A nyugdíjrendszer átalakítása miatt az állampapírpiacon emelkedő külföldi részarány sebezhetőbbé teszi a magyar gazdaságot, de ha a kormány következetesen végrehajtja a bejelentett intézkedéseket, akkor "az jelentősen korlátozza a görög válság begyűrűzésének valószínűségét" - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjúban Salgó István. A közelmúltban lebonyolított két, euróalapú kötvénykibocsátásban részt vevő ING Bank vezérigazgatója úgy látja: jelenleg megvan a piacon a bizalom az Orbán-kormány iránt és a befektetők most a tervezett lépések végrehajtására várnak. Véleménye szerint jelenleg az jelenti a kockázatot, hogy egyszerre sok területen hajt végre átalakításokat a kormány, és az, hogy "a szakmai és egyéb erőforrások valóban elegendők lesznek-e ehhez, az a kockázatos". Salgó szerint "Lehet csűrni-csavarni, hogy a kibocsátások (az euró és dolláralapúak - a szerk.) olcsóak, vagy drágák voltak, de tudomásul kell venni, hogy a piac most így értékelte Magyarországot." A bankvezető bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az átalakítások következetes végrehajtásával javulhat Magyarország hitelminősítése, az pedig további finanszírozási csatornákat nyit majd meg.
A 90 nap feletti és alatti hátralékos adósok száma, a hátralék összege ismert. Ismeretlen viszont, milyen mértékben kell az eddigi törlesztő részleteket átmenetileg mérsékelni, hogy az adósok nagy tömege a hitelező banknak havonta képes legyen ismét törleszteni. Amit még tudunk, a szociális szempontú állami segítség szükséges, amit az állami lakásvásárlási alap és rajta keresztül az állami bérlakás konstrukció biztosítana. Néhány hónap múlva eldönthető lesz, hogy a most bejelentett módon a törlesztési hajlandóság a normális szintre visszaáll-e, vagy másfajta szabályozás szükséges. Utóbbi esetben megfontolandó az alábbi javaslat - írja Bánfi Tamás, a Budapest Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, akinek tanulmányát teljes terjedelmében közöljük.
Van egy távoli ország, amely olykor egy lapra kerül Magyarországgal, pedig sok szempontból igen távol esik tőle. Ugyanakkor az IMF igazgatótanácsának év eleji ülésén egyedüliként támogatta a magyar gazdaságpolitikát. Különösen a magánnyugdíj ügy kapcsán lett erős a párhuzam Magyarország és Argentína között, utóbbi ugyanis 2008-ban államosította a magánpénztári pillért. Az IMF-fel ápolt hűvös viszony is közös vonásunk, ahogy van közösség a költségvetés egyszeri bevételekkel való kiigazításában is. Van tehát néhány apropója, hogy a különutas Argentínát közelebbről megismerjük. Hat kérdés, hat válasz a pampák különutas országáról.
Optimista a kínai, indiai és dél-kelet ázsiai részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatban Juscsák György, a JP Morgan Asset Management régiós terjeszkedését irányító alelnöke. Kínában öt éven belül a létminimum alatti lakosság 20%-át házakba fogják telepíteni, ami minden építőipari beruházásokhoz kapcsolódó részszegmenst húz majd magával. A szakember arra is figyelmeztet, hogy az országban jelenleg a lakosság fele nem fér hozzá banki szolgáltatásokhoz, óriási fejlődési lehetőséget teremtve a pénzügyi szektorban.
A devizahitelesek dilemmája és a várható ingatlanpiaci következmények mellett érdemes figyelmet szentelni annak is, miként fog hatni a hétfőn bejelentett "otthonvédelmi akcióterv" a magyar bankszektor és benne az OTP eredményességére. Alábbi cikkünkben arra jutottunk, hogy
- az árfolyamrögzítés rövid távon negatívan, hosszútávon viszont pozitívan hat a bankok profitjára, ám várhatóan mindkét hatás mérsékelt lesz - az ingatlanok árverezésének fokozatos megindítása a bankok racionális viselkedése esetén közel nullszaldós végeredményt hozhat a bankok számára - a Nemzeti Eszközkezelő Társaság elindítása, az euróhitelezés rendkívül korlátozott engedélyezése és egy korlátozott kamattámogatási rendszer bevezetése elhanyagolható hatást gyakorol majd a bankok, köztük az OTP profitjára - a moratórium feloldása révén ugyanakkor fokozatosan visszatérhet a hazai jelzáloghitelezés a normál működéséhez, mely hosszú távon üdvös a bankok és a teljes gazdaság számára egyaránt. - az OTP árfolyama szempontjából a bejelentés megfelel a várakozásoknak, az eredményre gyakorolt hatása pedig bizonytalan a csomagnak, igaz a bank némileg jobban pozicionált belföldi versenytársainál.
Gúzsba kötő ígéretekkel, részletes program hiányában és tévesen értékelt globális helyzettel vágott bele a kormányzásba a választásokon taroló koalíció. Bő fél év a mozgástérkereséssel telt el, amelynek kapcsán tetten érhető volt a Fidesz intézményekkel szembeni türelmetlensége is. 2010 végétől világossá vált, hogy az "előbb növekedés, aztán egyensúly" fals logikája megbukott, és a kormány a Széll Kálmán Tervvel egy kifejezetten ígéretes útra vergődött ki. A politikai és szakmai megvalósíthatósági kockázatok azonban nagyok, így összességében a kormány által is elismerten kockázatos gazdaságpolitikai útnak nem nagyon látszanak az előnyei.
A magánnyugdíjpénztáraktól az államhoz átkerülő vagyontömeg értékesítése során az elsődleges cél 529 milliárd forintnyi bevétel előteremtése lesz az idei költségvetés számára, amelynek érdekében "először várhatóan a nagy likviditású külföldi piacokon indul majd meg az értékesítés" - mondta el a folyamat első lépését a Portfolio.hu-nak adott interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese hozzátette: ha az eszközeladásokból ezen felül is befolyik még idén pénz, akkor az "nagy valószínűséggel csak az év vége felé fog realizálódni", amelyet - egyes londoni elemzők feltételezésével ellentétben - nem intenzív állampapír visszavásárlási programra költ majd az ÁKK, hanem a MÁV és a BKV bizonyos hiteleinek esetleges előtörlesztésére, vagy a PPP-programok kivásárlására. A mostanában látható terv feletti államkötvény értékesítésekből származó pénz sorsát év vége felé vizsgálja meg az ÁKK és "ekkor dől majd el, hogy milyen adósságelemek kibocsátási összegei kerülnek csökkentésre, illetve emelt összegben visszavásárlásra" - fogalmazott Borbély. Az adósságkezelő vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a tavaly decemberben bemutatott idei egész éves finanszírozási terv "felülvizsgálatára egyelőre nincs szükség". Az már most biztos, hogy amit az emberek az államadósság csökkentését szolgáló alapba önként befizetnek, azt valóban erre a célra is fordítja az ÁKK.
A magyar bankszektort és a jelzáloghitelezést több elemében is érintő megállapodást készül kötni a kormány és a Bankszövetség, amint arról számos cikkünkben beszámoltunk. A deviza alapú jelzáloghitellel rendelkezőket ezek közül az a terv érinti leginkább, mely szerint egy átmeneti időszakra törlesztési árfolyamuk rögzítését kérhetik, így egy ideig mentesülhetnek az árfolyamkockázatból fakadó anyagi terhek alól. A következő hetekben, hónapokban az lehet a frankhitelesek fő dilemmája, éljenek-e a védőárfolyam lehetőségével, ezért alábbi cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ.
A LinkedIn körüli nagy felhajtás közepette szinte teljesen háttérbe szorult egy olyan befektetési sztori, amelyből már évek óta részesedhetnek a befektetők, ez pedig a német szektortárs, a XING. Az üzleti kapcsolatokra fókuszáló közösségépítő cég, amely stabil növekedést mutat és évek óta nyereségesen működik, jelentős árfolyamemelkedést könyvelhetett el: az elmúlt egy évben csaknem duplázódott az árfolyam.
Véleményünk szerint aki a LinkedInnél olcsóbb szektortársat keres, azok számára ésszerű választás lehet a XING, hiszen alapvetően egy stabil teljesítményt mutató cégről van szó, viszont az elemzői várakozások szerint olyan robbanásszerű növekedést nem várhatunk tőle, mint sok szektortárs esetén. Az egész szektort övező mánia viszont felfelé segítheti az árfolyamot és ezt addig érdemes kihasználni, amíg a többi szektortárs, például a Facebook nem lép tőzsdére és így a befektetők számára nincs túl sok lehetőség.
A portfólió-ajánlók kapcsán megkérdezett alapkezelők ismét óvatosabbá váltak, miután májusban úgy tűnt, ezúttal tényleg érvényes volt az a mondás, miszerint "sell in may and go away". A piacok ugyanis nem csak alacsonyabb likviditást, de a kockázatvállalási hajlandóság csökkenését és esetleges korrekciókat is várnak nyárra, főleg, hogy június végén lejár a Fed likviditás bővítő programja. Az összesített modell-portfóliókban ennek megfelelően csökkent a feltörekvő piaci részvények, a nyersanyagok és egyéb kockázatos eszközök súlya, miközben nőtt a - legbiztonságosabbnak számító - pénzpiaci eszközök és a kötvények aránya.
A Nemzetközi Valutaalap elnöke úgy molesztálta a New York-i szobalányt, ahogyan maga az IMF inzultálja a hozzá folyamodó országokat- ez a mostanában népszerű párhuzam poénnak talán jó, és esetleg egyedi keserveink könnyebb elviselését is szolgálhatja, hogy a nagy hírű intézmény háza táján sincs minden rendben. Ezen túl azonban másra nem igazán alkalmas, ugyanis úgy butaság, ahogy van.
Május közepére történelmi csúcs közelébe ugrott a külföldi befektetők magyar állampapír állománya, amellyel rekord közeli magasságba emelkedett a piaci részarányuk. Utóbbi a magányugdíjpénztárak június közepi csaknem teljes piaci kiesésével tovább fog nőni. Mivel a külföldiek állampapír állománya és a forint euróval szembeni teljesítménye között rendkívül szoros az együttmozgás, a magyar piac teljesítménye még az eddigieknél is nagyobb mértékben függ majd a külföldi befektetők döntéseitől, illetve a külpiaci hangulattól. Az elmúlt egy-másfél hónapra jellemző forintpiaci állóvíz ugyanis bármikor könnyen "felkavarodhat" például akkor, ha a görög válság negatív hullámai profitrealizálást, tőkekivonást okoznának a külföldiek körében a magyar állampapírpiacról. A nyugdíjpénztárak kvázi kiesése mellett azonban marad még fontos stabilizáló erő a piacon: az ország egyelőre igen kedvező külső egyensúlyi pozíciója és a csökkenő államadósság kormányzati ígérete. A növekvő külpiaci befolyás miatt is különösen fontos, hogy ne érje csalódás a költségvetési kiigazítás, illetve a reformlendület terén a befektetőket.
A várakozásoknak nagyvonalakban megfelelő első negyedéves eredményszámokat közölt a MOL. Az olajcég a szegmensek teljesítményének kimutatási gyakorlatában jelentősebb változtatásokat eszközölt.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- az upstream szegmensben az emelkedő olajárak és csúcsra futó termelés következtében növekvő profit; - a downstream szegmenst a készlet és egyéb átértékeléseken szerzett vaskos profitok lendítették pluszba; - nyereséges vegyipari és gáz divízió; - így a 12 havi gördülő EBITDA soha nem látott magasságban; - melynek hatására az eladósodottság tovább csökken.
Véleményünk szerint a gyorsjelentés hatására nem várható érdemi árfolyamreakció a parketten, hiszen a társaság az elemzői várakozások szerinti eredményt közölt.
A papírok árazását tekintve azonban lehetne tere az árfolyam emelkedésének, hiszen a 12 havi előretekintő P/E ráta hisztorikus viszonylatban nem kiugró, a régiós és európai szektortársakhoz képest mért diszkont viszont rég nem látott nagyságú.
Az általános tőkepiaci gyakorlathoz képest kissé furcsa módon az OTP saját gyűjtésű elemzői konszenzussal rukkolt elő az idei első negyedévben, és jelentjük, sikerült megugrania ezeket a konszenzusos számokat. A fontosabb profitsorokon az elemzők által vártnál magasabb számokkal örvendeztette meg a befektetőket a bank. Az OTP a vártnál alacsonyabb társasági adót fizetett, és kevesebb céltartalékot képzett a negyedévben, nagyrészt ezzel magyarázható a konszenzusos értéknél magasabb adózott eredmény az év első három hónapjában.
A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya ismét növekvő ütemben emelkedik, ez pedig nem jó hír azoknak a piaci szereplőknek, akik nemhogy a portfólió növekvő ütemű romlására, hanem a hitelportfólió minőségének javulására számítottak. Úgy tűnik, erre még várni kell. A szerb és a montenegrói hitelportfólió tovább zsugorodik, minősége pedig brutálisan romlik, itt az sem segít, hogy a menedzsment drasztikusan vágja a működési költségeket, nem tudnak lépést tartani a bevételek csökkenésével, a nettó kamatmarzs tovább szűkül.
Azonban ne legyünk túlságosan borúlátóak, az OTP első negyedéves gyorsjelentése alapján több pozitív folyamat is körvonalazódik a bankcsoportnál. Egyrészt itt van az új szupersztár, az orosz leánybank, amelynek adózott eredménye tavalyhoz képest meghatszorozódott, és a negyedévben a bankcsoport adózás előtti eredményének közel 20 százalékát szállította. Másrészt az adózás előtti profithoz a szerb és a montenegrói leányon kívül az OTP minden bankja hozzájárult, és bár több esetben egyedi tételekkel is magyarázható a pluszos teljesítmény, a felületes szemlélődőnek bőven elég lehet, hogy most lássa meg a lehetőséget az OTP részvényekbe való beszállásra. A hitel/betét mutató tovább javult, a bank tőkehelyzete pedig tovább erősödött, a negyedéves jelentésben büszkén hangsúlyozzák is, hogy a tőkemegfelelési mutatóik lényegesen meghaladják a legfőbb regionális versenytársak hasonló mutatóit.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai:
Az elemzői várakozásokat meghaladó eredményszámok a fontosabb profitsorokon
Gyorsuló ütemű romlás a konszolidált hitelportfólió minőségben
Bankcsoport szinten bővülő kamatmarzs
Csökkenő céltartalékolás
Kiválóan teljesítő orosz leánybank
Problémás szerb és montenegrói operáció
Tovább javuló tőkemegfelelés
A bank befizette a bankadó negyedévre eső, 7,2 milliárd forintos részletét (idén az előző évivel megegyező összeget negyedévente, négy egyenlő részletben kell befizetni a központi költségvetésbe)
Hamarosan egy viszonylag újkeletű szektor sikereiből részesedhetnek befektetők, a közösségépítés legnagyobb szereplői ugyanis sorra készülnek tőzsdére. Csütörtöktől már a New York-i tőzsdén forognak a LinkedIn részvényei és a közeljövőben tőzsdére lép a Facebook, a Groupon és a Zynga is. Azok alapján, hogy az elmúlt hónapokban magánbefektetők milyen árazási szinteken vásároltak részesedéseket ezen cégekben, jogosnak tűnnek azon félelmek, hogy újabb lufi formálódik. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy vajon érdekesek lehetnek-e a LinkedIn részvényei és hogy mennyire tűnik most indokolhatónak a 42-45 dolláros kibocsátási ár.
Rendkívül pozitív véleménnyel van a nyersanyagpiaci kilátásokkal kapcsolatban Juscsák György, a JP Morgan Asset Management régiós terjeszkedését irányító alelnöke. A két héttel ezelőtti áreséseket a nagybefektető piaci korrekcióként értelmezi, hosszabb távon a növekedés folytatódására számít a robosztus ázsiai infrastrukturális fejlődés miatt. Az ezüst piacán fújt lufi kidurrant, az arany és platina esetében azonban továbbra is optimista a szekember. Az ipari fémek hosszú távú kilátásaira vonatkozó pesszimista piaci véleménnyel a JP Morgan élesen szembemegy.
Elemzői érdeklődés híján egyelőre nem tudjuk összevetni a CIG Pannónia tegnap este közzétett első negyedéves gyorsjelentését a piaci konszenzussal, egy biztos: a szektor által kiemelten figyelt díjbevételek tekintetében hozta a társaság a kötelezőt. A biztosító vesztesége ugyanakkor továbbra is jelentős, ráadásul a terveiben szereplő legkülönfélébb tevékenységek várható elindítása miatt továbbra is nehéz megjósolni, sikerül-e elérnie a menedzsmentnek a 2014 környékére jósolt nyereséges működést.
A várakozásoktól elmaradó első negyedéves gyorsjelentést publikált ma hajnalban az FHB Jelzálogbank. A társaság nettó bevételei kisebbek, hitelezési céltartalék-képzése viszont nagyobb lett az elemzők által vártnál. Az év első három hónapjában a bank nettó eredménye 169 millió forint volt, mely bankadó nélkül 1,179 milliárd forintra rúgott volna. Március 31-éig sikeresen befejeződött az Allianz Bank integrációjának első fázisa, a folyamat azonban a következő negyedévekben is folytatódik.
Két, hitelezéssel kapcsolatos kérdésben is kikéri a kormány az állampolgárok, köztük a devizahitelesek véleményét a következő hetekben zajló Szociális Konzultáció során. Az egyik a deviza alapú lakáshitelt felvettek állami megsegítéséről, a másik a deviza alapú jelzáloghitelezés újraindításáról szól. Mindkét téma rendkívül fontos a magyar lakossági hitelezés jövője szempontjából, de joggal gondolhatjuk azt is, hogy a kormány nyitott kapukat dönget az állampolgárok megkérdezésével.
A Gazprom tekintélyes, hétszázalékos részvénycsomagjának birtoklásához kapcsolódik, néhány mozzanatában azonban a MOL-Szurgut konfliktusra is emlékeztet az az évek óta húzódó ügy, amelynek legújabb fejleménye, hogy a svájci hatóságok május elején zárolták a félelmetes hírben álló Butirki börtönben 2009. november 16-án meghalt 37 éves jogász, Szergej Magnyitszkij ügyével kapcsolatban álló, vezető beosztású orosz belügyi dolgozóknak és családtagjaiknak a Credit Suisse-ben lévő bankszámláit. Az orosz gazdasági életre nézve rendkívül kínos, nagy port felvert ügy, amellyel az amerikai Kongresszus is foglalkozott, sokat rontott a Moszkvában mostanában gyakran emlegetett befektetői klímán.
