Az Európai Unió új hétéves költségvetésével új ciklus következik a mezőgazdasági támogatásokban is. Érdemes tehát tágabb perspektívából rátekintenünk a mezőgazdaság támogatási rendszerére.
A kör bezárul: egy szívbemarkolóan jelképes, szeptember 11-i kivonulási dátummal ér véget Amerika húsz éven át tartó afganisztáni háborúja. Legalábbis hivatalosan, és ha minden a tervek szerint halad. Már amennyire tervről egyáltalán még beszélni lehet egy ilyen gigantikus fiaskó kapcsán. Herbert McMaster korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az Egyesült Államok az afgán beavatkozást úgy kezelte, mint „egy egyéves háborút, hússzor egymás után”. A NATO ehhez szófogadóan – néha kicsit fogát csikorgatva – asszisztált. Most pedig mindenki lélegzetvisszafojtva figyel, hogy mit lépnek a „levadászásukhoz” képest meglehetősen jó formában lévő, időközben tárgyalópartnerré avanzsált terroristák.
Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges hatásait (gazdasági, társadalmi, emberi jogi) ismertető tanulmányt, mely többek között számszerűsíti a megállapodás várható gazdasági következményeit is. Bár a hatástanulmány szerint a megállapodás révén mind az EU, mind a Mercosur-országok GDP bővüléssel és kereskedelmi fellendüléssel számolhatnak, az uniós gazdák és a környezetvédők nem ugrálnak örömükben.
A széndioxid-kibocsátás csökkentése költségekkel jár együtt. Jellemzően minden hasznos dologra igaz ez. Vagy írjuk le ezt a kérdést tisztán gazdasági alapon: ha a széndioxid-kibocsátás csökkentése nem járna valamennyi költséggel, illetve leküzdendő akadályokkal, akkor a klímaváltozás nem lenne kiemelt probléma. A klímavédelmi intézkedések közvetlen költsége azonban egyre inkább annyira alacsonnyá válik, hogy a klímaváltozás problémája más megvilágításba kerül, és a figyelem közvetlenül az alacsony karbonfelhasználású, magas hatékonyságú világ felé történő átalakulást szolgáló politikára irányul.
2018-ban 10 000 dollárra becsültem a bitcoin egyensúlyi árfolyamát, most 25 000-35 000 dollár közé becsülöm. Jelenleg nem tartok bitcoint a portfóliómban, de ha tovább emelkedik az árfolyam, előbb-utóbb bekerülhet. Az alábbiakban megindokolom, miért.
Óriási változást hozott az új orvosi bértábla: az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdő illetménye félmillió körüli, 2 év múlva pedig több mint 2,3 milliós alapbért is kaphat a tapasztalt szakorvos. A kormányzat a külföldre távozottak visszatérésében bízik, a magasabb bérek a hálapénz visszaszorítását is segíthetik. Nem ártana viszont, ha az erre költött rengeteg pénz az ellátórendszer színvonalának általános javulásához is hozzájárulna.
Mialatt fejlett országok jegybankjai egyelőre a relatíve stabil árak nyújtotta kényelmet élvezik, addig a termelési láncok legalján, a nyersanyagpiacokon olyan inflációs folyamatok zajlanak, amelyekre a modern gazdaságtörténetben csupán egyszer, a 2008-as világgazdasági válságot megelőzően volt példa.
Az elmúlt években mindenhol, így Magyarországon is megerősödtek az úgynevezett technológiai munkanélküliségtől való félelmek. Ennek alapja az, hogy mint az elmúlt két évszázadban mindig, a nagy technológiai ugrások munkahelyek tömegét, ezen belül egész foglalkozások sokaságát szüntetik meg.
Miközben a világjárvány kezdetén még egyáltalán nem tűnt reálisnak, hogy az online térben vegyenek cégeket a befektetők, ma már egyáltalán nem ritka, hogy úgy zárulnak tranzakciók, hogy a felek soha nem találkoztak „élőben”. A befektetők is alkalmazkodtak az új körülményekhez, mert alkalmazkodniuk kellett, a dealek során pedig felértékelődött a bizalom kérdése.
A kormány benyújtotta a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a nyugdíjkassza tekintetében is jelentős változásokat tartalmaz.
Az internetgazdaságról van szó. Ennek úgynevezett közvetítő platformjai közül az UBER és az Airbnb van legjobban a kereszttűzben, de sok más platform is közvetít kisvállalkozókat a nagyközönségnek. A kiközvetített dolgozók vagy vállalkozók státusa nem egyértelmű, a bírósági gyakorlat országonként is eltérő. Ez jogbizonytalansághoz, esetenként a dolgozók kiszolgáltatottságához vezet, és ezt szeretné az Unió megszüntetni. Az Európai Bizottság először a szociális partnereket kérdezi meg, utána mi is hozzászólhatunk. A cél az egyensúly megtalálása a rugalmasság, a vevő jobb kiszolgálása és a dolgozók biztonsága között.
Ha az infláció alacsony, miközben a nemzetgazdasági átlagbér növekedése magas, akkor a nyugdíjak inflációs emeléstől függő vásárlóértéke az aktív korúak keresetének vásárlóértékéhez képest folyamatosan zuhan, emiatt minden nyugdíjas a relatív elszegényedés csúszdáján siklik egyre lejjebb. Ráadásul Magyarországon nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér, és a nyugati országokhoz képest erőtlen az önkéntes megtakarítások pillére is, ezért az állami nyugdíjrendszernek szinte kizárólagos szerepe van az időskori anyagi ellátás biztosításában - így egyértelműen kulcskérdés a nyugdíjemelés módszere.
Mindenki türelmetlenül várja már, hogy visszaálljon az élet a rendes kerékvágásba. Azonban még mindig sokan fertőződnek meg napról napra, és a kórházak leterheltsége is magas. A cikkben azt járjuk körbe, hogy milyen körülmények alakítják a járvány menetét és hogyan érdemes a nyitásról gondolkodni. Egy kis járványmatematika, képletek és egyenletek nélkül.
Az amerikai és az orosz elnök minapi telefonbeszélgetésével a rohamkések mellé az akták is felkerültek a tárgyalóasztalra. A Biden-adminisztráció néhány hónap alatt világossá tette, hogy komolyan gondolja az éles váltást a Trump-féle, a közeljövő amerikai ügyészeinek és a távolabbi jövő történészeinek magyarázatára szoruló, a bárgyúságig szerencsétlen Oroszország-politika után. Tudható volt, hogy Biden nem fog Putyinnal barátkozni, világos volt, hogy az amerikai választásokba való orosz beavatkozási kísérleteknek, a kibertámadásoknak, a különféle sikeres vagy elfuserált politikai gyilkosságoknak ezentúl ára lesz. Az azonban messze nem volt magától értetődő, hogy a demokrata kormányzat félreérthetetlen elkötelezettséget mutat Ukrajna védelmében. Az, hogy ez így alakult, a legjobb, ami a térségünkkel, és benne Magyarországgal történhet az amerikai külpolitika fordulataival kapcsolatban.
Az újszülöttnek minden vicc új – szól az ismert bölcsesség. De neki minden fenyegetés is új, tehetjük akkor hozzá. Kortól és szituációtól függ, hogy mi számít újnak: meglehet, hogy a mai egyetemista nem találkozott a boltokban erőteljes inflációval egészen mostanáig, és most fedezi fel annak kellemetlenségeit.
Beszélnünk kell a negyedik hullámról, ugyanis egyáltalán nem zárható ki, hogy be fog következni. Most kell beszélni róla, ugyanis az érkezését a jelenlegi folyamatok is nagymértékben meghatározzák. A vírus szezonalitására egyre biztosabb, a globális vakcinációs program pedig aligha éri el addigra a kívánt hatást. Nem mindegy azonban, hogy miként várjuk majd! Így nem tehetünk mást, mint felkészülünk a rosszabb esetben határainkon belül fellángoló járványra, de jobb esetben is egy határon kívül kialakuló hullámra, amelyet hatékonyan kint kell majd tartanunk. De mégis hogyan nézhet ki ez a jövőkép és melyek a fő hatóerők? Ezeket vesszük most sorra.
A klímaváltozás elleni küzdelemben a gazdag országok azt ígérik, hogy 29 év múlva felhagynak a fosszilis energiaforrások használatával. Ahogy ez egyre költségesebbé válik, a G7-ek most azt tervezik, hogy ennek árát a világ szegény országaival fizettetik meg. Ennek súlyos következményei lesznek.
Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy gazdasági válságok jönnek-mennek. A Covid-válság (2020-2021) csak egy a sorban. Nem is olyan régen még a nagy pénzügyi válsággal (2008-2009), illetve az elhúzódó európai adósságválsággal küszködtünk (2011-2012). Az 1990-es évtizedben a rendszerváltás gazdasági sokkja okozott mélyrepülést. A nyolcvanas években is elég sokat prüszkölt a magyar gazdaság, és többször is (1980-ban, 1985-ben és 1988-ban is) elakadt a növekedés – alapvetően az 1970-es évek energiaválságának hazai utórengései miatt. Valószínűleg nem kell sokat várni a következő válságra sem, bár ma még rejtély, hogy az milyen természetű lesz.
Az előttünk álló hetekben érdekes eseményeknek lehetünk a tanúi. Elindul az Apple AppTracking Transparency néven futó új „világrendje” a technológiai óriás eszközein. Ez jelentősen megnehezíti majd az alkalmazások és a harmadik félként a történetben résztvevő nyomkövetők számára az iPhone felhasználók online tevékenységének a monetizálását. Ez kevésbe személyre szabott és ezáltal kevésbé hatékony Facebook reklámokhoz vezethet. A történet nagy vesztesei iparági szakértők szerint a komoly online hirdetési tevékenységgel bíró kisebb vállalkozások lehetnek.
A Biden-adminisztráció hivatalba lépésével új lendületet kapott az OECD-ben folyó, egy globális minimumadó kialakítását célzó munka. Az ezzel kapcsolatos technikai egyeztetésekben a javaslattal kapcsolatos elvi fenntartásai ellenére Magyarország is tevékenyen részt vesz. A szabályozás részletei kapcsán számos kérdés még jelenleg is nyitva áll. Ha ezekre nem születik megnyugtató válasz, a javasolt szabályok bevezetése az átlaghoz közeli adókulcsú államok közt is érdemi akadályává válhat a tőke áramlásának, és a legjobb adózási gyakorlatok ellehetetlenítéséhez vezethet.
2025-ben a hazai energetikai fejlesztések soha nem látott mértékű támogatást kapnak.
Az Egyesült Államok reálgazdaságának és részvénypiacának tartós szárnyalása az elmúlt másfél évtizedben nagyrészt... 
- Miután nyugdíjba megy, sosem lesz hasonló, Buffett 60 éven keresztül évi 20 (!) százalékot hozott, a piaci átlag...
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek... 
Február 11-én vásároltam a mostani csomagom első adagját, szerintem három hónapig még sosem tartottam a MARA-t...
Tegyük fel, hogy egy amerikai cég importál egy láda juharszirupot Kanadából, amiből boldog amerikai nagymamák, szép...
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
