Elemzés

2011. június 15. 13:05 | Patkó Gábor

Rekord az energiafogyasztásban - Kína mindent felfal

2010 a kilábalás éve volt a világgazdaság számára, legalábbis a világ energia-felhasználásának alakulása egyértelműen erre enged következtetni. A globális primerenergia-felhasználás 2008-at követően ismét rekordot döntött, a BP nemrég publikált statisztikája szerint meghaladta a 12 ezer mtoe-t (millió tonna olajegyenérték). Továbbnyílt a fogyasztási olló a nem OECD-országok és az OECD országok között, annak ellenére, hogy a fejlett gazdaságok hosszú idő elteltével ismét emelkedő fogyasztást mutattak (köszönhetően részint a 2009-es visszaesésből eredő alacsonyabb bázisnak). Ahogy arra már a 2009-es statisztikából következtetni lehetett, 2010-re már Kína vált a világ legnagyobb energiafogyasztójává, megelőzve az Egyesült Államokat. Az ázsiai ország fogyasztásának év/év alapú százalékos növekedése szinte minden energiahordozó esetében kétszámjegyű.

2011. június 15. 06:58 | Palkó István

Nyugdíjak, devizahitelek: ahogy az új biztosítóvezér látja

Sokak meglepetésére Erdős Mihályt nevezték ki nemrég a Generali-Providencia Biztosító elnök-vezérigazgatójává. Az új pozícióját július 1-jén elfoglaló szakembert tervei mellett arról is megkérdeztük, mit hoz az adó- és nyugdíjrendszer reformja, vagy éppen a devizahitelek árfolyamrögzítése a biztosítási piacon; örök második vagy fekete bárány-e a hazai Generali, és hogy mit kezd megcsonkított nyugdíjpénztárával a biztosító.

2011. június 09. 06:55 | Portfolio

A közfoglalkoztatás nemzetközileg sem hatékony (Interjú)

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, a közfoglalkoztatás általában sem igazán hatékony. A 2000 és 2010 között működtetett magyar programok sem bizonyultak eredményesnek: nem járultak hozzá a tartós munkanélküliség csökkentéséhez. Hogy ez javuljon, először javítani kell a célzottságon, de a foglalkoztatóknak előzetes szűrésen is át kellene esniük: képesek-e a foglalkoztathatóságot javító szolgáltatásokat nyújtani. A kormány által vártnál vélhetően kevesebb rokkantnyugdíjast lehetne "visszaterelni" a munkaerőpiacra. Ugyanakkor van olyan társadalmi csoport, ahol sokkal gyorsabban és rentábilisan lehet javítani a foglalkoztatottságot: ez a kisgyermekes anyák köre. A piaci állások gyarapodását az állam elsősorban a kiszámítható környezet megteremtésével tudja ösztönözni. Interjú Scharle Ágotával, a Budapest Intézet vezető kutatójával.

2011. június 08. 13:47 | Patkó Gábor

Drágább áramot hoz a német nukleáris exodus

Németország döntött: gyorsított ütemben leállítják az atomerőműveket, és minél előbb átállnak a megújuló alapú energiatermelésre. A döntést a legtöbb elemző egyértelműen politikainak minősíti, igen kevesen látják csak azt, hogy elfogadható költségnövekedés mellett miként lehet majd megvalósítani a termelési struktúra átalakítását az ellátás veszélyeztetése nélkül. A márciusi japán balesetet követően leállított nyolc atomreaktor többet már nem indulhat újra, 2015 és 2019 között három blokkot, majd 2021-ben és 2022-ben a megmaradó hat reaktort is lekapcsolják a német hálózatról. A német ipar aggódik a versenyképessége miatt, az érintett energiaszolgáltatók kártérítést követelnek, az európai energiatőzsdéken pedig drágul az áram.

2011. június 08. 10:37 | Madár István

Betonba vagy aranyba öntjük az egykulcsos adót?

Kétharmados törvényben rögzítené a kormány az egykulcsos szja-rendszert, illetve azt, hogy annak kulcsa nem lehet magasabb 16%-nál - derült ki a napokban. Felmerül a kérdés: mi szükség van erre a lépésre, ami a nemzetközi gyakorlatban is ismeretlen? Alapvetően három lehetőséget tudunk elképzelni, és amellett érvelünk, hogy egyik sem tűnik elégségesnek ahhoz, hogy ilyen erős rögzítést alkalmazzunk a gazdaságpolitika egyik fontos operatív eszközén.

2011. június 08. 06:58 | Csiki Gergely

Így vonul Magyarország a "modern háborúba"

Nagyra értékeli a piac és a befektetők, hogy a kormány a Széll Kálmán-tervre keresztelt reformcsomaggal és a Brüsszelnek kiküldött konvergencia programmal az államadósság csökkentése, mint elsődleges cél alá rendeli legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedéseit. A szigorú költségvetési gazdálkodás egy része azonban már-már követhetetlen és gyakran közgazdaságilag is értelmezhetetlen "mesterséges alapok" létrehozásával történik.

2011. június 07. 14:17 | Fekete Beatrix

Üzen a múlt: mi lett a sorsa az internetlufi sztárjainak?

Szinte napi rendszerességgel hallani arra intő nyilatkozatokat, hogy a közösségépítő cégek esetén lufi van kibontakozóban és valóban úgy tűnik, hogy egyes vállalatok árazása már vetekszik azzal, amit a 2000-es évek elején látni lehetett az internetes társaságoknál.

Tény, hogy sorra készülnek tőzsdére a szektor szereplői, a magánkézben lévő vállalatokban pedig olyan áron vásárolnak részesedéseket befektetők, amelyek többmilliárd dollárra értékelik azokat. A LinkedIn első napi árfoyamemelkedését követően pedig egyre hangosabbak a buborékra figyelmeztető hangok. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen értékeltségi szintek mellett forogtak a 2000-es évek elején, az internetlufi csúcsán a nagy reményekkel övezett vállalatok, hogy mi lett a sorsuk, illetve hogy a közösségi szektorban most milyen árazásokat láthatunk.

2011. június 07. 07:25 | Barát Szabolcs

Mi a baj a TVK-val?

Lassan két éve egy szűk sávban mozog a TVK részvényeinek az árfolyama, ami elsősorban a társaság stabilan nyomott profitabilitásának tudható be. A vegyipari cég gyenge nyereségességének oka elsősorban a külső iparági környezet alakulásában keresendő, melynek drasztikus megváltozása - a TVK számára pozitív irányba - a globális iparági trendeket figyelembe véve véleményünk szerint az elkövetkező években nem várható.

A TVK számára releváns termék marginok jelenlegi szintjével számolva a részvények megítélésünk szerint fair árazást mutatnak, tőzsdei kivezetésre pedig nem nnagyon érdemes számítani. A MOL esetleges részesedés csökkentése azonban akár reális alternatíva is lehet, főként ha sikerülne megvásárolni a lengyel Lotos olajfinomító állami kézben lévő kontroll csomagját. Ez esetben a TVK akár ismét nyújthatna befektetői sztorit az invesztorok számára.

2011. június 07. 06:58 | Csiki Gergely

Megtudtuk: eddig a "kispénzűek" fizettek az államadósság ellen

Eddig 37 millió forint felett fizettek be az áprilisban életre hívott Összefogás az Államadósság Ellen Alapba, ez az összeg 340 önkéntes hozzájárulótól (magánszemélytől és vállalkozástól) érkezett - tudta meg a Portfolio.hu Horváth Tihamértól. Az Alap irányító testületének leendő elnöke lapunknak azt is elárulta, hogy a testület alakuló ülését a következő napokban tartják meg. A végleges időpont attól is függ, hogy Eperjes Károly elfoglaltságai ezt hogyan engedik meg, miután - Horváth Tihamér tájékoztatása szerint - a színészt kérték fel az irányító testület harmadik tagjának, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának helyére.

2011. június 06. 11:14 | Szabics András Zsolt

A bombabiztos befektetést nem nyugaton találjuk

Súlyos problémákat jelent a fejlett országoknál a magas államadósság, sok esetben a kormányok fizetőképessége is megkérdőjeleződik, ezért nem érdemes ilyen hozamszintek mellett az államkötvényeiket megvásárolni - mondta Donald Amstad, az Aberdeen Asset Management vezető kötvénystratégája a Portfolio.hu-nak. A Szingapúrban élő stratéga szerint a vagyonkezelési iparág egyre inkább belátja, hogy nem lehet Ázsiáról elfeledkezni, többek között azért sem, mivel a befektetők is érzékelik, hogy egy amerikai államkötvény nem egy tipikus kockázatmentes befektetés manapság. Az ázsiai kötvénypiac egy jó alternatíva lehet a hezitáló befektetőknek, a hozamok kedvezőek, a gazdaság jó állapotban van, a kormányok pedig rádöbbentek, hogy hagyni kell a devizáikat felértékelődni. A fejlett országok likviditásbővítése keltette infláció ugyanis rémálom a kormányok számára, a lakosságot pedig a devizaárfolyamon keresztül meg lehet védeni az importált infláció nagyobb csapásaitól.

2011. június 03. 06:58 | Palkó István, Bán Zoltán

Rogán: nem lép az állam a hitelesek helyébe (Interjú)

Az árfolyam-rögzítéses megoldás senkinek sem kötelező, és nem is kell mindenkinek ezt választania - mondja Rogán Antal, a Parlament Gazdasági Bizottságának elnöke, aki úgy számol, hogy a jelenleg fizető devizahitelesek legalább egyharmada él a megoldással. Megítélése szerint az intézkedéscsomaggal sikerül kiszámítható pályára állítani a törlesztési fegyelmet. Az állam nem veszi át a hitelesek feladatát, a cél az, hogy most már ne romoljon tovább a hitelüket rendesen fizetők aránya. A politikus szerint 2014 végén ki kell dolgozni a felvett forinthiteleknek törlesztésére egy reális megoldást, ami még mindig sokkal könnyebb feladat lesz, mintha most benne hagynák a rendszerben a meglévő kockázatokat. Rogán Antal meggyőződése, hogy normális banki hitelezési gyakorlat nélkül nincs tartós gazdasági növekedés. Interjú.

2011. június 02. 14:28 | Portfolio

Baljós árnyak: az OTP lett a profik mostohagyereke

Május elejéhez képest romlott a magyar részvénypiac alapkezelők általi megítélése, bár a többség rövid távon a BUX indexben nem vár 5%-nál nagyobb elmozdulást egyik irányban sem a májusi záróértékhez képest, az ennél nagyobb mértékű esésre számítók tábora jelentősen nőtt. Az erősödő pesszimizmust az is mutatja, hogy a részvényeket a saját bechmarkhoz képest nettó alulsúlyozók aránya az egy hónappal korábbi 7%-ról 38%-ra ugrott. A portfóliómenedzsereknek most jóval kevesebb kedvenc papírja van, valamennyi blue chip egyaránt 2 említést kapott. Az OTP azonban a legkevésbé kedvelt papírok listáján az első helyre kapaszkodott fel, miután 6 szavazatot is begyűjtött a profiktól.

2011. június 02. 11:45 | Patkó Gábor

Ellenszélben a hazai szélenergetika

"Értetlenül állunk az előtt, hogy egy energiaforrás, ami a miénk, aminek az ára nem függ sem az orosz politikától, sem az arab világtól, ingyen van, a rendszerbe jól beilleszthető, az miért nem kell nekünk? Nincs ésszerű, józan magyarázat arra, hogy Magyarországon miért nem kell, hiszen a világon mindenhol kell" - mondja Dr. Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke. A Portfolio.hu a jelenlegi magyar szélenergetika helyzetről kérdezte a szakembert.

2011. június 02. 06:58 | Portfolio

Miért Budapest a legolcsóbb város?

Reális -e a befektetők határtalan lelkesedése Lengyelország iránt? Valóban sokkal vonzóbb a lengyel piac mint a magyarországi? A jelenlegi ingatlanpiaci tranzakciós hozamszintek és a befektetési volumen alakulása is azt mutatja, hogy a nemzetközi intézményi befektetők egyértelműen attraktívabbnak tartják ma a varsói és a prágai ingatlanpiacot a budapestinél. Írásunkban arra kerestük a választ, hogy meg lehet -e magyarázni fundamentálisan a jelenlegi árazásbeli különbségeket.

2011. június 01. 10:51 | Weinhardt Attila

A kormányon múlik, hogy begyűrűzik-e a görög válság

A nyugdíjrendszer átalakítása miatt az állampapírpiacon emelkedő külföldi részarány sebezhetőbbé teszi a magyar gazdaságot, de ha a kormány következetesen végrehajtja a bejelentett intézkedéseket, akkor "az jelentősen korlátozza a görög válság begyűrűzésének valószínűségét" - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjúban Salgó István. A közelmúltban lebonyolított két, euróalapú kötvénykibocsátásban részt vevő ING Bank vezérigazgatója úgy látja: jelenleg megvan a piacon a bizalom az Orbán-kormány iránt és a befektetők most a tervezett lépések végrehajtására várnak. Véleménye szerint jelenleg az jelenti a kockázatot, hogy egyszerre sok területen hajt végre átalakításokat a kormány, és az, hogy "a szakmai és egyéb erőforrások valóban elegendők lesznek-e ehhez, az a kockázatos". Salgó szerint "Lehet csűrni-csavarni, hogy a kibocsátások (az euró és dolláralapúak - a szerk.) olcsóak, vagy drágák voltak, de tudomásul kell venni, hogy a piac most így értékelte Magyarországot." A bankvezető bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az átalakítások következetes végrehajtásával javulhat Magyarország hitelminősítése, az pedig további finanszírozási csatornákat nyit majd meg.

2011. június 01. 08:11 | Bánfi Tamás

Mi legyen, ha nem elég a devizahiteles mentőcsomag?

A 90 nap feletti és alatti hátralékos adósok száma, a hátralék összege ismert. Ismeretlen viszont, milyen mértékben kell az eddigi törlesztő részleteket átmenetileg mérsékelni, hogy az adósok nagy tömege a hitelező banknak havonta képes legyen ismét törleszteni. Amit még tudunk, a szociális szempontú állami segítség szükséges, amit az állami lakásvásárlási alap és rajta keresztül az állami bérlakás konstrukció biztosítana. Néhány hónap múlva eldönthető lesz, hogy a most bejelentett módon a törlesztési hajlandóság a normális szintre visszaáll-e, vagy másfajta szabályozás szükséges. Utóbbi esetben megfontolandó az alábbi javaslat - írja Bánfi Tamás, a Budapest Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, akinek tanulmányát teljes terjedelmében közöljük.

2011. június 01. 06:45 | Kádár Piroska

Lehet-e példakép a különutas Argentína? 6 kérdés, 6 válasz

Van egy távoli ország, amely olykor egy lapra kerül Magyarországgal, pedig sok szempontból igen távol esik tőle. Ugyanakkor az IMF igazgatótanácsának év eleji ülésén egyedüliként támogatta a magyar gazdaságpolitikát. Különösen a magánnyugdíj ügy kapcsán lett erős a párhuzam Magyarország és Argentína között, utóbbi ugyanis 2008-ban államosította a magánpénztári pillért. Az IMF-fel ápolt hűvös viszony is közös vonásunk, ahogy van közösség a költségvetés egyszeri bevételekkel való kiigazításában is. Van tehát néhány apropója, hogy a különutas Argentínát közelebbről megismerjük. Hat kérdés, hat válasz a pampák különutas országáról.

2011. május 31. 11:16 | Portfolio

Irány a kínai részvénypiac?

Optimista a kínai, indiai és dél-kelet ázsiai részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatban Juscsák György, a JP Morgan Asset Management régiós terjeszkedését irányító alelnöke. Kínában öt éven belül a létminimum alatti lakosság 20%-át házakba fogják telepíteni, ami minden építőipari beruházásokhoz kapcsolódó részszegmenst húz majd magával. A szakember arra is figyelmeztet, hogy az országban jelenleg a lakosság fele nem fér hozzá banki szolgáltatásokhoz, óriási fejlődési lehetőséget teremtve a pénzügyi szektorban.

2011. május 31. 08:20 | Palkó István, Nagy Viktor

Csomagot kaptak a bankok - Örülhet az OTP?

A devizahitelesek dilemmája és a várható ingatlanpiaci következmények mellett érdemes figyelmet szentelni annak is, miként fog hatni a hétfőn bejelentett "otthonvédelmi akcióterv" a magyar bankszektor és benne az OTP eredményességére. Alábbi cikkünkben arra jutottunk, hogy

- az árfolyamrögzítés rövid távon negatívan, hosszútávon viszont pozitívan hat a bankok profitjára, ám várhatóan mindkét hatás mérsékelt lesz
- az ingatlanok árverezésének fokozatos megindítása a bankok racionális viselkedése esetén közel nullszaldós végeredményt hozhat a bankok számára
- a Nemzeti Eszközkezelő Társaság elindítása, az euróhitelezés rendkívül korlátozott engedélyezése és egy korlátozott kamattámogatási rendszer bevezetése elhanyagolható hatást gyakorol majd a bankok, köztük az OTP profitjára
- a moratórium feloldása révén ugyanakkor fokozatosan visszatérhet a hazai jelzáloghitelezés a normál működéséhez, mely hosszú távon üdvös a bankok és a teljes gazdaság számára egyaránt.
- az OTP árfolyama szempontjából a bejelentés megfelel a várakozásoknak, az eredményre gyakorolt hatása pedig bizonytalan a csomagnak, igaz a bank némileg jobban pozicionált belföldi versenytársainál.

2011. május 27. 13:45 | Madár István

Kivergődtünk valahová - Az Orbán-kormány egy éve

Gúzsba kötő ígéretekkel, részletes program hiányában és tévesen értékelt globális helyzettel vágott bele a kormányzásba a választásokon taroló koalíció. Bő fél év a mozgástérkereséssel telt el, amelynek kapcsán tetten érhető volt a Fidesz intézményekkel szembeni türelmetlensége is. 2010 végétől világossá vált, hogy az "előbb növekedés, aztán egyensúly" fals logikája megbukott, és a kormány a Széll Kálmán Tervvel egy kifejezetten ígéretes útra vergődött ki. A politikai és szakmai megvalósíthatósági kockázatok azonban nagyok, így összességében a kormány által is elismerten kockázatos gazdaságpolitikai útnak nem nagyon látszanak az előnyei.