Közel fél év kellett ahhoz a fordulathoz, amit júniusban láthattunk a lakossági állampapírok piacán: január után június lett az első olyan hónap, amikor ismét nőtt a lakossági állampapírokban lévő vagyon.
Történelmi döntést hozott ma reggel az Európai Tanács a fél óra híján rekordhosszúságú csúcson. Az állam- és kormányfők a szokásos hétéves keretköltségvetés mellett egy majdnem azzal egyenlő összegű újjáépítési alap felállításáról döntöttek. Az új eszköz számos olyan közvetlen és közvetett elemet tartalmaz, amelyek egyértelműen a mélyebb integráció irányába mutatnak, sőt, a ma született megállapodás egyben a nemzeti önrendelkezésüket féltő tagállamok által vörös vonalként kezelt évtizedes tabukat is ledöntött. A mai döntéssel Európa lépést tett a föderáció felé, noha az még mindig messze van.
Nem látványosan, de több bank is csökkentette lakáshiteleinek kamatát az elmúlt hetekben, vélhetően az MNB júniusi alapkamat-csökkentésére és a koronavírus miatti piaci feszültségek enyhülésére reagálva. Az alábbiakban megnézzük kamatperiódusonként a bankok legjobb lakáshitel-ajánlatait, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk az érdeklődőknek.
Nem kis részben a kánikula, illetve a légkondicionálók használata miatt már a tavalyi hasonló időszak értékeit közelíti a hazai áramfogyasztás; július eddig eltelt részében már csak kevesebb mint 5 százalékkal használt fel kevesebb villamos energiát az ország, mint egy évvel korábban.
Összesen mintegy 633 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le júliusban, ebből az ÁKK számai alapján 305 milliárd forint az, amitől intézményi vagyon révén elbúcsúzhat a lakossági állampapír-piac. Kérdés, milyen hajlandósággal fektetik be a fennmaradó összeget a magyarok állampapírokba, mivel az utóbbi hónapokban nem volt nagy lelkesedés. Az államadósság-kezelő minden esetre úgy kalkulál, meglehet az idei terv.
Jókora változást hozhat Magyarország földgázellátásában a várhatóan 2021 őszétől rendelkezésre álló új Török Áramlat 2 – más néven Balkán Áramlat – gázvezeték, amivel egy új, alternatív útvonalon is lehetővé válik az éves fogyasztás 60 százalékát behozni az országba, igazi áttörést azonban akkor jelenthet, ha ezen keresztül sikerülne az orosz mellett egyéb forrású gázt is importálni. Bár a vezeték megépítését nem kis részben a piaci dominanciáját kiterjeszteni kívánó Oroszország szorgalmazta, nem kizárt, hogy egy uniós direktíva miatt hamarosan az orosz gáznak kínálati versenyt támasztó közép-ázsiai gázzal kell osztozniuk a szállító kapacitáson.
Szépen lassan beindult a turizmus a világon, ahogy az országok elkezdtek enyhíteni a korlátozásokon, azonban a légitársaságok még koránt sincsenek kinn a vízből. Az egyik legnagyobb amerikai légitársaság, a United Airlines épp most jelentette be, hogy újabb 36 ezer dolgozót küld kényszerszabadságra. Az állami mentőcsomagoknak köszönhetően a legnagyobbak megmenekültek az azonnali fizetésképtelenségtől, kérdés, hogy meddig lesz ez elég. Az már látszik, hogy elhúzódó válságra készülhet a szektor, az utasforgalom még 1-2 évig nem fog visszatérni a korábbi szintekre.
Úgy tűnik, visszatért a magyar lakosság vásárlási kedve, legalábbis, ami a befektetéseket illeti, mivel májusban állampapírokba, befektetési alapokba és részvényekbe is jelentős pénzek áramlottak. Különösen az állampapíroknál jelenthet ez jó hírt, miután márciusban és áprilisban is jelentősebb visszaváltások voltak a koronavírus-válság közepette. A friss adatok szerint a részvényvásárlás továbbra is pörög, ami azt bizonyítja, hogy egyre többen szeretnének a részesei lenni a részvénypiaci fellendülésnek.
Az elmúlt egy évben hatszorosára emelkedett a Tesla értéke, a vállalat már 259 milliárd dollárt ér, több mint 12-szer akkora, mint az összes magyar tőzsdei cég, OTP-vel, Mollal, Richterrel együtt. Hamarosan a legnagyobb amerikai vállalatok részvényeit tömörítő S&P 500-ba is bekerülhet a Tesla, ehhez azonban még szükség lenne arra is, hogy egymást követő 4 negyedévben nyereséges legyen az autógyártó, erre eddig még nem volt példa. Az esélyek még soha sem voltak olyan jók, mint most, ha a Tesla 3 egymást követő nyereséges negyedévvel a háta mögött az idei második negyedévben is profitot mutat ki, akkor újabb akadály hárul el az indextagság elől, ami újabb vevőket hozhat, ami még feljebb emelheti a részvényárfolyamot. Ellenkező esetben csúnya esés jöhet, jó adag optimizmus van ugyanis beárazva a papírokba.
Az Eurostat tegnap megjelent legfrissebb, 2020 első negyedévéről tudósító lakásárindexe szerint hazánk – a 27 vizsgált ország közül – az 5,4 százalékos reálár-csökkensével utolsó helyen áll az ingatlanár változásban - tette közzé az OTP Ingatlanpont. Ez azonban csalóka lehet, mivel az idei első negyedévi adatok még erősen hiányosak, így a későbbiekben beérkező adatok feldolgozásával sok minden változhat. Éppen ezért a tavalyi év átlagát alapul véve hasonlítottuk össze az EU országait aszerint, hogy 2008, 2012 és 2016 óta hogyan változtak az inflációval korrigált lakásárak.
Fiókszámban és alkalmazotti létszámban a legnagyobb, csaknem minden másban Magyarország második legnagyobb bankja jöhet létre a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank néhány hete bejelentett összeolvadásával, amelyről itt írtuk le véleményünket. Ahogy akkor, még a tavalyi beszámolók nem teljes ismeretében fogalmaztunk, „nemzeti bajnok” és „túlméretezett zombi” egyaránt válhat az új „szuperbankból”. Az azóta megjelent számok egyértelműen megmutatják, mi dönti el, melyik lesz e kettő közül az új formáció jövője: a három bank kombinált tavalyi költségszintjét legalább a negyedével, de ennek bevételi áldozatai miatt inkább a harmadával kellene fenntartható módon csökkenteni ahhoz, hogy egy hatékonyan működő, az OTP-vel reményteljes versenybe szálló nagybank jöhessen létre.
Féktelen emelkedésen vannak túl a világ részvénypiacai, március közepe óta 30-40 százalékot raliztak a fontosabb benchmarkok, még a továbbra is súlyos globális pandémiás helyzet sem tudta elrontani a befektetők hangulatát. Ekkora emelkedés után adódik a kérdés, nem drágák-e már a részvények. A rövid válasz az lenne, hogy a legtöbb piacon már feszített az árazás, de a képlet ennél bonyolultabb. Nem mindegy ugyanis, hogy figyelembe vesszük-e, hogy a tőzsdék sztárjai, a benchmarkokat egyre inkább uraló nagy techvállalatok részvényei miatt egyre kevésbé reprezentatívak az aggregált árazási mutatók a szélesebb piacokkal kapcsolatban, de az alternatívák sem túl vonzók, alacsony állampapírhozamok mellett egyrészt érdemes kimozdulni a komfortzónából, és például részvényekbe fektetni, másrészt nulla közeli kockázatmentes hozamnál a vállalati árazások is olyan magasak, amiket csak elbír az Excel.
Egy évvel ezelőtt, 2019 júliusában indult hódító útjára három új családtámogatási forma Magyarországon: a babaváró hitel, a falusi CSOK és a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, emellett kedvezőbbé vált a CSOK és a hozzá felvehető 3%-os CSOK-hitel is. Az autóvásárlási kedvezményt nem a hitelintézetek közvetítik, a többit viszont igen, ezért megkérdeztük a nagybankokat, ki mennyit osztott szét az elmúlt egy évben e családtámogatásokból. A versenytársak számára nyomasztónak tűnhet az OTP fölénye.
Egyre többen gondolkodnak azon, hogy nem a hagyományos munkaviszonyból, hanem passzív jövedelmen keresztül tesznek szert bevételre, számukra is kínál lehetőséget a részvénypiac, például osztalékpapírokon keresztül. A válságok alatt azonban a cégek osztalékfizetése is csökkenhet, jó példa erre az idei év, a járványt követő hetekben sorra döntöttek úgy a vállalatok, hogy a likviditási pozíciójuk relatív javítása érdekében csökkentik vagy elhalasztják az osztalékfizetést. Főként az európai vállalatokra volt ez jellemző, az amerikai cégek inkább nyúlnak a részvényvásárlások csökkentésének az eszközéhez, és csak utána az osztalékvágáshoz, a szektorok közül pedig a pénzügyi szegmensben volt leginkább jellemző az osztalékok csökkentése, ebből is látszik, nagyon nem mindegy, milyen részvényt választanak a befektetők osztalékpapírként.
Bevezették a tőzsdére a Lemonade-et, egy amerikai-izraeli insurtech-startupot, amely házaló ügynökök helyett mesterséges intelligenciával ad el lakásbiztosításokat. A cég részvényeinek értéke egy nap alatt közel a másfélszeresére ugrott; a kis- és nagybefektetők is zsákolták a részvényeket annak ellenére, hogy a vállalat masszívan veszteséges és a vezérigazgató nem is ígér rövidtávon javulást. Bármi is legyen a tőzsdei sztori vége, a Lemonade nagyon sok olyan újítást hozott a piacra, ami a komplett biztosítási szektort átalakíthatja.
Megrendeztük a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös online szakmai konferenciájának, a Járműipar 2020-nak a harmadik felvonását, amelynek keretében a koronavírus-válság sújtotta hazai járműipar helyzetével, kihívásaival és a jövőjével kapcsolatban nem csak az iparág meghatározó szereplői mondhatták el véleményüket. A legfontosabb témákban sor került közönségszavazásra is, amelynek köszönhetően a résztvevő szakértők is állást foglalhattak.
Sokak számára meglepő lehet, pedig igaz: ha fiatal házasként felvesszük a babaváró hitelt, és a felvett összeget szuperállampapírba fektetjük, még mindig egy 10% feletti nominális hozamú rendszeres megtakarítást állíthatunk elő a magunk számára gyermekvállalás nélkül is. Cikkünkben bemutatjuk számításainkat arról, mekkora forintösszegű nyereséget jelent ez az ÁKK ezen a héten közzétett adatai alapján, és hogy mire kell figyelni e befektetésnél a buktatók elkerülése végett.
A koronavírus-járvány az országok többségében a kiskereskedelmi mutatók erős romlásához vezetett, a visszaesés mértékében azonban nagy különbségek vannak. A Cushman & Wakefield online konferenciáján meghívott szakértők beszéltek arról, hogyan érintette a hazai kiskereskedelmet a járvány, milyen megoldások segíthetnek a mielőbbi kilábalásban és hogyan fogunk vásárolni egy, öt, vagy akár tíz év múlva.
Véget ért egy újabb negyedév, így hamarosan ismét a vállalati gyorsjelentések mozgathatják a piacokat. A második negyedévre már teljes erővel lesújtott a koronavírus, így jelentős profitcsökkenés várható a vállalatoknál. Közben a részvénypiacok felpattantak, ami az értékeltségi szintek megugrásához vezetett.
Nagyon furcsa, és sokak szemében hihetelen, hogy a román háztartások többet fogyasztanak (ez alapján mérve jobban élnek), mint a magyarok. A különbség ráadásul növekszik. Vajon igazat mondanak a számok? Ennek jártunk utána.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2025-ös ellenőrzési terve meghatározza azokat a területeket, amelyekre az adóhatóság... 
Csillan a hideg a hajnali aszfalton. Kászálódom be a taxiba, TV-stúdióba megyek. Hirtelen háromba is, egy inflációs... 
Felfordult világban élünk. Hozzászokhattunk az elmúlt hat évben, hogy a körülmények egyik pillanatról a másikra...
A részvényértékelés egyik legismertebb mutatója a P/E ráta, vagyis a részvény ára osztva az éves egy részvényre...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan optimalizálhatod a két vagy több gyermekes családok adófizetését? Miért...
ChatGPT, Gemini, DeepSeek - gyakorlatilag heti szinten lát napvilágot egy-két mesterséges intelligenciára (AI) alapozott...
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
Csicsmann László egyetemi tanár értékelte a helyzetet a Checklistben.
