Fontos, a még befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges jogszabálytervezetet tett közzé a kormány vasárnap: a közbeszerzési rendszer átalakítását célzó előterjesztés az egyajánlatos eljárásoknál, valamint a kizárási szabályoknál is új szigorításokat vezetne be.
Tartós és jelentős növekedési korszak kezdődhetett az Európai Unió áramfogyasztásában, és a megújuló energia folytatódó térnyerésével párhuzamosan a felhasználók zömét érintő további mélyreható változások indultak a villamosenergia-rendszerben. A hálózatfejlesztések mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a rendszer rugalmasságát növelő olyan új alternatívák is, mint a kisebb-nagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitások vagy a fogyasztó oldali válasz megoldások.
A sokéves mélypontot jelentő 2022-es évet követően tavaly már az előző évek növekedési pályáját folytatta a magyar megtakarítási piac. A Portfolio számításai szerint még reálértéken is több mint 8%-kal nőtt a háztartások megtakarítása 2023-ban, köszönhetően annak, hogy a lakosság a fogyasztás visszafogásával reagált a magasabb inflációra. Mondani sem kell, hogy az állampapírok és a befektetési alapok lettek a megtakarítási boom nyertesei: 100 forintnyi új megtakarításból 50, illetve 42 forint ezekbe került. Megnéztük a többi pénzügyi eszközt is, hogyan teljesített.
A héten számos kulcsfontosságú makrogazdasági adat várható mind a magyar, mind a nemzetközi gazdaságból. Magyarországról a kereseti és munkanélküliségi KSH-jelentések lehetnek a legizgalmasabbak, míg az Egyesült Államokból a Fed legutóbbi kamatdöntésének jegyzőkönyve, valamint a segélykérelmekről szóló beszámoló hozhat izgalmakat. A hét második felében záporoznak majd a bmi-adatok Európából és a tengerentúlról.
Olyan szinten megőrülnek a befektetők az Nvidia-sztoriért, hogy a héten a rajongás egy új szintet ért el, ami már-már mániának is tűnhet. A cég szerdán közzétette egy jelentést, amelyben közölte, hogy milyen más tőzsdei cégekben van részesedése – erre a piac egy emberként vetette rá magát ezekre a vállalatokra. A történetben viszont ott van a csavar, hogy az Nvidia már hosszú évek óta stratégiai befektetőként van jelen ezekben a vállalatokban, tehát úgy okozott durva mozgásokat a bejelentés, hogy valójában minimális új információt tartalmazott.
Az utóbbi napokban az amerikai belpolitika középpontjába került Joe Biden amerikai elnök életkora és szellemi frissessége. Múlt héten hozták nyilvánosságra azt az ügyészi jelentést, amely a Biden tulajdonában lévő titkosított dokumentumokkal kapcsolatosan készült, ez pedig földrengésként rázta meg a demokrata elnök újraválasztási kampányát. Eszerint Biden emlékezőképessége ugyanis „jelentősen korlátozottnak tűnik”. A politikus jelöltsége csak ettől a jelentéstől talán még nincs veszélyben, de a novemberi választásokig még bármi megtörténhet. Nem kizárt, hogy a választáshoz közelítve még valamelyik vészforgatókönyv is valósággá válik majd, sőt az is lehet, hogy nem Biden lesz a demokrata zászlóvivő jelölt.
Négy éve nem múlták alul akkora arányban az elemzői várakozásokat az európai vállalatok, mint a mostani negyedik negyedéves gyorsjelentési szezonban, ami arra utal, hogy a fogyasztói kereslet lassulása rányomja a bélyegét a vállalati profitokra – tudósított a Bloomberg. Egyes szektorok persze ebben a tekintetben is jobban teljesítenek, a technológiai cégek például kifejezetten nagy arányban verik meg az elemzői konszenzust, viszont az iparvállalati szegmensben lassan már trendszerűvé válik az alulteljesítés.
Az elmúlt hetekben hangos volt a sajtó a Mol és a horvát olajvezetékeket üzemeltető partnercég, a Janaf adok-kapokjától, a Mol éles hangnemben kritizálta a szerintük méltánytalanul magas horvát tranzitdíjakat, amire gyorsan reagált is a Janaf. Csütörtökön újabb fejlemény történt az ügyben, a magyar vállalat szlovákiai finomító cége, a Slovnaft is feszólalt a horvát partnercég árazásával szemben. De adódik a kérdés: tényleg méltánytalanul drága a horvát tranzit? Egyáltalán, mekkora összegekről folyik a látványos és hangos vita?
Két hét múlva újraindulhatnak a bevándorlási eljárások Magyarországon, az új idegenrendészeti törvény miatt azonban továbbra is sok tisztázatlan kérdés merül fel a tartózkodási engedélyekkel kapcsolatban. A már kiadott törvény végrehajtási rendelete szerint az orosz állampolgárok könnyített pályára kerülnek, míg az amerikaiak és a kínaiak nem. A szakértők szerint túl szigorú és értelmetlen követelményeket tartalmaz a szabályozás. Ez bizonytalanná teszi a már Magyarországon dolgozó külföldiek helyzetét, és sok vállalatnak nehézséget okoz új pozíciók kihirdetése. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt ígéri, hogy a következő hetekben tisztázni fogják a szabályokat, de lehet, hogy ez sokaknak már túl késő lesz.
Ma hajnalban közzétette tavalyi negyedik negyedéves gyorsjelentését a Mol. Ahogy arra számítani lehetett, a legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ám az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezően alakultak a fundamentumok a Mol körül, aminek köszönhetően a tavalyi harmadik negyedévesnél is erősebb számokat hozott a társaság. Pozitívan hatott az emelkedő gázár-környezet, a bányajáradék csökkentése, a stabilan alakuló Brent-Ural árkülönbözet és a rendkívül magasan alakuló finomítói felár. A menedzsment 2023-as előrejelzéseit is felülteljesítette a társaság, 2024-re viszont tovább csökkenő eredménnyel számol a cégvezetés.
Felemás képet mutat az Európa Bizottság új jelentése az EU versenyképességéről: míg az államszövetség a világ legnagyobb exportőre, addig - különösen a hightech technológiák terén - jelentősen lemaradt az Egyesült Államoktól a kutatás-fejlesztésben és az innovációban. Emellett a tőkepiaci befektetésekben is komoly hátránya van. Magyarország több mutatóban is lefelé lóg ki az uniós rangsorokban, például kirívóan alacsony a bejegyzett szabadalmak száma, valamint a szabályozói környezettel is több problémája van Brüsszelnek. Viszont a magyar gazdaságban magas az EU-n kívüli árukereskedelem GDP-hez viszonyított aránya, valamint sok a jól képzett szakember. A jövő viszont kihívásokkal teli lesz az egész unió számára.
Sose kezdték még olyan erősen az évet a magyar befektetési alapok, mint most januárban: közel 400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel a teljes kezelt vagyon meghaladta a 14 500 milliárd forintot.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai: az elemzői várakozások alapján bár a tavalyi év azonos időszakának eredményeit a legtöbb soron nem érte el a magyar olajvállalat, de elsősorban a kutatás-termelés szegmens eredménye miatt erős negyedévet zárhatott a Mol. Hiába esett az olajár a vizsgált időszakban, ezt bőven ellensúlyozta a megugró gázár és az alacsonyabb bányajáradék-fizetési kötelezettség, ezeken felül a stabilan magasan alakuló Brent-Ural különbözet és a szintén magas kiskereskedelmi árrés is hozzásegíthette a Molt egy erős negyedik negyedévhez. Lényeg a lényeg: az elemzői konszenzus alapján a tavalyi második negyedév lehetett a mélypont a vállalat profitabilitásában, a harmadik negyedév után a nemrég lezárt negyedik negyedév is sokkal magasabb számokat hozhatott a fontos sorokon.
Eseménydúsan teltek az előző napok az OTP háza táján, hiszen alig, hogy a bank komoly pénzhez jutott román bankja eladásával, máris zöld utat kapott az MNB-től arra, hogy év végéig nagy tételben vehesse saját részvényeit. Az OTP grafikonján ráadásul megjelent egy izgalmas technikai alakzat is, amely alapján érik egy nagyobb elmozdulás. Az OTP-vel kiemelten foglalkozunk a Portfolio Investment Day 2024 befektetési konferenciánkon, ahol a bank vezérigazgató-helyettese, Bencsik László beszél majd a bankcsoport helyzetéről, kilátásairól.
Korábbi írásomban jeleztem, hogy a gazdaság szenved a magas kamatszinttől, amely gátolja a gazdasági kilábalás és növekedés beindulását és a leszakadás veszélyét hordozza. Jelen cikkemben azt járom körül, hogy a gazdasági egyensúly szempontjából indokolt lehet-e jelentősebb lazítás, vagyis lehetséges-e a kamatszint ütemesebb csökkentése anélkül, hogy veszélybe sodornánk az infláció csökkenését.
Emelkedhet a BUX index a következő egy évben, míg a forint esetén inkább gyengülést várnak a hazai alapkezelők – derül ki a Portfolio havi rendszerességű felméréséből.
A mesterséges intelligencia által hajtott tőzsdei menetelés hallatán kétségkívül a legtöbb befektetőnek az Nvidia ugrik be, nem is véletlenül, hiszen csak idén több mint 45 százalékot emelkedett a papír. Vannak akik szerint a ralit már inkább a FOMO (Fear of Missing Out) hajtja, éppen ezért mutatunk most egy olyan részvényt, ami megfelelő lehet azoknak, akik lemaradtak az Nvidiáról.
Tegnap bejelentette az OTP, hogy zöld jelzést kapott az MNB-től, nagy tételben veheti a részvényeit. Néhány gondolat arról, mit jelenthet ez. Az OTP-vel kiemelten foglalkozunk a Portfolio Investment Day 2024 befektetési konferenciánkon, ahol a bank vezérigazgató-helyettese, Bencsik László beszél majd a bankcsoport helyzetéről, kilátásairól.
A Covid idején a vállalatok rákényszerültek arra, hogy online meetingeken videóhívások keretében folytassák le az ügyfeleikkel való egyeztetéseket az addig alapvetően személyes találkozók keretében megtartott tárgyalások helyett. Amikor a koronavírus-járvány lecsengése után a világ újra visszatért a régi kerékvágásba, sok cégvezető felismerte, hogy az üzleti utazások nagy részét ki lehet váltani online meetingekkel, időt és pénzt spórolva meg. A céges utak mégsem tűnnek el, egyre több, alapvetően távmunka vagy hibrid modellben működő nagyvállalat ugyanis nem sajnálja a pénzt az alkalmazottai utazásaira, ha annak célja, hogy az amúgy egymástól nagy távolságban, távmunkában dolgozó kollégákat összehozza egy kiemelten fontos meetingre, workshopra. A cégek ugyanis a Covid időszakának tapasztalataiból kiindulva felismerték, hogy igazán a személyes találkozók révén lehet nagymértékben erősíteni a munkatársak közötti együttműködést, az alkalmazottaik munka iránti elköteleződését.
A tőzsdék szárnyalása ellenére igencsak rájárt a rúd az év eddigi részében a Teslára: a gyenge negyedéves számok és a csalódást keltő előrejelzés mellett a vörös-tengeri válság, és az újabb több mint vsszahívások is tovább rontották a befektetői hangulatot. A mostani esést követően azonban már megjelentek a fordulós jelek a Tesla grafikonján. Itt az idő beszállni?