• Megjelenítés

Elemzés

Túl sok a baj (Portfólió-ajánlók)

Számos egyéb kockázat mellett az amerikai gazdasági növekedés várható lassulása, és a görög válság elhúzódása továbbra is arra késztette a portfólió-ajánlók kapcsán megkérdezett alapkezelőket, hogy növeljék biztonságos eszközeik arányát modell portfólióikban. Az alapkezelők többsége nem vár hatalmas összeomlást a részvénypiacokon, sokkal inkább oldalazó, volatilis piacra számít, ezért összességében növelték az abszolút hozamú eszközök arányát, és enyhén csökkentették a részvénykitettséget. Legnagyobb arányban ismét a - legbiztonságosabbnak számító - pénzpiaci alapok súlya nőtt, amely a november óta készülő felmérés történetében a legmagasabb szintre (34 százalékra) emelkedett, jelezve az alapkezelők fokozott óvatosságát.

Három csapás egy év alatt: mihez kezd az AXA?

Magyarországon marad az AXA, de amelyik tevékenysége 3-4 év múlva is veszteséget termel, azzal felhagy - mondta a Portfolio.hu-nak a csoport magyarországi vezérigazgatója. Jacques Maire magyarázattal szolgált arra, miért kértek szankciókat Brüsszeltől a kormánnyal szemben, és elárulta azt is, ő maga nálunk legszívesebben euróban venne fel hitelt. A hitelválság és a kormányzati intézkedések az AXA-t hármas sokkhatásként érték, ettől azonban biztosítót még vehet a társaság, a nyugdíjjal kapcsolatos tervei viszont meglehetősen bizonytalanná váltak. Az árfolyamrögzítésről az AXA saját tapasztalatokkal is rendelkezik.

Komoly gondok Amerikában - Megnyitják a pénzcsapot?

A legfrissebb foglalkoztatottsági és feldolgozóipari adatok alapján egyre világosabban látszik, hogy komoly gondok vannak az amerikai gazdasággal. A kérdés csak az, hogy átmeneti vagy tartós jelenségről van-e szó, és hogyan értékeli mindezt a Fed. Elemzők szerint a rózsásnak távolról sem nevezhető kilátások ellenére egyelőre nem lesz újabb állampapír-vásárlási program (QE 3.0) - legalábbis addig biztosan nem, amíg a munkanélküliség el nem éri a 10 százalékot, a maginfláció pedig egy százalék alá nem kerül.

Mennyit érhet nemzeti büszkeségünk?

Az utóbbi hetekben az állami MOL pakett vásárlását követően felerősödtek a MOL-MVM esetleges egyesülésével kapcsolatos korábbi találgatások. Bár Fellegi Tamás szerint ennek eldöntése nem a politikai, hanem a gazdasági döntéshozók feladata, érdemes lehet áttekinteni az MVM tevékenységeit, működését, eredményességét és jövőbeli célkitűzéseit. A kormány olyan vállalatot szeretne építeni, melyre büszkék lehetünk majd, és bizonyíthatja, hogy az állam is lehet jó gazda.

Az egyetlen nemzeti tulajdonban álló áramszolgáltató a válság miatti visszaeséstől eltekintve az utóbbi években stabilan növekvő eredményességet tudhatott maga mögött, mely a menedzsment tervei szerint a következő években is jellemző maradhat. A régiós árazási szintek és a vezetőség növekedési prognózisai alapján 480 milliárd forintos reális értéke lehet az MVM egészének, bár a menedzsment ambiciózus növekedési terveivel számolva ez az érték elérheti a 820 milliárd forintos szintet. Ez azonban még így is jóval elmarad olyan hazai nagyvállalatok mögött, mint például a MOL, melyet jelenleg a befektetők 2370 milliárd forintra értékelnek.

Bár a MOL és az MVM érdemben eltérő tevékenységi profilja miatt rövid távon a szinergia lehetőségeit nagyítóval kell keresni a két cég között, a távolabbi jövőt illetően az MVM gázpiaci stratégiája, illetve a MOL villamosenergia-piaci megjelenése jelenthetnek közös kapcsolódási pontokat.

Magyar sikersztori Amerikában: LogMeIn

Valódi sikerpályát fut be a magyar Anka Márton által alapított LogMeIn, amelynek részvényei az amerikai tőzsdén forognak: a papírok árfolyama a 2009-es kibocsátás óta a kétszeresére emelkedett és olyan ügyfeleket nyert meg magának a cég, mint például az SAP, vagy az IBM. A vállalat az elmúlt három évben (két negyedév kivételével) nyereségesen működött és a szektortársakhoz képest is kiemelkedő profit margint ért el.

Azt kapjuk-e, ami jár? - Egy pszeudo-versenygazdaság margójára

Azt kapjuk-e, ami jár? - Egy pszeudo-versenygazdaság margójára

A magyar részpiacok többsége, így a magyar gazdaság egésze a verseny látszatát keltő, de a valóságban azt többnyire nélkülöző logika mentén működik. Ez nem csak oka, hanem egyben következménye is azoknak a gazdasági-politikai-társadalmi természetű degenerációknak, amelyek mértéke jottányit sem csökkent az elmúlt húsz évben - írja Bokor László közgazdász.

Rekord az energiafogyasztásban - Kína mindent felfal

2010 a kilábalás éve volt a világgazdaság számára, legalábbis a világ energia-felhasználásának alakulása egyértelműen erre enged következtetni. A globális primerenergia-felhasználás 2008-at követően ismét rekordot döntött, a BP nemrég publikált statisztikája szerint meghaladta a 12 ezer mtoe-t (millió tonna olajegyenérték). Továbbnyílt a fogyasztási olló a nem OECD-országok és az OECD országok között, annak ellenére, hogy a fejlett gazdaságok hosszú idő elteltével ismét emelkedő fogyasztást mutattak (köszönhetően részint a 2009-es visszaesésből eredő alacsonyabb bázisnak). Ahogy arra már a 2009-es statisztikából következtetni lehetett, 2010-re már Kína vált a világ legnagyobb energiafogyasztójává, megelőzve az Egyesült Államokat. Az ázsiai ország fogyasztásának év/év alapú százalékos növekedése szinte minden energiahordozó esetében kétszámjegyű.

Nyugdíjak, devizahitelek: ahogy az új biztosítóvezér látja

Sokak meglepetésére Erdős Mihályt nevezték ki nemrég a Generali-Providencia Biztosító elnök-vezérigazgatójává. Az új pozícióját július 1-jén elfoglaló szakembert tervei mellett arról is megkérdeztük, mit hoz az adó- és nyugdíjrendszer reformja, vagy éppen a devizahitelek árfolyamrögzítése a biztosítási piacon; örök második vagy fekete bárány-e a hazai Generali, és hogy mit kezd megcsonkított nyugdíjpénztárával a biztosító.

A közfoglalkoztatás nemzetközileg sem hatékony (Interjú)

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, a közfoglalkoztatás általában sem igazán hatékony. A 2000 és 2010 között működtetett magyar programok sem bizonyultak eredményesnek: nem járultak hozzá a tartós munkanélküliség csökkentéséhez. Hogy ez javuljon, először javítani kell a célzottságon, de a foglalkoztatóknak előzetes szűrésen is át kellene esniük: képesek-e a foglalkoztathatóságot javító szolgáltatásokat nyújtani. A kormány által vártnál vélhetően kevesebb rokkantnyugdíjast lehetne "visszaterelni" a munkaerőpiacra. Ugyanakkor van olyan társadalmi csoport, ahol sokkal gyorsabban és rentábilisan lehet javítani a foglalkoztatottságot: ez a kisgyermekes anyák köre. A piaci állások gyarapodását az állam elsősorban a kiszámítható környezet megteremtésével tudja ösztönözni. Interjú Scharle Ágotával, a Budapest Intézet vezető kutatójával.

Drágább áramot hoz a német nukleáris exodus

Németország döntött: gyorsított ütemben leállítják az atomerőműveket, és minél előbb átállnak a megújuló alapú energiatermelésre. A döntést a legtöbb elemző egyértelműen politikainak minősíti, igen kevesen látják csak azt, hogy elfogadható költségnövekedés mellett miként lehet majd megvalósítani a termelési struktúra átalakítását az ellátás veszélyeztetése nélkül. A márciusi japán balesetet követően leállított nyolc atomreaktor többet már nem indulhat újra, 2015 és 2019 között három blokkot, majd 2021-ben és 2022-ben a megmaradó hat reaktort is lekapcsolják a német hálózatról. A német ipar aggódik a versenyképessége miatt, az érintett energiaszolgáltatók kártérítést követelnek, az európai energiatőzsdéken pedig drágul az áram.

Betonba vagy aranyba öntjük az egykulcsos adót?

Kétharmados törvényben rögzítené a kormány az egykulcsos szja-rendszert, illetve azt, hogy annak kulcsa nem lehet magasabb 16%-nál - derült ki a napokban. Felmerül a kérdés: mi szükség van erre a lépésre, ami a nemzetközi gyakorlatban is ismeretlen? Alapvetően három lehetőséget tudunk elképzelni, és amellett érvelünk, hogy egyik sem tűnik elégségesnek ahhoz, hogy ilyen erős rögzítést alkalmazzunk a gazdaságpolitika egyik fontos operatív eszközén.

Így vonul Magyarország a "modern háborúba"

Nagyra értékeli a piac és a befektetők, hogy a kormány a Széll Kálmán-tervre keresztelt reformcsomaggal és a Brüsszelnek kiküldött konvergencia programmal az államadósság csökkentése, mint elsődleges cél alá rendeli legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedéseit. A szigorú költségvetési gazdálkodás egy része azonban már-már követhetetlen és gyakran közgazdaságilag is értelmezhetetlen "mesterséges alapok" létrehozásával történik.

Üzen a múlt: mi lett a sorsa az internetlufi sztárjainak?

Szinte napi rendszerességgel hallani arra intő nyilatkozatokat, hogy a közösségépítő cégek esetén lufi van kibontakozóban és valóban úgy tűnik, hogy egyes vállalatok árazása már vetekszik azzal, amit a 2000-es évek elején látni lehetett az internetes társaságoknál.

Tény, hogy sorra készülnek tőzsdére a szektor szereplői, a magánkézben lévő vállalatokban pedig olyan áron vásárolnak részesedéseket befektetők, amelyek többmilliárd dollárra értékelik azokat. A LinkedIn első napi árfoyamemelkedését követően pedig egyre hangosabbak a buborékra figyelmeztető hangok. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen értékeltségi szintek mellett forogtak a 2000-es évek elején, az internetlufi csúcsán a nagy reményekkel övezett vállalatok, hogy mi lett a sorsuk, illetve hogy a közösségi szektorban most milyen árazásokat láthatunk.

Mi a baj a TVK-val?

Lassan két éve egy szűk sávban mozog a TVK részvényeinek az árfolyama, ami elsősorban a társaság stabilan nyomott profitabilitásának tudható be. A vegyipari cég gyenge nyereségességének oka elsősorban a külső iparági környezet alakulásában keresendő, melynek drasztikus megváltozása - a TVK számára pozitív irányba - a globális iparági trendeket figyelembe véve véleményünk szerint az elkövetkező években nem várható.

A TVK számára releváns termék marginok jelenlegi szintjével számolva a részvények megítélésünk szerint fair árazást mutatnak, tőzsdei kivezetésre pedig nem nnagyon érdemes számítani. A MOL esetleges részesedés csökkentése azonban akár reális alternatíva is lehet, főként ha sikerülne megvásárolni a lengyel Lotos olajfinomító állami kézben lévő kontroll csomagját. Ez esetben a TVK akár ismét nyújthatna befektetői sztorit az invesztorok számára.

Megtudtuk: eddig a "kispénzűek" fizettek az államadósság ellen

Eddig 37 millió forint felett fizettek be az áprilisban életre hívott Összefogás az Államadósság Ellen Alapba, ez az összeg 340 önkéntes hozzájárulótól (magánszemélytől és vállalkozástól) érkezett - tudta meg a Portfolio.hu Horváth Tihamértól. Az Alap irányító testületének leendő elnöke lapunknak azt is elárulta, hogy a testület alakuló ülését a következő napokban tartják meg. A végleges időpont attól is függ, hogy Eperjes Károly elfoglaltságai ezt hogyan engedik meg, miután - Horváth Tihamér tájékoztatása szerint - a színészt kérték fel az irányító testület harmadik tagjának, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának helyére.

A bombabiztos befektetést nem nyugaton találjuk

Súlyos problémákat jelent a fejlett országoknál a magas államadósság, sok esetben a kormányok fizetőképessége is megkérdőjeleződik, ezért nem érdemes ilyen hozamszintek mellett az államkötvényeiket megvásárolni - mondta Donald Amstad, az Aberdeen Asset Management vezető kötvénystratégája a Portfolio.hu-nak. A Szingapúrban élő stratéga szerint a vagyonkezelési iparág egyre inkább belátja, hogy nem lehet Ázsiáról elfeledkezni, többek között azért sem, mivel a befektetők is érzékelik, hogy egy amerikai államkötvény nem egy tipikus kockázatmentes befektetés manapság. Az ázsiai kötvénypiac egy jó alternatíva lehet a hezitáló befektetőknek, a hozamok kedvezőek, a gazdaság jó állapotban van, a kormányok pedig rádöbbentek, hogy hagyni kell a devizáikat felértékelődni. A fejlett országok likviditásbővítése keltette infláció ugyanis rémálom a kormányok számára, a lakosságot pedig a devizaárfolyamon keresztül meg lehet védeni az importált infláció nagyobb csapásaitól.

Rogán: nem lép az állam a hitelesek helyébe (Interjú)

Az árfolyam-rögzítéses megoldás senkinek sem kötelező, és nem is kell mindenkinek ezt választania - mondja Rogán Antal, a Parlament Gazdasági Bizottságának elnöke, aki úgy számol, hogy a jelenleg fizető devizahitelesek legalább egyharmada él a megoldással. Megítélése szerint az intézkedéscsomaggal sikerül kiszámítható pályára állítani a törlesztési fegyelmet. Az állam nem veszi át a hitelesek feladatát, a cél az, hogy most már ne romoljon tovább a hitelüket rendesen fizetők aránya. A politikus szerint 2014 végén ki kell dolgozni a felvett forinthiteleknek törlesztésére egy reális megoldást, ami még mindig sokkal könnyebb feladat lesz, mintha most benne hagynák a rendszerben a meglévő kockázatokat. Rogán Antal meggyőződése, hogy normális banki hitelezési gyakorlat nélkül nincs tartós gazdasági növekedés. Interjú.

Baljós árnyak: az OTP lett a profik mostohagyereke

Május elejéhez képest romlott a magyar részvénypiac alapkezelők általi megítélése, bár a többség rövid távon a BUX indexben nem vár 5%-nál nagyobb elmozdulást egyik irányban sem a májusi záróértékhez képest, az ennél nagyobb mértékű esésre számítók tábora jelentősen nőtt. Az erősödő pesszimizmust az is mutatja, hogy a részvényeket a saját bechmarkhoz képest nettó alulsúlyozók aránya az egy hónappal korábbi 7%-ról 38%-ra ugrott. A portfóliómenedzsereknek most jóval kevesebb kedvenc papírja van, valamennyi blue chip egyaránt 2 említést kapott. Az OTP azonban a legkevésbé kedvelt papírok listáján az első helyre kapaszkodott fel, miután 6 szavazatot is begyűjtött a profiktól.

Ellenszélben a hazai szélenergetika

"Értetlenül állunk az előtt, hogy egy energiaforrás, ami a miénk, aminek az ára nem függ sem az orosz politikától, sem az arab világtól, ingyen van, a rendszerbe jól beilleszthető, az miért nem kell nekünk? Nincs ésszerű, józan magyarázat arra, hogy Magyarországon miért nem kell, hiszen a világon mindenhol kell" - mondja Dr. Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke. A Portfolio.hu a jelenlegi magyar szélenergetika helyzetről kérdezte a szakembert.

Miért Budapest a legolcsóbb város?

Reális -e a befektetők határtalan lelkesedése Lengyelország iránt? Valóban sokkal vonzóbb a lengyel piac mint a magyarországi? A jelenlegi ingatlanpiaci tranzakciós hozamszintek és a befektetési volumen alakulása is azt mutatja, hogy a nemzetközi intézményi befektetők egyértelműen attraktívabbnak tartják ma a varsói és a prágai ingatlanpiacot a budapestinél. Írásunkban arra kerestük a választ, hogy meg lehet -e magyarázni fundamentálisan a jelenlegi árazásbeli különbségeket.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megtörtént a nagy állampapír-mutatvány, erős üzenetet küldtek a lakossági befektetők
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility