On the other hand

2021. július 15. 11:00 | Surányi György

Surányi György az áfacsökkentésről: nemes, de téves ez az út

Egyre erősebbek azok a hangok, amelyek a 27%-os áfa csökkentését kívánják elérni. Nem vonva kétségbe a szándék nemességét – a szegények nyomorának parancsoló enyhítését, a középosztály erősítését – téves, hibás lépésnek tartanám az áfa mérséklését. Ha van olyan adópolitikai döntése a kormánynak, ami összességében helyes, akkor ez éppen az áfa emelése volt, illetve még inkább az általános csökkentés merev elutasítása.

2021. július 14. 13:45 | Jónap Richárd

Nem tudnak esni a tőzsdék – Mutatjuk mi van a háttérben

Az elmúlt hat és fél hónap bizonyos szempontból az utóbbi hatvan év egyik legerősebb tőzsdei időszakának mondható. Ha azt vizsgáljuk, hogy hányszor nézett be az S&P 500 index az 50 napos mozgóátlag alá, utoljára 1995-ben láttunk ilyen erős első félévet.

2021. július 14. 10:30 | Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos: Ez itt nem Amerika

A foglalkoztatás javult, de nagyon megemelkedtek az árak. Az emberek a mindennapi cikkekért sokkal többet kénytelenek fizetni, közben a vállalati nyereséghányad tovább növekedik. Ez így nem mehet tovább, a kormány intézkedéseket jelent be. Figyelem, ez nem hazai szöveg, noha lehetne az. Az idézett megállapításokkal Joe Biden elnöki rendelete kezdődik, amelyet július 9-én tettek közzé.

2021. július 14. 10:02 | Tóth Balázs nyugdíjas kutatóorvos

Koronavírus: a harmadik oltásról dönt épp a kormány, de vannak még sürgős tennivalók

Mindenekelőtt a tisztánlátás érdekében le kell szögezni, hogy valójában két kérdésről van szó, amikor valaki a harmadik védőoltásról beszél koronavírus kapcsán: 1) olyan beoltottaknál kell-e a harmadik oltás, ahol nem vagy hiányosan alakult ki az immunválasz?; 2) olyan beoltottaknál kell-e a harmadik oltás, ahol megfelelő az immunválasz, és esetleg csak később, bizonyos idő elteltével csökken az ellenanyag szint, illetve a sejtes immunválasz? Magyarországon hosszas várakozás után eldőlni látszik a kérdés, jöhetnek a harmadik oltások. De milyen sürgős teendők vannak járványügyben ezen kívül annak érdekében, hogy a negyedik hullám ne legyen rendkívül súlyos?

2021. július 14. 09:00 | Rigó Zoltán, Fekete Tibor

Megállíthatatlan az Ipar 4.0 előretörése - A sikeres alkalmazásban az ember is kulcsszerepet játszik

Az elmúlt években számos cikk, tanulmány jelent meg az ipar 4.0 (Industry 4.0) térnyeréséről. Sokan nevezik a negyedik ipari forradalomnak, jellegét tekintve valóban forradalmi változások előtt áll a gyártóipar. A témával kapcsolatos, eddig megjelent írások túlnyomó többsége a folyamat technológiai részleteivel foglalkozik: mesterséges intelligencia által vezérelt gépek, teljes vagy részleges öndiagnosztikai képességgel, hálózatba kapcsolva, folyamatos tanulás révén olyan hatékonysággal fognak gyártani a jövőben, amire történelmünk során még nem volt példa. Egy ilyen, teljesen automatizált, digitalizált, mért és ellenőrzött smart factory elméletben minimális emberi beavatkozást igényel, és a termelési hatékonyságon túl tökéletesen energiahatékony is.

2021. július 13. 10:28 | Essősy Zsombor

Rémálomszerűen indult az új EU- ciklus - Fontos a bizalom helyreállítása, különben sorsolhatnánk is

Rémálomszerűen indult a 2021-2027-es uniós ciklus, de a Ginop Plusz 1.2.1 nehézkes hétfői rajtjából is lehet okulni, ha a slágerpályázat októberi folytatásában a gyorsaság helyett a szakmai szempontok uralkodnak majd a támogatások odaítélésekor.

2021. július 13. 06:15 | Kovács Krisztián

A Merkel-korszak véget ért, a hidegháború elkezdődött

Az elkövetkező szűk egy év magában hordozza annak lehetőségét, hogy az Európai Unió politikai működésmódjában alapvető változások induljanak el. Az okok egy része a globális hatalmi játék aktuális fejleményeire vezethető vissza, a változások lehetősége mögött több, speciálisan nyugat-európai technikai tényező is van, a következmények viszont ezzel együtt döntő hatást gyakorolhatnak a keleti tagállamok mozgásterének alakulására.

2021. július 12. 14:30 | Kovács Árpád, Parragh Bianka

Az űripar ma már versenyképességi tényezővé vált

A második világháborút követő dinamikus technológiai verseny több ezer űripari fejlesztést indított, amelyek jelentősége a technológia fölény megszerzésén – mint korábbi meghatározó célon - túlmutatóan az emberiség számára felbecsülhetetlen értékkel bír. Az űrtechnológiai fejlesztések egyre elterjedtebbek a mindennapi „földi” életben történő alkalmazásban, legyen szó magán-, vállalati-, állami-, vagy akár nemzetbiztonsági használatról. Mégis számtalan kérdésünk lehet: Mi értelme van az űrkutatásnak? Megtalálható Magyarország a világ űrkutatásának térképén? Vannak kompetenciáink az űrtevékenység területén? Segíthet az űripar a klímaváltozással járó kihívások kezelésében? A mezőgazdaság számára milyen előnnyel járhat az űrszektor fejlesztése? További kérdések feltevése helyett inkább vizsgáljuk meg dióhéjban a nemzetközi és a hazai helyzetképet!

2021. július 12. 11:35 | Banyár József

A kritika kritikája – avagy még egyszer a humán tőke alapú nyugdíjrendszerről

2021. május 26-án, Kovács Erzsébet professzor asszonnyal közösen online előadást tartottunk a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya szervezésében a gyermekvállalás és a nyugdíj kapcsolatáról. Az előadásról – meglepetésünkre – nagyon sok sajtótudósítás született, eleinte, bő egy hétig alapvetően semleges-pozitív, visszafogott, konstruktív stílusban. A meglepetést az okozta, hogy bár e témáról sok egyetemi előadást tartottam, és több diákom is ezt választotta szakdolgozata témájának és nagyon sok angol és magyar nyelvű tudományos tanulmányt és népszerűsítő cikkeket is írtam – mindez eddig érezhető visszhang nélkül maradt. Most azonban több rádió, hetilap és online magazin is megkeresett, hogy röviden fejtsem ki a téma egy-egy vetületét. Azonban a javaslatom nem aratott osztatlan sikert. Ebben a cikkemben megpróbálok részletesen válaszolni Farkas András két Portfolio-cikkében (1., 2.) felvázolt felvetéseire.

2021. július 09. 13:15 | Farkas András

Elszegényednek a nyugdíjasok: az inflációs nyugdíjemelés mellékhatásait az árrobbanás közepette látjuk igazán

Az infláció az utóbbi három hónapban már meghaladta az 5%-ot, és semmi jele annak, hogy alacsony szintre csökkenjen. Nem véletlen, hogy egyre több nyugdíjas szervezet követeli a nyugdíjemelés mai módszerének megváltoztatását. De mi a baj a mostani rendszerrel?

2021. július 07. 14:30 | Katona Norbert

Elszálltak az üzemanyagárak, az USA-ban már kezdenek besokallni az emberek

Ha az olajpiac kerül szóba, a két leggyakoribb téma, amivel találkozunk a médiában az az OPEC+ tagállamok ténykedése, valamint az olajkeresletet övező optimizmus. És valóban, ha az elmúlt bő egy évet nézzük, szinte teljesen erről szólt a piac: az OPEC+ a nagyobb kitermeléscsökkentésen keresztül jelentősen visszafogta a kínálati oldalt, míg a kereslet az egyre növekvő átoltottság és a gazdaságok újra nyitása következtében a járvány okozta mélypontról gyors emelkedésbe kezdett. A mesterségesen előidézett kínálatszűkülés és a felpörgő kereslet pedig brutális áremelkedést eredményezett nemcsak az olajnál, hanem a többi finomított termékeknél is. Kis túlzással nap, mint nap tapasztalhatjuk, hogy a benzinkutaknál egyre többe kerül a tankolás. A kérdés csak az, hogy hol van az a pont, ahol az elszálló üzemanyagárak már elkezdenek negatívan hatni a keresletre.

2021. július 06. 15:41 | Radó Péter

A közoktatás hozzájárulása a magyar felsőoktatás lefulladásához

Az EU egészében a felsőoktatás expanziója töretlenül és stabilan haladt előre az elmúlt évtizedben, a diplomás arány a 30-34 éves korcsoportban 2012 és 2020 között átlagosan 35 százalékról 41-re nőtt. Magyarországon azonban közel sem ilyen kedvező a helyzet. Cikkemben megvizsgálom, hogyan alakult a felsőoktatás merítési bázisát biztosító közoktatás teljesítménye, és amellett érvelek, hogy mielőbbi beavatkozás szükséges az egyre romló helyzet megfordítása érdekében.

2021. július 05. 07:00 | Vakhal Péter

Sikertörténet vagy leszakadás: miként teljesített Magyarország és a régió az EU-csatlakozás óta?

Az elmúlt több mint másfél évtizedben Magyarország mindösszesen 11,5 százalékpontot (63%-ról léptük 74%-ra) dolgozott le hátrányából az EU27 átlagához való közeledés során, így a 13 közép-kelet-európai tagállam (EU13) közül mindösszesen a 10. a konvergencia rangsorban. Hazánk az ötödik volt 2004-ben, jelenleg pedig a 8. legfejlett tagállam a régiós országok közül. A jövő konvergenciafolyamatát illetően hatalmas a kérdőjel.

2021. július 02. 08:00 | Jobbágy Sándor

Elszálltak az élelmiszerárak, a drágulásnak még nincs vége

A sokszor elemzett idei áremelkedési kockázatok közepette a magyar, illetve az amerikai inflációs ráta (a teljes fogyasztói árindex) idei eddigi csúcsa éppen csak meghaladta, illetve elérte az 5 százalékot, az euróövezeti pedig ennek nagyjából a fele. Természetesen a korábbi években látott nullaközeli inflációhoz képest ez nem kicsi ugrás (a második félév kockázatairól nem is beszélve), de mit szóljunk ehhez képest egy jó 40 százalékos dráguláshoz?

2021. június 30. 19:22 | Vincze Hajnalka

A foci és a politika se veled, se nélküled viszonyában újat hoz a mostani Európa-bajnokság

Egy kvízjátékban az emberek – a Föld bármely szegletében – vajon Cristiano Ronaldo vagy António Costa nevét találnák-e el több eséllyel? Utóbbi Portugália miniszterelnöke immár hat éve, idén januártól ráadásul az EU-tanács soros elnökségének vezetője. A válasz mégsem lehet kétséges. Nem véletlen, hogy a futball a maga elképesztő – határokon, földrészeken átívelő, társadalmi osztályra, bőrszínre, vallásra fittyet hányó – népszerűsége következtében mindig is a politikusok vágyainak tárgya volt. A politikai célú felhasználására irányuló törekvéseknek azonban az utóbbi időben az ereje is nőtt, a tartalma is változott.

2021. június 30. 10:00 | Surányi György

Surányi György viszontválasza Varga Mihálynak az autópályák sorsáról

Az érdemi, az adott kérdés mélységeit feltáró szakmai vita mindig előre mutató. Elsősorban azért, mert a résztvevőket álláspontjuk átgondolására, módosítására, pontosítására vagy visszavonására késztetheti. Ezért is olvastam nagy figyelemmel Varga Mihály - noha elutasító - mégis kiegyensúlyozott írását.

2021. június 29. 06:10 | Varga Mihály

Varga Mihály: Surányi György autópálya-koncepciója kockázatos

Fontos és megfontolandó állításokat tett Surányi György az autópálya-vitában, amelyre érdemes az államháztartás szempontjából is válaszolni. A szerző egy olyan – az osztrák autópálya üzemeltetéshez hasonló – alternatívát javasol az autópályák fenntartására és működtetésére, amely véleménye szerint egyben az államadósságot is csökkentené mintegy 2000 Mrd forinttal. A javaslat szerint egy 100%-ban állami vállalat részére kellene az autópályák egy részét apportként átadnia az államnak, a fennmaradó részt pedig hitelből vásárolná meg ez a vállalat. Az így befolyó bevételből az állam mintegy 2000 Mrd forint adósságot tudna törleszteni, valamint a mindenkori folyó hiány is 0,5 százalékponttal kisebb lehetne a kamat- és a fenntartási költségek csökkenése miatt. Első pillantásra csábító a lehetőség az államkassza számára, örömmel társulna bármilyen kormány egy ilyen kedvező pénzügyi megoldáshoz. Közelebbről megvizsgálva a felvetéseket sajnos kiderül, a szerző kockázatos alapokra építi a koncepcióját.

2021. június 27. 15:58 | Török Zoltán

Világválogatott – Magyarország: 15-9

Magyarország belesodródni látszik egy nemzetközi konfliktusba a vállalati adóztatás ügyében. Az USA minimálisan 15%-os globális vállalati adó-javaslatát a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G-7-ek támogatják, és nagyon valószínű, hogy világ GDP 90%-át előállító G-20-ak is mögé fognak állni. Alig van olyan ország, ahol ez a tervezet problémát jelenthet, de Magyarország a maga 9%-os adókulcsával ezek közé tartozik. Megéri belemenni a konfliktusba vagy jobb a kompromisszum?

2021. június 25. 11:00 | Kovácsy Zsombor

Terjeszkedik az állami egészséggyár - Ki lesz a következő?

A háziorvosi ügyeleti rendszer és a mesterséges megtermékenyítést végző központok államosítása – két hír az elmúlt hetek terméséből. Az orvosi vállalkozások állami kórházakból történt kizárását is felvéve a listára úgy tűnik, hogy az állam egészségügyi szerepvállalásának utóbbi évtizedben tapasztalt erősödése folytatódik, vagy akár szintet lép. Mi lehet emögött, és mire számíthatunk betegként a következő években?

2021. június 23. 13:20 | Badacsonyi Szabolcs

Észak-Budának is kijár egy új kórház

A mai napig "Pest nehéz" a fővárosi egészségügyi ellátórendszer, kiemelten a fekvőbeteg-szakellátás, ezért az ellátáshoz való földrajzi hozzáférés a budai kerületek és a környező agglomerációban élők számára sokkal rosszabb, mint Pesten és környékén. Indokolt lenne tehát tervbe venni a budai ellátási kapacitások arányának növelését, de az is fontos elvárás, hogy a budai intézményeket ne egymás rovására bővítsék. A térségi fejlesztést két fontos szempont mentén érdemes megtervezni: a népvándorlási folyamatokra és az ellátásszervezési adatokra egyszerre kell tekintettel legyenek a döntéshozók. Írásomban kísérletet teszek annak bemutatására, hogy ezen szempontok figyelembevételével milyen alternatívák jöhetnek szóba, amikor a budai fekvőbeteg-kapacitás gyakorlati fejlesztése kerül terítékre. Több szakmai érv szól például egy Észak-Budán felépítendő új centrum mellett, az M0-hoz közel.

Ne maradjon le a friss hírekről!