Az amerikai hozamemelkedés hatására a technológiai szektor átmeneti korrekciót szenvedett el február végén, melynek következtében még inkább nyilvánvalóvá vált: a tech piac szempontjából Cathie Wood és az ARK Invest közel olyan kockázat, mint a Biden adminisztráció által belengetett adóemelés. Sőt a kettő együtt armageddon szintű esést hozhat.
A koronavírus elleni oltások elosztása remekül tükrözi a nemzetközi hatalmi harcokat, egyúttal igencsak összekuszálja a jól bejáratott narratívákat. Biden elnök például kerek-perec megmondta: America first, vagyis addig senki nem kap az ott gyártott oltásokból, amíg minden arra vágyó amerikainak nem jutott elegendő vakcina. Ez egyébként szíve joga, állampolgárai szempontjából az ellenkezője problémásabb volna. Amikor azonban az Európai Unió csak tizedennyit tesz, egy félénk exportkontroll-kezdeményt vezet be, akkor mindenki kapzsiságot, önzést, erődmentalitást emleget. Ha viszont Oroszország vagy Kína ad készleteiből az itt-ott rászorulóknak, az rögtön csúf befolyásszerzés, elvtelen reálpolitika. Hiszen tudvalévő: amikor fordítva, a Nyugat lép fel bőkezűen, őt pusztán emberbaráti szempontok vezérlik, presztízsnek, érdekeknek, diplomáciának nyoma sincs...
A valorizációs szorzószámok megjelenése minden idei nyugdíjba vonuló számára nagy jelentőségű esemény.
Az elmúlt időszakban élénk szakmai diskurzus alakult ki a multinacionális vállalatok hazai gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatban. Legutóbb Braun Erik és Sebestyén Tamás mutatta be a hazai gazdaság külföldi függőségével és az „összeszerelő üzemek” alacsony beágyazottságával kapcsolatos eredményeit, reflektálva Palócz Éva korábbi gondolataira. Jelen cikkben egy feldolgozóipari vállalat beszállítói körének elemzésére támaszkodva szeretnénk betekintést nyújtani, hogy mekkora a hazai szereplők lemaradása beszállítói hozzáadott értékben.
A koronavírus-járvány kitörése óta számtalanszor hallhattunk arról, hogy a válságból való kilábaláshoz a bizalom helyreállítása jelentheti a kiutat. Vajon még tartja magát ez az állítás? A bizalom helyreállításán alapuló megközelítésben az állam és a politikai döntéshozók játszhatnak központi szerepet. Felmerül a kérdés, hogy jelenleg, az elhúzódó járvány hatására már más tényezőkre is érdemes figyelni? A koronavírus-járvány kapcsán ugyanis azt láthattuk, hogy sok minden a várakozásoktól eltérően alakult. Vajon a bizalom helyreállása sem abban a formában történik majd, ahogyan ezt előre elképzeltük? Mit várhatunk az állami szerepvállalástól? Azt a kérdést is megelőlegezhetjük, hogy honnan és kitől várhatjuk az egyensúly helyrebillenését.
Essünk túl rajta rögtön itt az elején: az Egyesült Államok új kormányzata a társasági nyereségadó globálisan koordinált emelését akarja, ezen dolgozik nagy erőkkel. Nem valamiféle mellékes és hosszú távú projektről van szó, ez most történik, kiemelt jelentőséget szánnak neki, és mielőbb nyélbe akarják ütni. Mielőtt a részletekre kitérnénk, álljunk meg néhány őszinte szóra, és nézzük meg, hogy tulajdonképpen miért szórakoztatják magukat ilyen látszólag mérsékelten népszerű ügyekkel, alighogy elkezdtek kormányozni.
A járvány elmúltával, az élet újraindítása során arra kell törekednünk, hogy ne menjen veszendőbe mindaz, ami a kényszerhelyzet következtében a digitalizáció terén a felszínre tört. Ha jól sáfárkodunk a helyreállításra és fejlesztésre szánt forrásokkal, azokat a szűk keresztmetszetek felszámolására fordítjuk, sikerülhet Magyarországnak felzárkóznia a digitalizáció fejlődése fő sodrába tartozó országok közé.
Tavaly novemberben, amikor a meglepően jó vakcinahírek után egy történelmi átsúlyozás indult meg a növekedési, főként technológiai részvényekből a pandémia által sújtott hagyományosabb, ciklikus papírok felé, még sokan kételkedtek abban, hogy valódi piaci rotáció történt-e. Az azóta eltelt időben – legfőképp az elmúlt hónap alatt – kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a tőkepiacok komoly változáson mennek keresztül. Az egyetlen kérdés az, hogy meddig fog tartani.
A várakozásoknak megfelelően beindult a hozamemelkedés Amerikában, azonban hiba lenne a mostani helyzetet a korábbi hasonló szituációkhoz hasonlítani. A Fed rugalmas politikájának köszönhetően még évekig maradhatnak az alacsony kamatok, és a hozamok emelkedésére is van még tér anélkül, hogy aggasztó lenne a folyamat.
Egymásnak gyökeresen ellentmondó híradások, jövendölések röppennek fel az utóbbi hónapokban a munkaerőpiacról: egyesek hurráoptimizmussal bíznak a gyors fellendülésben, mások apokaliptikus próféciákat mormolnak a munkaerőigényt és a fizetések változását illetően. Mindegyik igaz, és az ellenkezőjük is.
Az Európai Központi Bank nem tart az infláció emelkedésétől, miután az eurózónában még a koronavírus-válság miatti gyenge növekedési kilátások vannak a középpontban. Ugyanakkor az Egyesült Államokban egyre többen a pénzromlás érdemi növekedéséről beszélnek. Az inflációs várakozások növekedése turbulenciákat okoz a nemzetközi piacokon, amelynek a hatásai a magyar kötvénypiacon is érzékelhetők.
A tudományos folyóiratokban és a médiában is gyakran központi téma a magyar gazdaság szerkezetének elemzése. Ugyan az országban működő külföldi hátterű, multinacionális vállalatok több szempontból is pozitív hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra – lásd Palócz Éva Portfolio-n megjelent írását –, gyakran felmerül, hogy "összeszerelő üzemeként" csupán alacsony hozzáadott-értékű termelést végeznek és ezáltal egyfajta korlátját is jelentik az ország hosszabb távú gazdasági fejlődésének – lásd Reszegi László és Juhász Péter írását. Ebben a cikkben a kérdés egy további fontos aspektusára szeretnénk felhívni a figyelmet, ami a kérdéses ágazatok belső és külső beágyazottságát érinti.
Rendkívüli tizenkét hónap áll mögöttünk, amely megtörte az addigi trendeket, és a társadalom minden tagját, minden gazdasági szereplőt próbára tett. Teherpróbának tette ki az államot is, amelynek a szerepe ilyenkor még a korábbinál is nagyobb. Az adatok beérkezésével valamelyest tisztul a kép a mögöttünk hagyott esztendőről, ám a bajokról és gondokról, meg az ezek mögött meghúzódó emberekről, rétegekről, szervezetekről, szakmákról és térségekről keveset tudni. Közben egy újabb, semmivel sem könnyebb szakaszba lépett a magyar társadalom és gazdaság, másfajta kihívásokkal, de nem kevesebb bizonytalanságokkal, mint egy éve.
A trend az egyik legjobb barátja a tőzsdei befektetőknek, ha tisztelik azt. A tavaly nagy számban a piacra érkező újdonsült befektetőnek a bikapiaci trend már egyenesen pártfogója és védőangyala volt. A folyamatos emelkedés a legrosszabb momentummal vett pozíciókból is nyertes ügyletet csinált. Ezzel szemben az idén játszott, shortosok kifacsarására fókuszáló ügyletek már messze nem ilyenek. Villámgyorsan kialakul bennük egy extrém ár-forgalom pár, ahol a rutinos rókák eladnak. Azok a fiatalok pedig, akik ilyen helyzetekben stop megbízás nélkül vásárolnak, gyors és komoly bukásba kerülnek. Ráadásul olyan fajtába, amire nincsen mentőcsomag.
Vajon mi okozza jelenleg a legnagyobb gondokat a nyugdíjrendszerben és mit kellene tenni e gondok megoldása érdekében? Melyek azok a problémák, amelyek rövidtávon is megoldhatóak lennének, hiszen csak a politikai szándékon és egyszerű jogalkotási döntésen múlnak, és melyek azok, amelyek közép-, sőt hosszútávon is kemény diónak bizonyulhatnak? A jövő évi választások közeledtével az ellenzéki pártok is egyre több javaslatot tesznek közzé a nyugdíjrendszer apróbb-nagyobb módosításai érdekében, bár az eddigi megnyilatkozásokból még nem áll össze egy valóban koherens változtatási terv.
Kuti Ákos és Németh Viktória a Portfolio-n megjelent cikkükben érvelnek amellett, hogy a minden vállalatnak rendelkeznie kell zöldstratégiával, akiknek nincs, azokra a szabályozás Damoklész kardjaként csaphat le. A szerzők utalnak arra az uniós környezeti fenntarthatósági irányelvre, amelynek egyik fontos eleme a körforgásos gazdaság. A szabályozás már közel van Magyarországhoz is, hiszen az Országgyűlés a múlt héten fogadott el egy törvénymódosítást, amely foglalkozik a körforgásos gazdaság kérdésével is. Az alábbi cikkemben azt vizsgálom meg, hol tart Magyarország a körforgásos gazdaságra való átállásban, és milyen irányba kellene elmozdulniuk a vállalatoknak.
A legtöbb ország jegybankját foglalkoztatja a digitális jegybankpénz bevezetésének gondolata. De mi is lenne ez, mire szolgálna, hol tartanak a kutatások? Mi a helyzet a jogi környezettel? Egyáltalán, mire jó ez a jegybankoknak?
Az utóbbi időben egyre több elemzés jelenik meg a koronavírus terjedése és a társadalmi reakciók összefüggéséről. Az alábbi cikkemben ehhez a diskurzushoz szeretnék hozzászólni, amelynek a középpontjában a közösségi tudat és felelősség áll.
Milyen jövőt biztosítanak a vakcinák? Valóban mindegyik vakcina jó vakcina? Az első legfontosabb gondolat a cikk elejére: felejtsük el a politikát, felejtsük el a politikusokat és a szimpátiaalapú döntést. Közelítsünk a döntési helyzetben inkább a tudomány szemével, most arra kérek minden kedves olvasót, hogy legyen velem „kicsit virológus”. Megvizsgáljuk a vakcinák szempontjából legfontosabb hatóerőket.
1980-ban kellemetlenül magasra, 5% fölé szökött a nyugat-német infláció. Ebben az évben lett a Bundesbank elnöke Karl Otto Pöhl. Tőle származik az híres mondás, miszerint az infláció olyan, mint a fogkrém: ha egyszer kinyomtuk a tubusból, akkor már nagyon nehéz a felesleget visszaügyeskedni. Azt is hozzátette, hogy a legjobb, amit az ember tehet az, hogy nem nyomja meg túl erősen a tubust.
2025. június 19-én hirdették ki az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló... 
Most éppen 18% felett van a profit a tavaly szeptemberben vásárolt BEN részvényeimen, gondoltam ránézek, hogy tartsam...
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a fenntartható befektetések iránt. Az ESG-kritériumok...
Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a piacon lévő szereplője...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai Mi történt...
Indul az emelt NATO-kiadások rendszere, 5 százalék lesz az előirányzott szint. De a hadiiparban Európa versenyképtelen... 
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
A butorlánc két vezetőjével beszélgettünk.
