• Megjelenítés

Interjú

Egyéves az OTP SingleMarket: megnyílt az út az amerikai tőzsdékhez

2026. június 15. 11:00 | Gergely András

Egyéves az OTP SingleMarket: megnyílt az út az amerikai tőzsdékhez

Egy év alatt több mint 300 ezer megbízás érkezett az OTP digitális befektetési platformján, a SingleMarketen keresztül, amely már az amerikai tőzsdéket is elérhetővé tette az ügyfeleknek a kezdeti csendes pilot után. Bánfi Attila, az OTP Global Markets ügyvezető igazgatója szerint a cél nemcsak egy kereskedési alkalmazás létrehozása, hanem egy régiós szinten is használható, teljes körű digitális befektetési szolgáltatás felépítése. A magyar piacon akár több millió új befektető is közvetlen elérést kaphat, de szerinte jelentősen át kell alakítani a szabályozást ahhoz, hogy a hazai tőkepiac versenyképes legyen. A Portfolio emellett arról is kérdezte, hogyan kezeli a SingleMarket platform a magyar–amerikai kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnését, mikor válik elérhetővé a londoni tőzsde, és milyen eredményekkel lenne elégedett egy év múlva.

Ha nem nőnek meg a magyar cégek, itthon verik meg őket a csehek és a lengyelek

2026. június 15. 06:00 | Madár István

Ha nem nőnek meg a magyar cégek, itthon verik meg őket a csehek és a lengyelek

Az új kormánytól sokan a közel négy éve stagnáló magyar gazdaság újraindítását várják. Békés Gábor, a CEU és a KRTK közgazdász kutatója szerint már a kiszámíthatatlanság és a járadékvadász magatartás megszűnése is komoly lökést adhat, mivel rengeteg elfojtott energia van a gazdaságban. A szakértő a regionális terjeszkedést tartja a hazai vállalatok leglogikusabb kitörési pontjának, figyelmeztetetve, hogy ha a magyar cégek nem nőnek meg időben, a cseh, lengyel és román versenytársak itthon fogják legyőzni őket. Az interjúban szó esik a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazásáról is: Békés szerint az AI inkább növelni fogja a különbségeket, mert azok az országok profitálnak belőle, amelyekben jó az oktatás és van kísérletezési hajlam.

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

2026. június 14. 13:00 | Philippe Aghion, Simon Johnson

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

Az EU nem alkalmas az élvonalbeli innovációra? Nobel-díjas professzorok vitatták meg, miért döcög az európai gazdaság

2026. június 13. 10:00 | Philippe Aghion, Simon Johnson

Az EU nem alkalmas az élvonalbeli innovációra? Nobel-díjas professzorok vitatták meg, miért döcög az európai gazdaság

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az USA és Kína között zajló – az AI uralásáért folyó – verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt az egyik fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében.

A magyar gazdasági modell kifulladt, a poroszos oktatást pedig le kell cserélni

2026. június 10. 10:30 | Csiki Gergely

A magyar gazdasági modell kifulladt, a poroszos oktatást pedig le kell cserélni

Magyarország kinőtte az összeszerelő üzem gazdasági modellt, amelyet elsősorban a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya korlátoz - jelentette ki Zakor Sándor, a Prohuman Group vezetője, aki az elmúlt 16 év legnagyobb hibájának az oktatás és felnőttképzés elhanyagolását tartja. Leszögezte: a jelenlegi poroszos iskolarendszert nem megjavítani, hanem kicserélni kellene, akár ezer iskola bezárásával. A vendégmunkások ügyében az új kormány átmeneti szigorítását a magyar KKV-szektor fogja leginkább megsínyleni, miközben a legálisan foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállalók aránya mindössze 2 százalék. Az üzletembert, labdarúgó-csapat tulajdonost a tervezett vagyonadóról is kérdeztük, amely kapcsán úgy vélekedett, hogy éppen azokat a vállalkozókat büntetheti, akik itthon dolgoznak és fejlesztenek, miközben a NER kedvezményezettjei valószínűleg nem fogják azt megfizetni.

Mire készül az MBH Bank? - A kormányváltás után jöhet a beruházási fordulat

2026. június 10. 09:00 | Palkó István

Mire készül az MBH Bank? - A kormányváltás után jöhet a beruházási fordulat

Természetes a piac kíváncsisága az MBH Bank jövőjét illetően, de az elmúlt két hónap egyértelmű választ adott: üzleti folyamataink zavartalanok, stratégiánkon nem változtattunk - nyilatkozta Szabó Levente, a társaság egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese a Portfolio-nak. Az állami tulajdonú és állami megrendelésektől függő cégek sorsa mellett a hitelpiac helyzetéről, az erős forintról, az EU-források elosztásáról és a kedvezményes hitelprogramok jövőjével kapcsolatos várakozásairól is kérdeztük interjúnkban a szakembert.

Séjourné: Nem a kínai beruházásokkal van baj, hanem azzal, mit adnak Magyarországnak vagy Európának

2026. június 08. 10:00 | Szabó Dániel

Séjourné: Nem a kínai beruházásokkal van baj, hanem azzal, mit adnak Magyarországnak vagy Európának

Az ipari gyorsító rendelet nem jelent többletbürokráciát a vállalatok számára, mivel az önbevallásra és utólagos ellenőrzésre épít az előzetes adminisztratív terhek helyett. A javaslat központi eleme a Made in EU-kritérium erősítése a közbeszerzésekben, amellyel az európai közpénzeket az európai termelési kapacitások fejlesztéséhez kötik – ez a magyarországi kínai beruházásokat is érinti, bár visszamenőleges hatálya nincs – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke. Az iparstratégiáért felelős biztos hangsúlyozta, hogy Európának nyitottnak kell maradnia, de le kell számolnia a naivitással: viszonosságot kell kérnie kereskedelmi partnereitől, miközben saját ipari bázisát erősíti. Magyarországi látogatása során – ahol hosszú évek óta először beszélt uniós alelnök a parlament szakbizottságaival – a magyar fél támogatását kereste az ipari gyorsítás, a tőkepiaci unió és az új közbeszerzési szabályok ügyében.

Ifj. Chikán Attila az Éltex-ügyről: nem történt túlfizetés, öt év múlva sokkal többet érhet majd a cég

2026. június 05. 17:00 | Mohos Kristóf

Ifj. Chikán Attila az Éltex-ügyről: nem történt túlfizetés, öt év múlva sokkal többet érhet majd a cég

Az elmúlt napokban komoly sajtóvisszhangot kapott és jelentős árfolyamreakciót váltott ki az Alteo tavalyi hulladékipari felvásárlása, az Éltex-akvizíció. Ifj. Chikán Attilával, az Alteo vezérigazgatójával beszélgettünk az ügy részleteiről, mely során kiderült: a vezető szerint nem fizették túl az ügyletet, a várakozások szerint 5 év múlva jóval többet fog érni az Éltex, mint amennyiért megvette azt az Alteo. Ráadásul az ár sincs kőbe vésve, a következő hetekben zárulhat ugyanis a vételár-korrekciós folyamat. Az aktuális ügyön túl a Mol immár közel 40 százalékos Alteo-részesedésére és ennek hatásaira is kitértünk, de a jelentős szélenergia-piaci növekedési tervek és a nemzetközi terjeszkedési ambíciók is terítékre kerültek. A részvényesek számára legfontosabb témák, az osztalékfizetés kilátásai és az árfolyam alakulása sem maradt érintetlenül.

Nemzetközi kihívót kapnak a fintechek, egy magyar bankvezéré a történelmi feladat

2026. június 05. 10:00 | Palkó István

Nemzetközi kihívót kapnak a fintechek, egy magyar bankvezéré a történelmi feladat

Tizenkét év után távozik Simák Pál a CIB Bank éléről, de nemzetközi bankcsoportján belül marad: egy olyan digitális ügyfélszerzési platform létrehozása lesz a feladata az Intesa Sanpaolónál, amely alternatívát kínál azok számára, akik egyébként a fintech szolgáltatókhoz fordulnának. A jövő héten megkezdődő új munkájáról, az elmúlt tizenkét év eredményeiről és a kormányváltás utáni gazdaságpolitikai kilátásokról is kérdeztük Simák Pált.

Auchan Magyarország: működésünk mozgatórugója az élményteremtés

2026. június 05. 09:00 | PR cikk

Auchan Magyarország: működésünk mozgatórugója az élményteremtés

Az élmény-és szolgáltatóközpontként funkcionáló hipermarketeké a jövő az Auchan Magyarország ügyvezető igazgatója, Vincze Géza szerint. A szakember egy évvel ezelőtt, 2025 tavaszán érkezett az áruházlánchoz, közel harmincéves nemzetközi kereskedelmi tapasztalattal. Csapatával tavaly alkotta meg azt a hétéves stratégiát, amelyben az áruházlánc az vásárlói élményt és a diverz üzlettípusok üzemeltetését helyezi a fókuszba – többek között erről is kérdeztük a vállalatvezetőt.

Elvesztegetett milliárdok? Ennyit nyerhet az ország, ha több nő ül a döntéshozók között

2026. június 03. 14:01 | Veres Dóra

Elvesztegetett milliárdok? Ennyit nyerhet az ország, ha több nő ül a döntéshozók között

A Parlamentben idén látványosan nőtt a női képviselők aránya: 15,6%-ról 27,6%-ra ugrott, ilyen magas női arány a rendszerváltás óta még nem volt. De vajon lesz-e ennek hatása a gazdaságra is? Új normává válik-e a női jelenlét a döntéshozatalban, és feljebb tolja-e a boardok, tulajdonosok és vezérigazgatók elvárásait a női vezetők arányát illetően? Többek között erről kérdeztük Heal Edinát, az Egyenlítő Alapítvány alapítóját és vezetőjét, a Google Magyarország korábbi ügyvezető igazgatóját. Szerinte a kvóták rövid távon ajtót nyithatnak, de az arányszámok önmagukban keveset mondanak: tartós változáshoz a szervezetek működésének kell megváltoznia és ez, mint szinte minden, az oktatásnál és nevelésnél kezdődik.

Nem csak jelszóként kell az euró: így szerezheti vissza Magyarország a Nyugat bizalmát - Interjú Csaba Lászlóval

2026. június 03. 06:00 | Csiki Gergely

Nem csak jelszóként kell az euró: így szerezheti vissza Magyarország a Nyugat bizalmát - Interjú Csaba Lászlóval

Az új magyar kormány legfontosabb rövid távú lépései a pótköltségvetés elkészítése, a dereguláció és az euró bevezetésének konkrét célkitűzése lehetne – véli Csaba László közgazdász, akivel az új gazdaságpolitika és gazdasági modell esélyeiről és kihívásairól beszélgettünk. A Portfolio-nak adott interjújában hangoztatta: hosszabb távon a nyugati reintegráció, az állam szerepének csökkentése és a szociális piacgazdaság irányába való elmozdulás jelenthetné a kiutat, miközben a rejtett tartalékokban és az elszámoltatásból származó forrásokban nem érdemes túlzottan bízni. Az új gazdaságpolitika sikerét végül az dönti el, hogy elindul-e fenntartható, exportvezérelt növekedés, és a kormány képes-e választási osztogatás nélkül is megőrizni a választók bizalmát.

Amikor a vezetők sem látnak három évre előre: a bizonytalanság lett az új alapállapot

2026. június 02. 14:02 | Veres Dóra

Amikor a vezetők sem látnak három évre előre: a bizonytalanság lett az új alapállapot

A SEED tíz év alatt regionálisan is látható vezetőképző műhellyé nőtte ki magát, de a nemzetközi „nagy ligához” egy ponton túl már nem elég a független működés: ehhez egyetemi háttér, márka és kutatói kapacitás kell. Ezt a következő ugrást hozza a Corvinus-SEED modellje, amely nemcsak vezetőképzéseket tart, hanem többéves vállalati partnerségekre építve tehetségprogramokat, employer branding együttműködéseket és kutatási projekteket is összekapcsol az oktatással. Eszes Lászlót, a Corvinus-SEED igazgatóját kérdeztük arról, miért volt szükség az intézményi beágyazásra, hogyan őrzik meg a piaci tempót az egyetemen belül, és mit lehet kezdeni azzal, hogy az AI-korszakban még a tapasztalt felsővezetők sem mernek már magabiztosan tervezni néhány évre előre.

Elnökváltás a VOSZ-nál: „A magyar növekedési modell kifulladt, termelékenységi fordulatra van szükség”

2026. június 01. 14:00 | Portfolio

Elnökváltás a VOSZ-nál: „A magyar növekedési modell kifulladt, termelékenységi fordulatra van szükség”

A magyar kis- és középvállalati szektor előtt álló legnagyobb kihívás a termelékenységi lemaradás – többek között erről beszélt Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) új elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. A szervezet új vezetője szerint a következő ciklusban a VOSZ szerepe érdemben átalakul: a hangsúly a formális konzultációról a proaktív, valós vállalati adatokon nyugvó és döntés-előkészítő érdekképviseletre helyeződik át. Az elnök a kkv-k termelékenységének javítását, a vállalkozói visszajelzések strukturált összegyűjtését, értékelését és szakpolitikai becsatornázását, az országosan aktivált hálózat erősítését, valamint a gazdasági növekedés elindítását szolgáló program mihamarabbi kidolgozását nevezte a legfontosabb prioritásoknak. Az új elnöki program célja, hogy a VOSZ a gazdaságpolitikai döntéshozatal megkerülhetetlen szereplőjévé váljon.

Magyar Péter a Portfolio-nak: Volt olyan tétel, amit közvetlen a bejelentés előtt értünk el a Bizottságnál

2026. május 31. 06:00 | Sasvári Marcell

Magyar Péter a Portfolio-nak: Volt olyan tétel, amit közvetlen a bejelentés előtt értünk el a Bizottságnál

Extrém rövid idő alatt folytatott le rendkívül kemény tárgyalásokat az új magyar kormány az Európai Bizottsággal, melynek eredményeként a vártnál is nagyobb, 16,4 milliárd eurós bejelentés született. Az uniós pénzek nyomán jelentős beruházási hullám indulhat Magyarországon, miközben a Tisza-kormányban már körvonalazódik, milyen szereplőkre támaszkodnának a projektek megvalósításánál, mennyire építenének hazai kivitelezőkre, és milyen nehézségekkel járhat a brüsszeli feltételek teljesítése. Két napnyi feszített tárgyalássorozat után a Brüsszelből hazafelé tartó repülőgépen beszélhettünk Magyar Péter miniszterelnökkel, Kármán András pénzügyminiszterrel és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel.

Az év irodaházától a bukaresti lakásfejlesztésig - mit vár az ingatlanpiacon a KÉSZ Csoport?

2026. május 29. 13:00 | Varga Szabolcs

Az év irodaházától a bukaresti lakásfejlesztésig - mit vár az ingatlanpiacon a KÉSZ Csoport?

Az átalakuló irodapiacon egyre élesebb különbség rajzolódik ki a modern, „A” kategóriás és a régebbi típusú irodák között. Ezzel párhuzamosan a vidéki lokációk szerepe is felértékelődhet, különösen azokban a nagyvárosokban, ahol erős egyetemi háttér és stabil gazdasági környezet áll rendelkezésre. Lupsa Edina, a KÉSZ Csoport ingatlanmenedzsment ágazatának nemrég kinevezett vezetője szerint részben ebben keresendő a szegedi TILIA projekt sikere, amely elnyerte az Év Irodaháza díjat. Az ágazatvezetőt többek között arról kérdeztük, hogyan alakul át az irodapiaci kereslet, milyen különbségek rajzolódnak ki a régebbi és az új irodaházak között, milyen szerepet kapnak a fenntarthatósági szempontok, és miként építik régiós jelenlétüket a vertikálisan integrált működési modell előnyeire támaszkodva – a tervezéstől egészen a kivitelezésig és az ingatlanhasznosításig.

Kormányváltás után: felengedhet a fagyott magyar M&A-piac?

2026. május 28. 13:00 | Gulyás Veronika

Kormányváltás után: felengedhet a fagyott magyar M&A-piac?

Az elmúlt másfél évtizedben a magyar vállalatfelvásárlási piacot a piaci logika mellett egyre inkább a politika, az állami jelenlét és a kiszámíthatatlan szabályozás alakította – mindez sok külföldi vevőt elriasztott, és a hazai cégek értékeltségére is rányomta a bélyegét. Három M&A-piaci nagyágyú szerint viszont bár a nyár még inkább kivárásról szólhat, már látszanak a fordulat első jelei. A szabályozói környezet - különösen az FDI-eljárások - rendezése pedig kulcskérdés lesz abban, hogy őszre ténylegesen visszatér-e a nemzetközi tőke hazánkba.

A kenyérnél kezdődik, de az egészségügyben is megjelenik a hazai élelmiszerlánc problémája

2026. május 28. 11:00 | Erdei Gabriella

A kenyérnél kezdődik, de az egészségügyben is megjelenik a hazai élelmiszerlánc problémája

Rengeteg adat keletkezik arról, mit vesznek és esznek a fogyasztók, ezek az információk azonban ritkán jutnak vissza oda, ahol az élelmiszerlánc elindul: a termelőkhöz és az alapanyag-előállítókhoz. Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára szerint pedig éppen ebben lenne a magyar élelmiszer-gazdaság egyik kitörési pontja. Nemcsak azt kellene látni, miből mennyit lehet megtermelni, hanem azt is, milyen minőségű, milyen beltartalmú és milyen egészségügyi hatású élelmiszert keres a piac. Ehhez a kereskedelmi, fogyasztói, termelési és egészségügyi adatok jobb összekapcsolására lenne szükség, hogy a termékfejlesztés és az alapanyag-termelés ne egymástól elszakadva működjön.

Michael Kumhof:

2026. május 28. 10:00 | Babos András

Michael Kumhof: "A következő nagy világválság radikális reformokat hozhat a pénzügyi rendszerben"

A kereskedelmi banki pénzteremtés a modern világgazdaság egyik legnagyobb problémája, egy egyszerű pénzügyi reformmal azonban biztonságossá tehető a bankszektor, és a nemzetgazdaság is jelentős hasznokhoz juthatna ezáltal - mondta el Michael Kumhof, az IMF és a Bank of England korábbi szenior kutatási menedzsere a Portfolionak adott interjújában. Az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság idején világhírű közgazdászok által kidolgozott Chicago-terv szerint a pénzteremtést el kellene választani a hitelezéstől, és állami felügyelet alá kellene vonni. Az intézkedés a pénzteremtés bankok járadékjellegű profitjának állami kézbe juttatásával teret nyithat jelentős adócsökkentéseknek és állami beruházásoknak. Az átállás ráadásul technikailag egyáltalán nem bonyolult – a betéteket jegybanki pénzzel fedezett pénzbankok kezelnék, míg a hitelező bankok befektetési cégekként működnének –, a legnagyobb akadályt a jelenlegi rendszerből profitáló szereplők politikai ereje jelenti. A digitális jegybankpénz (CBDC) -amely a jelenlegi tervek szerint a hagyományos bankok mellett fog működni - fokozatos bevezetése lehetőséget adhat a reform lépcsőzetes tesztelésére, egy újabb pénzügyi válság pedig a gyökeres változtatáshoz szükséges társadalmi nyomást is megteremtheti. A szuverén pénzelmélet egyik legismertebb kutatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 8th Budapest Public Finance Seminar: Sovereign Money konferenciájának apropóján nyilatkozott a Portfolio-nak.

Kimondta a jegybank a lakásárakról, amit senki sem akart hallani: lélektani határhoz értünk Magyarországon

2026. május 27. 13:00 | Gulyás Veronika, Ditróy Gergely

Kimondta a jegybank a lakásárakról, amit senki sem akart hallani: lélektani határhoz értünk Magyarországon

A Magyar Nemzeti Bank a múlt héten tette közzé féléveként megjelenő Lakáspiaci Jelentését, amelyben az árnövekedés lassulását és nagymértékű új lakásátadásokat vetíti előre. A kiadvány kapcsán, de az ingatlanpiac más területeiről is kérdeztük interjúnkban Banai Ádámot, a jegybank főközgazdászát és monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgatóját. A szakember is előadónk lesz a Portfolio Property X konferencián június 3-án, ahol a résztvevők személyesen is találkozhatnak vele.

Elemzés

Címlapról ajánljuk

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility