Times.
Erős volt a vételi érdeklődés a mai államkötvény aukciókon, különösen az 5 éves papírból, amelyen a visszafogott 10 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiségre 125 milliárdos vételi ajánlat ömlött be, és mindezeket látva az Államadósság Kezelő Központ az összesen meghirdetett 30 milliárd forint helyett 127,5 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el. Ez azt jelenti, hogy több mint négyszer annyi adósságot dobott a piacra, mint amennyit meghirdetett, igaz az erős vételi érdeklődés a tegnapra megemelkedett hozamelvárásokon is szorított lefelé, de még így is magasabb átlaghozamon ment el mindhárom papír, mint a két héttel ezelőtti hasonló futamidejű kibocsátásokon.
Az IMF meghosszabbítja egyiptomi tartózkodását, hogy a súlyos gazdasági válságban lévő országgal megtárgyaljon egy 10 milliárd dollárt meghaladó megállapodást - írta meg a Bloomberg.
Lezárja az adósságkezelő az eddigi Prémium Magyar Állampapír értékesítését, cserébe jön az új PMÁP, de 9,9% helyett már csak 7,9%-ot ad az első kamatperiódusra.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 6 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, és a meghirdetett 30 milliárd forintnyi keretre mindössze 21,6 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett, így az ÁKK 15,5 milliárdra vágta az elfogadott mennyiséget.
Bár rendkívül pozitív hangulatban zárták a tavalyi évet a részvénypiacok, úgy látszik, ez csak részben gyűrűzött át 2024-be. A vegyes teljesítmény sok alapkezelő számára meglepő volt, de azért kiemelték: itt is lehetett találni olyan papírokat, amelyek jól teljesítettek az év első hónapjában is. A piacok optimista jövőképet áraznak, ahol a gazdaságok elkerülik a recessziót: több szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy érdemes inkább óvatosabban bánni a pénzünkkel.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Visszafogott vételi érdeklődés jellemezte a ma tartott 3 darab magyar államkötvény aukciót, így a 3 éves papírból a meghirdetettnél 2 milliárddal kevesebb mennyiséget adott el az Államadósságkezelő Központ. Az 5 és 10 éves papírból azonban a tervhez képest 6, illetve 6,5 milliárddal megemelte az elfogadott mennyiséget, így összességében a meghirdetetthez képest 10,5 milliárddal több, együttesen 46,5 milliárd forintnyi papírt adott el. Az átlaghozamok jócskán emelkedtek az előző hasonló futamidejű kibocsátás átlaghozamához képest, és mérsékelt emelkedés a tegnapi másodpiaci referenciahozamokhoz képest is bekövetkezett.
Az infláció tetőzésével, majd csökkenésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok csökkenése is tavaly, mindez pedig évek óta nem látott magas hozamokat jelentett a magyarok egyik kedvenc befektetésévé avanzsáló hazai kötvényalapoknál. A tavalyi jó széria azonban úgy tűnik, idén nem folytatódik, a kötvénypiac túlzottan optimista a hozamkörnyezettel kapcsolatban a hazai alapkezelők szerint, a tavalyi hozamlefordulást idén egy ellenkező irányú fordulat követheti, ami rossz hír lehet a kötvényalapok szempontjából. Megkérdeztük a hazai kötvényportfólió-menedzsereket, milyen stratégiákat vesznek fel a rövid, illetve hosszú kötvényalapoknál, hogyan és melyik befektetésialap-kategóriával lehet pénzt keresni 2024-ben.
A kedden megtartott 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukción a megemelt meghirdetett mennyiségre visszafogott vételi érdeklődés jelentkezett, de az Államadósság Kezelő Központ ezzel együtt is a meghirdetett mennyiséget fogadta el, minimálisan emelkedő hozamszint mellett.
Makrogazdasági szempontból szerencsétlen, befektetési szempontból szerencsés volt a tavalyi év, idén viszont számos tényező van, ami mindkét területen bizakodásra ad okot - mondták az OTP elemzői a bank pénteki sajtóeseményén. A rendezvényen kiderült az is, hogy milyen irányba mehet idén az infláció, a globális és hazai gazdaság, vagy hogy részvénybe vagy kötvénybe kell-e fektetni idén.
A csütörtöki 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukción ismét fokozott vételi érdeklődés mutatkozott a tegnapi 6 havi aukció után, és ezt, illetve a hozamelvárásokat látva az ÁKK a meghirdetett 20 milliárd forintnál több, 33 milliárd forintnyi vételi ajánlatot fogadott el 7% alatti átlaghozammal. Az adósságkezelő egy hosszú kötvényből is tartott ma aukciót, ott is a meghirdetettnél több forrást vont be az intézmény.
Ma a 6 hónapos lejáratú diszkontkincstárjegy aukción a meghirdetett 20 milliárd forintnyi mennyiségre több, mint kétszer több vételi ajánlat érkezett, és ezt látva 30 milliárdra emelte az Államadósság Kezelő Központ az elfogadott mennyiséget. Az átlaghozam 7% alatt alakult.
A befektetők döntő többségének az a várakozása, hogy a következő 12 hónapban csökkenni fognak a rövid hozamok - írja a Bank of America felmérésére hivatkozva a Reuters.
Három éve vezették be Magyarországon az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amelynek célja, hogy piaci alapokra helyezze az energiamegtakarításokat mind lakossági, mind vállalati szereplők esetén. A hagyományos világítótestek lecserélésétől kezdve a dolgozók szemléletformálásáig, a fűtéskorszerűsítéstől, a nagy ipari energetikai beruházásokig rengeteg projekt auditálható és elszámolható a rendszerben. Az idei első negyedévben pedig lehetővé válik, hogy a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már egy erre speciálisan létrehozott tőzsdén lehessen kereskedni. Bár a piac most is működik, történnek tranzakciók, de az igazi felfutás a közeljövőben várható, és minden jel szerint keresleti nyomás alakulhat ki, amely akár a HEM-ek árát is felfelé tolhatja. A Portfolio Kádár Mártont, a magyar energiatőzsdék értékesítési vezetőjét, az EKR szervezett piaci projekt vezetőjét, és Garai Dánielt a CEEGEX vezérigazgatóját kérdezte az EKR rendszer működéséről, a hitelesített energiamegtakarítások elszámolhatóságáról, a tőzsdei kereskedés elindulásáról, illetve a HEM-ek piaci értékesíthetőségéről.