On the other hand

Kezdődik a kamatemelés Magyarországon: mi lesz a forinttal és az inflációval?

Kezdődik a kamatemelés Magyarországon: mi lesz a forinttal és az inflációval?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fog visszatáncolni a júniusi kamatemelési ígéretéből, és már nem opció az sem, hogy jelképesen szigorít a monetáris kondíciókon, amit a magas infláció is indokol. Az infláció nemcsak Magyarországon, hanem Amerikában is emelkedik, azonban a Fed még nem szigorít, de amit a Fed megtehet (tudatosan hagyja túlpörögni a gazdaságot), azt nem feltétlenül teheti meg egy kis, nyitott gazdaság központi bankja. Az MNB kezdődő normalizációs folyamata kapcsán elmondható, hogy a proaktivitás hatására csökken annak a forgatókönyvnek az esélye, hogy a piac kényszerítse ki a kamatemelést, ami mindenképpen kedvező. De vajon erősödhet-e tovább a forint a szigorítás hatására?

Mire jók az általános feltételek? - Adatátadás Amerikába és más küzdelmek

Mire jók az általános feltételek? - Adatátadás Amerikába és más küzdelmek

Amióta az Európai Bíróság elkaszálta az Adatvédelmi Pajzsot, a legtöbb cég az Európai Bizottság által közzétett Általános Szerződéses Feltételek alapján folytat adatcserét USA-beli partnereivel. A Schrems-ii néven elhíresült ítélet azonban szigorú feltételekhez kötötte ezek alkalmazhatóságát. A nemrég megjelent Általános Szerződéses Feltételek ezt a helyzetet próbálják kezelni. Cikkünk szerint a siker mérsékelt. Kérdés, hogyan hat ez az európai technológiai iparra. Ehhez azt is tudni kell, hogy a nagy, főleg amerikai, techcégek más szempontból is szálka nemcsak sok adatvédelmi aktivista, hanem több politikus és természetesen a potenciális versenytársak szemében is.

Egy nagy döntéssel Magyarország is hozzájárulhat a negatív adóverseny felszámolásához

Egy nagy döntéssel Magyarország is hozzájárulhat a negatív adóverseny felszámolásához

Bár a magyar kormány elutasítja a globális társasági minimumadó témáját, a minapi kétpilléres G7 adómegállapodás fontos lépés volt efelé és a következő erőpróba a július 9–10-i velencei G20 csúcstalálkozó lesz. Ennek apropóján és néhány uniós tagállam elutasító hozzáállása kapcsán exkluzív cikk érkezett a Portfolio szerkesztőségébe Paolo Gentilonitól, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős uniós biztosától, volt olasz miniszterelnöktől. A cikkben amellett érvel, hogy a globális megállapodással véget érne a társasági adózás terén „az országok között folyó negatív verseny, amely túl régóta tart, és amelynek nagyon kevés győztese, ugyanakkor sok milliárd vesztese van”. Az alábbiakban Paolo Gentiloni eredetileg angol nyelvű, az Európai Bizottság által magyarra fordított cikkét közöljük teljes terjedelmében.

A koronavírusnál is nagyobb válság várna ránk? Áldozatok nélkül is elkerülhetjük a sosem látott problémát

A koronavírusnál is nagyobb válság várna ránk? Áldozatok nélkül is elkerülhetjük a sosem látott problémát

Napjaink klímavédelemről folyó diskurzusában két, egymásnak igencsak ellentmondó állítást is megfogalmaznak. Egyfelől szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a beígért klímavédelmi intézkedéseknek súlyos gazdasági káruk lesz. Egy új jelentésben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) azt állapította meg, hogy a nettó zéró széndioxid-kibocsátás 2050-re történő elérése valószínűleg „az emberiség legnagyobb kihívása lesz, amivel valaha is szembesült”. Ezzel igen magasra tették a lécet felülmúlva a II. világháború, a fekete pestis és a koronavírus jelentette problémákat.

Bod Péter Ákos: éles kanyar következik Magyarországon

Bod Péter Ákos: éles kanyar következik Magyarországon

Fordulatos időket élünk. A járvány olyan fokú bizonytalanságot vitt a társadalmi és gazdasági folyamatokba, amelyet békeidőben nem tapasztalni. A politikai döntéshozók - ha nem is szándékosan, de - maguk is hozzájárulnak a bizonytalanság mértékének a növekedéséhez, mert hol túlságosan is kivárnak óvatosságból vagy ismerethiányból, hol pedig aktivista módon, fontosságuk tudatában és erős társadalmi elvárásoknak eleget téve, idő előtt cselekednek.

Észre sem vesszük, pedig az infláció már régen elszabadult (2. rész)

Észre sem vesszük, pedig az infláció már régen elszabadult (2. rész)

Az első részben arról volt szó, mennyi a fölös pénz a gazdaságban, és az hol és mekkora inflációt okozhat. Szó volt arról, hogy minden tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye, a pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. A második részben arról lesz szó, hogy a jelen helyzetben milyen lépéseket várhatunk a jegybanktól, és a tőzsdei befektetőkre nézve ezeknek milyen következményei lehetnek.

Szaggat vagy hasít: mi vár a magyar gazdaság legfontosabb ágazataira?

Szaggat vagy hasít: mi vár a magyar gazdaság legfontosabb ágazataira?

A több, mint 1 éve tartó Covid-időszakon túl már látszódik a fény az alagút végén. Egyre nagyobb mértéket ölt az átoltottság itthon, a kormányzati bejelentések a nyitási intézkedésekről szólnak és az EU-n belül is zajlik a lakosság oltása. Bár még bizonytalan, hogy lesznek-e további hullámok, illetve megjelennek-e újabb mutánsok, lassan, de biztosan visszarendeződik az életünk és a gazdaság a normális kerékvágásba. Kérdés ugyanakkor az, hogyan hat majd ez a visszarendeződés az egyes ágazatokra, mikor és milyen gyorsan találnak majd vissza a Covid előtti teljesítményükhöz.

„Néha bizony esni kell” – Érik már az újabb tőzsdei összeomlás?

„Néha bizony esni kell” – Érik már az újabb tőzsdei összeomlás?

Mikor jön a korrekció? – teszi fel magának a kérdést ezekben a napokban a világ részvénybefektetőinek többsége. Annak fényében, amit a tőkepiacok számos szegmensében látunk – elég csak például az IPO- és SPAC-őrületre, vagy a közösségi fórumokban felkapott kisrészvények körüli spekulációra gondolnunk –, a kérdésfelvetés teljesen jogosnak is tűnik.

Észre sem vesszük, pedig az infláció már régen elszabadult

Észre sem vesszük, pedig az infláció már régen elszabadult

Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció. Amikor monetáris politikáról beszélgetünk, azt szoktam mondani, nem az a fő kérdés, hogy emeli vagy csökkenti-e a kamatot a jegybank, hanem az, hogy helyes döntést hoz vagy pedig hülyeséget csinál. Én elsősorban amerikai tőzsdei vállalatokkal foglalkozom, ezért a Fedre fókuszálva próbáltam meg átgondolni, hogy 2020 és 2021 extrém gazdasági-társadalmi helyzeteire mi lenne a helyes jegybanki lépés, a jelekből olvasva szerintem mit fog lépni a Fed, és a tőzsdei befektetőkre nézve ennek milyen következményei lehetnek. A járvány és a válság rengeteg társadalmi és gazdaságpolitikai kérdést és feladatot is felvetett, de jelen írásban csak a jegybanki politikára fókuszálok.

Konferencia Európa jövőjéről – Mit remélhet a klímavédelem?

Konferencia Európa jövőjéről – Mit remélhet a klímavédelem?

Május 8-án indult el az Európa jövőjéről szóló, egy éven át tartó konferencia. Lesz, akinek a Konferencia csak egy újabb komolytalan uniós politikai folyamatnak fog tűnni – megint egy szakmai fórum az EU jövőjéről, mely kevesekhez szól, sok tárgyalást, de kevés változást eredményez. De alakulhat ez máshogy is. Ha minden rendben halad, a Konferencia mérföldkő lesz az EU történetében, és egy olyan Unióhoz vezet, amely szélesebb részvételen alapul, cselekvőképesebb és haladóbb. Az uniós polgárok most először játszanak központi szerepet a vitákban. Polgári vitacsoportok és egy közös uniós párbeszédplatform fognak ajánlásokat tenni az Unió jövőbeni alakítására. A Parlament, a Bizottság és a Tanács az uniós szerződések követelményeinek megfelelően ezen ajánlások megtárgyalására kötelezték magukat.

Koronaválság: az utolsó vészharangkondítás?

Koronaválság: az utolsó vészharangkondítás?

Bár már épp boldogok vagyunk, hogy lassan magunk mögött hagyhatjuk a pandémiát és visszatérhetünk a normális életünkhöz, mielőtt azonban teljesen elfelejtenénk, nagyon fontos, hogy elgondolkodjunk a járvány tanulságain. Lehetséges, hogy a pandémia az (egyik) utolsó vészharangkondítás volt, hogy az életmódunk fenntarthatatlan, és magunk alatt vágjuk a fát. A járvány és a vele járó gazdasági válság azt üzeni, hogy a civilizációnk fennmaradása komoly veszélyben van. Ugyan a koronaválság a második világháború óta a legnagyobb gazdasági válságot okozta, eddig a hivatalos adatok szerint legalább 3 millió életet követelt és nagyságrendekkel több ember testi és mentális egészségét nyomorította meg hosszú távon – mégis sok szempontból „szerencsénk” volt a SARS-CoV-2 vírussal. Egy nagyon fertőzőképes és sokszor sunyin, tünet nélküli állapotban, tehát észrevétlenül fertőző kórokozóról van szó, viszont más történelmi járványokhoz képest relatív alacsony a halálozási aránya, valamint soha nem fejlesztettek még ki egy járványra ilyen gyorsan több oltást is. Mivel évente már 4-5 új járvány jelenik meg az emberiségben, csak idő kérdése, hogy egy olyan kórokozó üsse fel a fejét, amelynek a fertőzőképessége vetekszik a SARS-CoV-2-ével, de kombinálja pl. az Ebola halálozási arányát vagy a HIV oltás fejlesztési nehézségeit.

Buborékok és sztripperek

Buborékok és sztripperek

Tőkepiaci buborékok mindig is voltak, vannak, és még lesznek is, aminek az egyik alapvető oka, hogy a kialakulásukhoz nem túl bonyolult a recept: kell egy könnyen befogadható alapgondolat, ami eljut a tömegekhez, majd erre ráépül egy ipar, végül pedig kiderül, hogy az alapgondolat mégsem volt igaz, és az egész kártyavár összedől. A történelem során számos lufit láttunk már, a holland tulipánlázon keresztül, a japán ingatlanárlufin át, egészen dotkom lufiig, de persze most sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan fog alakulni napjaink lufijainak története.

Elvándorlás és hazatérés: milyen hatással van a magyarok vándorlására a Brexit és a válság?

Elvándorlás és hazatérés: milyen hatással van a magyarok vándorlására a Brexit és a válság?

A magyarországi elvándorlás és a külföldi munkavállalás természetessé válása, állandósuló gazdasági és társadalmi hatása nyomán érthető a köz- és szakemberek növekvő kíváncsisága a trendek és a részletesebb magyarázatok iránt. Folytatódik-e az elvándorlás? Akik elmentek, maradnak vagy visszatérnek-e? Milyen mértékben bizonyul sikeresnek az elvándorlás, növekszik-e azok száma, akik inkább a hazatérést választják? Az elvándorlás leggyakoribb oka a külföldi munkavállalás, vizsgálatát az érintett populáció rejtőzködő természetéből és folyamatos mobilitásából fakadó bizonytalanság nehezíti, a magyarázatok gyakran ütköznek a statisztikai adatok korlátjába. Ezért különösen gondos feladatot igényel annak interpretálása, kikre is vonatkoznak, és mit mutatnak az adatok. A leíró statisztika az elvándorolt népesség egy adott pillanatban számba vehető létszámát (stock) vagy az egy bizonyos időszakban, pl. egy éve alatt történő el-, illetve visszaáramlást (flow) képes megragadni.

Miért nem estek májusban a vezető részvényindexek?

Miért nem estek májusban a vezető részvényindexek?

Bár április végén már gyülekeztek a viharfelhők az amerikai és a globális részvényindexek felett, végül a sokak által várt 10-15 százalékos esések elmaradtak. Sőt, a hónap végére a vezető globális részvényindexek szinte mindegyike pluszban zárt. Az esés nem a részvénypiacon jött, hanem ahogy február és április között is, a vezető indexeken kívüli túlfűtött instrumentumokban, ezúttal a kriptodevizák szegmensében. De miért? Erről szól a mostani írás.

A tagállamok érzik, hogy az EU ebben a formában nem létezhet tovább: a nagy szavakból nincs hiány, nagy tettekre nincs kilátás

A tagállamok érzik, hogy az EU ebben a formában nem létezhet tovább: a nagy szavakból nincs hiány, nagy tettekre nincs kilátás

A nemrég útnak indított, egy évig tartó kollektív ötletbörze az Unió jövőjéről felettébb vonzó gondolat. Az állampolgárok véleményét kikérve és becsatornázva a tervek szerint az EU reformjához – s ki tudja: akár a szerződés módosításához – vezet majd. E szimpatikus forgatókönyvet azonban rögvest árnyalni érdemes. Először is: a konklúziókat már most borítékolni lehet. Másodszor: lényegi, politikai ügyekben az EU pontosan ugyanolyan magatehetetlen marad utána, mint előtte. Harmadszor: az Európai Unió jövőjét illetően már a kérdésfeltevés is téves. Ha ugyanis ragaszkodnak a 27-es felálláshoz, akkor Európának nem lesz jövője. Kiírja magát a történelem színpadáról, sorsáról majd külső hatalmak döntenek.

Tényleg megjósolhatatlan a magyar GDP alakulása? Vagy mégis sejthetjük előre?

Tényleg megjósolhatatlan a magyar GDP alakulása? Vagy mégis sejthetjük előre?

Nagy meglepetést okozott a 2021. első negyedévi GDP-adat, amely a széles körben várt zsugorodás helyett 1,9%-os negyedéves növekedést hozott. A jelentés hatására több elemző felfelé módosította az egész évre várt GDP-bővülési előrejelzését, így már a 6%-ot meghaladó emelkedést sem tartják elképzelhetetlennek. Felmerül a kérdés, hogy valóban olyan megjósolhatatlan volt-e az első három havi masszív gazdasági növekedés, mint azt az utólagos kommentárok mutatják.

Minden eddiginél hevesebb harcok alakulnak ki a hazai munkahelyeken

Minden eddiginél hevesebb harcok alakulnak ki a hazai munkahelyeken

Sokan hitték azt, hogy a jelenlegi gazdasági válság enyhülést hoz a túlfűtött munkaerőpiacon. Az egész az autóiparban kezdődött két éve. Tavaly és az idén a COVID-válság megrengette a világot, egész iparágakat rendezve át (lásd vendéglátóipar). A nyugat-európai megtorpanás súlyosabb volta miatt sok magyar szűrét tették ki külföldön. Reméltük, hogyha már József Attila szavaival szólva „kitántorogtak”, akkor talán haza is jönnek. Nem így lett: a munkaerőpiaci hiány visszatért, a harc minden eddiginél hevesebbnek ígérkezik a Randstad munkáltatói márkakutatás alapján is. Bár minden nyolcadik magyar nyilatkozta azt, hogy elvesztette a munkáját, őket úgy felszívta a munkaerő iránti kereslet, mint a nyári záport a kiszáradt föld.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a friss inflációs adat! Újra gyorsult az áremelkedés Magyarországon
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.