interjú

Orbán Viktor beszólt az EU-nak

Őrült ötletnek nevezte azt az európai javaslatot, hogy egyes országok beengedik a menekülteket, majd el akarják osztani őket a többi uniós államnak. Orbán Viktor a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorban beszélt a halálbüntetésről, a banki elszámolásról, a bankadó csökkentéséről. A devizaalapú autó- és személyi hitelek jegybank által javasolt forintosítását ésszerűnek nevezte és dolgoznak rajta. A bankadó-csökkentés fejében elvárt hitelezésnövelés törvényi előírását a jegybank javasolja, de a miniszterelnök nincs ezen az állásponton, egyelőre.

Zöld út vezet a jövő irodaházaihoz

Van igény az irodaházak bérlői részéről a zöld megoldásokra? Hajlandóak azokat megfizetni? Schmidt András, a Skanska Magyarország létesítménygazdálkodási és fenntarthatósági vezetője beszélt nekünk a hazai zöld fejlesztésekről, illetve arról, hogyan tudjuk követni a nemzetközi trendeket.

Nem csak a vásárlók pörgetik a lakáspiacot

Jelentős fellendülés tapasztalható a lakáspiacon, amit nem csak az eladók és a vevők, hanem az ingatlanközvetítők is éreznek. Szirtes Bernadett marketing vezetővel beszélgettünk az ingatlanközvetítői piac aktuális kihívásairól, valamint a Portfolio lakossági rendezvényén, a Lakás 2015 kiállítás és vásáron résztvevő Duna House stratégiájáról.

Vagyonzárolások: ez nem tetszik a könyvvizsgálóknak

A brókerbotrányok utáni törvénykezési szigor egyik látványos eleme a vagyonzárolás előzetes elrendelésének lehetősége a bírák belátása szerint. Ez azonban olyan, mintha zárolnánk egy orvos házát, ha műtét közben meghal a betege, mert lehet, hogy majd műhibaper lesz belőle, és kiderül, hogy hibázott - véli Kozma Attila könyvvizsgáló, az RSM DTM partnere. A szabályozás szigorítása előtt fontos lenne tisztán látni, hogy konkrétan mi is történt a brókerbotrányok során. Ugyanis a túlszabályozás egyik hatása az lehet, hogy a belföldi befektetési piac ellehetetlenül, és külföldi szolgáltatók veszik át a szerepüket.

Orbán: a brókerek látták a pilótajátékot

A bevándorlással kapcsolatos uniós csúcstalálkozóról, a készülő 2016-os költségvetésről, a brókerbotrányról, a bankokkal kötött megállapodásról és az áfacsökkentésről is beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában.

Ez nem az utcai árusok főztje - Mi lesz veled, MKB?

Az MKB Bank működésének hatékonyabbá, versenyképesebbé tételéhez elengedhetetlen a jelenlegi dolgozói létszám csökkentése - mondja Katona Ildikó, a közvetlen jegybanki ellenőrzés alatt álló hitelintézet újdonsült vezérigazgató-helyettese. A devizahitel-kiváltási versenyben 1 százalékponttal a többi bank alá akar ígérni az MKB, amely azt ígéri, ezentúl is az üzleti szempontok vezérlik működését. A rossz projekthitelekkel úgy járt a bank, mint az örömszülők az idősödő lánnyal, akit már nagyon szeretnének férjhez adni.

Addig vágja a kamatot a jegybank, amíg csak szükséges

Semmi nem indokolta volna azt, hogy meglepjük a piacokat, és ezzel azt kockáztassuk, hogy hitelességi veszteséget szenvedünk el - nyilatkozta a múlt heti kamatcsökkentésről a Portfolio-nak Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint a piac kissé alulbecsülte az előretekintő iránymutatásnak azt a tartalmát, hogy mindaddig folytatódhat a kamatcsökkentés, ameddig az szükséges. Palotai szerint a 3%-os inflációs célra szüksége van a magyar gazdaságnak, azt nem lett volna érdemes csökkenteni. Az előzetes toleranciasáv bevezetése a rugalmas célkövetéshez való igazodás jegyében történt.

Nem csak a párnaciha és a befőttes üveg nyer a brókerbotránnyal

Digitális világ épül: így változnak meg a mindennapjaink

A pénzintézeti szektorban már évekkel ezelőtt véget ért a válság utáni 7 szűk esztendő, a teljes IT-iparágnak pedig az új uniós ciklus általánosságban véve is lendületet adhat az átmeneti üresjárat után. Az építőiparban a magasépítészet területén és a kormányzati megrendeléseknél is olyan komplex digitalizációs projektek indulhatnak el, amelyek felpörgethetik az IT-piacot. Eközben a magyar informatikusok külföldre csábítása problémát jelent, de azért olyan még nem fordult elő, hogy egy projekt a szakemberhiány miatt nem valósult meg - mondta el Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország vezére a Portfolio-nak adott interjúban.

Vége a hét szűk esztendőnek a magyar bankszektorban?

Sűrű fillérekből jól lehet építkezni - mondja a postai értékesítésről Oláh Márton, az FHB Kereskedelmi Bank frissen érkezett vezérigazgatója, aki egy új, békésebb, építkező korszak nyitányát látja a bankszektorban zajló jelenlegi folyamatokban. Kiváló ötletnek tartja az NHP+ bevezetését, amelyet butaság lenne szerinte nem kihasználni. A lakossági hitelkiváltási verseny napokon belül el fog kezdődni, mert az ügyfelek már a március-áprilisi elszámolási tájékoztató levélből látni fogják, hogy mire számíthatnak a forintosított devizahitelük mellett maradva. Interjú.

Az 50-es évekbe repít vissza a vasárnapi boltbezárás?

Míg nálunk most kerül bevezetésre a vasárnapi zárva tartás, Franciaországban lazítottak a szabályozáson. Egy gazdaságélénkítő reformcsomag keretében néhány hete fogadták el azt a módosítást, mely szerint évi 5 helyett 12 vasárnap lehetnek nyitva az ületek, bizonyos kijelölt kereskedelmi (elsősorban turisztikai) zónákban pedig a nyitva tartásnak mostantól vasárnap nincsenek korlátai, hétközben pedig éjfélig van rá lehetőség. Etienne Winisdoerffer MRICS, az RICS France tagja osztotta meg a Portfolio-val franciaországi tapasztalatait.

Ahol a kádárizmus nem szűnt meg (Interjú)

Folyamatosan növekszik az igény a magánegészségügyi szolgáltatások iránt. De mi ennek az oka? Hogyan reagálnak erre a piaci szereplők? Kik ezek a betegek és hogyan lehet őket ellátni? Ezekre a kérdésekre is válaszolt a Portfolio-nak adott interjújában Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója. A kórház igazgatóságának tagja úgy véli, hogy elmúlt 20-25 évben felnőtt egy olyan generáció, amelyik hozzászokott a piaci viszonyokhoz az élete minden területén, ezért számlára fizetnek szívesebben. Ezek a páciensek nem akarnak beállni az állami egészségügyi rendszer soraiba. Lantos Gabriella kifejti a véleményét arról a kormányzati tervről is, miszerint a magán egészségügyi szolgáltatások finanszírozásából ki akar vonulni az állam.

Indul az MNB rossz bankja - Megszólalt a vezér

Megkezdte tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank tavaly ősszel alapított eszközkezelője, vagyis az úgynevezett rossz bank. A problémás eszközök átvételére kialakított Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. (MARK) vezére, Kandrács Csaba beszélt erről az MTI-nek adott interjúban.

Itt az újabb hiteles mentőcsomag? - Megszólal az ötletgazda

Még el sem kezdődött a banki "elszámoltatás", máris egy újabb, lakossági tartozásokat érintő "mentőötlettel" állt elő a kisebbik kormánypárt. A pénzügyi szektor jó része által felelőtlennek, egyes adós-érdekképviseletek által pedig embertelennek tartott magáncsőd súlyos erkölcsi kockázatokkal és egyelőre ismeretlen méretű banki többletveszteséggel fenyeget. Rétvári Bence államtitkárt szembesítettük néhány kritikával, és a KDNP-s javaslat részleteiről is megkérdeztük. Szerinte a magáncsőd a bankoknak is jó.

Milliárdok maradnak az állami egészségügy zsebében (Interjú)

Néhány év alatt komoly magánegészségügyi portfóliót épített fel Lantos Csaba. A korábbi bankár 2007-ben váltott, egy komparatív elemzés alapján döntötte el, hogy beszáll az egészségügybe. A kockázati tőkebefektető a Portfolio-nak adott interjújában beszélt a kezdeti évek működéséről, az egész vállalatcsoportról, legújabb befektetéseiről és az államnál megmaradó milliárdokról.

Varga: csökkenhet a bankadó, az szja és a társasági adó is

Megmarad a bankadó Magyarországon, de korrekciójáról már a közeljövőben megállapodás születhet - mondta Varga Mihály a Napi Gazdaságnak. A nemzetgazdasági miniszter szerint az szja egyszámjegyű, a társasági adó pedig egységesen 10% körüli lehet a ciklus végére.

Visszatért Orbán Viktor és ezt mondta

A miniszterelnök az ünnepi szünet után most először a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában szólalt meg először nyilvánosan. Orbán Viktor beszélt a szerdai párizsi terrortámadásról, ennek kapcsán kifejtette, hogy a TEK jelentése szerint nem növekedett Magyarországon a közvetlen fenyegetés. A 180 perc című műsorban szóba került Angela Merkel és Vlagyimir Putyin várható budapesti látogatása is, de a miniszterelnök részletesen beszélt az idén januárban életbe lépett új útdíjrendszerről is. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy napi 14 forintos teherről van csak szó, de elismerte, hogy ez bosszantja az embereket. Elmondása szerint ebben a hónapban most a rendszer próbaüzeme zajlik, a javaslatokat értékelik és ami olyan, azt be is fogadják. Érvelése szerint annak kell fizetnie a fenntartásért, akik azt használják és miután díjat fizetnek, ezért joggal várják el, hogy rendben legyen az úthálózat.

Matolcsy felminősítésre számít

Nem olyan nagyon jó az olajárak meredek esése, mondja Matolcsy György, aki az Európai Unió válságkezelését sem tartja sikeresnek, és félti a deflációtól. Az MNB elnöke úgy látja, a jegybank a 2013-as fordulatával megakadályozta a hitelezés összeomlását. Az interjú erősen összegző jellegű, felmondja a jegybanki szerepvállalás ismert narratíváját, de aktuális eseményekre történő utalás szinte egyáltalán nincs benne. (Ahol van, azt kiemeljük.)

Nem találják a helyüket a nagy cégek Budapesten

Nagyon érdekes helyzet alakult ki a budapesti irodapiacon és a budapesti befektetési piacon is, kettős helyzet van. Egyrészt az irodapiacon változatlanul óriási a túlkínálat, mégis a minőségi irodaházak - különösen igaz ez a nagy bérlők esetében - nagyon kis számban vannak jelen a piacon - mondta el Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója a Portfolio-nak adott videóinterjújában

Jövőre indul be az igazi pénzpumpa

A költségvetési kiigazítás befejeződik, az Európai Központi Bank új eszközvásárlási programja pedig - az eurózóna mellett - hazánk növekedésére is pozitív lehet. Európa azonban ismét egy lépéssel Amerika mögött áll: az Atlanti-óceán túlpartján tovább csökkenhet a központi bank gazdaságélénkítő szerepe, miközben az európai kontinensen ezzel ellentétes folyamatok indulnak meg. A hazai jegybanki politikában nem várható számottevő változás: deflációs veszély nincs, a lakosság a termékek és szolgáltatások olcsóbbá válását átmenetiként éli meg.