28 éve nem igényeltek ilyen kevés lakáshitelt Amerikában
1995 májusa óta nem látott mélypontra zuhantak az amerikai jelzáloghitel-kérelmek az elmúlt egy hétben, miután a kamatok 2000 novembere óta nem látott szintre emelkedtek.
1995 májusa óta nem látott mélypontra zuhantak az amerikai jelzáloghitel-kérelmek az elmúlt egy hétben, miután a kamatok 2000 novembere óta nem látott szintre emelkedtek.
Elkészült az MNB idei Makroprudenciális jelentése, amely az elmúlt év makroprudenciális és pénzügyi stabilitást érintő intézkedéseit veszi végig, emellett egy friss tervet is előkészít a fiatal, első lakásukat megvásárló hitelfelvevők számára. Valamikor 2024 első felében az eddigi 20%-ról 10%-ra csökkenne a rájuk vonatkozó önerő-előírás. Az első lakásvásárlókkal részletesebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Elstartolt az ingatlan.com új lakásárindexe, amely hosszú és rövid távon mutatja be a lakáspiaci trendeket, ezen belül a lakóingatlanok árának változását országos és regionális szinten - derül ki a társaság keddi sajtótájékoztatóján Budapesten. A legfrissebb lakásárindex szerint az idei harmadik negyedévben 0,8 százalékkal mérséklődtek az országos átlagárak az előző negyedévhez képest.
Legalább egy kamatperiódus esetében (jellemzően a 10 évesnél) minden nagyobb hazai bank megfeleltette a lakáshitelét a kormány hétfőn életbe lépett 8,5%-os THM-plafon elvárásának. A kezdeményezés felgyorsította a kamatok csökkenését, így az átlagos kamatszint mintegy 0,8 százalékponttal került lejjebb egyetlen hónap alatt. Ezzel a Portfolio számításai szerint nagy átlagban 6%-kal csökkent a 20 éves lakáshitelek várható törlesztőrészlete, amivel a tavaly novemberiről a tavaly szeptemberi szintre kerültek vissza. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Vadiúj statisztikákat közölt az MNB a jelzáloghitelekről és azok hitelfedezeti mutatójáról. Nemcsak az derült ki, hogy egyre fiatalabbak a hitelfelvevők, hanem az is, hogy csökken az átlagos önerő, és a lakáshitelek 60%-át legalább 20 évre veszik fel az emberek.
Sorra jelentetik meg a bankok a ma érvénybe lépett 8,5%-os THM-plafon alatti lakáshiteleiket és a 12%-os kamatplafon alatti vállalkozói forgóeszköz-hiteleiket. A legtöbb banknál a 7,75-8,00 százalékos sávba került a lakáshitelkamat az eddig jellemző 8,00 százalék feletti szinttel szemben, de van olyan bank is, amely csaknem 7 százalékig vitte le a kamatát.
Október 9-én, most hétfőn lép érvénybe a kormány elvárása a bankok felé: a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket legfeljebb 12%-os kamattal kínálják a kezdeményezéshez csatlakozó hitelintézetek. Saját számításaink és a Pénzcentrum kalkulátora segítségével megvizsgáltuk ötfajta lakáshitel példáján, hogy forintban mekkora nyereséget jelenthet e változás a hitelfelvevők számára az eddigi piaci ajánlatokhoz képest. Arra jutottunk, hogy a tudatos hitelfelvevők nem sokat nyernek a THM-plafonnal, azok viszont igen, akik eddig sem hitelkamat vagy THM alapján választottak bankot maguknak.
Az Erste Bank, a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank is jelezte, hogy a jövő héttől megfelel a kormány kamatplafonra vonatkozó elvárásának. A négy hitelintézetet hamarosan újabbak követhetik.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy a kormány megint a kamatok környékén sertepertél, újabban önkéntes kamatplafonon keresztül gyakorolna hatást a hitelezésre. A tervezett intézkedés abból a szempontból is érdekes, hogy a Bankszövetség sincs elutasító állásponton. A témáról Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük. Műsorunk második részében a Gloster 2023. évi első félévéről beszéltünk Szekeres Viktorral, a cég igazgatósági elnökével. A harmadik blokkban pedig az OTP-ről volt szó, a legnagyobb magyar pénzintézet ugyanis nemcsak, hogy nemrég lekerült a háborút finanszírozó cégek ukrán listájáról, de még osztalékot is kivehetett az orosz leánybankjából, az viszont egyáltalán nem egyértelmű, hogy érdemes-e maradnia Oroszországban. Ezzel kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felszólította a bankokat, hogy vállaljanak aktívabb szerepet a hazai hitelezés élénkítésében, a tárgyalások önkéntes kamatsapkát tartalmazó első eredményeiről kedden számoltunk be. Ami a megállapodás másik felét, a hitelezés folyamatának a modernizációját illeti, ehhez a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége már ki is dolgozta részletes javaslatcsomagját. A lakáshitelezésben közel 50%-ban aktív szerepet játszó hitelközvetítők komoly hatékonysági tartalékokat látnak a hazai lakossági hitelezési gyakorlatban.
A lakossági és a vállalati hitelpiac is nagyon gyengén muzsikált augusztusban az MNB friss adatai szerint. A hitelállományok stagnálásközeli állapotban kerültek, az új lakáshitel-kihelyezés 7 éves mélyponton van, és kétséges, hogy a kormány friss kamatplafon-elvárása gyors áttörést hozna. Ami a betéti oldalt illeti, most már nem csak a lakosság, hanem a vállalatok számlaállománya is csökken. A lakossági bankszámlákról és betétekből 1828 milliárd forint párolgott el tavaly február óta.
A Portfolio múlt heti értesülésének megfelelően kamatplafont vezet be a kormány egyes új hitelekre. Igaz, csak „önkéntes alapon”: a jövő héttől a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket pedig legfeljebb 12%-os kamattal kínálják azok a bankok, amelyek (például egy adóemeléstől való félelmükben) meg akarnak felelni a kormány elvárásának. A Gazdasági Versenyhivatal üdvözölte, a Magyar Bankszövetség támogatja az elképzelést, mi pedig megnéztük, mennyire kell megerőltetniük magukat a hitelintézeteknek a lakáshitelek területén. Mindössze három banknál találtunk olyan hitelt, amely már most „csont nélkül” megfelel a 8,5%-os elvárásnak.
Az önkéntes kamatplafonok kimozdíthatják a hitelpiacot a jelenlegi állapotából, a hitelfelvevők jobban járnak, ha egy alacsonyabb kamatszint alatt versenyeznének egymással a pénzintézetek – reagált a Gazdasági Versenyhivatal arra a bejelentésre, mely szerint az új vállalati- és a lakáshitelek esetén önkéntes kamatplafon bevezetését kéri a kormány a bankoktól. A Portfolio véleménye mindezzel kapcsolatban cikkünk végén olvasható.
Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, a kormány nemrégiben bejelentette, hogy jövő év januárjától elindul a CSOK Plusz. Bár számos tekintetben ez szigorodást jelent, az első lakást vásárló családalapítók számára a rendszer bőkezűbbé is válhat, ami kifejezetten jól is jöhet nekik, ugyanis e társadalmi rétegnél sokszor probléma, hogy a hitelfelvételhez nem rendelkeznek a minimálisan előírt 20 százalék önerővel. Így bár a gyorsan növekvő jövedelmük mellett képesek lennének a törlesztőrészletek fizetésére, a adósságfék-szabályozás miatt nem, vagy csak sokkal nehezebben tudnak hozzájutni a kiszemelt ingatlanhoz A Hitelintézeti Szemle júniusi tanulmányából csipegetve megnéztük, hogy mit tudunk jelenleg az első lakásvásárlókról.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy új fejezet nyílik a magyar bankok és a kormány közötti – az utóbbi hétben kiéleződő – vitában, ugyanis nem csak a bankadó, az extraprofitadó és a kamatstop jövője lesz kérdéses, hanem bekerül a kalapba egy elvárás azzal kapcsolatban is, hogy a bankok olcsóbb lakáshiteleket kínáljanak. Vendégünk Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben azt jártuk körbe, hogy milyen hatása lehet a legnépszerűbb állampapír, a PMÁP kamatára annak, hogy a magyar nemzeti bank megemelte az inflációs előrejelzését. Szó volt arról is, hogy ha valakinek pénzre van szüksége, akkor melyik PMÁP sorozatot éri meg feltörni. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
A kormány olcsóbb lakáshiteleket vár el a bankoktól akár egy új kamatsapka bevezetése árán is - tudta meg a Portfolio. A bankok viszont egyszerűbb és gyorsabb lakáshitelezési folyamatot lehetővé tevő szabályváltozásokat sürgetnek a kormánytól. A potenciális hitelfelvevők az alacsony kamatokban és az egyszerű, gyors hitelfelvételben egyaránt érdekeltek, nagy tétje van számukra a jövő héten folytatódó egyeztetéseknek. A hitelpiac egésze számára viszont egyértelműen előremutatóbb lenne, ha kamatsapkák helyett az end-to-end digitalizációról szólna a közeljövő. Izgalmasnak ígérkeznek a következő hetek a hitelpiacon.
2000 óta nem látott szintre emelkedtek a 30 éves futamidejű jelzáloghitelek kamatai Amerikában – derült ki a Mortgage Bankers Association of Amerika (MBA) szerdán közzétett kutatásából. Ez az egyik oka annak, hogy az Egyesült Államokban folyamatosan csökken az új lakások eladásának száma is.
Jövőre csökkeni fog a CSOK mellé igényelhető támogatott hitelek kamattámogatásának mértéke. A hitelt felvevő ügyfeleket ez nem fogja érinteni – ők változatlanul 3 százalékos éves kamatot fognak fizetni a hitelük után. A Pénzcentrum utána járt annak, kikre lesz hatással a változás.
Sokan kíváncsiak arra, hogy a lakáspiacon meddig tarthat még a mostani kivárás, mi kellene ahhoz, hogy újra növekedni tudjon az adásvételek és a lakásépítések száma, mi lehet az irány a következő évben a lakásárak alakulásában, egyáltalán kik azok, akik a mostani környezetben is hajlandók lakást vásárolni és mikor élénkülhet meg érdemben a lakáshitelezés. Annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz négy szakértőt kerestünk meg, akik egyesével osztották meg várakozásaikat a fenti kérdésekben.
Tavaly még 63 ezer, idén már csak 30 ezer új lakáshitel-szerződést kötöttek a magyar háztartások az év első hét hónapjában. Nem véletlenül: a piaci hitelkamatok még most is magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Év eleje óta azonban szép lassan csordogálnak lefelé a kamatok, és a „városi” CSOK december 31-ei megszűnése a nagyobb településeken élőket már most elgondolkoztathatja a hitelfelvételről. Megnéztük, mi vár most rájuk a banki ajánlatokban. A lakáshitelezés jövőjével külön szekcióban foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon is, érdemes regisztrálni!
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Sorra lepleződnek le a kémek.
Töretlen az orosz erők előretörése.
Elszabadultak az indulatok.
Ha tényleg elkobozzák a befagyasztott vagyonát.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
